Eltelt az egy hét, amit volt szerencsém együtt tölteni Defy-vel. Ilyen jó áron, ezt az időtálló készülékházat egyetlen gyártó sem tudta eddig PDA fronton összehozni, szoftveres valamint hardveres területen is sikerült megtalálniuk az ideális középutat. Igyekeztem a teszt folyamán a legtöbbet kihozni a Motorola erős felépítésű készülékéből.

 

Bevezető:

A Motorola kis híján süllyesztőbe került rossz üzletpolitikája miatt, de a kis zöld robot szerencsét hozott a patinás telefongyártó cégnek, és hátán cipelve viszi előre.

A Motorola Milestone megalapozta jövőjüket, nagyszerű fejlesztések fémjelezték azóta is tevékenységüket. Jó irányba tartanak, innovációban sincs hiány házuk táján, az idei CES-en bemutatott Atrix és a nagy dérrel-dúrral beharangozott tabeletjük is kifejezetten ütősre sikeredett.
A tesztelt készülék hiánypótló darab ebben a műfajban, szinte az összes erős felépítésű mobilt lealázza szoftveres és hardveres tudásával. Aki eddig azért nem vett hobbi célokra, extrém sportokhoz, ipari közegbe PDA-t mert féltette, annak ez a készülék kötelező darab lesz a zsebében. Eredetileg az IP67-es minősítéssel érkezett volna, de a gyártó úgy gondolta, nem kockáztat, és az utolsó pillanatban visszavonta ezt a jelölést. Valószínűleg nem volt kedve a kísérletező kedvű vásárlók gyilkos tesztjeiért felelősséget (jótállást) vállalni. A szabvány lényege a tökéletes porállóság, a vízállóság (egy méteres vízben 30 percig elvan beázás nélkül), valamint a másfél méterről való esést sérülés nélkül túléli.

Nézzük körbe a Motorola Defy-t az egér jobbra-balra mozgatásával:

Csomagolás:

Kisméretű környezetbarát dobozban érkezett a készülék, benne az alapvető tartozékokkal.

– Szinkronkábel
– Akkumulátor
– Dokumentáció
– Hálózati töltő adapter
– Sztereó headset
– 2GB-os microSD kártya

Külcsín:

Méretében, kinézetében nem találtam kivetnivalót, ebben a kategóriában sokkal robosztusabb felépítésűek hasonló célú társai. A készülékház elnyűhetetlenségéhez képest még kecsesnek is mondható, súlya sem vészes, hosszú időn keresztül is könnyen kézben tartható. A csatlakozó nyílásokon található kiálló gumi lezárók rontanak egy kicsit fogásán, de ez nem nagy ár a biztonságért, amit nyújtanak.

Készítettünk egy játékos interaktív adatlapot a legfontosabb paraméterekről (elindítás után a táblát egérrel tudjuk megforgatni):

Néhány tesztelt készüléknél hiányoltam a fémet, ami erősebb tartást ad és minőségérzetet sugall. A Defy-nál nem annyira a fémek használatára törekedtek, inkább modern kopásálló műanyagokkal oldották meg az időtálló burkolat problémáját. A készülékház tervezésekor szépen egyensúlyba hozták a fekete és szürke árnyalatokat, elegáns hangulatot kölcsönöz neki. Az oldalán látható csavarok utalnak elnyűhetetlen mivoltára, jellegzetes „ipari" hangulatot közvetítenek. Egy kicsit közelebbről is nézzük meg a készülékház apró részleteit Flash segítségével! A hátoldal bal alsó sarkán villogó négyszög jelöl egy kis hátlap darabot, amelyet leemelhetünk az egér segítségével, s így kiderül, miért nem ázik be a Defy.

Vesszőparipám a hézagmentes illesztések kérdése, Defy ebben nagyon erős. Példás összeszerelési minőséggel dicsekedhet. Ennél a készüléknél nem hibázhatott a gyártó, mert a jövőbeli terhelések könnyedén tönkrevágták volna, ha nem fektetnek kellő hangsúlyt a pontosságra. Nem is értem, miképpen tud a Motorola ilyen minőséget létrehozni, miközben a többi gyártó kétszer ennyiért a nyomába sem ér.

Kijelzője 480X854 felbontású, 3.7 inches TFT, betekintési szögei nem túl jók, kb. 30 foknál már torzul a képe. Szemből nézve viszont tökéletes minőséget nyújt, kontrasztos, kinti fényben is viszonylag jól látható marad, valamint automatikus fényerőszabályozás is rendelkezésünkre áll.

Marcipán kutyám itt már erősen érdeklődik Defy iránt.

A megjelenítő felépítésén az tűnt fel, hogy legjobban a HTC Desire S-LCD-jéhez hasonlít, még a különböző nézőpontokból is hasonló képet mutat. Érdekes módon minden nevesebb PDA-oldal a HTC Desire HD-t S-LCD-nek titulálja, a Defy-t viszont TFT-nek. Mikroszkóp alá téve így néz ki 250X nagyításban a kijelző szerkezete:

A kijelző védelmét vastag Gorilla Glass edzett üveg biztosítja, amelynek felületén kapacitív töltésmező figyeli ujjunk minden mozdulatát, képes a több érintés (multi-touch) lekezelésére is. A Multitouch Visualiser teszt segítségével megnéztem, hogy hány érintést képes érzékelni, íme az eredmény.

Maximálisan két helyen érzékel egyszerre, a HTC Desire HD négyet, a Samsung Galaxy S akár ötöt is képes, szerencsére kevés program használ kettőnél több érintést.
A Defy-t borító üveg kevésbé hajlamos a zsíros ujjlenyomatok gyűjtésére, s jóval könnyebb letörölni róla, mint pl. a HD2-ről.
A Motorola felirat mellé került a proximity szenzor, a fényérzékelő és egy üzenetvisszajelző LED, sajnos a töltésvisszajelzőt már lespórolták a készülékről.
Négy kapacitív érzékelős nyomógombot kapott a készülék, ezek működése, rezgésvisszajelzése tökéletes.

Hátlapja puritán egyszerűséggel inkább a funkcionalitásra koncentrál. Itt helyezkedik el az 5 megapixeles kamera és az egy LED-es villanó, valamint egy közepes méretű Motorola logó.

Alul egy apró zárszerkezet jobbra tolásával felnyílik a hátlap, és előtűnik az akkumulátor.

A hátlap vékonysága meglepetés volt számomra, egy robosztus valamire számítottam, erre itt ez a filigrán burkolat. A „leejtési teszt" közben jól vizsgázott, sérülés nélkül kiállta a próbát.
Az aksi alá rejtették a SIM és a microSD kártya foglalatát, nem jó megoldás, de már egészen hozzászoktam a gondolathoz, hogy ezt innentől a gyártók már így csinálják.

Bal oldalán csak a szabványos micro USB (5-pin micro-USB 2.0) csatlakozót találhatjuk, erős gumifedővel takarva.

Jobb oldalon a hangerőgomb került elhelyezésre, ilyen lötyögős, lifegős, gombbal még eddig nem találkoztam. Miért éppen ez az apró részlet kerülte el a mérnökök figyelmét, természetesen ez csak esztétikai hiba, mert körülötte a szigetelés tökéletes.

Az alsó fertályon egyetlen kicsi csavarfej üldögél.

Felül van a bekapcsoló gomb, elhelyezkedése nem valami jó, mert majdnem középre került, alig emelkedik ki a készülékház szintjéből, így nehéz elérni.

Kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, így belenéztem a belsejébe röntgennel.

Nyúzópróba – „mintha csak a kutya szájából húzták volna ki"

Eddigi tesztjeimben nyúzópróba menüpont nem szerepelt, ezt csakis a Defy érdemelte ki. Igyekeztem túlzásoktól mentesen tesztelni (hátha belenéz a tesztbe a SpeedShop) a készüléket, s csak olyan helyzetekbe kényszeríteni ahová a valós életben is kerülhet. A teszt előzetesben szereplő Marcipán kutyám nem igazán volt segítőkész tesztelő társ (szerencsére), csak nyalogatta a készüléket.

Miután elhalásztam az orra elől, néhányszor leejtettem normál használati magasságból, földre, padlóra, és sérülés nélkül megúszta az eseményt. A kijelzőjét végigellenőriztem, és karcot nem találtam rajta.
Kerestem egy jó sáros területet, és ott iszappakolással kedveskedtem neki a kényeztetés jegyében.

A sárfürdőt követte a pezsgőfürdő, nem árt kiáztatni a kezelés után maradt szennyeződéseket.

Első a lábáztatás, majd jöhet a teljes testet elborító élvezetes pancsolás.

Amikor mindez már unalmassá vált, napozásra, szárítkozásra invitáltam a partra.

Elzsibbadt alkatrészeinek már csak egy processzorlazító masszázs hiányzott. Ezt a kényeztetést sem sajnáltam tőle, gyorsan felkerült egy rázópadra, ami rendesen megdögönyözte minden tagját. Tíz percig tartott a „kezelés", 10 Hz-ről indulva eljutott az 50 Hz-ig, röpködtek belsejében a G erők. Megörökítettem eme élvezetes felfrissülést:

Ezzel véget ért a készülék „wellness" hétvégéje, sikeresen átvészelte az utolsó kezelést is. Kimondhatom, hogy megfelelt a Motorola által beígért vállalásoknak, így nyugodtan használhatjuk extrém körülmények között is.

Nézzünk körül a hardver és a szoftver háza táján:

Android rendszerből a 2.1-es Eclair update 1 verziót tették fel, ami pontosan megfelel ehhez a vashoz. Egy 800 MHz-es 32bites Texas Instruments OMAP 3610-es processzor hajtja a rendszert. A Quadrant benchmark teszttől 1048 pontot kapott, a Neo Core pedig 41,3 FPS-t mutatott.

Mindezek mellé 512 MB RAM és 1,9 GB Rom társul, amiből 1,3 GB felhasználható. Erős grafikus gyorsító is belefért a költségvetésbe, így nem okoz neki gondot a 720p-s videók lejátszása sem. Feltelepítettem a Gameloft Nova játékát, az Angrie Birds-öt és az Asphaltot, mindhárom programot szépen futtatta a Defy.

Lássuk, milyen szoftverek segítenek bennünket:

A Motorola kicsit átszabta az Android felületét grafikusan, ezt nevezik MOTOBLUR-nak. Hét kezelői felületünk van widgetjeink és programjaink elhelyezésére. Amikor oldalra csúsztatjuk őket, akkor alul megjelenik néhány pontocska jelölvén, hogy hol tartunk éppen. A widgetekből tíznél is több áll rendelkezésünkre, felületük egységes grafikai képet alkot.

A widgetek szabadon méretezhetőek, ha véletlenül kevés helyünk van ott, ahová tenni szeretnénk, akkor a mellette lévők méretét kisebbre veszi, így bepréselve választottunkat.

Kedvenceim, az egygombos funkciók sem maradtak ki a widget-listáról, természetesen a Motorola stílusában tálalva.

Programokból megkapjuk a kötelezőeket, ébresztő, kalkulátor, zenelejátszó, naptár, képnézegető, Quick Office stb. A közösségi hálózatokhoz, megosztó oldalakhoz való hozzáféréshez is minden eszköz adott.

Érdekesség a MOTOBLUR account létrehozásának lehetősége, hasonló szolgáltatásokhoz juthatunk általa, mint a HTC HUB-nál. Jó szolgálatot tehet Hard reset után, segítségével pl. vissza tudjuk állítani widgetjeink elhelyezkedését a főképernyőkön. Szinkronizálhatjuk telefonszámainkat, üzeneteinket, törölhetjük elveszett készülékünkről személyes adatainkat.
Remek kezelői felületet alkotott a Motorola, nem minden gyártónak sikerül eltalálnia a csicsás felület és a használhatóság megfelelő arányát.

A GPS helyzet:

A GPS chip nagyon gyorsan talál műholdat, annak megtartásával sincs problémája. Alapértelmezett navigációs programunk a Google Maps. Sajnos ennél a készüléknél nem kapjuk meg a jól bevált Motonav navigációs programot, amely annak idején járt a Motorola Milestonhoz. Kijelzőjének felbontása és processzorának sebessége tökéletesen megfelelne pedig a célra. Így marad a Marketes bevásárlás, a Sygic és a Navigon is kínál megoldást a navigáláshoz.
Készítettek még egy CarDock nevű autós felületet, amelyen nagy gombokkal tudjuk irányítani a legfontosabb funkciókat vezetés közben, a zenelejátszást, saját helyzetünk meghatározását, telefonszámainkat megnézhetjük, tárcsázhatunk, kijelölhetünk egy gombot, amelyhez hozzárendelhetünk egy programot.

Multimédiás áttekintés:

A fényképezőgép 5 megapixeles autófókuszos, egy LED-es villanóval ellátva. Jól teljesít kisebb fénynél is, vakus képei is rendben vannak. Szolgáltatásai nem valami széleskörűek, kapunk valósidejű színeffekteket, GPS-koordinátákat a kép mellé, és néhány témamódot. Feltöltöttem néhány tesz képet is:

TESZTKÉPEK

A kamera felbontása VGA, 30 képkocka/ másodperc sebességgel tudja rögzíteni élményeinket. Mondhatnánk, hogy ma már a 720p a divat, de néhány gyártó belesült már ebbe a feladatba. A Motorola tudta, hogy a VGA felbontással garantálhatja a minőséget, így nem vállalta túl magát. A felvételek minősége jó, és a mellé társított hang is megfelel minden követelménynek. Készítettem egy rövidke teszt videót, és azt fel is töltöttem a YouTube-ra.

A Gallery képnézegető programban egy tükröződő felületen szépen, akadozástól mentesen görgethetjük fotóinkat. Ismeri a kétujjas nagyítást, s elég gyorsan vált a nagyobb méretű képek között is. Könnyedén feltölthetjük bármely képünket email címünkre, esetleg a My Space, Facebook, Picasa, Photobucket, Bebo, Skyrock, MOTOBLUR -Photo Sharing megosztók közül bármelyikre. Szép kis választék áll rendelkezésünkre.

A Defy hangminőségével elégedett vagyok, a gyári füles egészen jó kis darab, talán egy kicsivel több mélyet azért csempészhettek volna membránjába. Komolyabb fülessel már megérkeznek a szebb mélyek is, kicseng a Motorola régi zenei múltja a hangok közül. Az alap hangszínbeállítás mellett rendelkezésére áll még néhány gyári hangkép is.

A gyártó kiváló multimédiacentert hozott létre, egy igazi mindent az egyben megoldással rukkolt elő. Egyazon kezelői felületen kapunk:

– zenelejátszót,
– rádiót (RDS funkció, egyszerű hangolás,)
– netes rádiót
– YouTube videoklip keresőt
– GoTV zenei csatornát
– dalkeresőt (számcímet, vagy előadót beírjuk, és már meg is szólal kedvenc zenénk)
– Top 50 slágerlista (megadjuk az országot, és megtudhatjuk, mit hallgatnak ott éppen)
– Hot Playlist (Facbook, Twitter slágerek gyűjteménye)
– SoundHound (zenefelismerő rendszer)
– Music Map (választunk egy várost, a megjelenő térképen rábökünk valamelyik rádióadó ikonjára, és lejátssza az ott éppen aktuális slágert)

Ez a médiacenter az egyik legjobb a piacon, ha még egy kicsit csiszoltak volna az alap zenelejátszó szolgáltatáskínálatán, már-már közelítene a tökéleteshez.

A videó lejátszó (Media Player) beállítási lehetőségeiben nem dúskálhatunk, ezt ellensúlyozza, hogy gond nélkül lejátssza az XviD, és DivX tömörítésű filmeket is.

Négy rövidke videóval ellenőriztem multimédiás képességeit, és meggyőző eredményt produkált. A gyárilag telepített Media Player és az ingyenes Rock Player is akadás nélkül játszotta le még a Final Fantasy 1280X720 felbontású filmecskéjét is.

Adattábla a filmek paramétereiről.

Irány az internet:

Az Android böngészője jól muzsikál, gyorsan tölti be az oldalakat, működik a kétujjas nagyítás, egy koppintásra képernyőre tördeli a szöveget.

Különleges tulajdonsága, hogy cikkbe beágyazva játszhatjuk le a YouTube videókat, így nem kell használni külső lejátszót a célra. Az a furcsa, hogy ez a jellemző hivatalosan csak a 2.2 Froyo-nál jelent meg. Ezen a sikeren felbuzdulva elindítottam az ACID 3 internet böngésző kompatibilitási tesztjét, és a maximális 100-ból, 92-őt sikerült teljesítenie, a 2.2 Froyo 98-at tud, míg a Windows Phone 7 csak 12 pontot tudott összekaparni.

Adatkommunikáció terén sem áll vesztésre a készülék: GPRS, EDGE, 3G, HSDPA (12.0 Mbps), HSUPA (2.0 Mbps) WiFi-ből megvan a b / g/ n szabvány, bluetoothból a 2.1-es.

Forgalmazott adatmennyiségünkről is tájékozódhatunk egy hétre visszamenőleg, a settings /Data manager menü alól.

Extra ajándék, hogy képes hotspotként üzemelni, így megoszthatjuk internetünket bárkivel. Hab a tortán, a DLNA (DIGITAL LIVING NETWORK ALLIANCE) és Media Share szabványt is ismeri, olyan TV-vel vagy PC-vel, amelyben benne van ez a technológia, vezeték nélkül gyorsan megoszthatjuk filmjeinket, képeinket, akár HD minőségben is.
A Motorola Milestoneból már megismert Moto Phone Portalt itt is megtalálhatjuk. Vezetékes (USB), vagy vezeték nélküli hálózaton (WI-FI) csatlakozhatunk asztali számítógépünkhöz. Egyszerűen bepötyögjük a Defy által kiírt IP-címet PC-s böngészőnkbe, és már szerkeszthetjük is a készülék tartalmát. Hozzájuthatunk, üzeneteinkhez, névjegyzékeinkhez, képeinkhez. Módosíthatjuk háttérképeinket, csengőhangjainkat és még sok hasznos dologban segíthet bennünket.

Telefonáljunk egyet:

A készülék kettős mikrofont használ, és speciális zajszűrést, a Crystal Talk-ot, így telefonáláskor hangminősége tökéletes. Beállíthatjuk, hogy hívás beérkezésekor két koppintással le tudjuk halkítani a csengőhangot, ha képernyővel lefelé fordítjuk a Defy-t akkor csak rezegni fog. A fontos funkciókat (tárcsázás, nem fogadott hívások, kontaktok) alapból benne vannak az Androidban. A Motorola feltett még telefonszám kereső programot, amelynél a billentyűk megnyomására szűkül a kiválasztott partnereink száma, míg végül kiadja a keresettet. Telefonszámok bevitelére kapunk egy ujjal kényelmesen kezelhető felületet, amelyre partnerünk összes adatát feljegyezhetjük. Hangtárcsázó (Voice Dialer) is van, de sajnos nem ismeri kis hazánk nyelvezetét.

Üzemidő:

Átlagos használat mellett (filmnézés, netezés, játék) bőven el van egy napig töltés nélkül, az 1540 mAh-ás akkumulátorral. Feltöltöttem az akkumulátort fullra, és elindítottam egy XviD filmet (720X480), ami 1 óra 46 perc hosszú volt. Kétszer teljes egészében lejátszotta, majd a harmadik alkalommal 15 perc után jelezte, hogy illene hálózatra dugnom a lemerülés megakadályozására. A több mint három óra üzemidő, nem is olyan rossz teljesítmény multimédiás tartalom esetén.
Multimédia nélkül, akár három napig is eltelefonálgathatunk vele. Jól eltalálták a processzor, és a hozzá tartozó akkumulátor kapacitásának arányát.
A tartozék adatkábellel PC-ről is fel tudjuk tölteni.

Zárszó:

A készülék nagyon pozitív képet mutatott az egy hetes teszt alatt. Szinte minden területen jól szerepelt, a Motorola sehol nem vállalta túl magát. A készülék nem vallott kudarcot a filmlejátszások terén sem, majdnem minden formátumot és méretet feldolgoz.
Adatkapcsolatok terén mindent megkapunk, szociális hálózatokra teljesen rá van hangolva, processzora, és memóriája is még éppen elegendő az akadás mentes felületkezeléshez.
Bárkinek tudom ajánlani, aki poros, nedves környezetben dolgozik, és nem akar lemondani a PDA adta örömökről.
Jó szolgálatot tehet porvihar idején egy beduin tevehajcsárnak, vagy a rizsföldjén dolgozó thaiföldi parasztembernek is cunami idején, a Motorola Defy biztosan túléli a katasztrófahelyzeteket.

A tesztkészüléket a SpeedShop biztosította számunkra. Köszönjük.

PDA Fan Club