Az utóbbi időben nem ment túl jól a Motorolának, bármibe fogtak, mérsékelt siker jutott nekik osztályrészül. Érezték az amerikai mérnökök, hogy eljött az idő, és más irányt kellett választani a következő mérföldkőnél. Meg is tették, az út a Motorola Milestone-hoz vezetett. Nézzük meg hát, nem zsákutca lett-e a dologból?

 

 

 

 

A csomagolása megfelel a mai „zöld” elképzeléseknek, kicsi doboz semmi hivalkodás.
A tartozékok száma eléggé gyér (bár 8 GB-os micro SD kártyát is kapunk hozzá). Tartalmaz egy hálózati töltőt, amin USB aljzat van, s ebbe dughatjuk az adatkábelt, amit töltésre és szinkronizálásra egyaránt használhatunk. Továbbá egy normál sztereó headset-et, aminek a minősége teljesen átlagos, egy telepítő CD-t, és beüzemelési kiskönyvet is.

A dobozt felnyitva rögtön előbukkan a Milestone. Egy kicsit más mint az eddigi készülékek, egyik végén nem ér végig a kijelzőt magába foglaló keret, így egy kicsit furcsának hat az eddig megszokott formákhoz képest. A kissé finomított megdöntött élek érdekessé teszik a készülékház formáját. Az egér jobbra-balra mozgatásával körbenézhetjük a készüléket:

Kézbe fogva azonnal érezhetjük a minőség „súlyát”, ebben aztán benne van az anyag (165 g). Igen, érezhető a sok fém és minőségi műanyag használata már a tapintásán is.
Youtube link a külcsínről:

Semmi fényes csili-vili felület, inkább kellemes gumírozott borítás, ami elősegíti a biztos fogást. A képernyője erősen gyűjti az ujjlenyomatokat, de egy hasunkra simított egyszerű mozdulattal megválhatunk rengeteg rendőrségi azonosítónktól.
A készülék elején terpeszkedik az igen méretes 3.7 inches (480×854,) kapacitív TFT, természetesen automata fényerőszabályzással kissé megspékelve. A kapacitív képernyőt tökéletesre hangolták, véleményem szerint jobban sikerült, mint a HTC HD2-é.
A kijelző alatt található négy érintő gomb. Kifejezetten könnyen, mellényomás nélkül használhatóak, távolságuk még a méretesebb kézzel rendelkező  usert is sikeressé teszik kezelésükben (rezgéses visszajelzés van). Háttérvilágításuk megfelelő, esti fényben sem zavaró a fényerejük.
A készülék bal oldalán található egy szabványos micro USB töltőnyílás (mellette töltés visszajelző LED).
Jobb oldalára hangerő és a bronzosan elegáns fotógomb került. Tetején pedig ott figyel egy szabványos 3.5 mm-es fülhallgató kimenet, amit nagyon tudok díjazni mert mindig lecserélem a gyári fülest egy saját kedvencre. A Power gomb is itt várakozik bekapcsolásra készen, bár a kelleténél talán egy kicsit jobban besüllyesztették a felületbe.

 

A hátlapot megnézve kellemes látvány fogad bennünket. Itt is van egy kis bronz hangulat, a hangszórót fedő rács kapott ilyen színt. A kamera egyszerű, sallangmentes készülékházba illeszkedő felületű, két LED-es villanóval.

A fedlapot leemelve kiütközik az első számomra erősen negatív dolog a készülékkel kapcsolatban. A mérnökök elkövették azt a szarvashibát, hogy csak úgy tudunk microSD kártyát cserélni, ha kivesszük az akkumulátort.

A külcsín értékelésének végére hagytam kedvencemet, a billentyűzetet.

 

Jobbra tolva a kijelző részt, előbukkan teljes mivoltában. Jól felépített szerkezet segíti az oldalra csúszást, semmi kiemelő mechanikai csoda, avagy 500 db acél csoda csapágygolyó (Motorola Aura), és mégis szorosan, kotyogás nélkül kattan a helyére. Ennek köszönhetően tud ilyen vékony maradni (13.7 mm), amit billentyű nélküli társai is megirigyelhetnének. A gombok nyomáspontja és a lézervágott betűk minősége is tökéletes, az illesztések pontosak. A billentyűk mérete egy kicsivel nagyobb felületet is elbírt volna. Nagyobb ujjúak könnyen elüthetik a karaktereket. Ékezetes betűk sajnos nincsenek rajta, így a hosszú magánhangzókat a képernyőn virtuálisan ajánlja fel. Végignéztem a készülékházat egy mikroszkóppal, hogy láthatóvá tegyem az összeszerelés minőségét. Íme néhány apró részlet:

