Egy sajnálatos eset következtében (imádott Nexus 5-öm úgy érezte eljött az ideje, hogy begyűrje a szalagot a garancia lejárta után egy hónappal) lehetőségem nyílt, hogy pár hétig tesztelhessem az LG tavaly szeptemberben kiadott középkategóriára szánt készülékét, a Bello-t. Habár a fent említett apró malőr miatt keserű szájízzel vágtam bele magam egy újabb LG nyúzásának, a masina kellemes csalódást okozott, de lássuk csak bővebben ez mit takar.

A gsmarena-ról lepuskázott adatok alapján a készülék egy 4 magos MTK processzorral dörömböl (1,3 GHz-en), megtámogatva egy Mali400as grafikus vezérlővel 1 GB RAM-mal (ami sajnos a jelenlegi helyzetben már kevés szvsz) és 8 Gb beépített memóriával, amelyet további 32 GB-al bővíthetünk ha kedvünk tartja. Hátul egy 8 MP-es, elől pedig egy 1 MP-es kamera felel a fontosabb életesemények, szelfik, rommá instagrammolt éttermi vacsorák megörökítéséért. Kijelző tekintetében egy 5”-os IPS kapacitív megjelenítő kapott helyet 480×854-es felbontással (196 PPI), illetve egy 2540 mAh-s akkumulátor rejtőzködik a levehető hátlap alatt.

A nálam járt telefon micro SIM foglalattal rendelkezik, azonban létezik belőle dual-SIM-es kivitel is azoknak, akik esetleg valami kétkártyás alternatívában gondolkodnak. Tartozékok tekintetében jár a telefonhoz egy töltő/USB kábel kombó és egy headset-es fülhallgató, melynek a hangminősége középszerű, telefonálásra alkalmas.

Használat

Habár telefonnyomkodás ügyében már rég nem számítok hardcore usernek (nem gémelek, csetelek, fotózok egész nap megszakítás nélkül) azonban átlagos használat mellett (telefonálás, GPS, egész nap mobilnetről ment, ritkábban valami cset alkalmazásban rövid csevegés, böngészés, satöbbi…) is 2-2,5 napot simán elvitt a telefon. Ebben persze benne van az is, hogy látszott a tesztkütyü nem sok csatát látott, ergó az akku nem volt benne még szanaszét használva, azonban ez így is szép teljesítmény.

Apropó GPS. Sajnos elérkeztünk az első fekete ponthoz, ami nekem személy szerint kifejezetten bántó hiba, hogy a telefonba épített GPS egyszerűen egy rakás @&#. Igen, tudom, hogy egy telefonról beszélünk, de még mobilos szemmel nézve is egy katasztrófa. Olyan helyen, ahol bármilyen más okos kütyü gond nélkül talál műholdat/jelet/füstjeleket a közeli indiánoktól ez a masina gond nélkül eldobja magát és perceken át gondolkodik, hogy akkor most legyen valami, vagy ne.

Sok-sok gondolkozás után szabad ég alatt azért talál jelet.

Emellett ha már fikázom szegényt, szót ejtenék még a RAM-ról. Könyörgöm ez egy 4 magos készülék, és 2014-ben lett kiadva miből tartott volna még 1 GB-ot mellécsapni? Ez sajnos a teljesítményén is meglátszik. Szegénykém néha megröccen, ha túl sok mindent akarunk tőle, a memória igényes applikációk pillanatok alatt belakják azt a keveset, ami adatott nekik és ez igen frusztráló tud lenni. Emellett még halkan megjegyzendő, hogy notification LED az valahogy lemaradt a készülékről, ami nem létfontosságú, de azért a hiánya feltűnhet.

Jöjjön akkor egy kis dicséret is. Az Android, amit a Lucky Goldstar (bezonyám, az LG rövidítése ezt takarja) a hardver mellé pakolt kezd egész kulturált alakot ölteni, habár egy-két helyen még mindig látszik a cég Samsung komplexiója. Ettől függetlenül kezdenek szépen lassan a saját egyedi megvalósításaik felé menni. Maga az UI ha még teljesen nem is lett letisztult és átlátható, azért erőteljesen halad affele. Az különböző rendszeralkalmazások, ha értesítés jelenik meg egy áthelyezhető, felugró ablakkal kommunikálnak (ilyen pl. az sms, a wifi is), ez egyébként sokszor egy hasznos dolog, de néha rettenetesen idegesítő tud lenni.

A kijelzője a telefonnak nagyon szép képet ad. Tűző napon is jól olvasható, ha maximális fényerőt adunk neki, a betűk élesek, a képeket szépen, kontrasztosan jeleníti meg.

Apropó kijelző. Sok más telefonjához hasonlóan a gyártó itt is a készülék hátlapjára csapta fel a hangerő állító és a power gombokat. Ennek következtében a Knock-on és double-tap to sleep funkciók alapértelmezetten elérhetőek rajta. Ennek azonban felemás eredménye lett. Egyrészt ezeket a fícsöröket én mindig is imádtam, nekem kifejezetten imponáló egy készüléknél, hogy nem kell állandóan a hardveres gombokat „koptatni”. Másrészt viszont a hátlapon elhelyezett gombok kifejezetten kényelmetlenek szinte minden használati helyzetben a telefonálást kivéve, illetve a kijelző reszponzivitása (igen létezik ilyen szó) meglehetősen pocsékra sikeredett habár megvan az esélye, hogy ez inkább driver beállítás, mint hardver kérdése.

Röviden ejtek csak szót a két képszenzorról is, mivel nem sokat tudok róluk regélni. A hátlapi kamera átlagos minőség, képes fullhádéban rögzíteni videó és képfelvételeket. Ami az előlapi kamerát illeti, erről végképp nem tudok sokat mondani, magához képest szép képet készít, csak ne legyenek magasak az elvárásaink. A kamera app amit a cég belerakott kényelmesen kezelhető, megnyitáskor alapértelmezetten elrejti a szoftveres navigombokat, csak a vissza nyíl marad (ezt a beállítások között kikapcsolhatjuk, ekkor a teljes menü előjön).

Így fotóz:

Emellett a bluetooth rádió is aránylag jó és erős benne a jelet nem dobálja, habár nekem a Sony kéktyúkos fülesemmel néha lecrashelt a szolgáltatás.

Ami hatalmas bónuszpont az LG-nek, hogy a készülékre nem érkezik előtelepítve a bloatware. Fent vannak a kötelező guglis szemetek/appok (kinek mi), illetve a gyártó saját alkalmazásboltja ahonnan, ha úgy érezzük szükségesek az életünkbe, letölthetjük a saját kis custom programocskáit.

Összegzés

Mindent egybe vetve egy nagyon jó ár/érték arányú készülékkel állunk szemben. Én első körben olyan 55-60.000 Forintra tippeltem a masinát, így egy kicsit koppant is az állam, mikor megláttam, hogy a neten függetlenül, már 35-40.000 Ft-ért kvázi utánunk vágják.

Hibái természetesen vannak, egy-kettő hosszabb távon számomra frusztráló tud lenni azonban egy átlag felhasználó számára szerintem ideális készülék lehet a mindennapokban.

–

Köszönjük az LG-nek a tesztkészüléket, valamint Rakast barátunknak a tesztet.