Samsung Galaxy Note 10.1 teszt II – Hardver

Szerző:

altAz előző részben már történt egy kis ismerkedés a Samsung Galaxy Note 10.1-gyel, azonban most jobban belemélyedünk az eszköz világába. Külső,  hardver, és az S Pen a mai felhozatal. Mik a tablet stílusjegyei? Mennyire ütős a hardver? Hogyan érintett meg az S Pen a mindennapokban? A Samsung mérnökei apait-anyait beleadtak a tablet elkészítésénél, de vajon elég ez az üdvösséghez? A cikkből kiderül!

 
 

Dizájn-nyomokban

Samsung Galaxy

SIII-at tartalmaz

 


A készüléket a Samsung dizájnerei nagyon szép külsővel látták el. Noha nagyon sok a műanyag felület, de minden porcikáján érződik, hogy ez egy high-tech csúcsmasinának készült. Formája egy nagy, lekerekített sarkú téglatest, melynek egyszerűségét csak néhány vonal töri meg.

 
 
alt
 
 

Az előlapot nagyrészt a 10,1 hüvelyk méretű kijelző foglalja el, amely 1280×800 pixellel rendelkezik. Technológiáját tekintve egy LCD panel, de azok közül is a felső kategóriából származik. Ez főképp fantasztikus színein és hatalmas betekintési szögén mutatkozik meg. Az egy hüvelykre jutó képpontok számának versenyében ugyan alulmarad sok konkurensével szemben, azonban ez a mindennapi használat során nem fog minket zavarni. Az alképpontok elrendezése RGB, ahogyan az LCD technológiától már megszokhattuk, ami egyben azt is jelenti, hogy egyetlen képpont is képes minden színt megjeleníteni ellentétben az AMOLED panelekkel. Ez részletesebb képet eredményez, hiszen így harmaddal több alpixel van jelen a képernyőn. 

 

 

alt

 


Ha a színeket vizsgáljuk, akkor rögtön feltűnik, hogy szép, szaturált színeket kapunk a Note 10.1-től. Egymagában vizsgálva azt mondanám, hogy olyan élénk színek ezek, mint egy SAMOLED kijelzőn, azonban a látvány rám cáfolt, amikor a Samsung Galaxy Nexust mellé raktam. Annak ugyanis még élénkebbek a színei, és még nagyobb a kontrasztaránya. A Galaxy Note 10.1 kijelzőjét viszont tovább lehet tuningolni e téren, mivel a beállítások közt itt is fellelhető a “képernyő mód” opció, mellyel a szaturáltságot lehet három lépésben állítani. Maximumra csavarva már nagyon szemet gyönyörködtető, de a SAMOLED még mindig szaturáltabb. Ez nem baj, hiszen a vásárlók nagy része nem szereti az AMOLED kijelzőket pont emiatt. Így viszont a Note 10.1 panelje sokkal élethűbb képet nyújt. 
A Samsung Galaxy Note 10.1 képernyőjén megjelenített fekete is szép. Nagyon közel áll ugyanis a feketéhez. Sokkal jobb ebben a tulajdonságában, mint a nemrégiben tesztelt Nova panelek, melyek inkább ragyogó fehérségükkel hódoltak.
A fehér szín terén is remekel a masina, ugyanis tiszta fehéret kapunk, szemben a Super AMOLED sárgás színezettségű fehérjével. Ez annyira fehér, mint a korábban említett Nova IPS, viszont annál talán picivel kisebb a fényereje.

 
 
alt
 
 

A kijelző környékét megvizsgálva nem találunk sokmindent: felette az előlapi kamera csücsül a fényérzékelő szenzor társaságában, két oldalt a két hangszóró örvendeztet meg minket sztereó hangzásával, alatta pedig csak egy Samsung logó pihen. Az egész előlapot egy fémes sáv öleli körbe, ami leginkább a Samsung Galaxy SIII-on találhatóhoz hasonlít. 

 

 

Az eszközt az arcára fordítva a hátlapon is az SIII dizájnjának nyomait fedezhetjük fel, az anyaga ugyanis ugyanaz a szálcsiszolt fém mintájú lakkozott műanyag. Ez kinézetre pozitív, hiszen szép, és el is tér a piac többi termékétől, de elszáll a boldogság amint hozzáérünk. Egyrészt csúszós, másrészt sokkal jobban meglátszik majd rajta, ha esetleg megkarcolódik, harmadrészt pedig nagyon gyűjti az ujjlenyomatokat, és percek alatt gusztustalanul zsíros lesz. Erre természetesen mérete is rásegít, hiszen jobban is kell szorítani, ami miatt mégjobban izzad a tenyerünk, ami miatt még jobban fog csúszni, hogy mégjobban szorítsuk, és így … Igen, ördögi kör ez, amelyet egy alapos kéz és hátlap tisztítással lehet megszakítani. Vagy azzal, hogy nem ilyen anyagból gyártunk hátlapot. 

 

 

alt

 


A tablet hátulján található elemek elrendezése meglehetősen szellős, hiszen mindössze a kamera a hozzátartozó LED vakuval, a Samsung felirat és a modell típusára vonatkozó szöveg található itt. A kamera környékét nagyon elegánsan sikerült megoldania a Samsung mérnökeinek, ugyanis erre a részre is lelóg az oldalsó fémes keret.

 

 

alt

 

 

A masina alján, tetején és oldalain is jól eloszlanak a gombok és csatlakozók. Oldalra semmi sem került, míg alul az egyedi töltő csatlakozó és a mikrofon, felül pedig a képernyőt záró gomb, a hangerőszabályzó páros, egy infra port, a micro SD slot és a 3,5-ös Jack csatlakozó került.

 

 

alt

 

 

A jobb alsó sarokban lelhető fel az, ami ezt a tabletet még értékesebbé teszi. 12 centiméternyi innováció és tökéletesség: az S Pen.

 
 
alt
 
 
 
 

S Pen – amire tudtunkon

kívül vágyunk

 
Mi is az az S Pen? Biztosan sokan emlékeznek közületek arra a korszakra, amikor az érintőképernyők piacán még a rezisztív technológia hódított: olyan érintőpanelek voltak ezek, amelyek leginkább nyomó kijelzőként lennének pontosan megfogalmazhatóak. Lényegük az volt, hogy két rétegnyi műanyag volt a borítás, ahol a rétegek közt volt egy kis rés. Ha megnyomtuk enyhén a felületet, akkor a két rész összeért, és ennek a pontnak a helyét lokalizálta, majd dolgozta fel a rendszer. Ezek azonban ujjal szinte használhatatlanul pontatlanok voltak, így kellett hozzájuk egy eszköz, amellyel pontosan lehetett irányítani eme masinákat. Ez volt a Stylus, pen vagy magyarul a toll és érintőceruza. Azóta teltek-múltak az évek, és a rezisztív technológia a mobiliparból szinte teljesen kihalt, ahogy velük együtt ezek az érintést segítő tollak is, hiszen a kapacitív technológia lehetővé tette az ujjal való pontos kezelést is.
 
 
alt
 
 
Itt kanyarodunk vissza történetünk hőseihez, a Galaxy Note családhoz. Ezek ugyanis azok a masinák, amelyekkel a Samsung újragondolta az érintőkijelzők irányítását. Úgy gondolták, hogy az embereknek, akik nem csak az általános dolgokat használják a telefonban, szükségük lenne egy nagyon pontos beviteli eszközre, és ez az S Pen.
 
 
alt
 
 
Ez a toll azonban jelentősen túlmutat elődjein, hiszen olyan funkciókra is képes, amiket azelőtt el sem tudtunk képzelni. A tollnak már a közelségét is érzi a kijelző, amelynek segítségével úgy viselkedik az S Pen, mint a számítógépünkön az egér. Ha a tollat egy gomb, vagy link fölé visszük, az ugyanazt eredményezi, mint ha számítógépen az egérmutatóval tennénk ugyanezt. Ha hozzá is nyomjuk gyengén a kijelzőhöz, akkor kattintunk vele. Igen, nyomjuk, nem elírás. A toll hegyének ugyanis van egy nagyon rövid útja, amivel például a nyomás erősségével arányban vastagszik a toll lenyomata.
 
