A Samsung S szériájának legújabb tagja, a nyolcadik érkezett tesztelésre hozzánk. Külsejével meglepte a mobilrajongók táborát, mivel bevállalta a hosszúkás, vékony formát a nagyobb kijelző érdekében. Ezért készülékháza kissé szokatlanul néz ki, ám ennek ellenére csúcstechnológiás érzetet kelt.

A telefonos fórumok böngészésekor gyakran olvastam panaszt az egyre növekvő készülékházakra, amiket nem lehet egy kézzel átfogni, így kényelmetlen a kézben tartásuk. A gyártók most jutottak el arra a pontra, hogy az áhított kijelzőnövekedést nem lehet a telefonok méretének növelésével megvalósítani, pedig a vásárlók óriási kijelzőt szeretnének kisméretű készülékházban. A mobilgyártókat ebből a zsákutcából a szétnyitható telefonok sem tudják kisegíteni, mivel azok távol vannak még a piacra dobástól. Így nem marad más, mint a kijelzők oldalarányainak megváltoztatása, vagyis a hosszúkás kijelző kifejlesztése. Ennek előfutárai a Samsung Galaxy S8 és S8+, valamint a konkurens LG G6.

Külcsín:

Elődjéhez (S7) képest 6,5 milliméterrel lett hosszabb, viszont cserébe másfél milliméterrel kisebb lett a szélessége. A szélességi méret csökkentése stabil és kényelmes fogást eredményez, ám sajnos ezt a stabilitást el is veszítjük a telefon végtelenül csúszós felülete miatt. A teszt folyamán végig attól rettegtem, nehogy kiessen a kezemből. Aki ennek a telefonnak a megvásárlása mellett dönt, annak melegen ajánlom egy jó kis védőtok beszerzését. A következő képsorokon a Samsung Galaxy S7 és a Note 4 mellé tettem az újoncot.

Az alábbi grafikán néhány vetélytársával hasonlíthatjuk össze külső méreteit.

Az S8 felső és alsó kávái jelentősen lecsökkentek, így adva helyet a nagyméretű megjelenítőnek. A következő képen összehasonlítható az S7 és az S8 káváinak mérete.

Jelentős különbség figyelhető meg a két generáció kávaméretei között. Készítettem egy kis animációt, hogyan is nézne ki az S7, ha „faltól-falig” kijelzőt kapna.

Az animáción jól látható, hogy nem lehetett megúszni a kijelző lekerekítését, mivel annak sarokpontjai teljesen védtelenek lettek volna a leejtéskor keletkező erőhatásokkal szemben.

Sajnos az S8 még a lekerekítésekkel együtt is védtelennek bizonyul az ilyen típusú eséseknél, több független vizsgálat is azt erősíti meg, hogy sarkai könnyen törnek.  Az oldalsó kávák csökkentését is zászlajukra tűzték a gyártók, így a szélességi méretet tudják csökkenteni. A Samsung Galaxy S8 kávája hihetetlenül vékony lett. Hasonlítsuk össze két másik telefonéval:

Az S8 a „káva ranglistán” a csúcsra jutott.

Az S8 és S8+is közel azonos méretű oldalsó kávával rendelkezik, valószínűleg ez az a méret, amivel még valamennyire biztosítani lehet a kijelző védelmét. A következő táblázatban a készülékház előlapjának és kijelzőjének egymáshoz viszonyított százalékos arányát láthatjuk.

Itt is nagyon jól teljesít az S8, csak a Xiaomi MiMix képes egy kicsivel megelőzni. Jobban megvizsgálva a kijelző oldalainak arányát, láthatjuk, hogy az újonc már nem 16:9-es aránnyal érkezett, hanem egy 18,5:9 –es értékkel. Ez nem azt jelenti, hogy ez hozza a legnagyobb kijelzőfelületet azonos kijelzőátlónál. Készítettem néhány virtuális S8 modellt, amelyek megjelenítői különböző oldalarányúak, de ehhez egységesen 5,8 hüvelykes átló társul.

A táblázatból kiolvasható, hogy a legnagyobb kijelzővel a 16:10-es bír, majdnem 14 cm²-rel nagyobb a felülete, mint az eredeti S8-é. Ha maradtak volna a megszokott 16:9-es kijelzőnél, még akkor is 7 cm²-rel több megjelenítő felülthez jutottak volna. Ezért választották a kompromisszumos megoldást (18,5:9), amelynél még viszonylag nagy kijelző felületet kapunk, de könnyen megmarkolható marad a készülékház.

A telefon előlapjának felső részen található az íriszfelismeréshez szükséges infra LED, a közelítésérzékelő, az előlapi kamera és a hangszórórács.

A hangszórórácsot érdemes megnézni mikroszkóp alatt is.

Ez a rácsozat nem a szokásos kör alakú kivágásokból áll, mint a legtöbb telefonnál, az S8-nál apró négyzetes formájú nyílások borítják a hangszórót. Kis méretük miatt könnyebben el is tömődnek a napi használat során.

Valószínűleg lézerrel égetik ki a fémes alapanyagból a nyílásokat, az alsó sort feltöltik, így kerete is lesz a rácsnak. Ezzel a módszerrel jóval kisebbek lehetnek a rácsnyílások, így az egész hangszóró rács méretei is csökkennek, amire szükség is van a vékonyka kávához. A következő képen jól látható a méretkülönbség.

A lekeskenyített alsó káván már nincs hely hardveres gomboknak, így átkerültek a kijelzőterület aljára.

A három közül a Home gomb, ami igazán érdekes, mivel a lekapcsolt telefon kijelzőjén is ott virít tettre készen. A gomb alá nyomásérzékelőt helyeztek, amire ha rátapintunk, érzékeli a nyomás erősségét és ennek alapján dönti el, milyen funkciót kapcsoljon be. Ilyenkor rezgést érzékelünk, de sajnos a rezgés nem a virtuális gomb alól származik, így csak normál telefonrezgésként érzékeljük. A Home ikon állandóan látható, így könnyen beéghetne az AMOLED kijelzőbe, ennek kiküszöbölésére állandóan „mocorog”. Ez szemmel nem észrevehető, mivel csak néhány pixelnyi mozgásteret kapott a programozóktól. A következő animáción láthatjuk, a mozgás milyen szépen óvja a kijelző épségét.

A telefon jobb oldalán egyedül a bekapcsológomb található, amely megfelelő magasságba került, így jól hozzáférhető.

Baloldalon van a hangerő fel-le gomb és az új hangasszisztens a BiXby, amelynek külön nyomógombot szenteltek.

Alulra került egy mikrofonnyílás, a fülhallgató és az USB C aljzat, valamint a hangszórórács. A telefon IP68-as védelemmel van ellátva, vagyis teljes mértékben porálló, valamint fél órát kibír fél méter mély vízben. Az USB C aljzat elektronikája észleli az érintkezőkre került vizet és megvédi azt a rövidzártól.

A telefon felső részére egy mikrofonnyílás és a SIM/ MikroSD kártyafiók jutott. A fiók szélére gumiszigetelés került, ami megakadályozza a víz beszivárgását a telefonba.

Nemcsak a telefon előlapját védi a Corning Gorilla Glass 5-ös üvege, jutott belőle a hátlapra is. Jóval rugalmasabb elődjeinél és a karcokkal szemben is ellenállóbb, ha véletlenül mégis megkarcolódik, alig lesz látható a felületen. Csak különleges megvilágítás mellett tudtam előcsalogatni a hátlapon lévő hajszálkarcokat.

Itt található még a fotó optika, a vaku LED és az egészségügyi érzékelők is (pulzusszámmérő, véroxigénszint-mérő).

Az ujjlenyomat-olvasót is a hátlapra száműzték. Készítettem egy kis videót az ujjlenyomat-olvasó beüzemeléséről és egy kis időmérést is végrehajtottam az „ébredés” sebességéről.

A következő videóból azt is megtudhatjátok, mire is volt elég az S8 nyitási sebessége a Huawei P10 Plus ellen.

 Iparági pletykák szerint a Samsung mérnökei az ujjlenyomat-szkennert a kijelző alá szerették volna beépíteni, de nem sikerült megbirkózniuk a feladattal a rövid határidő miatt. Mivel az optika mellé került, a jobbkezesek rendszeresen rátapintanak és összemaszatolják azt. Az érzékelő mélysége is túl kicsi (0,18 mm), alig lehet kitapintani a telefonba való belépéskor.

A beolvasó felületét műanyaggal borították, ami hajlamos a karcolódásra. Szerencsére ez nem befolyásolja a beolvasás sebességét, mégis jobb választás lett volna műanyag helyett a kerámia.

Körbejártuk a készülékház külső felületét, most nézzünk bele egy kicsit a belsejébe. Tavaly az S7 már kapott hőelvezető rendszert, ami a processzor hűtéséről gondoskodott, ez a kiváló funkció bekerült az S8-ba is.

A csőben kismennyiségű speciális folyadék van, ami a párolgásalapú folyadékhűtést segíti elő. Az üregben áramlik a felmelegedett gáz halmazállapotú anyag, ami leadja környezetének a felhalmozódott hőt, a cső falát vékony rézfonat borítja, ez növeli a párolgási felületet és a lehűlt folyadékot visszavezeti a processzorhoz.

DeX, a dokkoló:

Az S8 mellé kaptam egy Samsung Dex dokkolót is, amelyre rádugva a telefont, asztali PC-hez hasonló felületté alakítja az Androidot.

A dokkoló üzembe helyezése végtelenül egyszerű, a telefon töltőjéről árammal látjuk el, HDMI kábellel TV-hez csatlakoztatjuk, rádugunk egy USB-s egeret és billentyűzetet, vagy ha rendelkezésünkre áll Bluetooth egér és klaviatúra, azokat is használhatjuk. A DeX „bőr”sebessége kiváló, a Microsoft hasonló megoldását maga mögé utasítja. Alul a start menühöz hasonló gombbal tudunk bejutni a programokhoz és beállításokhoz. Az ikonokat innen ki tudjuk tenni az asztalra, és ízlés szerint rendezhetjük őket.

A Microsoft átportolta Office programcsomagját a Dex felületére, így kitölti a teljes képernyőt. A böngészésben a Chrome segít, gördülékenyen teszi a dolgát. Sajnos nagyon kevés app található a Samsung programboltjában, ami támogatná a DeX-et, így ha el is indul egy játék, nem biztos, hogy teljes képernyőn fog futni.  Nagyot léphetne előre a DeX, ha növelnék a programválasztékot, és a programozókat sikerülne rávenni, támogassák az új felületet. A DeX dokkoló tud képernyőtükrözést is, ilyenkor teljesképernyős üzemmódban is működnek a programok. A következő videóban a dokkolót PS1-es játékkonzollá alakítottam, mellé tettem egy PS3-as kontrollert és már játszottam is Crash Bandicoot-tal.

Nagyon jó irányba tart a Samsung a DeX dokkolóval, még egy kis csiszolgatás a szoftvereken, az appok számának növelése s már ki is válthatunk egy alsó kategóriás laptopot a segítségével.

Kijelző:

A kijelző 2960×1440 pixel felbontású, a Samsungtól megszokott Super AMOLED technológiával elkészítve. A következő táblázatban alpixel felbontásaik alapján soroltam be néhány telefont, ahol az S8 a középmezőnybe jutott, mivel csak a zöld alképpontjaiból van meg a maximális mennyiség.

A következő kijelzőnagyító animációban mellé tettem a Huawei P10 Plust, így szemléletesebben is láthatjuk a két kijelző technológia közötti különbséget.

A fenti ábrán látható, hogy az IPS kijelző mindhárom alapszín alpixeleit azonos mennyiségben tartalmazza, míg a Samsung féle Diamond Pentile esetében csak az zöldből van meg a teljes mennyiség.

A Samsung kijelzőinek első néhány generációjánál voltak is problémák, pl. kékes elszíneződés, túlzott színtelítettség, a kis felbontás miatti kissé „szőrös” megjelenítés. Ezen gyermekbetegségekből kinőtt, mostanra letett az asztalra egy kiválóan kalibrált, nagy fényerejű megjelenítőt. Minden egyes generáció jelentős javulást hozott magával. A DisplayMate mérései szerint az S8 megjelenítője 5-10 százalékkal magasabb fényerőt ad elődjéhez (S7) képest és automatikus fényerőnél 19 százalékkal szárnyalja azt túl. Automata üzemmódban ez 1020 Nit-et jelent, ami jelenleg a legmagasabb érték a telefonkijelzők között. Automata fényerőnél nemcsak elöl méri a környezeti fényeket, hanem hátulra is figyel a telefon, ezért pontosabban tudja kiszámolni a megfelelő kijelzőfényerőt.  Az sem kis dolog, hogy a HDR tartalmakat is képes kiolvasni a 4K-s filmekből, így tökéletes minőségben jeleníti meg azokat. Lapos szögből nézve a színeltolódás és fényerő csökkenés is minimális. A következő képen egymás mellé tettem a három generációt (Note 4, S7, S8), és kijelző tesztképekkel vizsgáltam képességeiket. Az AMOLED-fénykép kijelző beállítást választottam a teszthez.  Az első a feketetelítettséget vizsgálja, és jól mutatja, hogy a régebbi készülék, a Note 4 tudja a legtöbbet.

A fehérnél már fordul a kocka, itt az S8 a legjobb.

A következő képen egy kis pirosas elszíneződés látható az S8 kijelzőjén, de szerencsére ezt tudjuk korrigálni a kijelző beállításokban.

A három telefon kijelzőjének összehasonlításáról videót is készítettem.

A Samsung legújabb kijelzője prémium minőséggel bír, szinte minden paraméterét állíthatjuk, felbontása és fényereje magas, fogyasztása is javult az elődökhöz képest.

Végszó:

A Samsung Galaxy S8 külső megjelenése nagyon modern, az előlapot uraló kijelző vonzza a tekintet, szélessége pont kényelmes. Túlzott magassága első ránézésre kicsit furcsa, de hamar megszokható. A csúszós üvegház, a hátulra és rossz helyre került ujjlenyomat olvasó viszont egy kicsit ront az összképen. Akinek erős hardverre és óriási kijelzőre van szüksége, mégis egy kézzel kényelmesen szeretné tartani telefonját, annak nagyon ajánlott a Samsung Galaxy S8.

A tesztkészüléket a   biztosította számunkra. Köszönjük.