Nézzünk körül a hardver és a szoftver háza táján:

A Motorola a Google operációs rendszerét, az Andoidot választotta készülékeihez.  A jövő reményét tették fel erre az operációs rendszerre. Fiatal még a piacon, de már így is dinamikusan fejlődik és a PDA-k piacából már jókora szeletet hasított ki. Óriási előnye a nyílt fejlesztési lehetőség, a stabilitás és kis hardverigény. Hátránya a fiatalságában keresendő, a szoftveres ellátottsága kissé elmarad a többi operációsrendszertől, de gyorsuló ütemben készülnek rá a programok.

Az Android 2.0-ás operációs rendszer még egészen friss, kifejezetten sok hasznos és jól kezelhető program és szolgáltatással gazdagodott.  Beépítették az Exchange támogatást, kombinált postafiókok jelennek meg a levelezésben, finomítottak a fényképezőgép beállításain, a partnerek kezelése is jobb lett. A kiválasztott partnerre rányomva írhatunk neki SMS-t vagy e-mailt. Megjelent az egyujjas (két koppintás) nagyítás-kicsinyítés lehetősége is.  Így könnyebb lett a böngészés, sajnos képnézegetésnél ez nem működik. A bluetooth is 2.1-es verzió számot kapott, így kedvenc bluetooth-os fülesünket egyszerűbben párosíthatjuk.
Mindehhez a szoftveres környezethez egy nagyszerűen bevált Cortex A8  (550 MHz) processzort választottak. Nagyon gyorsan, stabilan teszi a dolgát, nálam töltött öt nap alatt egyszer sem hanyatlott meg, avagy lassult be. Ez egy ilyen Winmós „emlőn” nevelkedett felhasználónak mint én, kifejezetten szokatlan élmény.  Előnyeit több készüléknél is kiaknázták már pl. Nokia I900, IPhone 3Gs.
A memória 256 Mb RAM és 127 Mb Rom valamint bővíthetjük micro SD kártyával akár 32 Gb-ig. Ezzel már egész jól lehet gazdálkodni, és a beinduló alkalmazásoknak van bőven hová fordulni egy kis memóriahelyért.

A készülék tartalmaz GPS vevőt is, ami nem hátrány, mivel az IGO készített a Motorolának egy jó kis navigációs szoftvert a Motonav-ot.
Lássuk milyen szoftverek, segítenek bennünket:
Az ébresztő kifejezetten ujjbarát, három időpontot kezel le egyszerre. A szokásos kalkulátor, és naptár is megtalálható. Az Exchange-hez igazítva naptár (Corporate Calendar), és egy könyvtár (Corporate Directory). Email kezeléshez kétféle lehetőség is van a normál és Gmail-nek is jut egy.

A navigációt elősegítve még egy Google Maps is jutott a készülékbe, persze ez ma már kötelező is a gyártók számára. A legfontosabb napi alkalmazásokat megtalálhatjuk a megújított Andoridon. A virtuális billentyűzet jól teljesített, melléütések nélkül kezelhető. Ehhez megfelelően állították be a kapacitív képernyő érzékenységi szintjét.

Az alap today felülethez nem nyúlt a gyártó, de igaza is volt. A három today ablak jobbra és balra, valamint az alulról feltolható plussz tároló felület bőven elég helyet teremt kedvenc programjaink, widget-eink, könyvtáraink elhelyezésére.
Egyik kedvencem a Moto Phone Portal szolgáltatás. Vezetékes (USB), vagy vezeték nélküli hálózaton (WI-FI) csatlakozhatunk asztali számítógépünkhöz. Egyszerűen beírjuk a Milestone IP-címét kedvenc böngészőnkbe, és már szerkeszthetjük is a készülék tartalmát. Hozzájuthatunk, üzeneteinkhez, névjegyzékeinkhez, képeinkhez. Módosíthatjuk háttérképeinket, csengőhangjainkat és még sok hasznos dologban segíthet bennünket. Ezen a módon hozzá is jutottunk egy jó kis webszerverhez.

Itt egy videó a today-ről, a beállításokról, ébresztésről és még sok minden másról:

Aki kevesli a feltelepített programok számát, az felugorhat az Android Market-re, és onnan kikeresheti a hiányzó alkalmazásokat (ingyenes programból is van bőven). A Market felülete könnyen kezelhető, jól átlátható és egyszerűen telepíthetjük megszerzett programjainkat a segítségével.

 

Letöltöttem egy fájlkezelőt, néhány játékot, és egy DiviX-es lejátszót. A fájlkezelővel érdemes néha leállítani az addig megnyitott alkalmazásokat, így garantálva a vas gyorsaságát.
A GPS helyzet:
A GPS chip jól tette a dolgát, gyorsan fogott jelet és jól is tartotta azt. Mint már fentebb írtam, ki tudjuk használni ezeket az adottságokat, mert a MotoNav (remélhetőleg magyar térkép is kerül bele) és a Google Map is erre szolgál. Sajnos a MotoNav szoftvert nem került be a dobozba, így azt tesztelni nem tudtam.

 

 

Készítettem egy Tracklog-ot a GPS pontosságának meghatározására. A Motorola PDA elég jól követte az útvonalat, csak néhol tért el pár méterre az úttól.

Ezen a linken megtekinthető az útvonal:
http://www.everytrail.com/tell_story.php?trip_id=493339&fromGV=true&newUser=true&partner_id=1002

Multimédiás áttekintés:

A Milestone  5 megapixeles, autofókuszos fényképezőgépet kapott. A két LED-es villanót állíthatjuk automatára, kézire vagy ki is kapcsolhatjuk. Található néhány témamód is (pl. portré, tájkép, éjszakai). Finomíthatunk manuálisan is a fehéregyensúlyon, színeffekteket (pl. szépia) állíthatunk be.

A két LED sajnos nem túl erős, azért nem annyira vészes a helyzet, viszont nem árt a lencsét rendszeresen tisztítani, mert besüllyesztés híján könnyen elkoszolódik. A LED világítással készített képek kicsit életlenek, még éppen elfogadhatóak. A nappali fényben, szabadban készült képek jelentősen szebbre sikerültek, mint a beltériek. A készülék fényképezőgépének minősége erősen közepesnek mondható.
A videó felvevő része 720X480-ban dolgozik, H264 (3GP) kódolású felvételt készít, a minősége teljesen átlagos. Itt következzék néhány tesztfotó és videó:

Tesztfotók és videók

Képeinket a beépített Media Galery tárja szemünk elé. Gyorsan görgethetjük (billentyűzet D-Pad-ját is használhatjuk) képeinket, és nagyíthatunk bele két ujjal is. Itt hiányoltam az egyujjas (két koppintás) visszanagyítást, sajnos ez csak a vissza érintőgombbal lehetséges. Ami érdekes, hogy a képnézegető egyszer csak belassult valamiért, de a többi programra és magára a rendszerre ez nem volt hatással. Egy Factory Reset tudta csak orvosolni a bajt.

A zenei lejátszó szoftver megfelel a mai követelményeknek. Gond nélkül csatlakozott bluetooth-os fülesemhez, ismeri az ID3 tageket, a hangminőségével pedig tökéletesen elégedett voltam. Szépen elmuzsikált a háttérben és a today tetejéről lehúzható felületről jól kezelhető.

A beépített videólejátszó sokféle formátummal (MP3, H.263, H.264, MPEG-4, WAV, AAC, AMR WB, OGG, MIDI, AMR NB, eAAC+ , AAC+) megbirkózik, de pont az általam nagyon favorizált DiviX avi támogatás hiányzik belőle. Egérmozit kedvelő lelkemben ez komoly károkat okozott, de az Android Market segítségével megszerzett lejátszóval korrigáltam a hiányosságot. Egyetlen avi lejátszót találtam az Android Market-ben, de sajnos még ez is elég kiforratlan. A berakott „teszt avikat” kissé szaggatva játszotta le. Előfordult az is, hogy megakadt valahol a videó lejátszás és csak a hang ment tovább.

Ezeket a hiányosságokat a lejátszó szoftver hibáinak tekintem, mivel a Matrix teszt videót amíg meg nem állt, addig akadás nélkül tökéletes sebességgel játszotta le. Készítettem egy kis filmecskét a Matrix tesztről:

Multimédiás fronton csak egy csatát veszít a Motorola Milestone, mégpedig a rádió hiánya miatt. Európa kedveli a rádiót, de ebben a készülékben sajnos az nincs.

Irány az internet:

 

Azért nem ilyen egyszerű a dolog, első bekapcsoláskor azt hinnénk már ugrunk is a netre. Ám ez hiú ábránd, mivel a készülék nem tölti le szolgáltatónktól a hálózati beállításokat. Így szerezhetünk magunknak pár kellemetlen percet, amíg meg nem találjuk a beállítás helyét és kitöltjük az oda kellő adatokkal. Egy kezdő felhasználó itt már el is vérzett, mivel erre a készülékre a szolgáltató sem küldi le a beállításokat (APN), így marad a PC-s netes vadászat az információ után. Ezt a tulajdonságát nem kifejezetten szerettem a készüléknek. A következő képen az APN beállítás látható, ha esetleg valaki a T-Mobile szolgáltatóhoz tartozik, nyugodtan felhasználhatja az internet beüzemeléséhez.

 

 

 

Az adatátviteli hardver rendben van, böngészéskor a 10 megabites letöltés és az 5 megabites feltöltés sem okoz gondot a PDA-nak.
A böngészővel nagyon elégedett vagyok, néhány apró szövegtörési hibán kívül semmi hiányosságot nem találtam benne. A böngésző a szöveg betördelését kissé hibásan végzi, kilóg egy része a képből. Ezt korrigálhatjuk a multitouch nagyítással. A beillesztett képeket, viszont a megfelelő méretre igazítja. A maximális nagyításnál is szaggatás mentesen lehet mindenfelé görgetni az oldalakat. A HD2-n az Opera kissé rosszabbul kezeli a teljes nagyításra hozott lapokat.
Itt is van multitouch, sőt a képnézegetőből oly nagyon hiányolt egyujjas (két koppintás) nagyítás, távolítás is dolgozik. A könyvjelzők kezelése logikus és jól átlátható. Ismeri a HTML 5 szabványt, viszont a Flash-el nem boldogul. Erre egy kiegészítő YouTube nézegetőt készítettek, ami könnyen kezelhető felületet kapott.

 

Ennél a böngészőnél jól hasznát tudjuk venni a WI-FI nyújtotta előnyöknek. Az egyszer megjegyzett hotspot közelébe érve automatikusan rácsatlakozik s már élezhetjük is a virtuális világot.
Telefonáljunk egyet:
A telefonálás hangminősége megfelelő, van néhány hangszínállítási lehetőség is. Kipróbáltam néhány gyenge térerővel ellátott helyszínen, és kifejezetten jól reagált az alacsony jelszintre.  A legfontosabb funkciókat ismeri (híváslista, kedvencek stb.), és jól átlátható felületet kapott. Rendelhetünk mindenkihez más-más csengőhangot. A partner fotójára kattintva megjelenik egy ablak, ami felkínálja a telefonálás, email vagy SMS küldés lehetőségét. Hívásfogadáskor fülünkhöz emelve a PDA-t elsötétül a képernyő, így nincs véletlen érintés és az aksit is kíméljük.

Üzemidő:

Az üzemideje megfelelő, másfél, kétnaponta kell tölteni átlagos használat mellett. Az egy napot erős használat mellett is kiállja. Akinek volt már PDA-ja az tudja a multimédiának „ára” van, a töltőnknek mindig kéznél kell lennie. Egy 1420 mAh teljesítményű Li-Ion akksi került bele.

Zárszó:

A készülék hardveres felépítésével elégedett vagyok, összeszerelése anyaghasználata példamutatóan jól sikerült. Szoftveres része sem produkált nagyobb bakikat. Az Android rendszer maga pedig stabilan teljesített.  Azért kezdőnek csak akkor ajánlanám, ha lakóhelyének 1km-es körzetében fel tud hajtani néhány kütyümániás kockafejet, akik segítenek az első akadályokon túljutni. Tapasztaltabb felhasználóknak bátran ajánlom, linuxos múlt előny. Azok sem csalódhatnak benne, akik szeretnek folyamatosan online jelen lenni a hálón, mert ezt az igényt bőven kielégíti.
A készülék szinte kiköveteli az internetes hozzáférést, a Google szolgáltatásainak (pl. Gmail, YouTube, Calendar, Google Talk  ) igénybevételét. Akkor van elemében, ha online adatainkat szinkronizálhatja, így mindenféleképpen érdemes egy Gmail regisztrációt megejteni, ha emellett a készülék mellett döntenénk. A megfelelő kb. 3Gb-os adatcsomaggal, már ki lehet elégíteni „adatéhségét”, s így elfelejthetjük az USB kábeles szinkronizálást is.
A Motorola nehéz gazdasági helyzetben bocsátotta piacra üdvöskéjét, de reméljük ez a mérföldkő a felfelé vezető útra tereli.

A tesztkészüléket a SpeedShop biztosította számunkra. Köszönjük.