Sikerült kezembe kaparintani a Garmin-Asus M10-et, erős nyúzópróbára nem nyílt alkalmam, de amit lehetett azt megtettem vele.
Nagy kíváncsisággal fogtam neki a vizsgálódásnak, mivel volt szerencsém tesztelni az Asus-Garmin házasságban született elődöt is a G-60-as készüléket, és akkor azt erősen elhibázott megoldásnak tartottam. A készülék kiadása rengeteget csúszott, megjelenésének pillanatában pedig már elavult fejlesztésként debütált a nagyközönség előtt. Amikor február környékén hallottam az M10-ről, biztos voltam benne, hogy ebből a készülékből semmi se lesz, s láss csodát most június végén, itt tartom a kezemben. Remélem a teszt végére kiderül, érdemes volt-e a két gyártónak újra ringbe szállni a vevők kegyeiért.
Forgassuk körbe:
Csomagolás:
Egyszerű igényes fekete dobozban érkezett hozzám a készülék.
A csomag tartalma:
– headset
– adatkábel
– hálózati töltő
– 2db stylus
– 1db CD (ActiveSync és trial Microsoft Office Outlook 2007)
– dokumentáció
Külcsín:
Méretei (116 X 58X 14.3) tökéletesek az egykezes használathoz, a PDA minden részét könnyedén elérjük. Vékonyabbra is készíthették volna, egy kis plusz munkát még rászánhattak volna a tervezők. Súlya 138 gramm, érezhetően benne van az anyag.
A képernyője 3.5" és 800X480 a felbontása, ez tökéletesen beillik a konkurencia által alkalmazott kijelzők mezőnyébe. A készülékház elbírt volna egy 3,7" TFT panelt is, Garminék rábeszélhették volna társukat a komolyabb méretű kijelzőre, elvégre a nagy ebben az esetben jobb is lett volna. Színes transzflektív TFT-t, rezisztív technológiát kapott, amelynél sikerült megmaradniuk a jó vezérelhetőség, és a túlérzékenység határmezsgyéjén. Egy furcsasága azért van a TFT panelnak, ha balról, oldalról nézzük a kijelzőt jelentősen torzított színeket kapunk. Ebben a videóban jól látható mire gondolok:
A képernyőt fedő műanyaglap kemény, időtálló darabnak látszik, az előd (G60) túl puha sérülékeny borítójához képest.
Az előlapon három gomb található, a telefon felvételét, lerakását, és a Start könyvtárba jutást segítik elő.
Érintő gombokról van szó, rezgéssel visszajeleznek, nagyon jól eltalált az egymáshoz való távolságuk. Használatuk során egyetlen melléütést sem sikerült összehoznom. Az előlap alját egy nüvifone felirattal ellátott ezüstszínű „fémutánzó" műanyag lapocska díszíti. Jól illik a készülék összképébe, elegáns, egyedi összhatást kelt a szemlélőben.
Sajnos a visszajelző LED lemaradt, töltöttségi állapotról, és beérkezett üzeneteinkről csak a bekapcsolt kijelzőről értesülhetünk.
A készülékház alján a mikrofon apró lyukacskája árválkodik.
Jobb oldalon az autóstartónak egy kis bepattintó mélyedést hagytak, valamint itt található a hangerő fel-le gomb is.
Baloldalon az aktív autóstartó tápcsatlakozóját és egy micro USB töltő aljzatot helyeztek el.
Az aktív töltés nagyszerű találmány, nem kell ki-behúzkodni a tápkábelt, viszont van egy kis bibi…. nem került a csomagba autóstöltő. Ettől aztán rendesen kiakadtam, ráteszik a speciális csatlakozókat aztán meg vegye meg a tulaj, ha kell neki a tartó. Azért többet vártam volna, egy navigációs termékeket gyártó cégtől. A vicc az egészben, hogy jelenleg nem is lehet kapni hozzá ilyet Magyarországon, visszás egy megoldás. Az öreg felmenőt (G60) legalább nagyszerű autóstöltővel csomagolták, ennél az újnál már nem tellett ilyen úri huncutságra. Egy ilyen kis „apróságnak" kellett volna lennie a dobozában:
A készülékház felső részére egy szabványos 3.5-es fülhallgató csatlakozó, valamint a bekapcsoló gomb került. Balkezesek könnyedén elérhetik, jobbkezeseknek kicsit kényelmetlenebb a nyomogatás.
A hátlapon semmi kirívó különlegességet nem találunk, csak egy szürke rácsos műanyagdíszt, ami a hangszóró, és a fényképezőgép takarója is.
Bal alsó részén található egy stylus is, ami kicsit vékony, de legalább elég hosszú a kényelmes használathoz.
A hátlap festékébe fémreszeléket kevertek, így csillámló hatást kelt, s nem tűnik fel annyira a zsíros ujjlenyomat.
A hátlapot levéve előbukkan a következő sarkalatos pont, a microSd kártya cseréjéhez ki kell vennünk az akkumulátort, ez nem valami jó megoldás.
Hardver:
A Qualcomm MSM7227 (600 MHz) processzorából kihozták a maximumot a programozók. Néhány kisebb döccenést leszámítva jól meghajtja a szoftvereket. A memóriával sem fukarkodtak az alkotók, 512 MB RAM, 512 MB (310 MB a felhasználható) ROM és 4 GB másodlagos ROM is belefért a költségvetésbe. Akinek mindez nem elég, még bele dughat egy 16 GB-os microSd kártyát, és a több mint 20 GB tárhelyen már jól elboldogulhat.
Szoftver:
Kevés gyártó vállalkozik mostanság Windows Mobil kiadására, inkább kivárnak, amíg megjelentethetik a Windows Phone7-tel, vagy Androiddal készüléküket. Utolsó órában jelent meg az M10, ma még talán van piaca a Garmin, és Asus rajongók körében. Sokan vártak már az Asus-tól egy új generációs jó kis PDA-t, de sajnos nem sok jutott el belőlük kis hazánkba.
A szoftver amit ráhúztak a Windows Mobile Professional 6.5.3-ra, jól eljrejti az alap operációs rendszert. Alapállapotban összesen két menüoldal található, ami 18 gyorsindító ikont tartalmaz, ezt öt oldalra növelhetjük, így 45 ikon kerül indítható állapotba. Az ikonokat rakosgathatjuk egyik menü oldalról a másikra, így kialakíthatunk valami logikus elrendezést.
Kapunk böngészőt (Explorer Opera), naptárt, képnézegetőt, zenelejátszót, stoppert, és még sok hasznos alkalmazást.
Irodai csomagra vágyóknak ott az Office csomag (Exel, Power Point, Word), van Messenger, és Facebook kliens. A középső érintős windows gomb hosszú nyomva tartásával előcsalogathatjuk a task manager-t, ami grafikusan ábrázolja az éppen futó programokat.
Üzleti felhasználók is minden eszközt megtalálnak munkájukhoz. Aki szeret olvasni, nagy megelégedettséggel használhatja az Adobe Reader 2.5-öt, ami már képernyőre is tördeli a szöveget.
Virtuális billentyűzete ismeri a magyar karaktereket, a lenyomott billentyű felett megjelennek, és választhatunk közöttük. A képernyő elbírt volna egy nagyobb billentyűzetet, sonkaujjúak erős hátrányt szenvedhetnek alulméretezett felülete miatt.
Kedvenc programom a Wifi router (Wifi-sharing), ami lehetővé teszi, hogy a PDA-ról, öt társunknak internetes hozzáférést biztosítsunk. Jelenleg nem túl sok PDA rendelkezik ezzel a jó tulajdonsággal.
A GPS helyzet:
Az M10 valami csodálatos teljesítményt nyújtott ezen a téren, a hardvert, ami a műholdakkal kommunikál csak dicsérni tudom. Igen sebes a hideg és melegindításnál, nem igazán érdekli, hogy van-e internet kapcsolat a közelben vagy sem, csak teszi a dolgát. Ilyen jó GPS vevővel még nem találkoztam, örülnék, ha minden gyártó ilyen komolyan venné a helymeghatározást. A használati útmutatóban hideg indításnál 38 másodpercet, meleg indításnál 1 másodpercet ígérnek, ezt bátran állíthatom be is tartja a gyártó.
Ennyit az ömlengésről, jöjjön a fekete leves. Aki erre a készülékre pályázik az a jó kis Garmin életérzés kedvéért teszi, számít egy jó kis navi programra, részletes térképpel. Itt csírájában kell elfojtanom az ábrándozást, a valóság egy kb. tíz főutat tartalmazó Poi mentes adatbázist tartalmazó térkép. Alap állapotban a Garmin-Asus csodamasinája nem képes teljes navigációs eszközként működni. Íme egy „túlzsúfolt" térképrészlet lakóhelyem környékéről:
Ajándékba viszont kapunk egy jó kis szingapúri térképet, micsoda nagylelkűség 
. Az öreg G60 ebben is lekörözte, ahhoz legalább járt egy viszonylag jól használható térkép. Itthoni kereskedőknél nem is lehet kapni hozzá frissítést, marad a netes letöltögetés. Az elképzelésük nagyon jó lett, de a megvalósítás csapnivaló. (Ezért a pénzért a Samsung Omnia 2 mellé, már IGO8 szoftver jár ajándékba.)
A navi programot szépen belefűzték a Winmó felületébe, de addig sok értelme nincs, amíg a tulaj meg nem szerzi a megfelelő térképállományt.
Ezzel a témával nem is volt kedvem tovább foglalkozni, inkább feltettem a jó öreg IGO8-at, és már indulhatnék, akár Taliándörögd falvának legeldugottabb csücskébe is. Készítettem egy kis videót a HTC HD2, és az M10-en egyszerre elindított IGO8 betöltődéséről, csak egy hajszálnyival maradt le a Garmin-Asus üdvöskéje.
Multimédiás áttekintés:
Fényképezés:
A fényképezőgép nappali fényben megfelelő módon teljesít, az esti hangulatot vaku hiányában jobb ha mellőzzük. Öt megapixeles érzékelőt kapott, automata fókusz nincs benne, viszonylag kevés beállítási lehetőség került repertoárjába (fehér egyensúly, sorozat felvétel, néhány színeffekt)
Videofelvétel:
A videofelvétel legnagyobb felbontása 800X480, ismeri az mp4, 3gp, és a h264-es
formátumokat. Minősége tökéletesen megfelel az átlagos felhasználók igényeinek.
Zenelejátszás:
Egyszerű zenelejátszó programot kapunk hozzá, kezeli az albumborítókat, ID3 tag kezelése is benne van. Grafikus felületével nem kápráztat el bennünket, de azért jól használható.
A PDA-hoz kapott headset külső füljáratba dugható, hangerő szabályozásra is képes. Minősége nem túl jó, aki egy kicsit jobb minőségben akar zenét hallgatni annak érdemes lecserélnie egy másikra.
Videolejátszás:
A gyárilag beépített Média Player tetszetős különlegessége, hogy elboldogul a DiviX filmekkel. Kipróbáltam a mátrix és a jégkorszak teszttel is, mindkettőt simán vitte. Mindezek ellenére azért érdemes egy Core Player-rel meglepnünk magunkat a teljesség kedvéért.
Elvégeztem a Mátrix (114,65%) és a Jégkorszak (102,55%) benchmark tesztet a Core Player-rel, az eredmények mutatják, filmezésre is alkalmas az M10.
Rádió:
Sajnos nem került beépítésre, néha azért jól jönne ez a kis extra.
Irány az internet:
A berakott SIM kártyáról beolvassa az APN kapcsolatokat, így ezzel nem kell sokat vacakolnunk. Az Opera böngésző 9.5-ös verziója van fent, ezzel kifejezetten jól elboldogulhatunk az internetes térben.
A flash animációkat megjeleníti, You Tube videók lejátszásához külön programot kapott a készülék, így feltöltött kedvenceinkhez könnyedén hozzájuthatunk. Wifin keresztül is állja a sarat, nincs akadás, folyamatos mozgással görgethetjük kedvenc oldalainkat.
Telefonáljunk egyet:
A telefonálási hangminőséggel nincs probléma, a normál windows mobilon megszokott szolgáltatásokat megtalálhatjuk benne.
Tetszett még egy hasznos kis program, amivel időzíthetjük a wifi, a telefon, és a bluetooth bekapcsolását.
Üzemidő:
Üzemidőről sajnos nem tudok nyilatkozni, mert a rövid idő alatt, amíg nálam volt az M10 állandóan a hálózaton lógott. Gyártói szerint készenléti ideje 300-600 óra, és kb. 4-8 órát telefonálgathatunk vele. A hozzá adott 1500mAh-ás akkumulátor azért ad egy kis reményt az adatok valódiságára.
Zárszó:
Rajongó táborának nagy örömére megérkezett az M10, aki elfogadja a készülék kompromisszumait és ragaszkodik a márkához, az elégedett lesz vele. Összeszerelési minősége, és sebessége tökéletesen megfelel a célnak. Használata során fagyást, belassulást nem tapasztaltam. Szoftveresen mindent tud, amit ma egy Windows PDA-tól elvárhatunk, üzleti felhasználásra is alkalmas.Mégis úgy érzem, egy kicsivel előbb kellett volna piacra dobni, és nem az utolsó pillanatra hagyni megjelenését. Úgy látszik a két mamutcég még mindig nem az időzítések nagymestere.
