A telekommunikációs eszközök piaca mostanában rendkívül pörög, emiatt jóval nehezebb sikerterméket alkotni. Főleg a középmezőnyben nehéz kitűnni, a Desire X-et a Htc pedig pont ebbe a kategóriába szánja. Vajon sikerül vele kitörni a szürkeségből?
Már a doboz is a minimalizmust hirdeti
A Speedshoptól a készülék egy fehér, extrém mód lekerekített sarkú dobozban érkezett. A tartozékok nem fogják meglepni a majdani vásárlót, ugyanis a manapság alapnak számító kiegészítők kerültek csak a dobozba: headset, USB kábel, töltőfej.
Külső: elölről szép, hátulról fiatalos
A kijelző felett egy LED található, ami értesítések esetén villog, mellette a hívásokért felelős hangszóró, egy közelség-, valamint egy fényérzékelő szenzor lapul. Ez tehát azt jelenti, hogy nincs előlapi kamera. Ezt részemről nem nevezném jelentős problémának, hiszen én ezt a kamerát maximum Google Hangoutjaim idején használom, eme esemény pedig olyannyira nem gyakori, hogy simán el tudok róla felejtkezni.
A kijelző alatt csak a HTC idei palettáján megszokott három érintőgomb került. Ezek kellőképp reszponzívnak bizonyultak a tesztidő alatt, fehér háttérvilágításuknak köszönhetően pedig sötétben is tökéletesen láthatóak maradnak.
A hátlap mintegy körülöleli a telefont, hiszen nem csak hátul és oldalt, hanem még elöl is tart egy kis részen, minek köszönhetően recsegni egészen biztosan nem fog. A felület tapintásra nagyon kellemesen puha, valamint a dizájnja is bátrabb, mint az előlapnak. A kamera és a LED körül van ugyanis egy keret, amin belül egy bordázott felületű műanyag kelt fiatalos hatást.
A hátlapon még egy hangszóró, egy htc és egy Beats Audio felirat pihen, melyek közül az utóbbi nagy kíváncsisaggal töltött el.
A hardvert nagyon eltalálta a HTC
A Desire X szívét egy Qualcomm MSM 8225-ös SoC jelenti, ami a Qualcomm idei termékpalettájának része. A lapkészlet egy kétmagos 1GHz-en ketyegő processzort, és egy Adreno 203-as grafikus gyorsítót tartalmaz. RAM-ból 768MB került a készülékbe, ami a mindennapi feladatokra bőven elég. Belső memóriából elméletileg 4GB-ot kapunk, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Alkalmazások telepítésére a tesztkészüléken mindössze 1GB állt rendelkezésre. Ez nagyon kevésnek bizonyult, főleg akkor, amikor egy-egy nagyobb játékot szerettem volna a készülékre erőltetni. Számos játék ugyan az SD kártyát használja a nagyobb fájlok tárolására, azonban ez nem mindegyikre igaz. SD kártya foglalat viszont nagy szerencsénkre található a készülékben, így amindennapi használat során nem csak, hogy garantáltan elférnek adataink, hanem azokat mozgatni is könnyű az eszközeink között.
A Sense keze mindenhova elér
A Htc természetesen a felület minden egyes porcikáját megváltoztatta, és a kezünkbe adta ugyanezeket a lehetőségeket is. A testreszabás menüpont alatt ugyanis témákat is választhatunk, melyek az egész rendszerre hatással vannak. Ez egy jó ötlet, az megint más kérdés, hogy ezek a témák tetszenek-e nekünk éppen, vagy nem.
A Htc sebészkedése az alap szoftvereket is érintette. Ezek többsége pozitív, mert rengeteg plusz funkciót adnak a készüléknek, és némelyik szoftver még csinosra is sikerült.
A kamera fotózásra jó, videózni már nem annyira
Multimédia terén elég erős ajánlat, azonban sajnos vannak olyan gyengéi, melyek beárnyékolják a teljesítményét. A Desire X-ben egy 5 Megapixeles modul lapul, ami papíron jól hangzik, azonban a felbontás nem minden. Az elkészült képek minősége nem valami jó, különösen rosszabb fényviszonyok között szenved az optika. A színek pontosak, a vonalélesség és a zajszint viszont aligha mondható megfelelőnek. A készülék fotós képességei tehát nem éppen olyanok, amilyennek vártuk. Sajnálom, hogy pont ebből engedett alább a HTC. A képek a telefon kijelzőjén megtekintve még egész szépnek látszanak, de amikor egy nagyobb felbontású eszközre másoljuk őket nagyot kell csalódnunk
A videófelvételről már sajnos nem mondható el ennyi jó. A felbontással ezt a részt teljesen hazavágták, hiszen a videófelvétel maximális felbontása 800×480. Ez nincs rendjén, hiszen az lenne az igazi, ha legalább 720p-ben rögzítene. Ezek után pedig hiába jó a felvétel minősége, mivel csak arra lesz elég, hogy a telefonon visszanézzük a felvételeket. A felvételek minősége pedig jó, és sötét környezetben sem tapasztalhaó túlzott romlás, ami mindenképp pozitív, de az egérmozit el kéne felejteni.
Zenei fronton magas a minőség
Zenei fronton a megszokott módon odatette magát a HTC, ami főleg a 
hangzásjavításában nyilvánul meg. A Beats logót hiába csak a speciális equalizer beállítása miatt kapta meg, az azonban meglehetősen jól sikerült. Nem csak egy eltúlzott mélyhang-kiemelésről van jelen esetben szó, henem egy egész harmonikus magas-mély összhangról. Nem csak a hangminőség javul az opció bekapcsolásával, hanem a hangerő is. A beats audio hangzás csak fülhallgató, vagy hangfal csatlakoztatása esetén működik, külső hangszórónál az opció inaktív. Azt sajnos nem mondhatom, hogy a legszebb, amit valaha hallottam, viszont kategóriájában zseniálisan teljesít.
A zenelejátszó felülete nem emelkedik ki különösebben a mezőnyből semmivel. Ugyanazt kapjuk, mint bármelyik más zenelejátszónál: van albumok, előadók, számok szerinti rendezés, equalizer és albumborítók, melyeket elméletileg a szoftver internetről is tudna frissíteni, azonban ez nálam sosem sikerült.
A hangminőség hívások során tökéletesnek bizonyult. Engem is jól hallott a hívófél, valamint én is tisztán hallottam őt. A gyári fülhallgató közepes minőséget nyújt, nem rossz, de nem is nehéz jobbat találni nála. A hátoldali hangszóró viszont nagyon jól teszi dolgát, hiszen hangerőben nincs hiány. Nyilván ezt nem zenehallgatásra találták ki, így mély hangokat ne keressünk, viszont hívások kihangosítására, vagy navigációra kiválóan alkalmas.
Videólejátszás terén alulmarad
Internet & adatátvitel: közel áll a tökéleteshez
Az internetezés az a terület, ahol ez a masina igazán szárnyal. Az oldalak betöltése kellőképp gyors, a görgetés ugyan nem olyan gyors, mint Android Jelly Bean alatt, viszont tökéletesen elég a mindennnapi böngészéshez. ICS alatt ugyan még megy a flash, azonban én nem erőltettem, hiszen köztudottan megizzasztja a telefonokat, és pont ilyen jó beépített videók megtekintése html5-tel is.
Adatkommunikációs téren jól ellátott minket a tajvani gyártó, noha ígysem teljes a repertoár. Kapunk b/g/n WIFI-t, Bluetooth 4.0-t is, viszont nem kaptunk NFC-t, ami fájó pont lehet, főleg, ha az LG idei felhozatalát vizsgáljuk, ahol még az alap modellek is megkapják a chipet.
Az akkumulátor túlteljesíti a ma szokásos szintet
A HTC Desire X üzemideje elég kellemesen hosszú a mai okostelefonos vonalat vizsgálva. Közepes használat mellett nálam több, mint egy napot ment. A teszt ideje alatt ezt használtam elsődleges készüléknek, a Samsung Galaxy Nexusom pedig csak SIM-kártya nélkül volt bekapcsolva, mégis a Desire X bírta tovább a nyúzást. Az akkumulátor statisztikát megvizsgálva ennek egyértelmű oka a kijelző felbontás-, méret-, és technológiabeli eltérésben keresendő. Komolyabb használat mellett természetesen le lehet meríteni kevesebb, mint egy nap alatt, de még így is kevésbé kell attól tartani, hogy a nap vége előtt elmegy aludni.
Kinek ajánlanám?
A HTC Desire X a saját kategóriájában egy nagyon jó készüléknek számít, hiszen a zenei képességei kiválóak, a kijelzője szép. Ahhoz azonban, hogy a középkategóriába kerüljön valamin spórolni kellett, és ennek jelen esetben a kamera és a hardveres nyers erő látta kárát. Megbízhatósága viszont nem szenvedett csorbát, hiszen a tesztidőszak alatt egyszer sem tapasztaltam fagyást vagy újraindulást. A Desire X főként azoknak való, akik rengeteget hallgatnak zenét, és szeretnének egy fiatalos, megbízható okostelefont.
A készüléket a Speedshop biztosította. Köszönjük!
Legutóbbi hozzászólások