Cikkem alanya ezúttal kicsit eltérhet a megszokottól, hiszen habár telefonnak telefon, ezúttal fejest ugrok a Windows Phone-ok világába.

Miután jelenlegi munkahelyemen egy Windows Phone-os céges telefont fogok kapni használatra – ez időközben már megérkezett -, illetve az elmúlt egy évben folyamatosan romlott a megelégedettségi indexem az Androiddal szemben, kaptam a lehetőségen, hogy kipróbálhassak egy új platformot, illetve egy kicsit gyakorolhassak rajta a 640esen az éles megmérettetés előtt. Ez egy kissé érdekesre sikeredett. Méghozzá annyira, hogy az elgondolásaim szerinti “remekül használható microsoft mobiloprendszer” a valóságban kissé derékbatörte a képzelgéseket.

Hardver, Szoftver, Tartozékok

Nézzük először is mivel állunk szemben. A telefon egy vékony minimalista dobozban érkezik, benne a készülék, egy töltő és a használati útmutató pakk. Sajnos rosszul kezdett nálam a gyártó, mivel a töltő/USB kábel kombó helyett egy sima egybeforrasztott, kissé gagyi hatású töltővel „szúrják ki” az ember szemét.

Az 5”-os kijelző mögé a gyártó egy Snapdragon 400as processzort, 1 GB RAM-ot, 8 GB belső tárhelyet – , mely további 128-ig bővíthető, – 7mp-es hátlapi, 1mp-es előlapi kamerát és 2500 mAh-s akkumulátort épített össze. Mindezek hajtják meg a készülékre telepített Windows Phone 8.1-es Operációs rendszert.

Illetve egy érdekességre is rábukkantam a gsmarena böngészése közben. A kétkártyás verzió csak 3G-ig kezeli a mobilnetet, míg az egykártyás verzió LTE képes.

Használat, Élményindex

A száraz szakmai tényeken való túllendülés után essünk neki a felhasználói élménynek egy eddig más platformon mozgó delikvens szemszögéből. Derekasan bevallom, az öreg bácsika szindróma nem múlt el, csak mérséklődött, amíg nálam volt a tesztkészülék és a céges telefonom esetében is megmaradt. Az elején a csengőhang megváltoztatás egy kisebb tortúra volt számomra. Habár WP-s ismerőseim esküsznek, hogy a rendszer egyszerűen és logikusan épül fel, én ezt sajnos a mai napig nem látom, de minden valószínűség szerint a hiba bennem van.

A nyilvánvaló nehézségeimet a platformmal szemben nem nézve egyébként a Microsoft igyekszik zökkenő mentessé tenni az új felhasználó számára az átállást/beköltözést. Szinte mindenhol segédszövegeket találhatunk elrejtve a készülékben, a készülék első indítását segítő súgót leszámítva egyáltalán nem tolakodóak, és tényleg nagy segítség tud lenni az életképtelen újonc számára (ez esetben számomra).

A készülékbe bekerült még egy érdekes extra funkció, méghozzá a „kopogtatással” való be és kikapcsolás, illetve emellé egy kvázi asztali óra üzemmód. Az alsó navigációs sávra kettőt koppintva kikapcsolhatjuk a kijelzőt, ami ilyenkor egy alacsony fényerejű/fogyasztású módba vált, kijelezve a pontos időt és a dátumot. Életre hívni pedig szintén kopogással lehet a masinát, bár ahogy én tapasztaltam van benne egy deep sleep mód, ami miatt egy idő után a kijelző teljesen lekapcsol feléledni meg nem mindig szeret ebből, akárhogy dörömböltem.

Összegzés

A telefonról külön sokat regélni tényleg nem lehet. Ár-érték arányban rendben van. A kamera nem épp a legjobb, de a képeket goyrsan készíti el és nem hagy kívánni valót maga után. Az akkuidő teljesn átlagosnak mondható, aktív használattal egy napot kibír, többet nem. A rendszer pedig önmagában olyan mint bármelyik másik, ezt a verziót futtató készüléken. Bármennyire is szerettem volna, ez a rendszer nekem “nem jött át”. Azt hittem, hogy egy jobban átgondolt, logikusan összerakott rendszer ez a windows phone. Bizonyára az, de én valahogy nem lettem elcsábítva. Az andoiddal is sok a baj, de ha szabad így fogalmaznom, nekem még mindig az android a “legkevésbé rossz” a mai választékban.

A tesztkészüléket köszönjük az Extreme Digital-nak.

A teszt elkészítését sokban könnyítette Telenor Hipernet, ezt pedig nekik köszönjük!