Egy kis nosztalgiázásra hívok mindenkit, akinek jelent valamit a Sinclair ZX Spectrum kifejezés. A nyolcvanas években kezdődött a számítástechnika iránti szenvedélyem, amikor megkaptam első számítógépemet, egy ZX Spectrumot. Most egy kis utazást teszek a múlt világába a jelenlegi technológia segítségével.

Tavaly töltötte be harmincadik születésnapját az angol Sir Clive Sinclair által alkotott ZX Spectrum, ma már igazi retró cuccnak számít. Mikroprocesszora egy Zilog Z80-as volt, ami 3.5 MHz-en „hasított”, és 48 KB memóriával gazdálkodhatott. Ma már csak mosolygunk ezeken az adatokon, hiszen konyhai robotgépünknek is erősebb digitális agya van. Több számítógépes generáció nevelkedett fel apró gumibillentyűzetét nyomogatva, és vált később a számítástechnika avatott szakértőjévé.

Megtanulhattak gépi kódban, vagy éppen BASIC nyelven programozni, esetleg digitális zenét is kreálhattak vele.  Számomra is ekkor kezdődött egy új világ, első programsoraimat a 16KB-os változaton kopogtam le, és amikor megszólalt apró hangszórója, ámulva figyeltem. Oly sok örömteli pillanatot szerzett, hogy még ma is nosztalgiával gondolok rá. Polcomon még mindig ott hever egy 48KB-os, amelyet időnként előveszek, leporolom, majd egy kicsit beindítom, gumigombjait megnyomogatom. Olyan fontos mérföldkő volt életemben ez a kis számítógép, hogy amint lehetővé tette a mobiltechnológiai fejlődése, emulátor formájában mindig magamnál hordoztam. Az első telefonom, amely Spectrum emulátort tudott futtatni a Nokia 7650 volt, ennek hardveres gombjaival már kiválóan lehetett játszani.

 Később, amikor Windows Mobil operációs rendszerre váltottam, már nem volt ilyen könnyű a dolgom, mivel az akkori érintőképernyők kicsik voltak, így nem lehetett jól irányítani az emulátort és hardveres gombjaik is eltűntek. Ennek ellenére, technikai kabalaként mégis feltettem az emulátort a HTC HD2-re is. Jelenlegi készülékem a Samsung Galaxy Note már elég nagy kijelzővel rendelkezik, mégsem nagyon használható erre a célra, mivel sokat kitakar ujjam a képernyőből, valamint nehéz a képernyő gombok konfigurálása. Ezen a problémán segít, hogy rádughatok USB billentyűzetet, vagy rácsatlakozhatok Bluetooth billentyűzet segítéségével, s így már könnyedén jön a ZX Spectrum életérzés.  Erről készítettem egy rövidke videót, amelyben mindkét billentyűzettel kipróbáltam a játékot.

 Az egyik legjobb emulátor a Marvin, amely jól konfigurálható, és segítségével netes adatbázisból bármely régi játék kedvencünket letölthetjük.

Választék bőven van, több mint 20 ezer program készült a Spektrumhoz. Kedvenc játékom 1985-ből a Highway Encounter, amely a Vortex cég fejlesztése.

Izometrikus axonometria segítségével sikerült a játékot 3D térbe helyezni, ami akkor nagy teljesítmények számított. A játék célja elpusztítani az ellenséges inváziós űrhajót, ebben Vorton, az apró droid segít, aki végigtol a pályán egy bombát (lasertron), amelynek útjából el kell takarítani minden akadályt.  Alkotói több mint két évig készítették, ami meg is látszik a program minőségén. Térbeli látványa, játszhatósága kiváló és mindezt 48 KB-nyi adatmennyisére tudták korlátozni, ma egy szöveges dokumentum is több helyet foglal le adathordozónkról. Ennek a cikknek a mérete 1098 KB, ekkora adatmennyiségből gépi kódban a programozók majdnem huszonhárom játékot tudtak megalkotni. 

Mindenkinek ajánlom a régi klasszikus játékokat, melyek segítségével újra a nyolcvanas évek hangulatát költöztethetjük otthonunkba. Remélem, akad a PDA Fan Club közösségében olyan tag, akit örömmel tölt el, hogy régi kedvence egy rövidke cikk erejéig újra életre kelt.