 
 
alt
 
 
Az S Pen azonban ennél sokkal több dologra használható még. Ilyen például a teljes rendszer-szintű kézírás felismerés, ami nagyon érdekes módja a bevitelnek. Sokszor esik meg ugyanis, hogy éppen abban a helyzetben nem lenne kényelmes gépelnem a tablet virtuális billentyűzetén, ilyenkor csak előcsúsztatom a tablet oldalából a tollat, és egy gombnyomással máris kézírás módra váltottam. Ez kényelmes ugyan, de mit sem érne, ha nem lenne elég pontos az algoritmus. Szerencsére erről itt szó sincs, hiszen rengeteg írásképet felismer magyarul is. Az általános iskolákban oktatott gyöngybetűk éppúgy működnek, mint a jegyzetelős írásom, vagy akár a macskakaparás szint. Az egyetlen, amin még fejleszteni kellene, az a vessző és a felkiáltójel. Ezek helyett néhányszor merőben más írásjeleket sikerült bevinnem, de ennek is rájöttem a nyitjára, és utána már nem volt gondunk egymással.
 
 
alt
 
 
 
Lévén, hogy nagyon pontos beviteli eszközről beszélünk, így már van értelme a kijelzőn való rajzolásnak is. Ezt nagyon jó fokkal lehet művelni a Note 10.1-gyel, mert ehhez az S Note app nagyon jó partner. Órákig lehet vele kellemesen szórakozni, és sosem volt problémám a bevitellel. 
 
 
alt
 
 
 
Az S Pen-en található egy gomb is, melynek segítségével képernyőfotót készíthetünk, minek utána egyből a szerkesztő felületére kerülünk. Itt ugyanazokat a lehetőségeket kapjuk, mint magában az S Note alkalmazásban: rajzolhatunk, írhatunk, vágólapról beilleszthetünk másik képet, formát, stb. Ez sokszor jön jól, ha valamit el szeretnénk magyarázni egy olyan egyénnek, aki éppen nem ül mellettünk. Visszaadja ugyanis a dolgok elmutogatását, növelve ezzel a hatékonyságunkat. 
 
 
 

A hardver nagyon hasít

Ahhoz, hogy ezek a funkciók szépen, akadásmentesen fussanak nagyon erős hardver kell. Ne felejtsük el, hogy HD kijelzőn futtatjuk az Androidot, ami hatalmas számítási teljesítményt igényel. Ezt itt meg is kapjuk az 1,4 GHz-es 4 magos processzortól. A grafikai teljesítményért egy Mali 400-as GPU a felelős, ami rendesen teszi is a dolgát. Ezek mellé 2GB RAM-ot kapunk, ami ma abszolút csúcsnak számít. Multi tasking-nál érződik is ez az ugrás, ugyanis nem sűrűn zárta még be háttérben levő alkalmazásomat, pedig mindent nyitva hagytam, hogy térdre rogyjon, de nem sikerült. A Note 10.1 győzött.

 

 

altalt

 

altalt

Az eredmények kattintásra nagyíthatók

A pazar teljesítmény mindenhol meglátszik, főképp a benchmark-ok hidalnak le tőle. Mindennapi használat során azért sikerült belefutnom némi akadásba párszor. Ennek fő oka a TouchWiz lehet, ami nagyon erőforrásigényes. Ez azonban nem vészes, olyan szinten van, mint a Samsung Galaxy SIII ICS-sel. Ez Jelly Bean frissítéssel nyilván meg fog változni, elég csak a Galaxy Nexus gyorsulására gondolni. Félelmetes!

 

A teszt folytatódik: III. rész – Szoftver

 

Következő részben a szoftvert és amultimédiás képességeket vesézzük ki. 
 
A készüléket a Samsung Magyarország biztosította. Köszönjük!

Vélemény, hozzászólás?