Négy szülőből hárman aggódnak a gyermeküket veszélyeztető okoseszköz-függőségtől, minden negyedik szülő pedig már tapasztalt is függőségi tüneteket gyermekénél – derült ki a Huawei Techologies Hungary kutatásából, amely az Y-generációs szülők digitális nevelési szokásait vizsgálta.

A felmérés szerint a szülők jellemzően csak rövid időre adják készülékeiket gyermekeik kezébe, azonban akadnak olyan helyzetek is, amikor egy hároméves gyermek naponta 5 óránál többet használt okoseszközt. A szülők túlnyomó többsége ugyanakkor felügyeli, mire használja csemetéje az okoseszközöket. A Huawei legújabb okostelefon-használati szokásokat vizsgáló magyarországi felmérésében többek közt arra kereste a választ, hogyan használják az okoseszközöket azok a gyermekek, akiknek a szülei már maguk is a digitális korba születtek bele. Mikor találkoznak először a kütyükkel, és mennyi időt töltenek az okoseszközök képernyői előtt az alfa generációs gyerekek? Mit engednek, és mitől féltik az okostelefont használó gyermekeiket az Y-generáció tagjai? A 2020 januárjában készített reprezentatív kutatásban[1] Y-generációs – 1980 és 1995 születettek – szülők nyilatkoztak arról, miként látják gyermekeik digitális nevelését.

A kicsiket az erotikától, a nagyobbakat a zaklatóktól féltik

 Egyre többen féltik gyermeküket az okoseszköz-függőségtől, az Y-generációs szülők háromnegyede tart attól, hogy addiktívan hat gyermekére a készülékek használata, 22 százalékuk pedig már tapasztalt is a függőségre jellemző tüneteket gyermeke viselkedésén. A legtöbben a túlzott használatot említették meg, de sok szülő már hisztériát, agressziót is felfedezett a gyerekénél, míg néhány esetben játékfüggőséget is tapasztaltak. Nemcsak a függőség kelt azonban aggodalmat a szülőkben: kétharmaduk attól is tart, hogy a digitális térben kéretlen erőszakos tartalmakkal találkozik gyermekük, több mint ötven százalékuk fél az online zaklatástól, 45-45 százalékuk pedig az erotikus oldalak, illetve a csalók felbukkanásától. A szülők majdnem fele a fizetős tartalmak megjelenését is lehetséges problémaként említette meg. Míg a kisebbek szülei inkább az erotikus oldalaktól féltik gyermeküket – mivel sok esetben kéretlen tartalmak jelenhetnek meg a készülékeken felugró ablakok formájában – addig a kiskamaszok szülei már nagyobb arányban tartanak attól, hogy gyermekük olyan idegenekkel létesít ismertséget, akik zaklathatják őket.

Bekapcsolhatják, de figyelik, mit néznek rajta

 A gyerekek harmada folyamatos szülői jelenlét nélkül használhatja a háztartás okoseszközeit – főként telefont, TV-t, tabletet –, 43 százalékuk azonban csak a szülőkkel együtt tölthet időt a készülék előtt. A gyermekek 23 százaléka ugyanakkor még szülői kontroll mellett sem használhat okoseszközöket. A szülői felügyelet a kisebb gyerekek esetében nagyobb arányban van jelen; a felmérés szerint a 7 évnél fiatalabbak jellemzően csak a szülő óvó tekintete mellett használhatják az okoseszközöket, de még a 7-10 évesek 47 százaléka is csak kontroll mellett nyúlhat a készülékekhez. 10 éves kor felett azonban már jellemzően nincs szükség szülői jóváhagyásra ahhoz, hogy magukhoz vegyék az eszközt. Annak ellenére, hogy 24-39 év közötti szülők egy része nem köti engedélyhez az eszközök bekapcsolását, a legtöbben valamilyen módon felügyelik a gyermekek által használt alkalmazásokat. A 0-3 éves korú gyermekeknél szinte minden esetben van szülői ellenőrzés, de a szigor a 4-6, majd a 7-10 évesek körében sem enyhül. Sőt, még a tíz évesnél idősebbek esetében is a szülők 71 százaléka ellenőrzi, hogy mire használja a gyermek az okoseszközöket.

Az ideálishoz képest sokkal több időt tölt a gyermek telefonjával

A felmérésből az is kiderült, hogy a szülők kevesebb időt engednék ideális esetben gyermeküket okoseszközt használni, mint amennyi időt a valóságban eltölthetnek készülékeik előtt. Előzetes elképzeléseik szerint a szülők kétharmada a 3 évesnél kisebb gyermekeket napi fél óránál kevesebbet, míg a 4-6 éveseket fél vagy egy órát engednék telefonozni, a 7-10 éveseket már jellemzően 1 órát, az idősebbeket pedig hosszabb időre hagynák okoseszközt használni.

A valóságban azonban a 4-6 és a 7-10 éves korosztályban átlagosan 2-3 órát töltenek kütyüik képernyője előtt a gyermekek, míg a 10 évesnél idősebbek körében – bár szintén az 1-3 óra a leggyakoribb – már magas arányban vannak olyanok, akik ennél lényegesen több időt használják az okostelefonjukat. Akadtak olyan szülők is, akik arról számoltak be, hogy 3 évnél fiatalabb gyermekük napi több mint 5 órát tölt képernyő előtt. A saját készülékkel rendelkező gyermekek negyede videónézésre használhatja a készülékeket, míg 23 százalékuk játszik, 17 százalékuk fényképeket és videókat készít rajtuk, további 17 százalékuk telefonálásra használja eszközét. Akadnak azonban olyanok is, akik más tevékenységeket végeznek, a kutatásban szereplő minden tízedik gyermek közösségi médián „szörföl”, 14 százalék pedig kereséseket is végez az kütyükön.

Fontos az Y-generációs szülők véleménye

„Az elmúlt években több ízben végeztek felmérést az okostelefon-használati szokásokról, ugyanakkor nem készült még olyan felmérés Magyarországon, amely kifejezetten a digitális korba született Y-generáció szokásait vizsgálja. A „digitális” szülők megengedőbb, vagy támogatóbb hozzáállása teljesen új trendeket nyithat a most felnövekvő gyermekek okoskészülék-használati szokásaiban.” – mondta a felmérés hátterének okairól Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere kiemelte, hogy a Huawei olyan eseményeket és kampányokat tervez, amelyek felhívják a figyelmet a készülékek tudatos használatára, sőt a Huawei kifejezetten az Y-generációs szülők számára alkotta meg egyik legújabb készülékét is, ezzel is még inkább kiszolgálva a korosztály speciális igényeit. „A Huawei Nova 5T kifejezetten olyan okostelefon, amely modern dizájnjával a fiatalabb szülőknek szól, akik fotózással és a közösségi médiában is több időt töltenek” – hangsúlyozta Trubek Zsuzsa.

[1] A felmérés Trend International Market Research készítette 2020 januárjában N=300 A minta 24-39 évesek (az 1980 és 1995 között születettek) körében országos és reprezentatív településtípusra, régióra.