Okostelefon fórum | Samsung Galaxy S3 | HTC One X | Apple iPhone iPad

OFFenzíva => Magánybeszélgetés => Lelkiző => : patience 2011, 10 11, 12:52:53

: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: patience 2011, 10 11, 12:52:53
Baszkupapa felvetésére indul ez a téma, várjuk a kedvenc verseiteket, idézeteiteket, videóitokat, dallamaitokat, hogy kicsit lelassítsunk ezek olvasásakor ebben a rohanó világban.

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 11, 13:03:49
Nagyon-nagyon szépen köszönöm Pati!!
 
Én rögtön két verset szeretnék idézni.
 
Wass Albert : Szegény vagyok

Szegény vagyok, szegényebb mint a koldus,
aki az utcasarkon kéreget,
mert felette tiszta ég ragyog,
s az ég szereti a szegényeket.

S a koldusok nagynéha hinni tudnak,
Istenben, égben, s abban, ami szent,
és imádkozni tudnak és szeretni
s a lelkük álma: Léthe-parti csend.

És jó annak, kit szánakozva néznek
és megsiratják fátylas csillogását
mosolytalan két könnyező szemének.

Rólam hiszik, hogy végtelen a kincsem:
pedig érzem, tudom, hogy semmim sincsen:
mindenkinek adósa maradok.

Mert szeretetben, hitben és reményben
a koldusnál is koldusabb vagyok.

A következő egy nagyon érdekes vers. Azért érdekes, mert ezer és egy féle fordítása fellelhető (Kosztolányitól kezdve Tandoriig sokan és sokféleképpen fordították). Nekem ez tetszik a legjobban.

Rilke : ŐSZI NAP - Imre Flóra fordítása

Itt az idő. Nagy volt a nyár, Uram.
A napórákra vess árnyat, s a réten
hadd zúgjon végig már a szélroham.

Adj még egy-két déliesebb napot,
érleld teljessé utolsó gyümölcsét;
s a végső édességek hogy betöltsék,
forrald sűrűvé, testessé a bort.

Kinek most nincs, nem is lesz otthona.
Ki most magányos, soká az marad majd.
Olvas, levelet ír, várja a hajnalt
ébren, nyugtalan jár ide-oda
a fák közt, míg a szél forgó avart hajt.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 11, 13:29:31
Márai Sándor: A síró hős

A hős letérdelt a hegytetőn s elfödte szemét kezeivel,
nehézkesen és megcsörrent a vért kaján és derekán,
lándzsáját elejtette a fűbe, sisakját messze elvetette,
szénfekete fürtös fejét föltartotta az ég felé.

,,Én győztem s én vagyok a hős. A kutyák kitérnek előlem
az úton,
a gyerekek nem nevetnek vissza, elfordítják előlem arcukat.
A csillagok tompábban fénylenek. Az asszonyok
fanyalogva ölelnek, se hidegen, se melegen, inkább csak
udvariasan."

,,Vérpenészes bort itat velem az ivókban a csaplár.
Én szeretnék jókedvűen ülni a vásárosok között s pergetni
velük a kockát.
De egyedül ülök a padszélén, fejem tenyeremben.
S az asztal többi vendége halkabban beszél,
lopva át-átnéz hozzám, súrolja rajtam a szemét."

,,Hiába vándorlok éjjel a mezőn. A nyugtalan széllel
előttem jár a hírem, hogy jövök. A virágok kelyhén
kicsordul a várakozás izgatott könnye: a harmat. A hold
elsiet felhői mögé. Az állatok vonítanak felém
barlangjaikból."

,,Ahogy a fák viharban fájdalmasan csavarják törzsüket
védekezésre,
hatalmas energiával, kínosan: úgy csavarom én erős testem
a mindennapok jeges vihara elől, mit rámbocsát a végzet,
reámzuhanyoz az idő. És úgy érzem, ártatlan vagyok."

,,Miért is harcolok én? Mindig egyedül. Rég elmúlt
a ritmusos kedv
tagjaimból, mikor álltam s vállaltam a sorsom,
gondolattalanul, kiélve a percet s a munkát. Embernek
hittem
magam: győztem. S íme, csak hős lett belőlem."

,,Diadalmam északpólusán a siket jégcsöndben élek,
örökre magamba zártan. A kis láng, ami bennem még
pislog,
nem loboghat oly hővel, hogy felolvassza keblemen
a páncélt
s megmutassa anatómiai értelemben s másképp is a
szívemet."

,,Odaadnék mindent egy korty meleg életért. Ó Isten!
Add, hogy gyönge legyek, legyőzhető, de élő!
Elysiumi hideg ragyogás fénye mit ér, ha
nincs ki veled örül, nevetve személytelenül."

,,Jaj nekem, jaj az erősnek! jaj annak, aki győzött!
Koszorú a fején és fázik, didereg. Jobb a legyőzött
áldozatnak, mert nincs egyedül. Eltemetik halottaikat,
énekelnek
s dalolva visszamennek házaikba. De a hős kívül marad,
egyedül."

Így sírt és énekelt, míg este lett. Körülötte
a völgyben pihent a világ. A házak ablaka fénylett,
a kertekből az élet gyümölcsös illata ömlött. Fölvette
sisakját
s lándzsáját az éjnek szegezve, elindult útjára újra, egyedül.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 11, 14:43:16
Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben

Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének

A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.

Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.

Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.

De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.

S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem,

akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére.

Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.

S a dallamot karral kisérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban,

hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem.

Aletta van der Maet nevét susogta,
mikor a béke bús szemét lefogta.

S mikor a hálátlan világ temette,
Aletta búja jajgatott felette,

míg dörgő fenséggel búgott le rája
a kálvinista templom orgonája.

Aztán a dal visszhangját vesztve, félve
belenémult a hervadásba, télbe.

Gyámoltalan nő - szól a régi fáma -
urát keresve, sírba ment utána...

A fényben, fenn a házsongárdi csendben
tovább dalolt a név zenéje bennem.

S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem,
egyetlen könny, hogy azt a dallamot
Aletta van der Maet-nak megköszönjem
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 11, 17:27:55
Márai Sándor : Az égen fönn megáll a Hold

Az est, a rest festő korommal
átfesti mind
amit nappal megrajzolt renyhe gonddal.

A rét ezüst tó, mély, a sodra fojt,
csak ennyi volt:
jártunk a nád közt és a szél dalolt.

Sok ablakon benéztem érted én,
nyisd a szemed,
mert vak szemem nem érte még a fény.

Sok éjszakába hívtam a neved,
hallgatni jó,
nézd, sétál a hold a világ felett.

Az égen akkor fönn megállt a hold,
csak ennyi volt:
Fejem fejedre lassan ráhajolt.

**--**

(jól elvagyok itt magamban :D )
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 11, 19:37:42
József Attila: Óh szív Nyugodj

Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenõ,
lehellete a lobbant keszkenõ.

Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.

De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mellé leülök.
Bajos szél jaját csendben hallgatom,
csak hulló hajam repes vállamon.

Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
szerelem szólal, incseleg felém,
pirkadó madár, karcsu, koronás,
de áttetszõ, mint minden látomás.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 11, 20:21:47
Hali!!Jövök én is...  :ok:                         Petőfi Sándor
                                                               A TÉLI ESTÉK

Hova lett a tarka szivárvány az égről?
Hova lett a tarka virág a mezőkről?
Hol van a patkazaj, hol van a madárdal,
S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak?
Odavan mind! csak az emlékezet által
Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak.
Egyebet nem látni hónál és fellegnél;
Kuldussá lett a föld, kirabolta a tél.

Olyan a föld, mint egy vén koldús, valóban,
Vállain fejér, de foltos takaró van,
Jéggel van foltozva, itt-ott rongyos is még,
Sok helyen kilátszik mezítelen teste,
Ugy áll a hidegben s didereg... az inség
Vastagon van bágyadt alakjára festve.
Mit csinálna kinn az ember ilyen tájban?
Mostan ott benn szép az élet a szobában.

Áldja istenét, kit istene megáldott,
Adván néki meleg hajlékot s családot.
Milyen boldogság most a jó meleg szoba,
S meleg szobában a barátságos család!
Most minden kis kunyhó egy tündérpalota,
Ha van honnan rakni a kandallóra fát,
S mindenik jó szó, mely máskor csak a légbe
Röpül tán, most beszáll a szív közepébe.

Legkivált az esték ilyenkor mi szépek!
El sem hinnétek tán, ha nem ismernétek.
A családfő ott fenn űl a nagy asztalnál
Bizalmas beszédben szomszéddal s komával,
Szájokban a pipa, előttök palack áll
Megtelve a pince legrégibb borával;
A palack fenekét nem lelik, akárhogy
Iparkodnak... ujra megtelik, ha már fogy.

Kinálgatja őket a jó háziasszony,
Ne félj, hogy tisztjéből valamit mulasszon,
Hej mert ő nagyon jól tudja, mit mikép kell,
A kötelességét ő jól megtanulta,
Nem bánik könnyen a ház becsületével,
Nem is foghatják rá, hogy fösvény vagy lusta.
Ott sürög, ott forog, s mondja minduntalan:
"Tessék, szomszéd uram, tessék, komám uram!"

Azok megköszönik, s egyet hörpentenek,
S ha kiég pipájok, ujra rátöltenek,
És mint a pipafüst csavarog a légben,
Akkép csavarognak szanaszét elméik,
És ami már régen elmult, nagyon régen,
Összeszedegetik, sorra elregélik.
Akitől nincs messze az élet határa,
Nem előre szeret nézni, hanem hátra.

A kis asztal mellett egy ifjú s egy lyányka,
Fiatal pár, nem is a mult időt hányja.
Mit is törődnének a multtal? az élet
Előttök vagyon még, nem a hátok megett;
Lelkök a jövendő látkörébe tévedt,
Merengve nézik a rózsafelhős eget.
Lopva mosolyognak, nem sok hangot adnak,
Tudja a jóisten, mégis jól mulatnak.

Amott hátul pedig a kemence körűl
Az apró-cseprőség zúgva-zsibongva űl,
Egy egész kis halom kisebb-nagyobb gyermek
Kártyából tornyokat csinál... épít, rombol...
Űzi pillangóit a boldog jelennek,
Tennapot felejtett, holnapra nem gondol.-
Lám, ki hinné, minnyi fér el egy kis helyen:
Itt van egy szobában mult, jövő és jelen!

Holnap kenyérsütés napja lesz, szitál a
Szolgáló s dalolgat, behallik nótája.
Csikorog a kútgém ott kinn az udvaron,
Lovait itatj' a kocsis éjszakára.
Húzzák a cigányok valami víg toron,
Távolról hangzik a bőgő mormogása.
S e különféle zaj ott benn a szobába'
Összefoly egy csendes, lágy harmóniába.

Esik a hó, mégis fekete az útca,
Nagy, vastag sötétség egészen behúzta.
Járó-kelő ember nem is igen akad,
Egy-egy látogató megy csak hazafelé,
Lámpája megvillan az ablakok alatt,
S fényét a sötétség hirtelen elnyelé,
Eltűnik a lámpa, s benn levők pedig
Buzgón találgatják: vajon ki ment el itt?

Pest, 1848. (január)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 11, 21:02:54
Komolyan mondom, hogy csalódtam volna ha nem. Isten hozott!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 11, 21:41:07
"Furcsa, több ezer emberrel találkozunk és egyik sem fog meg igazán. Aztán megismerünk valakit, aki megváltoztatja az életünket. Örökre."
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 11, 23:25:18
Imádom Fodor Ákos haikuait :) Ízelítő :)

TÁRSASÉLET

fölkereslek, hogy
ne kelljen rádöbbenned:
magamrahagytál


ALTATÓ

minden veszteség
fájdalombacsomagolt
megkönnyebbülés


PONT

Szórakozottan
másvalaki arcával
Mosolyodtam el.


EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSA

Ne adj igazat.
Neked túlsokba kerül;
nekem meg épp van.


(

milyen érvényes
lett arcom: két tenyered
zárójelében!)


GYAKORLAT

segíts mindennek
olyannak lennie, mint
amilyen úgyis


MŰHELY-HAIKU

Talán hozzá se
nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak
gyönyörű nem lesz.


TÚLCSORDULÓ HAIKU: A SZÉPSÉGRŐL

Van, ki gyönyörű
Van, kin észre kell venni.
S van, aki attól szép,
hogy hasonlít egy csúfra,
akit szeretek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 12, 07:05:07
József Attila - Születésnapodra

Még élünk, gyermekek vagyunk, s mégis látod, mindig haladunk
Az úton, mert menni kell még akkor is, ha maradni akarunk
Itt egy év, és ott egy újabb, de embertől ne várj újat
Korlátaikat hagyd nekik, te híd is vagy, és folyó is vagy
Rajtad mások átkelhetnek, ha akarnak, kinevethetnek
Szárnyad is van, repülni tudsz, így föléjük emelkedhetsz


Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz
Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Föld lakói remeghetnek, hódolhatnak félelemnek
De te szilárd lábakon állj, s maradj meg mindig ilyennek
Vedd a napot ajándéknak, amit mások pazarolnak
Ne vedd magadra, ha semmibe vesznek, nekem mindig ajándék vagy


Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz
Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Maradj mindig hű magadhoz, maradj hű adott szavadhoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, így juthatsz igaz áldáshoz
S, hogy tűzhajóm, kedvesem lettél, ne számold, hogy mennyit léptél
Nem azt ünneplem, mióta, hanem azt, hogy megszülettél
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 12, 09:05:28
Az egyik kedvenc íróm King  :ok:  és az egyik kedvenc idézetem tőle:

Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.

Stephen King

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 12, 11:40:27
Én eddig Ágnes Vanilla egyetlen számát ismertem. Régebben orrba-szájba nyomta a rádió. Nem volt rossz, de különösebben nem érdekelt. Most, hogy elkezdtem "falni" a verseket leltem rá (egy jó barátom ajánlotta) és hát Isten bizony mondom, hogy "letettem a hajamat". Fantasztikus!!!

Radnóti Miklós: Sem emlék sem varázslat

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.
Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át már mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -
talán most senki sincs.

1944. április 30.




Ágnes Vanilla - Radnóti Miklós - Sem emlék sem varázslat (http://www.youtube.com/watch?v=zPhRXtWBZ-8#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 12, 12:25:55
"Előbb-utóbb visszatér minden, amiről azt hiszed, hogy magad mögött hagytad. Legyen jó vagy rossz, visszatér."
(Stephen King)

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 12, 12:53:43
  
"Előbb-utóbb visszatér minden, amiről azt hiszed, hogy magad mögött hagytad. Legyen jó vagy rossz, visszatér."
(Stephen King)

 :ok:

**-**


Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után.
Marcus Tullius Cicero


Kérlek,hogy emlékezz úgy,ahogy én. Barátod voltam és Te jó barát.Szebb volt a szép akkor,és több volt a fény, velünk volt boldog az egész világ.
Jacques Prévert
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 12, 19:36:48
Kisherceg:

"Ha egy generálisnak azt parancsolnám, szálljon virágról virágra, mint egy lepke, vagy írjon egy tragédiát, vagy változzék tengeri madárrá, és a generális nem hajtaná végre a parancsot, ki lenne a hibás emiatt: ő vagy én?"
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 12, 20:20:29
"Egy férfi egyedül, hátát a falnak vetve, akinek a büszkeségén és a méltóságán kívül semmi vesztenivalója nincs, a legveszélyesebb vadállat lehet."
(Dan Schmidt)



"Vékony a határ a szerelem és a gyűlölet között."
(Minette Walters)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 12, 21:51:39
Wass Albert: Talán

Talán egy könyvben vagyok egy betű.
Talán egy szó.
Talán egy költemény.
Mit tudom én.
Csak azt tudom,
hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
mit kiolvas belőlem valaki,
ha letette a tollat.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: sz.roland76 2011, 10 12, 23:22:08
„Ha sokáig nézel egy szakadékba, a szakadék visszanéz beléd” – Friedrich Nietzsche


Számolva az óramondó idõt 
S látva, szép nap rút éjbe hogy merül, 
Hogy kókad az ibolya nyár elõtt, 
S ezüst zúzt hogy kap a fekete fürt;
S hogy ejti lombját a sok büszke fa, 
Mely alatt nemrég tikkadt nyáj hûsölt, 
S hogy hág kévék ravatalaira 
A borzas-õsz szakállú nyári zöld, --

Sorsodat nézem, a szépségedét: 
Útja a romboló idõn visz át, 
Hisz mind búcsúzik az édes, a szép, 
S hal, oly gyorsan, ahogy mást nõni lát;

S csak gyermeked véd a kaszás Kor ellen, 
Hogy dacolj vele, mikor elvisz innen.

( William Shakespeare )
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 12, 23:40:26
Jól összerakta Geszti :)

Rapülők - Szívzuhogás (HQ) (felirattal) (http://www.youtube.com/watch?v=PSV5vU44IiE#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 13, 07:05:43
A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.

(Goethe)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 13, 09:00:42
Ez a videó nagyon izé. Szép és fájdalmas is egyben, ezért csak az nézze illetve olvassa el, aki bírja a depit és van a közelében egy 100-as csomag pzs. De tényleg.

Búcsú az élettől (http://www.youtube.com/watch?v=4Sga4y6l7kY#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 13, 10:00:04
Koltay Gergely: Már nem
 
Már nem hallom egy sohasem volt perc
fülembe dörömbölő csendjét,
már nem hallom, amit kerestem.
S hogy kerestem is, csak emlék.

Te magad akartál lenni,
de mit kellett volna tenni?
Amit akarhattunk volna,
az megmaradt… az semmi…

Mese, hogy volt egy öregember,
s egyszer hullt a hó.
De az apóka s egy néni,
azt mondták, mégis, talán mégis.

Mégis, védik, ami megmaradt,
hogy legyen úgy, ahogy az élet kéri,
ahogy senki nem érti,
legyen, legyen mégis.

Lesz valaha egy új világ,
mely megérti, mi fájt.
Mely arról szól, hogy volt két ember,
ki ugyanarra várt.

Mindkettő gyenge volt, vétkezett
önmaga, s a másik ellen.
Nem tudhatták, mit hagynak el,
hogy emberük az ember.

Az egyik csak élt, a másik csak kért,
csak szeretett, csak úgy, senki ellen.
De az egyik nem vette észre,
s megölte őt önmaga, s a másik ellen.

Ha olvasod a mesét,
sírsz majd a_nyáddal.
Sírsz ott a sírnál,
ahol temetsz majd engem is,
ahol késő már, ha hívnál.

Nem szégyen az a forradás,
melyet titokban mutattál –
mely az a seb, hogy találkoztunk,
hogy önmagadban láttál.

Most nagyon kéne,
hogy valaki átöleljen,
elhiggye, őszintén szeretném.
Nagyon szeressen úgy,
ahogy én is szeretném.

Jó lenne most,
ne kelljen arra várni,
mit szól a világ.
Jó lenne semmit se látni.

Jó lenne hallani lépteid a lépcsőn,
hogy jössz, mert döntöttél.
Nem kell többé az álmot várni,
az álmot, ha itt lennél.

Mert nincs még,
nincs késő.
De annyiszor volt már szó
olyan szó, ami a végső.

Mindent szétrontottam magam körül,
mert tudtam, reád vártam.
Már tudom, nincs értelme,
mégis ezt kívántam.

Benkő Péter,Már nem hallom,, (http://www.youtube.com/watch?v=BFTn7Qg4hhY#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 13, 15:45:34
Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak...

Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod:
Szemem tavában magadat látod.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 13, 18:46:26
Barátság, tündöklő csoda,
te sorsom éltetője, napja,
tebenned nincs érdek, se hála,
a lélek nem gondol magára,
mikor te késztetsz áldozatra.
Barátság, tiszta szenvedély,
lobogj nekem, amíg csak élek,
tebenned mindig megtaláltam
a jóra érző emberséget.

Fodor András

**--**


- A barátom nem jött vissza a rohamból, Sir. Kérek engedélyt kimenni, és megkeresni őt.
- Nem engedélyezem - mondta a tiszt - Nem akarom, hogy kockáztasd az életed egy olyan emberért, aki valószínűleg halott.
A katona ennek ellenére kiment, és egy óra múlva maga is halálosan megsebesülve, halott barátjának tetemét cipelve tért vissza. A tiszt dühöngött:
- Mondtam, hogy halott. Most aztán mindkettőt elvesztettem. Mondd, volt annak valami értelme, hogy kimenj, és becipelj egy holttestet?
- Ó, persze, hogy volt, Sir - válaszolta a haldokló - Amikor megtaláltam, még élt. És azt mondta nekem: "Jack, biztos voltam benne, hogy értem jössz."

Anthony de Mello
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 14, 08:25:17
Juhász Gyula: Adagio

Úgy szálljon hozzád ez a dal,
Mint csillag fénye alkonyórán,
Szelíden, csöndesen mosolygván,
Te szép, te kedves, fiatal:
Úgy szálljon hozzád ez a dal.

S úgy szálljon hozzád ez a dal,
Mint hófehér galamb az estve,
Fáradtan enyhelyet keresve,
Míg csöndben zörren az avar:
Úgy szálljon hozzád ez a dal.

Ne legyen soha ez a dal
Búgó siráma bánatomnak,
Én hordozom csak, én tudom csak.
Sugaras, rózsás, fiatal:
Mint te, olyan ez a dal!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 14, 09:33:46
Annyira szeretem hallgatni Latinovits Zoltánt, ahogyan verset mond, és szeretem nézni amikor játszik. Kár, hogy olyan korán elment...

Latinovits Zoltán verset mond (http://www.youtube.com/watch?v=IgMf41vT0d8#)

Ez ugyan nem vers, de azt gondolom elfér itt. Fantasztikus és felülmúlhatatlan!!

Szindbád_4 (http://www.youtube.com/watch?v=csAEv0by8PE#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 14, 13:38:10
Albert Schweitzer: A fiatalság mércéje

A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.
Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről.
Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor lelked ráncosodik meg. Gondok, kétségek, az önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a testet húzzák le a föld porába, hanem a lelket is.
Az ember – akár tizenhat éves, akár hatvanhat – csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól: gyermeki kíváncsisággal várja: mi lesz holnap: szabadon örül mindennek.
Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint a félelmed.
Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed. Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság – az ember, a föld, a végtelenség hírnökeit.
Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 14, 18:42:15
Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak, nem sírnak, nem csinálnak semmit, csak várják, hogy teljen az idő. Elvesztették a reagálás képességét. Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked.

Paulo Coelho
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 14, 19:06:52
  
Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak, nem sírnak, nem csinálnak semmit, csak várják, hogy teljen az idő. Elvesztették a reagálás képességét. Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked.

Paulo Coelho

 :ok: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 14, 21:56:26
Teller Ede: Vers cím nélkül (A tudós és világa)

Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni, vágyni, egyedül maradni.
Nézni a világot becsukott szemekkel,
Látni azt, amit még nem látott meg ember.
Gyönyörködni titkos, mély harmóniákban,
Emlékezni arra, mit sohasem láttam.
Szeretni, imádni a szent igazságot,
A szelet, a felhőt, a havat, az álmot.
Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,
Nem a túlvilági örök üdvösségért.
Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,
Félni, hogy talán még igazság sincsen.
Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge.
Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
És makacs reménnyel mégis, mégis hinni,
Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.
És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
A fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 15, 10:08:14
Szabó Andris - Azért vannak a jóbarátok (http://www.youtube.com/watch?v=n1FDaRuVpb0#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 15, 14:00:29
William Shakespeare

Mindenkit szeress, ne sokban bízz,
Ne bánts senkit, ellenséged inkább féljen,
Minthogy legyőzd, barátodat szívedre rejtsd,
Szidjanak hallgatásért, ne beszédért.


