A 2000-es évek elején, mikor még nem volt szinte minden embernek mobiltelefonja és már nem azért ment a harc, hogy minél kisebb legyen egy telefon, kaptam meg életem harmadik telefonját a Sony J6-ot. Akkoriban még a Nokia 3210 hódított. A J6 96*96 pixeles kijelzője 4 szürke árnyalattal számomra csúcsnak számított. Utána következő években egy nagy űr tátongott köztem és a Sony telefonok között. A Sony Ericsson nem jött be, míg végül a Samsung irányába indultam el és használtam őket évekig. Tavalyi évben vettem egy Sony Z2. A maga nemében egy nagyon remek készülék volt. Most pedig a Sony jóvoltából tesztelhettem az utódot. Egyből kettőt is, a kicsit és a nagyot.

 .

Külső

.

Anno a Z1 mellé készítettek egy kis tesót a Z1 Compact-ot, ami tartalmazta a nagy minden belső tulajdonságát, de mellé kisebb méretet és szebb kijelzőt kapott. Talán a Sony volt az első, aki rájött arra, hogy a vannak olyan emberek, akiknek bőven elég egy kis telefon, de nem szeretnének kompromisszumot kötni a teljesítményben. A Z2 mellé nem járt kompakt változat, de a Z3 mellé újból készítettek egyet. Sajnos napjainkban nagyon kevés olyan készülék van, ami nem egy batár lapát méretű, de azért erős hardver lapul a csomagolás alatt.

A Z3 Compact személyében egy szép formás, kisméretű készüléket ismerhetünk meg (127,3*64,9*8,6 mm és 129 gramm). Kialakítása megegyezik a nagy testvérével, annyi különbséggel, hogy az oldalborítás áttetsző műanyag lett. A 4 sarokra megerősített gumiszerű éleket tettek, ami földet érés alkalmával csökkenti a telefon károsodását. Elő és hátlapját üveg fedi (Gorilla Glass 3), szóval nem árt azzal kezdenünk a kiegészítő vásárlást, hogy veszünk egy pár védőfóliát. Bár karcálló, hosszabb távon biztos, hogy sérülni fog. A fehér esetén ez kevésbé látványos, de a fekete – ami nálam járt – már jobban megmutatta a használat következményeit.

Az előlap kissé „unalmasan” hat, alul felül egy-egy hangszóró figyel, a 4,6 colos kijelző és egy előlapi kamera. A hátoldal se sokkal „izgalmasabb”, ide került a 20 megapixeles hátlapi kamera és a LED villanó. Jobb oldalt találjuk a bekapcsoló gombot (amit kicsit kényelmetlenebb használni, mint a Z2 esetében), a hangerő szabályzót és a dedikált kamera gombot. A kamera gomb egyébként kétállású, mint egy kompakt fényképezőgépnél.A Z2-ben is ez volt az egyik legjobb szolgáltatás, amit szerettem. A másik oldal kissé zsúfolt lett. A vízállóság miatt a csatlakozók el vannak takarva egy-egy műanyag fedővel. A töltő és micro SD kártya foglalat közösködik egy fedővel, míg a másik fedő a nano SIM kártyát rejti. Jópofa megoldás, hogy egy kis cetlit kihúzva nézhetjük meg a telefon adatai (IMEI, Serial szám) és nem a hátuljára van ragasztva egy matrica formájában. A két fedő között fekszik a mágneses töltő csatlakozó. A dokkoló mellett lehet kapni olyan kábelt is, amivel az USB csatlakozónkat alakíthatjuk át mágneses töltő fejjé, ezzel is kímélve a fedeleket. Hasznos tud lenni. Sajnos a Z2 esetében az első nagyobb fedél folyamatosan kijött magától. Csere után már a helyén maradt, ami a vízállóság szempontjából nem egy utolsó dolog. A felső részre kerül a 3,5 jack csatlakozó és a másodlagos mikrofon, alulra pedig az elsődleges mikrofon és a „tartó madzag beakasztó”. Összességében elmondható, hogy remekül összeszerelt darab. IP68-as védettséget is élvez, mely azt jelenti, hogy teljes mértékben porálló és 1,5 méter mélyen akár 30 percig is kibírja édes vízben. Nem teszteltem. ::)

A nagy testvér, az Xperia Z3 felér egy remekművel. Az oldalakat lekerekített fém borítja. A sarkakat szintén gumiszerű anyag védi. A takarólemezek keskenyebbek lettek és jobban belesimulnak a készülékházba is, mint az elődnél.

