Idei év Samsung csúcs mobilja kétségkívül a Samsung S7 edge lett. Folytatták a Note 4 edge-nél elkezdett hajlított kijelző további finomítását és pótolták a 6-os széria hiányosságait. A pár napos használat után úgy tűnik ezeket sikerült is elérniük. A teszt készülékért külön köszönet a Telenornak.

.

.

.

.

Külső

Az S7 edge 4 színben is elérhető úgymint fekete, fehér, ezüst és arany. Egyik szín se túl hivalkodó inkább kellemes összeállítás. Talán az S6 edge+ utódjának tekinthető a 7-es változat. Méreteit tekintve 150,9*72,6*7,7 milliméter, amihez egy igen könnyű, 157 grammos súly párosul. A kijelző 5,5 colos, ami sem túl nagy, sem túl pici, pont elfért a tenyeremben. Sikerült az előlap görbületét és a hátlap találkozását úgy összehozniuk, hogy kényelmes legyen kézben tartani a telefont és még sík felületről is viszonylag könnyedén fel tudjuk kapni a készüléket. A 6-os széria nagy hiányossága tavaly a Micro SD kártya elhagyása volt, amit szerencsére idén ezt visszakapunk. Extraként a telefon IP68-as védettséget is kapott, vagyis ellenáll a víznek és pornak is és ehhez szerencsére nem kell minden port-ját idétlen műanyag fedelekkel eltakarnunk.

Nézzük meg kicsit közelebbről is a telefon külsejét. A kijelző, mint már említettem mind két szélén hajlított és erős karcálló üveg védi. A széleken lévő peremet minőségi alumíniumból „faragták”, a hátlap végezetül szintén üvegből készült, sajnos egyes tesztek alapján a karcállósága jóval gyengébb, mint előlapi társáé. Jobb oldalra került a bekapcsológomb, ellentétes oldalra pedig a hangerőszabályzó gombok. Felül szépen elhagyták az infra portot, cserébe itt figyel a SIM és micro SD tálca. Apró kellemetlenség, hogy a tálca maga gagyi műanyagból készült és kellően rugalmas is, ezért elég nehéz a két kártyával egyensúlyozva betalálni a lyukba. Alul meghagyták a már jól bejáratott micro USB port-ot, személy szerint ennek én inkább örültem, mert itthon még minden erre a technológiára van felkészítve. Jó dolog a Type C csatlakozó, bár jelenleg egyetlen előnye számomra, hogy bármelyik irányból be lehet dugni. Szintén alulra került a hangszóró és a 3,5 jack csatlakozó.

Belső

A S7 edge-en egy 5,5 colos Super AMOLED kijelző felelős a tartalmak megjelenítéséért, aminek a felbontása 1440*2560. A színei gyönyörűek. Talán ez az egyik legtökéletesebb és legszebb kijelző, amit valaha láttam. A Samsung extra dologként árulja a két szélén lévő hajlítást, de több esetben is én inkább hátránynak éreztem. Első, hogy a legtöbbször akaratlanul is hozzáértem a széléhez és máris csinált valami váratlan dolgot, a másik pedig, hogy fektetett módban kép vagy videó nézegetés közben a széleken torzul a kép és a fényt is jobban visszaveri, ami zavaró.

A kijelző mögött azonban egy erőgép dolgozik. Míg Amerikában a Snapdragon 820 hódít, addig nálunk a Samsung legújabb fejlesztésű Exynos 8890-es processzorát kaptuk meg. A szörnyetegnek 8 magja van, ebből 4 mag maximum 2,6 GHz-en (2 mag esetén 2,6 GHz, viszont ha mind a 4-et használjuk, akkor csak 2,3 GHz fut), míg a másik négy 1,59 GHz-en szalad. A grafikus feladatokért a Mali T880 felel, MP12-es konfigurációban. 4 GB DDR4-es memóriából fél gigabyte-ot a grafikus rendszer eszik meg, a többivel gazdálkodhatunk. Tárhely tekintetében 32 és 64 GB-os modell létezik, amit tovább bővíthetünk micro SD kártyával egészen 200 GB-ig.

Hálózat terén tudja az elvárható maximumot, vagyis LTE hálózaton a CAT9 sebességet, 450 Mbit/sec letöltést és 50 Mbit/sec feltöltést. A WiFi támogatja a b/g/n/ac szabványt. A Dual Band-nek köszönthetően egyaránt tud 2,4 GHz és 5 GHz-en is üzemelni. A tarsolyban van még a Bluetooth 4.2 is. Sajnos az infra port-ról és FM rádióról le kell mondanunk.

Az ujjlenyomat olvasót a Home gomba építették, ami remekül működik.