**-**

Albert Camus

Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni!
Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni!
Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 16, 07:37:09
Olyan barátra találni, akivel az első perctől egy hullámhosszon vagyunk HIHETETLENÜL NAGY DOLOG.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 16, 19:51:08
Ugyan még kicsit korai, de ez az egyik legszebb vers amit valaha olvastam. Az édesanyák garantáltan örülnek neki!! Sokan mondják, a legtöbben szépen, de igazából Rajhona Ádám előadása az igazi.

**--**

Mécs László: A királyfi három bánata

Amikor születtem – nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok;
Csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.

A többiek láttak egy síró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.

Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét;
Hogy egyszer a földnek bennem kedve teljék.

Isten tudja, honnan, palástot kerített,
aranyos palástot vállamra terített,
fejem fölé égszín mosolygást derített.

Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.

Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szíve ment előttem előre követnek.

Amíg ő van, vígan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon;
három bánat teszi boldogtalanságom:

Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni.

A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.

Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem így is kevés volna.

Hogyha a föld minden színmézét átadom,
Az ő édességét meg nem hálálhatom,

Ez az én bánatom, harmadik bánatom.


http://www.mediafire.com/file/539gzh9cbi3sevs/A%20kir%E1lyfi%20h%E1rom%20b%E1nata.wav (http://www.mediafire.com/file/539gzh9cbi3sevs/A%20kir%E1lyfi%20h%E1rom%20b%E1nata.wav)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 16, 20:31:37
"Néha rossz dolgoknak kell történnie ahhoz, hogy valami jobb következhessen."


"Aki látni szeretné a szivárványt, annak meg kell tanulnia szeretni az esőt."

Paulo Coelho


"Nem az van hatással a jelenre, amit a múltban tettél, hanem amit a jelenben teszel, az teszi jóvá a múltat és változtatja meg a jövőt."

Paulo Coelho

"Ha két embernek együtt kell lennie, végül úgyis egymásra találnak."


"Az igazi szerelem útja egyszer sem sima."

William Shakespeare
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 16, 22:22:22
  
"Néha rossz dolgoknak kell történnie ahhoz, hogy valami jobb következhessen."


"Aki látni szeretné a szivárványt, annak meg kell tanulnia szeretni az esőt."

Paulo Coelho


"Nem az van hatással a jelenre, amit a múltban tettél, hanem amit a jelenben teszel, az teszi jóvá a múltat és változtatja meg a jövőt."

Paulo Coelho

"Ha két embernek együtt kell lennie, végül úgyis egymásra találnak."


"Az igazi szerelem útja egyszer sem sima."

William Shakespeare

 :ok: :ok:

Tamó Sirató Károly: Bíztató

Ne ess kétségbe, érjen bármi!
Csak egy a törvény: várni. Várni!

Ha reszket alattad a föld:
Csak önmagadat meg ne öld!

Ha egyetlen vagy, mint a szálfa.
Felvirrad még magányod álma.

Minden beérik, révbe fut:
És győzött az, ki várni tud.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 05:46:37
Az élet önmagában rövid, de a szenvedések meghosszabbítják. (Publilius Syrus)

"Az állatvédők azért vannak a szőrmebundák és nem a bőrkabátok ellen, mert könnyebb idős hölgyeket molesztálni, mint a Pokol Angyalait... "
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 07:50:44
Pilinszky János: Egy szenvedély margójára

A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.

Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szive a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.

Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 13:01:01
Goethe: Tündérkirály

Ki vágtat éjen s viharon át?
Egy férfi, lován viszi kisfiát.
Úgy védi, takarja: ne vágja a szél,
átfogja a karját: ne érje veszély.

"Fiam, miért bújsz így hozzám? Mi bánt?"
- Nem látod, apám, a Tündérkirályt?
Fején korona, palástja leng...'
"Fiam, ott csak egy ködfolt dereng."

"Szép gyermekem, gyere, indulj velem:
Sok tarka virág nyílik a rétemen.
Tudok csudaszép játékokat ám
s ad rád aranyos ruhákat anyám."

- Nem hallod, apám, a halk szavakat?
A Tündérkirály hív, suttog, csalogat...'
"Fiacskám, csendbe maradj, - ne félj:
a száraz lomb közt zizzen a szél."

"Szép gyermekem, jöjj velem, azt akarom:
megládd: lányaim várnak nagyon, -
táncolnak is ők, ha a hold idesüt
s majd álomba ringat gyönge kezük."

- Hát nem látod... ott - nem látod, apám:
a tündérlányok már várnak reám. -'
"Fiam, fiam, én jól látom: amott
a nedves füzfák törzse ragyog."

"Úgy tetszel nékem, te drága gyerek!
Mondd: jössz-e velem, vagy elvigyelek?"
- Édesapám, ne hagyj... ne - megállj:
megragad - elvisz a Tündérkirály...'

Megborzad a férfi, hajszolja lovát.
Fel, felnyög a gyermek, s ő nyargal tovább,
megérkezik, teste-lelke sajog:
ölében a kisfiú már halott.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 13:07:54
VÖRÖS RÉBÉK

„Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón s elrepült -”
Tollászkodni, már mint varju,
Egy jegenyefára űlt.
Akinek azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár:
Hess, madár!
Ő volt az, ki addig főzte
Pörge Dani bocskorát,
Míg elvette a Sinkóék
Cifra lányát, a Terát.
De most bezzeg bánja már,
Váltig hajtja: kár volt, kár!
Hess, madár!

Pörge Dani most őbenne
Ha elbotlik se köszön,
S ha ott kapja, kibuktatja
Orrával a küszöbön.
Pedig titkon oda jár,
Szép asszonynak mondja: kár!
Hess, madár!

Cifra asszony színes szóra
Tetteti, hogy mit se hajt:
„Kend meg köztünk ne csináljon
Háborodást, házi bajt,
Nem vagyok én csapodár.”
Rebi néni mondja: kár!
Hess, madár!

Másszor is jön, hoz fehér pénzt,
Piros kendőt s egyebet:
„Nesze, lyányom! e mézes bor
Erősítse a szived:
Szépnek úgy nem tenni kár!”
- „Hadd jöjjön hát a kasznár.”
Hess, madár!

Háborúság, házi patvar
Attól kezdve van elég;
De nem hallik a szomszédba:
Pörge Dani tűri még.
A bölcső is ott van már:
Künn egy varju mondja: kár!
Hess, madár!

„Asszony, ördög! vidd apádnak
Haza ezt a gyermeket -
Ne! a varjut (hol a puskám?)
Útra meglövöm neked.”
Varju azt se mondja: kár!
El sem is rebbenti már:
„Hess, madár!”

Híre terjed a helységben:
„Tudjátok, mi az eset?
Pörge Dani egy varjút lőtt
S Rebi néni leesett!”
Rebi lelke nem vón’ kár:
De, mint varju, visszajár.
Hess, madár!

Gyilkost a törvény nyomozza;
Szegény Dani mit tegyen?
Útnak indul, bujdosásnak,
Keskeny pallón átmegyen.
Szembe jött rá a kasznár.
Varju elkiáltja: kár!
Hess, madár!

Keskeny a palló kettőnek:
Nem térhet ki a Dani;
Egy billentés: lent a vízben
Nagyot csobban valami.
Sok eső volt: mély az ár.
Varju látja, mondja: kár!
Hess, madár!

Bujdosónak kín az élte;
Reszket, ha levél zörög:
Felvont sárkányt vesz kezébe,
Hajtja éh: „megállj, görög!”
Varju mind’ kiséri: „kár!...
Fennakadsz te, szép betyár!”
„Hess, madár!”

„Most ebédre, hollók, varjak
Seregestül, aki van!
De szemét ne bántsa senki:
Azzal elbánok magam.”
Fekete volt, mint bogár:
Asszony ott sír: „mégis kár!
Hess, madár!” -

Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón: most repűl;
Egy varjúból a másikba
Száll a lelke, vég ne’kűl;
S kinek ő azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár.
Hess, madár!

(1877. szeptember 26.)

Érdemes meghallgatni (vótmá) is!!

KONCZ ZSUZSA ....VÖRÖS RÉBÉK (http://www.youtube.com/watch?v=mi3pZRppBQM#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 13:10:38
Tudom, hogy talán kicsit "sokk" így egyben ennyi midnen, de ezek nekem nagyon kedvesek és szeretném megosztani veletek. Vagy hát azokkal akik olvassák ezt a topikot ;)


Arany János: Szondi két apródja

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.

Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali győzelem-ünnepet űlet.

,Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért,
Odaillőt egy huri nyakra!’

„Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
Zászlós kopiával a gyaur basa sírján:
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,
És pengeti, pengeti, sírván:”

...S hogy feljöve Márton, az oroszi pap,
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte:
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad!
Meg nem marad itt anyaszülte.