A méretből adódóan (146 * 72 * 7,3, 152 gramm) kevésbé lett zsúfolt az oldala. A nagyobb takaró lemez alá kerül a micro SD foglalat és a nano SIM kártya hely, a kisebb fedél alá a micro USB csatlakozó. Z2 esetében ez fordítva volt. Előnyösebb az új elrendezés, mert a töltőt sokkal többet használja az ember és a kisebb fedél kevésbé lazul ki. A bekapcsoló gomb kissé beljebb került, de még jól használható. Az elő és hátlapot szintén Gorilla Glass 3-as üveg fedi. Vigyázzunk a telefonunkra, mert nagyon csúszik. Bútorlapra letéve magától elkezdett csúszni ::) Szerencsére nem a padló felé. A mágneses töltő csatlakozó itt is megmaradt. Az alsó hangszóró takarója alá rejtették el a fő mikrofont is.

.

Belső

.

A nagyobb készülék 5,2 colos Full HD felbontású IPS kijelzővel rendelkezik, minőségére nem lehet panasz, mert szépek a színei és nagy betekintési szöggel rendelkezik. A kis tesó ezzel szemben egy 4,6 colos 720p felbontású kijelzővel büszkélkedhet. Minőségére ugyanaz elmondható, mint a másikra. A központi egység mindkét esetben a Qualcomm Snapdragon 801-es változat. Ebből is a C verzió, ami a leggyorsabb. 4 darab A15-ös mag 2,5 Ghz-en. A GPU szerepét az Adreno 330 látja el. Sajnálatomra a kisebb készülék csupán 2 GB RAM-ot kapott. Átlagos használat mellett ez nem okoz gondot, de újraindítás után kevesebb szabad memóriával gazdálkodhatunk (300-400 MB). A Z3 3 GB RAM-al büszkélkedhet, amiből 1,4 GB szabad. A 16 GB tárhelyből kb. 12 áll rendelkezésre. Ha ez nem lenne elég micro SD kártyával 128 GB-ig kitolhatjuk ezt az értéket.

Személyes tapasztalatom az, hogy felesleges volt a gyorsabb Snapdragon belepakolni az amúgy se túl vastag házba. A Z2-ben található proci is bőven kiszolgálta a rendszert. Elég gyors volt a sebessége is. Így viszont a több MHz több hőt is termel. Videózás közben a Z2 CPU-ja egészen 82 fokig melegedhetett, míg a Z3 esetében ez 65 foknál leállította a kameraalkalmazást.

Hálózat terén kiemelkedőt ugyan nem alkotott a Sony, de azért panaszra sem lehet ok. A 4G sebessége maximálisan 150 Mbs is lehet. A WiFi támogatja a b/g/n/ac szabványt. A Dual Band-nek köszönthetően egyaránt tud 2,4 Ghz és 5 Ghz-en is üzemelni. A tarsolyban van még a Bluetooth 4.0 is.

Infra portot nem tartalmaznak a telefonok, de az FM rádió nem maradt ki.

.

Rendszer

.

Mind a két eszköz az Android 4.4.4 változatát futtatja. A gyári Android csak minimálisan lett átalakítva, aminek következtében ez az egyik leggyorsabb és legstabilabb készülék a piacon.

Első indítás után pár lépésben életre kelthető a rendszer. A Sony-tól megszokottan itt sincsenek hardveres vezérlő gombok, így ezek a kijelző szerves részét képezik. A Z3 esetén ez nem volt zavaró, mert 1080p a felbontás, viszont a Compact-nál csupán 720p, így némi értékes területet vesz el a programok által használt képből.

Az App Drawer oldalt irányban mozgatható, és az első oldal bal oldalán húzhatjuk be a beállító sávot. Anno a Z2 esetében ez rögtön ment a kukába és helyette egy jól bevált Launcher-t telepítettem.

Az LG-vel ellentétben az alsó gombsor kiosztása nem változtatható. A jobb oldali alkalmazás váltó szépen és gyorsan tette a dolgát. Öröm volt használni. Egyik kedvencem itt a mini alkalmazások. Samsung esetében már találkozhattunk ilyennel, de nem ilyen nagyszerű megvalósításban. Pl. a számológép nem foglalja el a teljes képernyőt, csupán annak egy kis ablaknyi részét. Könnyen mozgatható és kezelhető. További mini alkalmazások telepíthetőek a Play-en keresztül is.

Az értesítő sávnál viszont zavaró tényező, hogy például a WIFI-re hosszan nyomva feljön egy sor, WIFI beállítások és külön rá kellett még nyomni. Vagyis két érintéssel lehet eljutni oda, ahova más telefonoknál általában eggyel is el lehetett. Másik kedvencem volt az System info. Lebegő ablakban mutatta a rendszer adatait többek között a CPU hőmérsékletét is. (nem az akkumulátorét, mint a legtöbb telefon esetén).

A felső értesítősávot két részre osztották, a bal oldalán jelennek meg az értesítések, míg a jobb oldali fülön a gyors gombokat találhatjuk. Kissé zavaró volt, hogy jobbra-balra kellett lépkedni közöttük, amikor meg szerettem volna nézni egy régebbi értesítést.

Számítógépre dugva a készüléknél kiválasztható, hogy az SD kártyát Mass Storage módban is felismerje. Ezt eleshetné más nagyobb telefongyártó is.

GPS terén a tesztelt navigációval gyorsan talált műholdat és pontosan követte az útvonalat.

A szintetikus tesztek hozzák a szokásos eredményeket. Nyilván érdemes figyelembe venni, hogy ugyanazon GPU mellett a kisebb felbontású kijelző több FPS-t tud majd kipréselni magából. Kedvenc játékom (Smash Hit) maximum részletesség mellet szépen futott, viszont eléggé fel tudta melegíteni az üveg hátlapot.

Az akkumulátor a Z3 esetén 3100 mAh, míg a Compact 2600 mAh-es. Az energia használat zseniális akár több napon keresztül is képes üzemelni. Nálam gyakran elérte a 2 napot is.

.

Videó és fényképező

.

A hátlapi kamera mindkét esetben egy 20,7 Megapixeles BSI szenzoros egység. A brutális felbontás maximálisan 5248*3936 pixeles képek készítésére képes papírforma szerint. Alap esetben ugyanis a szoftver a 20,7 megapixeles képet 8 megapixelre méretezi le. Természetesen ezt manuális módban felülbírálhatjuk, kérdés persze az, hogy megéri-e. Itt még jobban igaz az az állítás, mint a kompakt fényképezőgépek esetében, hogy minél nagyobb a pixel szám, annál zajosabb lesz a kép.Sajnos azt kell mondjam, hogy a felső kategóriában a Sony készíti a leggyengébb képeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy használhatatlan lenne, mert így is felülmúlja a kategóriája alatt lévő összes mobilt.

Xperia Z3 Compact fotói

A képek esetén az utófeldolgozás során a képek 100%-ra nagyítva furcsa hibákat tartalmaznak. Kicsit olyan, mintha a részletek négyszögletesednének. A zajjal és az elmosódással nem lenne gond, mert az a többi telefon esetében is előjön. Közeli képek készítése és az olyanok, amik nem tartalmaznak sok apró részletet megfelelő minőség érhető el.

Xperia Z3 fotói

Erdő vagy csak csupasz fák fényképezésekor viszont előjön ez a zavaró utófeldolgozás. Éjszaki fényképezés során kicsit eltolódnak a színek, de a részletek még elfogadhatóak maradnak és a zajosodás is elfogadható.

Videózás közben a maximális felbontás itt is a 4K, vagyis 3840*2160.Sajnos ebben a felbontásban elég korlátozottak a beállítási lehetőségek. A vaku fényképezés esetén sokkal fényesebb, mint videózás közben. Zseblámpaként se vesszük hasznát, mert elég gyengusz. Van még egy zavaró tényező, hogy videó felvétel készítése közben nem lehet fixálni a fókuszt. Ezt folyamatosan a készülék szeretné beállítani, ami egy tájkép felvétele közben állandó fókuszálást eredményez. 4K videózás közben ugyan nincs limitálva 5 percre a felvétel, ami önmagában nagyon jó lenne, azonban van egy nagyobb fájó pont. Ha ugyanis túlmelegszik a készülék, akkor lekapcsolja magától a kamerát. És onnantól kezdve mindegy, milyen felbontással szeretnénk fényképezni vagy videózni, amíg nem hűl le, nem leszünk rá képesek. Anno a Z2 esetén is volt ilyen hiba, de firmware frissítés után megoldódott vagy legalábbis nem értem el azt a határt, ahol lekapcsolt volna a rögzítés.

A Z3 esetén sikerült kipróbálnom fürdőzés közben is az eszközt. A vízzel semmi baja nem volt, vagyis jól bírta. Víz alatt ugyan nehézkes a kezelés, de kivéve a vízből a medencében vizes kézzel is jól tudtam használni a kijelzőt.

Számomra az a végkövetkeztetés mindkét kamera esetében, hogy a hardver tudná a minőséget, de a szoftvernek még hozzá kell fejlődnie. És itt nem a sokoldalúságára gondolok, mert az meg van, és rengeteg a beállítási lehetőség is, csak az utó feldolgozás nem tökéletes.

Az előlapi kamera 2.2 megapixeles.

.

Végszó

.

Két remek készüléket volt alkalmam tesztelni. Akinek csak közepesen fontos a kamerázás, de néha szeretné eláztatni a készüléket vagy víz alatti felvételeket készíteni, de az se baj, ha gyorsan reagál a telefonja, annak erősen ajánlott vétel. Szoftver frissítés terén nem olyan ugyan, mint egy Xiaomi, de hamarosan érkezik erre is az új Lollipop. Sajnos az ár némileg korlátozó tényező, de pár hónap múlva már valószínű elfogadható lesz az is.

.

Értékelés: