Szerző Téma: Jelezzünk előre!  (Megtekintve 14882 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Kromosome

  • Hozzászólások: 3781
  • Nem: Férfi
  • [HelpDesk] + [Editor]
  • Navigáció / Navigation: Google Maps
  • PDA: Samsung Galaxy Note;Apple iPhone 4S; Apple iPad 2 3G
  • PDA ROM: Gyári Android 2.3.3 // iOS 5.0.1 JB (9A406) // iOS 5.0.1 JB (9A405)
Jelezzünk előre!
« Dátum: 2011, 02 21, 15:54:02 »
Higgyétek el, hogy egy egyszerűbb előrejelzés elkészítését abszolút nem nehéz kivitelezni! Természetesen a különböző légköri frontok, anticiklonok, ciklonok és a hatalmas méretű hideg / meleg légtömegek pályájának kiszámítása és meghatározása nem a kezdő szinthez tartozik  :p, így ezeket inkább bízzuk a nagyokra! ;)

Hogyan készítsünk hőmérséklet,- és csapadék-előrejelzést?

Először is nem árt tisztában lennünk néhány fogalommal, illetve ismeretanyaggal. A különböző időjárási helyzetek és körülmények (csapadék, hőmérséklet, szféránkénti hőmérséklet, stb.) összefoglaló előrejelzését 16 napra egy amerikai meteorológia központ, az NOAA végzi és készíti el a világ legmodernebb és legdrágább szuperszámítógépeivel.

A hatályos törvény szerint a GFS (Global Forecast System) által kikalkulált adatokat a világ bármely pontján szabadon közzé lehet tenni, így hatalmas előnyhöz juttatva a különböző amatőr meteorológiai oldalakat.

A GFS egy numerikus, azaz matematikai időjárási modell, amelyet a NOAA naponta négyszer, világidő szerint 00, 06, 12 és 18 órakor futtat le 16 napra előre, időben előrehaladva csökkentett felbontással. Ez alatt azt kell érteni, hogy a modell két szakaszban fut: egy nagyobb, és egy kisebb felbontásúban. A kezdeti időponttól számított +180 óráig (7 és fél nap) a modell nagy , míg +180 órán túl +384 óráig (16 nap) már csökkentett felbontásban fut a modell.
Ennek alapján az első szakaszban még 3 óránként, a későbbi szakaszban viszont csak 12 óránként ad értékelhető kimenetet a GFS.

Általánosan elfogadott tény, hogy a 7 napon túli eredmények szinte teljesen függetlenek a jövőben lezajlódó időjárási helyzettől. Míg az első 2-3 napban közel 90%-os a beválási esély, addig 7 napon túl ez az eredmény drasztikusan lecsökken, s a végső szakaszban már csak 5-10%-os beválási esélyről beszélhetünk.

A GFS által kiértékelt eredményeket egy úgynevezett fáklyán jelenítik meg, amely 2 függőleges és egy vízszintes tengelyből álló grafikon:

visitors can't see pics , please You are not allowed to view links. Register or Login or You are not allowed to view links. Register or Login

A bal tengelyen a hőmérsékleti értékeket tűntetik fel °C fokban, a jobb tengelyen pedig a csapadék mennyiségét milliméterben. A vízszintes tengelyen pedig a dátumok, napok vannak megjelenítve.

Hogyan is kell egy ilyen fáklyát elemezni? Első ránézésre ez csak néhány színes vonal, amely egyre szerteágazóbb, ahogy haladunk előre az időben. Nos, ez pontosan így is van :D, most már csak azt kell megérteni, hogy mégis mit lehet ezzel a fáklyával kezdeni.

A nevezetes vonalak:
A zöld színű vastag vonal a GFS legnagyobb felbontású főfutása.
A kék színű vastag vonal a kontrollfutás , ami a kezdeti körülményeket felhasználva mutat be egy lehetséges prognózist.
A piros színű legvastagabb vonal a 30 éves hőmérsékleti eredmények átlaga .
A vastag szürke színű vonal az összes tag futtatásának az eredménye. Látható, hogy a két főtagon kívül még rengeteg vékony színes vonalacska is fut a diagrammon, ezek mind-mind egy lehetséges helyzetet vázolnak fel. Ezeknek (és a két főtagnak) az áltaga a szürke vastag vonal, amely magát a várható időjárást reprezentálja.

Látható, hogy a kicsi színes vonalak a vatsag zöld színű főfutást veszik körbe. Ennek alapján kimondható, hogy minél szerteágazóbb a fáklya egy adott pillanatban, annál bizonytalanabb az arra a napra vonatkozó előrejelzési eredmény.

A GFS fáklyája azonban NEM a talajmenti hőmérsékletek alakulását vázolja fel. Ahogy látható a diagrammon is, a GFS futása a 850 hPa-os légköri szféra (körülbelül 1,5 kilométerre a talajtól) hőmérsékletét mutatja be, s ennek több oka is van. Egyrészt ez a futás tulajdonképpen a magasban érkező különböző hőmérsékletű légtömegek (frontok) érkezését mutatja be, ami nagyon fontos a felszíni hőmérséklet alakulását illetően is. Az 1,5 kilométeres magasság már olyan nagy, hogy a feláramlási zónák és az óceánok módosító hatásai már nem érzékelhetőek. Világos, mint a vakablak! :D  :taps:

A GFS fáklya eredménye természetesen rácspontról-rácspontra (azaz koordinátáról koordinátára) változik. Magyarországon körübelül 10-12 különböző rácspont (koordináta) található meg az NOAA rendszerében.
Changes the world... again. - iPhone 4S


Note infók: Stock 2.3.3, Superuser, busybox 1.18.4, CWM