Így az év vége előtt pár nappal ismét jelentkezem egy tesztkészülékkel, amit ha a karácsonyi nagy ajándékrohamhoz ajánlani már nem is tudok, egy rápillantást mindenképp megérhet. Az utóbbi években az Androidos platformon főnixként feltámadó gyártó ezúttal középkategóriára szánt „okosságára” vethettem rá magam. Anno a céget múltbéli „telefonjai” miatt (nem véletlen az idézőjel) igencsak fenntartásokkal kezeltem, ezeken azonban az Optimus G Pro rengeteget enyhített, így kíváncsian vártam mit adhat az LG az egyel lejjebbi kategóriában. Szerencsére ezúttal sem kellett csalódnom.

A kicsomagolás

Méreteiben pont optimális, a telefonhoz igazított csomagolásban érkezik hozzánk a készülék tartozékostul mindenestül, annak hátoldalán különböző „fícsörjeit” kihangsúlyozva, többek között a környezetkímélő csomagolást jelző kis logó-t, és szöveget. A telefon mellé tartozékként érkezik a szokásos USB adatkábel/töltő egyveleg, illetve az agyba dugós LG fülhallgató.

Az eleje

A hátulja

A környezetbarát doboz, és a szójatinta esete

Hardver

Belevalók tekintetében az LG egy Snapdragon 400-as processzort szereltetett a készülékbe, 1.4 GHz-es Krait magokkal és a hozzá járó Adreno 305-ös grafikus gyorsítóval. Emellett rendelkezésünkre áll 1GB RAM, és 8 GB belső memória, melyet tovább bővíthetünk maximum 32 GB-al. Kijelző tekintetében egy 720p-s IPS panelt kapunk, mely a maga 4.7’-es képátlójával ebben a szegmensben igencsak vonzó ajánlatot képviselhet. Ezen felül kapunk még bluetooth 4.0-át a/b/g/n wi-fi antennát, NFC-t, Infra portot, és mobilnet ügyében sajnos csak HSDPA/HSUPA csatlakozási lehetőséget. A készülék hátoldalán helyet kapott egy 8 MP-es kameramodul ledvillanóval, és autofókusszal, elől pedig egy 1,3 MP-es teljesít szolgálatot. Energia ellátás tekintetében egy 2150 mAH-s akkumulátor dolgozik a ház mögött, mely emellett a hardverspecifikáció mellett nagyon baráti üzemidővel szolgál (átlagos használat mellett volt, hogy kibírta a két napot).

A baloldalt elhelyezett programozható hardvergomb ebben a készülékben is helyett kapott. A beállítások között pedig személyre szabhatjuk, hogy milyen alkalmazást szeretnék működtetni vele (én például a fényképező progit rakom ide, de ez egy egyedi hóbort).

Számomra egy hatalmas visszalépés a készülék részéről, hogy a telefon alján elhelyezett érintő gombsor nem rendelkezik világítással, ebből kifolyólag sötétben az üzemeltetésük, néha kisebb akadályokba ütközött (az ember mondjuk, ha elsőre nem is, második nekifutásra azért össze tudta hozni, amit tervezett).

Azok a bizonyos gombok

Szoftver, Appok, Kezelés

A készülék egy régebbi, 4.1.2-es Androiddal csomagolva érkezik, mellé viszont 3.4.0-ás kernelt rakott a gyártó, ennek egy esetleges későbbi frissítéséről sajnos nem található információ, azonban valószínű, hogy a történet nem áll meg itt.

Beépített programokból nem fukarkodott az LG, a nagyobb testvérekhez hasonlóan az L9 II is megkapta a QuickRemote, QuickMemo, illetve az összes többi Quick-el, vagy a nélkül elnevezett saját alkalmazást. Ezek közül is külön szót érdemel néhány, köztük a QuickRemote. A felsőbb szegmensben helyet foglaló készülékektől eltérően itt azonban a program butított verziójával találkozhatunk, ugyanis csupán TV-t, DVD-, és Blu-ray lejátszót képes kezelni.

A több ablakos alkalmazáskezelés, QSlide fedőnéven itt is megtalálható. A legördülő menüből előhívhatunk böngészőt, jegyzetet nyithatunk, vagy akár a naptárat, illetve ezek mellett még egy tucat alkalmazás támogatja ezt a funkciót.

Sajnálatos módon a cég megpiszkált Androidjának gyermekbetegségei ezt a készüléket is elkísérték. A rendszer bekapcsolás után nagyon nehezen talál magára (kell neki legalább 5 perc), illetve azt az 1 GB memóriát, ha nem vigyázunk, pillanatok alatt teletölthetjük, ilyenkor pedig egy kis gondolkodás következik a telefon részéről, majd néhány alkalmazás bezárása után helyre áll a lelki béke. Sajnos azt kell mondjam a dolog itt is rettenetesen optimalizálatlan és ez kicsit jobban elő is tűnik a relatíve gyengébb hardvernek köszönhetően.

Multimédia

Viszont hatalmas pozitívum a beépített zenelejátszó. A mellékelt agyba dugós füles közepes hangminőséget tudott csak produkálni, azonban ha egy kulturáltabb, nem gyári tartozékkal próbálkozunk, előtérbe kerül a Dolby mobile sound enhancement igazi arca (vagy a jobb analógia kedvéért hangja). Pechemre a bluetooth headsetnél a zenehallgatás egy eleve halott ötlet volt, mivel a telefonba épített modul folyamatosan elvesztette a jelet, így a sok szaggatás mellett ez utóbbi megoldás élvezhetetlen, marad a régimódi kábeles módszer. Emellett ami egy kissé zavaró volt, hogy mind a maximális csengetés hangereje, mind a rezgőmotor elég gyengére sikeredett. Emiatt sajnos ha az ember a városban rohangál sem nem érzi, sem nem hallja ha valami történés van a készüléken.

A képminőség az kifejezetten korrekt egy ilyen kategóriájú telefontól. Ezen a téren az LG a felsőbb szegmensben található telefonokba is igen korrekt alkalmazást/hardvert applikált, itt sincs ez másképpen. Ennek köszönhetően sikerült pár egész kultúrált képet ellőnöm vidékiországi kalandozásaim során, melyet az ünnepek alatt követtem el.

készül az esti pipa

A makka

Vadon a kert végén

A rekettyés egy része közvetlen közelről

Közeli a gyújtósról, felszeletelés előtt

Végszó

Összességében egy elég korrekt módon összerakott készülékről beszélhetünk, mely a fent említett hiányosságok ellenére is ideális választás lehet azok számára, akik nagyobb kijelzőt szeretnének, de nem akarnak egy vagyont kiadni egy erőműre.

A készüléket is, és a lehetőséget is köszönjük szépen a Vodafone Smartstore Magyarországnak, Nektek pedig locsolókban gazdag Boldog Újévet kívánok!