Az „Always On” kijelző technológia lehetővé teszi, hogy alvó üzemmódban a kijelző mutassa az időt és a bejövő értesítéseket. Hátránya, hogy jelentősen csökkenti a telefon készenléti idejét. Egyes mérések szerint 98 óráról 67 órára.

Rendszer

A telefon a legújabb Android 6.0.1-et kapta meg, melyen a legfrissebb Touchwiz terpeszkedik. Mentségére legyen szólva mostanra már egész gyors lett. A 3,5 GB RAM-ból kb. 1,5 GB szabad indulás után.

A 32 GB tárhelyből kicsit több mint 7 GB-ot megeszik a rendszer.

Kicsit szokatlan volt, hogy a telefon dobozában volt egy USB OTG átalakító, amit elsőre nem tudtam mire vélni. Aztán mikor bekapcsoltam a telefont és elkezdtem beállítani a dolgokat, akkor kérdezte, hogy szeretném-e régi telefonom tartalmát átmásolni az újra. És igen, itt jött el a szerepe az átalakítónak, ugyanis a kábellel kellett összedugni a régi telefonnal. Érdekes megoldás a sok vezeték nélküli technológia mellett. 🙂

Következő érdekesség volt az Adapt sound. Történt ugyanis, hogy zenét hallgattam kedvenc programommal a PowerAmp-al. Önmagában ez még nem lenne nagy dolog, a probléma ott kezdődött, hogy elkezdett irdatlan zajt árasztani a fülhallgató. Gondolván egyet elkezdtem kutakodni a telefon hang beállításaiban, ahol megtaláltam ezt az új fejlesztést.

Némi állítgatást követően – ami olyan volt, mint egy hallás vizsgálat – sikerült elérnem, hogy a zaj megszűnjön. (A PowerAmp-ban is be kellett állítani, hogy ne a saját hangerőszabályzó algoritmusát használja, hanem a telefonét)

Továbbá kapunk egy intelligens kezelőt (ismerős lehet egyes kínai telefonokból), aminek a segítségével karban tarthatunk négy különböző területet, az akkumulátort, a tárhelyünket, a memóriát és az eszköz biztonságát.

Természetesen az edge display programjai se hiányozhatnak, ahol is beállíthatjuk, hogy a kerekített panelen jobbról balra húzva az ujjunkat mi jelenjen meg. Az biztos, hogy több idő kellene nekem, hogy hozzászokjak ehhez a pluszhoz.

GPS terén a tesztelt navigációval gyorsan talált műholdat és pontosan követte az útvonalat. Azonban az autó szélvédőjén jelentős hőt termelt a darab. Mivel fémből és üvegből készült az egész telefon, nagyon óvatosan vegyük majd ki a tartóból, mert tűzforró lehet.

A S7 edge akkumulátora 3600 mAh-es, mellyel elég sokáig lehet nyúzni. Egy erősebb napot is simán kibír.

Videó és fényképező

A kamera kissé csalódás számomra. Attól függetlenül, hogy a szoftver rengeteget fejlődött a Note 4 óta. Az első dolog, hogy a kamera aránya 16:9-ről lecsökkent 4:3-ra.

Ez még nem lenne nagy probléma, de Note 4 esetén 16:9 natív aránnyal 16 megapixeles képet lehetett lőni, itt viszont csak 9 megapixeleset. Nem vagyok a megapixelek híve, de sajnos a képeket elnézve jelentős részletek is elvesznek. Ez nem jelenti azt, hogy rossz a képek minősége, sőt telefonhoz képest elég jók, viszont 100% nagyításban egyes részek elég műnek tűnnek.

Ami viszont lenyűgöző, hogy holdfénynél egészen elfogadható képet lehet vele készíteni.

A videók minősége viszont egészen elképesztő. Főleg, ha a felbontást 4K-ra állítjuk. Részletesek és szépek a színek is. Újdonság, hogy végre megszűnt az 5 perces korlát a 4K és UHD felbontásban. Sőt, ha elérjük a 4GB-os fájl méret korlátot, akkor nem áll meg a videó rögzítése, hanem automatában nyit egy új fájlt a felvevő és folytatja tovább. 4K felbontásban 47 Mbit/sec körül van a rögzítés.

Az előlapi kamera 5 megapixeles, ami remek lehetőséget nyújt a selfizőknek.

Végszó

Végre egy brutális készülékkel állt elő a Samsung. Minden ott van, ahol lennie kell, a szoftver és hardver terén is. Ami problémát okozhat az a kissé borsos ár. Szolgáltatónál viszont megkaphatjuk kedvező konstrukcióban is.

Értékelés: