Ha azt mondom XiAOMI, mond ez nektek valamit? Nos, a legtöbb embernek még mindig semmit. Aki egy kicsit jártas a mobilok világában, annak már annál inkább. Ha azt mondom, hogy MIUI, így már dereng valami? Hát persze. Aki egy kicsit komolyabban is romolgatta már a telefonját, biztos találkozott már a MIUI-val, de az is lehet, hogy már próbálta is. Sok év Samsung telefon használat után eljutottam arra a pontra, hogy a Samsung már nem tudott újat mutatni szoftveres téren, ezért elkezdtem nézelődni valami más alternatíva után. Föladva minden elvemet eljutottam a Xiaomi MI3-hoz. Egy próbát megért. Közel két hónapig használtam is a telefont. Mondhatom az eddig használt telefonok közül ez volt a leggyorsabb. Jelen tesztem viszont nem a telefonról szól, hanem a Xiaomi első tabletjéről a MiPad-ról.

Külső

Kellemes drapp színű kartondobozban kaptam meg a teszt készüléket. Amilyen egyszerű a csomagolása, annyira masszív és minőségi. A doboz elején csupán egy MI felirat sugallja, hogy mivel van dolgunk. A hátulján lévő matricától se leszünk sokkal okosabbak, kivéve, ha tudunk kínaiul. Kibontottam a csomagot és ott virított a MiPad.

Az eleje fekete színben, míg a hátulja fehér színben pompázott. Első ránézésre olyan volt, mint az iPhone 5S és iPhone 5C kapcsolata, vagyis, mintha egy iPad Mini retinát olcsósítottak volna és a hátulját műanyagból készítenék el. Az előlap teljes egészét Gorilla Glass 3-as üveg borítja. Az üveg alatt rejlik az első kamera, ami 2.0 megapixel, a fényérzékelő és az apró multicolor LED, illetve a kijelző alatt bújnak meg az érintés érzékeny Android gombok. A hátulját fényes műanyag borítja, ami több szempontból se előnyős, ugyanis nagyon gyűjti az ujjlenyomatokat és könnyebben látszanak rajta a karcok is. Ezenkívül eléggé nehéz megfogni, mert csúszik. Az első kettő probléma kevésbé jelentkezik a fehér változaton. Hátul találjuk még a 8 megapixeles hátsó megvilágítású Sony kamerát, a sztereó hangszórókat és a két mikrofont is. Jobb oldalra került a hangerőszabályzó gomb és a bekapcsoló gomb is.

Másik oldalon a micro SD kártya ajtaja árválkodik. Egészen 128 GB-ig támogatja a kártyákat. Jó hír, hogy a készülék olvassa az ExFat formázású memóriakártyákat is! Az ajtó eltávolításához szükséges egy fém tüske, amit mellékelnek a dobozban. A tablet aljára került az USB port a tetejére pedig a 3,5-es jack dugó. Miután átverekedtem magam a készüléken, a doboz még rejtett egy nem európai szabványú 2 amperes töltőt és egy USB kábelt is. A dokumentáció szép színes képeket tartalmazott furcsa kínai karakterekkel.

Belső

No, de lássuk mit is tud a készülék. Méreteit tekintve 202*135,4*8,5 mm, ami mellé társul a 360 grammos súly. Az összeszerelés minősége első rangú. Nem recseg, nem ropog és elég masszív. A 7,9 colos kijelző felbontása 2048*1536, ami igen szép érték és minőségileg is nagyon jó. Szépek a színek és elég nagy a betekintési szög is.

A szerkezetet az Nvidia legújabb processzora a Tegra K1 hajtja meg. A négy A15-ös mag 2.2 GHz-en fut. Emellé társul a 192 számítási egységgel rendelkező GPU. A rendszermemória 2 GB, amiből indulás után kb. 1 GB áll rendelkezésünkre. Tárhelyből a nálam járt modell 16 GB-al rendelkezik, de létezik belőle 64 GB-os modell is. Szerencsére a tárhely bővíthető így nem igen lesz ezzel gondunk. A 16 GB-ból egyébként 13,26 GB áll rendelkezésünkre.

Mindez az egész nem érne semmit, ha nem lenne egy bika akkumulátor, ami táplálja árammal. Jelentem ez is megvan, mert 6700 mAh kapunk. Folyamatos 3D játék használatával kb. 6 órát ment az eszköz.

Kapcsolatok terén se kell szégyenkeznie, mert a WiFi támogatja a b/g/n/ac szabványt. A Dual Chanel-nek köszönthetően egyaránt tud 2,4 Ghz és 5 Ghz-en is üzemelni. Támogatja még a Bluetooth 4.0 szabványt is.

Rendszer

A MIUI esetén kicsit komplikáltabb a rendszer, minthogy egyszerűen azt lehetne mondani, hogy rajta van a 4.4.4 és kész. MIUI-nál kétfelé lehet osztani a romokat, vannak a stabil romok és a fejlesztői változatok. A stabil általában régebbi androidra épül (jelen esetben a 4.4.2 verzió), ez alapból csak 3 nyelvet tartalmaz (két kínai és egy angol), nincs benne Google Play és egyéb Google szolgáltatások és némely helyen még angolra sincs rendesen lefordítva. Ebben a verzióban a root-ról nekünk kell gondoskodnunk. A http://miuiandroid.hu/ oldalon általában a stabil rom-okból készül egy „tuningolt” változat, ami tartalmazza a magyar nyelvet, a Google szolgáltatásokat és a root-ot is.

A fejlesztői változat a legújabb Androidot is tartalmazhatja. Rengeteg nyelv van benne és nem utolsó sorban root-olt is (legalábbis bekapcsolható). A Google szolgáltatások ebben is benne vannak alapból. Ehhez a változathoz minden hét péntekén érkezik frissítés, a stabil változatot ellenben ritkábban frissítik. Nekem az MI3-hoz a 2 két hónap alatt csak egy frissítés érkezett.

A legtöbb esetben a fejlesztői változat is jól használható, de azért akadnak benne kisebb-nagyobb hibák.

Még egy dolog, amit érdemes tudni a Xiaomi gépeinek rendszeréről: alap esetben ketté van osztva a rendszer, van egy egyes és egy kettes partíció. Normál esetben mikor frissítjük a készüléket, akkor keresztbe megy a frissítés, ezzel is biztosítva, hogy működőképes maradjon, ha valami rosszul sülne el. CWM segítségével ez odáig fejleszthető, hogy bekapcsolható a valódi Dual Boot, amivel elméletben két rendszer is megférhet egymás mellett – mondjuk egy stabil és egy fejlesztői – a legtöbb esetben a telepített programjainkat ez nem okoz gondot, mert nem egy helyen tárolódnak.

Most, hogy némi betekintést nyertünk hogyan működik a MIUI, beszéljünk kicsit arról, ami a MiPad-on található. Mikor hozzám érkezett a készülék, akkor egy fejlesztői rom volt rajta, amit pénteken frissítettem is a legújabb verzióra. Érdekes módon ezen a készüléken nem találtam külön Updater programot, amivel a frissítést fel lehetne tenni, így maradt a letöltés és a Recovery-ből való telepítés. Különösebb gond nem akadt a fejlesztői rom-mal, de azért néhány akadást lehetett érezni és némelyik játék kilépett.

Végül kipróbáltam a stabil romot is. Sajnos a jelenlegi változat még nem tartalmazott magyarítást. A stabil rom működése folyamatosabbnak tűnt.

Megjegyezném, hogy szerintem előbb hozták ki a készüléket, mint ahogy a rendszer eljutott volna abba a fázisba, hogy minden benne legyen. Legalább annyi, mint az MI3 esetén. Jó pár program hiányzik vagy még nem teljesen kidolgozott, a kamera szoftvere is elég hiányos lett. Jelenleg még a V5-ös MIUI fut rajta, de már be van ígérve a V6 is. Feltehetően az új verzió jobb lesz ennél is.

A rendszer kicsit hajaz az iOS-re. Ez a kinézeten, a beállításokban és az ikonoknál is tetten érhető. Tulajdonképpen ez nem gond, mert a rendszer sebesség terén is az egyik leggyorsabb, ha nem a leggyorsabb. A Xiaomi elképzelése szerint a tabletet főleg játékra szánták, ebből kiindulva beleépítették a Tegra K1-et, aminek igen erős GPU-ja van. Ekkora felbontáshoz nem is árt, ugyanis a kijelző kb. 50%-al több pixelt tartalmaz, mint egy Full HD-s megjelenítő. A játékok gyönyörűen futnak rajta (mármint amelyik fut) attól az aprócska ténytől eltekintve, hogy nem erre a képernyőarányra készültek. Van olyan játék, ami emiatt nem is játszható. Sajnos egy nagy hibát elkövettek a tervezők. Az alsó érintő gombok túl érzékenyek és amint egy kicsit lecsúszik az ujjunk a kijelzőről máris működésbe lépnek és az éppen futó játékból kiléptet vagy átvált valami másra a készülék.

Játékon kívül természetesen lehet másra is használni. 🙂 A filmnézésnél problémát okozhat, hogy a készülék arányai miatt elég nagyok lesznek a fekete sávok, de ha ezen túllépünk még a 4K tartalmakat is zökkenőmentesen tudjuk lejátszani. A sztereó hangszórók szépen és hangosan szólnak, fülhallgatóval is jó minőséget kapunk.

Az internetezés is zökkenőmentesen fut rajta.

Sajnos a navigációról le kell mondanunk, ugyanis nincs benne GPS.

Íme, néhány tesztprogram eredménye:

Videó és fényképező

A tablet hátulján egy 8 megapixeles Sony kamera teljesít szolgálatot. Sajnos a kamera szoftvere elég szegényesre sikeredett, mert néhány effekten kívül semmit nem lehet beállítani. Még azt se, hogy hova mentse a képeket. A fényképek 3264*2448 megapixeles felbontással készülnek és elég részletesek elfogadható zajszint mellett. A hátsó megvilágítású kamerának köszönhetően sötétben jobb képek készülhetnek.

Videó rögzítésekor 1080p felbontás mellé 11 Mbit-es felvételt készít a kamera. A minősége tablet-hez képest jó.

Végszó

A készülék alapvetően tetszett, leszámítva azt a pár apró hibát. A gépezetben megvan az erős hardver, de még sokat kell finomítani a szoftveren. Inkább azoknak ajánlanám, akik már jobban benne vannak az Androidos világban és bevállalják a heti szoftver frissítéseket, néha a készülék teljes újratelepítését, hibák keresését vagy csak egyszerűen elég türelmesek. 🙂 A készülék ár-érték aránya nem rossz. Ha a tudását is figyelembe vesszük, akkor nem sok érte az a 88.900 forintos ár (16 GB változat), ami temészetesen tartalmazza az áfát, vámot és a magyar garanciát.

A teszt készüléket a http://www.xiaomishop.hu biztosította.

Értékelés: