Az LG hosszú ideje először olyan készüléket teremtett, amit ha készülékváltásra vetemednék, gondolkodás nélkül megvennék. Sajnos csak rövid ideig volt nálam, így ezúttal csak néhány képet illetve kommentet szeretnék mutatni, amit a G4-el készítettem.
A G4 az a híres készülék ami marhabőr hátlapot (is) hapott, valódi varrással. Azért kezdem így, mert a Samsung csupán bőr imitációt – tehát műanyagot – gyártott a Note 4-hez.
Az LG természetesen mindenből a legjobbat lapátolta a zászlóshajójába. A kissé meghajlított készülékbe 5,5 colos QHD felbontású IPS Quantum kijelző, Snapdragon 808 (4×1,4GHz + 2×1,8GHz) processzor, Adreno 418 grafikus megjelenítő, 3GB ram és 32GB belső tárhely került – ez utóbbi bővíthető. Ezek önmagában olyan adatok, amikre az ember már első ránézésre rámondja, hogy “wow”. Főleg, hogy egy 6 és nem egy 8 magos processzorról beszélünk. Ilyenkor az ember még komolyabb szakértelem nélkül is gyanakszik, hogy “ha a többi csúcskészülékbe a 8magosokat lapátolják, akkor ebbe miért nem?”, biztos hogy okkal. Hiába a legtöbb tesztprogramban kevesebb pontszámot kap ez a hardver a többi csúcskészülékeinél, használat közben rengeteg szempontból lekörözi azokat. Semmilyen program, sem játék nem szaggat rajta egy pillanatig sem.
Mivel most leginkább a kamerájával készített képeket szeretném nektek megmutatni – illetve ahol szükséges ott fűzni hozzá pár szót -, ezért csak annyit mondok, hogy ez a gép nem szaggat. Bármit bármilyen helyzetben is indítottam el rajta, mindent azonnal és probléma nélkül indított. A kijelzője gyönyörű, akksiidő átlagosan aktív használattal nem egészen kettő nap, de agresszív használattal is minimum 12 óra. Játék esetén melegszik, de egyébként nem.
Először is leszögezném, hogy elég sok – szinte az összes – csúcskészülék átmegy a kezem alatt akár teszt, akár taperolás célzatával, így van mihez viszonyítanom. A G4-be pakolt optika sok szempontból alázza vetélytársait. A 16 megapixeles, f/1.8-as objektív, ami az átlagosnál 80%-al több fényt enged be, szokás szerint kapott egy lézeres fókusz-segédet is, ami nálam az LG-k közül először ennél a készüléknél látszott működni.
A szoftvert sem hanyagolták el, az alábbi képeken látható, hogy az egyszerűtől, a teljesen manuális módig mindent megtalálhatunk benne. Élveztem a használatát és főleg az lepett meg, hogy a legkisebb ISO érték akár 50 is lehet, a leghosszabb lencsenyitvatartási idő pedig 30 másodperc – mondjuk a saját készülékemen 64, de ezt most ne vegyük ide.
Az optikai képstabilizátor szintén határozottan jól működik és az a bizonyos “80%-al több fényt enged be” valóban rettentően sokat számít. Minden bizonnyal inkább az optika és a lézeres fókusz-segéd közös munkájának köszönhetően, ez a kamera összeállítás úgy ahogy van tökéletesen kielégít bármilyen igényt, a mobilszférában.
Az összes kép, amit most mutatok, szándékosan nem előre betervezett, vagy “20 percig fókuszálgatós” módszerrel készült. Láttam egy virágot, egy autót vagy egy embert, elővettem a telefont, elindítottam a kamerát és nyomtam hogy fotózzon. A képek többségét pl gyaloglás közben vagy buszon lőttem. Vagy egyáltalán nem mozdult be a kép, vagy csak minimálisan.
Mi lett volna, ha még ráadásul foglalkozok is vele, hogy jók legyenek a fényviszonyok és a kép is valamelyest esztétikus legyen?
Ennyit szerettem volna mára megosztani veletek. Igazán élvezet volt a G4-el fotózni, ha valaki emiatt aggódik, azt megnyugtatom: ez a telefon fotózásra született. Ha nem tudnék róla, hogy kijön a OnePlus Two, elkezdenék gyűjteni rá.
Legyen szép napotok!
[…] GW30-al egy időben teszteltem az LG G4-et is, ami finoman szólva sokkal gyönyörűbb képeket lő – direkt nem a […]