Legújabb tesztalanyunk a Samsung által készített Galaxy sorozatnak egyik újdonsült tagja, méghozzá a Galaxy Y. Maga az “Y” a “young”-ra, vagyis a fiatalokra utal. Ezzel el is árultam rögtön a készülék célcsoportját, a tizenéves gyerkőceinket (már akinek van, legjobb tudomásom szerint nekem még nincsen). A készülék egyébként a korábbi Galaxy Minit hivatott leváltani, így akinek az a készülék elnyerte tetszését, valószínűleg ezzel is hasonló kapcsolatot tud majd kialakítani.

 

 

 

Sajnos a csomagolásról sok dolgot nem tudok elárulni, mivel csak egy kis sima fehér dobozban érkezett hozzám. Tartozékait tekintve találtam a csomagban egy headsetet, hálózati töltőt, adatkábelt, papírokat, és természetesen magát a masinát is. Maga a gépszörny elkészítésénél a mérnökök valóban az olcsóságra törekedtek, és sajnos ez meg is látszik a specifikációján. Méreteit tekintve 104 x 58 x 11,5 mm-es, amihez 97,5 grammos tömeg társul.

 

Ha szemből nézzük a készüléket, természetesen itt is a kijelző lesz az, ami a központi szerepet játsza a maga 3 hüvelykjével és 240×320 pixeles felbontásával, mely az alacsony pixelszám miatt sajnos nem a legtisztább, legtökéletesebb a képet adja vissza.. Alatta található középen a galaxy termékeknél már emgszokott nagy fizikai gomb, tőle két oldalra pedig a menü és a vissza gombok, ám ezek már érintésérzékenyek. A kijelző felett a hangszóró és az érzékelők helyezkednek el. Előlapi kamerát nem kapunk sajnos.

 

 

A készülék oldalán végigfut egy króm csík, mellyel sikerült megtörni szerencsére az előlap fekete létét, és átmenetet képez a szürke hátlap között. A csík alatt kapnak helyet a különféle gombok, csatlakozók. Egészen pontosan felül a 3,5 mm-es jack csatlakozó, mellette pedig a töltésért és szinkronizálásért is felelős 2.0-ás microUSB nyílás, melyet szerencsére egy fedő véd, így a porcicák elkerülhetik a vandálkodást odabent.

 

 

Bal oldalon oldalon csupán a hangerőszabályozó gombok, jobb oldalon pedig szintén szólistaként a power gomb helyezkedik el. A kamera mellé sajnos nem kapunk hardveres elsütő gombot.

 

 

A készüléket megfordítva is sajnos látszik a pénztárcabarát tervezés. Egy szürke hátlap fogad bennünket, melynek monotonitását csupán a 2 megapixeles kamera, a hangszórók nyílása, és a gyártó logója tör meg valamelyest.

 

 

Szoftverezés tekintetében természetesen a Galaxy termékcsaládhoz híven ezen is a zöld robot fut, annak is a 2.3.5-ös Gingerbread verziója, mely viszonylag frissnek mondható. A rendszert egy Broadcom BCM21553 chipset hajtja meg, mely 64 nbanométer csíkszélességű. Processzora egy 832 MHz-en ketyegő ARMv6-os processzor. Sajnos a RAM/ROM párosítás is az olcsó kategória áldozata lett, így ezekből csak 290/190 MB áll a rendelkezésünkre, ám az utóbbit microSD kártyával tovább bővíthetjük. Mindezek ellenére szerencsére egész gördülékenyen fut az Android rajta. Igaz, nem egy két magos csúcsgép sebessége, ám különösebb aggodalmakat nem kell megfogalmaznom az akadások miatt. Talán az elvártnál még jobban is teljesített.

 

A rendszer egyébként nem a gyári, szűz Android. Természetesen a Samsung ráhúzta a már megszokott saját kezelőfelületét, a Touchwiz UI-t, igaz, abból az alap verziót. Nem cicomázták, effektezték túl. Ha mondunk olyat, hogy szűz android, akkor azt hiszem ezt joggal nevezhetjük ezt szűz Touchwiz-nek.

 

 

 

Extra szoftverek terén is csak minimálisan van sajnos ellátva. Amiket a gyári alkalmazásokon felül kapunk, a következők: a már szokásosnak mondható Samsung által fejlesztett Social Hub, QuickOffice trial, Samsung Apps, Jegyzetek, feladatkezelő, Hírek és időjárás valamint exchange-hez egy külön e-mail kliens. Ebben nagyjából ki is merül a dolog.

 

Kommunikáció terén szerencsére minden flottul működött. A tárcsázó egyértelmű, kontaktokat könnyen megtalálni, és különösebb gond hívás közben sem volt. Nem a legtisztább a hívó és hívott fél hangja, némi torzulás felfedezhető, de nem zavaró a dolog.

 

 

Internet terén sincsen probléma. Ahol van elérhető 3G hálózat, ott tartja is a dolgot, a weboldalakat is viszonylag gyorsan képes volt betölteni. Igaz a kétujjas nagyítás már közel sem röccenésmentes, de ez betudható a gyenge hardverezésnek. Természetesen akiknek nincsen mobilnetünk, azoknak sincs okuk panaszra, ugyanis helyett kapott a készülékben egy 802.11 b/g/n-es wifi, valamint egy 3.0-ás bluetooth is. Ám a kis méretű és felbontású kijelző miatt nem nagy élmény a netezés.

 

 

A készülékben helyet kapott egy a-GPS is, ám erről túl sokat nem tudok mesélni, ugyanis nekem negyed óra alatt sem talált jelet, így gyakorlatilag nulla hasznát vettem a dolognak. Azért cellainfók alapján meg tudta határozni a nagyjáboli helyzetemet, de ebben ki is merült a dolog…

 

Készítettem néhány tesztet is, hogy aki ezeket szereti, így is össze tudja hasonlítani más, hasonszőrű társaival, íme:

 

 

Mindezek után hogy mégis kinek ajánlom szívesen ezt a készüléket? Elsősorban fiataloknak, hiszen igen olcsó, mindössze 34-45.000 forint között mozog függetlenül, kereskedőnél, ám szolgáltatótól már akár 1 Ft-ért is hazavihető. Ám ez csak azoknak a fiataloknak éri meg, akik nem akarnak túlságosan turkálni az android lelkében, csak használják, ismerkednek a rendszerrel, és képesek kompromisszumra a gyenge hardverekkel.

Ennek fényében az értékelésem a következő:

 

 

PDA Fan Club