Aki még nem olvasta volna az iromány teljes megértéséhez kérem olvassa el az  I.részt illetve  II. részt is.

De bizakodó vagyok tehát bizakodtam.. Néhány nap múlva telefonon hívtak és…

és közölték kész a készülékem.  Bementem, vártam, ideges voltam az idő meg csak telt.
Ha valaki még nem lett volna a hp szarvízben / nem elírás/ akkor elmondom, hogy hat átvételi hellyel rendelkeznek!!!

De csak egynél van mosolygós hölgy, aki szorgalmasan vagy kevésbé szorgalmasan teszi a dolgát…

Mi ügyfelek pedig egyet tehetünk… várunk.

Ezt tettem én is.
Rám került a sor . A hölgy már ismerősként üdvözölt.  Ugyan azzal a hivatalos kötelező HP mosollyal…  aki nem ismerné, eme mosoly típusát javaslom, látogasson el a fent említett intézménybe.
Berobogott a raktárba, kihozta a gépemet…
És láss csodát!
Semmit nem csináltak vele!
Ja, de  igen, bocsánat a kijelző csupa trutyi ragacs lett…
Vagy ezen ettek vagy… a fantáziátokra bízom…
Már-már az infarktus jelei kezdtek rajtam kiütközni,  de az ügyfélszolgálatos hölgy mosolyogva  kérdezte, “most sem veszi át?”
NEM veszem át   válaszoltam.
És most először nem adta ki hivatalosan csak vissza vitte a raktárba. Procedúra újra. Kértem írja, bele
NEM KELL A KÉSZÜLÉK A PÉNZEMET AKAROM!!!. Közöltem a hölgyel.
Beírta majd még hozzá tette ez a HP itt az ügyfeleknek soha sincs igazuk… és hozzá egy adag HP mosoly…
Újra bevéstem a vásárlók könyvébe az újabb történetet, a pénzt visszakérem kiegészítéssel majd távoztam.
Ezt követően a telefonos ügyfélszolgálaton tettem panaszt. Nagy nehezen, mert ha az ember nem erősködik, akkor hamar lerázzák…
Sikerült eljutnom Csípő Róberthez, aki előre is az elnézésemet kérte és ígérte hogy minden támogatást megad, de először utána kel nézni a dolgoknak.
Vártam! Vártam! Vártam! Vártam! Vártam! Vártam! 

Aztán sikerült utána néznie. hosszas több napos várakozás után illetve telefonálgatás követően lehetőségem nyilt újra beszélnem Csípő úrral , aki bekérte az eredeti számlát,  bár nem értem,miért, hiszen hogy nekik ugyan úgy rögzítve vannak az adatok, de nem ellenkeztem be szkenneltem és mailben, ahogyan kérte elküldtem.
Újabb várakozás, újabb telefonálgatás után közölte, hogy a pénz visszafizetés engedélyezését a német központnak kell engedélyeznie?

Mi van? Miii Vaaaan…???
Mi köze a magyar szabályokhoz a Németországban ücsörgő vezetőnek…?
Jó várok.
Teltek múltak a napok és semmi válasz…  Sőt több hét után sem jött válasz.
Kezdtem a türelmem elveszíteni. Próbáltam újra Csípő úrral felvenni a kapcsolatot, de tekintettel arra, hogy Csípő Úr időközben szabadságra ment és senkinek nem adta át az ügyet így nem volt kompetens személy, aki az ügyemben érdemi hozzászólást tehetett volna…
Így hát kerestem egy újabb személyt, aki talán, talán segíteni tud…
Nagy nehezen sikerült beszélnem Kacsó Emíliával, aki közölte mindent megtesz, hogy a kérésem mihamarabb meg legyen oldva /olyan dezsavü érzésem lett/ minta már ezek a szavak jó néhány héttel korábban is elhangzottak volna…

Na de mindegy optimistaként álltam a dologhoz.
Szintén beletelt kis időbe, de sikerült a dolgokat átnézni és kiderült
nem vagyunk, előrébb várni kell, mit mond a Német központ.
Közben visszajött szabadságáról Csípő úr is, és lassan megjött a válasz a német központ részéről,
mely szerint Cég nem kaphat vissza pénzt.!!! ???????