„Szép úrfiak! immár e puszta halom,
E kopja tövén nincs mér’ zengeni többet:
Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom,
Odalenn vár mézizü sörbet. -”

Mondjad neki, Márton, im ezt felelem:
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem:
Egyenest oda fog folyamodni.

„Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,
Mit csak terem a nagy szultán birodalma,
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs...
Ali győzelem-ünnepe van ma!”

Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond,
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.

„Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt,
Immár födi vállát bíborszinü kaftán,
Szél zendül az erdőn, - ott leskel a hold:
Idekinn hideg éj sziszeg aztán!”

A vár piacára ezüstöt, aranyt,
Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat;
Harcos paripái nyihognak alant:
Szügyeikben tőrt keze forgat.

„Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett!
Zászlós kopiával hős Ali temette;
Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -;
Zengjétek Alit ma helyette!”

Két dalnoka is volt, két árva fiú:
Öltözteti cifrán bársonyba puhába:
Nem hagyta cselédit - ezért öli bú -
Vele halni meg, ócska ruhába’!

„S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó;
Lány-arcotok’ a nap meg nem süti nála;
Sátrában alusztok, a széltül is ó:
Fiaim, hozzá köt a hála!”

Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
Kelevéze ragyog vala balján.

„Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még,
Bár álgyugolyótul megtört ina, térde!
Én láttam e harcot!... Azonban elég:
Ali majd haragunni fog érte.”

Mint hulla a hulla! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
Ő álla halála vérmosta fokán,
Diadallal várta be végét.

„Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már
Dícséretiből az otromba gyaurnak?
Eb a hite kölykei! vesszeje vár
És börtöne kész Ali úrnak.”

Apadjon el a szem, mely célba vevé,
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,
Ki miatt lőn ily kora veszte!

(1856. június.)

Arany János - Szondi két apródja - előadja: Sinkovits Imre (http://www.youtube.com/watch?v=SauBb1-dLeE#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 13:42:32
"A nagy bálvány árnyékában nőtt kicsi bálványok póza nem nevetséges,hanem félelmetes,legalábbis alulról nézve." /Száraz György/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 14:15:23
Szégyen vagy nem. "Vén" fejjel ezt én megkönnyeztem.


The Power of Words / A szavak ereje (http://www.youtube.com/watch?v=bexzWqMUjrs#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 19:17:30
Engedd, hogy szeressenek!
Tudod barátom, hamar elfogynak, akik szeretni akarnak és ugyan szeretet nélkül lehet élni, akár száz évig is. Csak éppen nem érdemes.

(ösmeretlen szerző  :oops: )
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Kromosome 2011, 10 17, 20:11:35
E. A. Poe: A holló

Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón
S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,
Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,
Künn az ajtón mintha roppant halkan roppanna a zár,
"Vendég lesz az", így tűnődtem, "azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?"

Óh, az emlék hogy szíven ver: padlómon a vak december
Éjén fantóm-rejtelmmel húnyt el minden szénsugár,
És én vártam: hátha virrad s a sok vén betűvel írt lap
Bánatomra hátha írt ad, szép Lenórám halva bár,
Fény leánya, angyal-néven szép Lenórám halva bár
S földi néven senki már.

S úgy tetszett: a függöny leng és bíborán bús selymű zengés
Fájó, vájó, sose sejtett torz iszonyt suhogva jár, -
Rémült szívem izgatottan lüktetett s én csitítottam:
"Látogató lesz az ottan, azért roppan künn a zár,
Késő vendég lesz az ottan, azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?"

Visszatérve lelkem mersze, habozásom elmúlt persze,
S "Uram", kezdtem, "avagy Úrnőm, megbocsátja ugyebár,
Ámde tény, hogy már ledobbant álmos főm és Ön meg roppant
Halkan zörgött, alig koppant: alig roppant rá a zár,
Nem is hittem a fülemnek." S ajtót tártam, nyílt a zár,
Éj volt künn, más semmi már.

S mély homályba elmeredten, szívvel, mely csodákra retten,
Látást vártam, milyet gyáva földi álom sose tár,
Ám a csend, a nagy, kegyetlen csend csak állott megszegetlen,
Nem búgott más, csak egyetlen szó: "Lenóra!", - halk, sóvár
Hangon én búgtam: "Lenóra!" s visszhang kelt rá, halk, sóvár,
Ez hangzott s más semmi már.

S hogy szobámba visszatértem s még tüzelt javába vérem,
Hirtelen, már hangosabban, újra zörrent némi zár,
S szóltam: "Persze, biztosan csak megzörrent a rácsos ablak,
No te zaj, most rajta kaplak, híres titkod most lejár,
Csitt szívem, még csak egy percig, most a nagy titok lejár,
Szél lesz az, más semmi már!"

Azzal ablakom kitártam s íme garral, hetyke-bátran
Roppant Holló léptetett be, mesebeli vén madár,
S rám nem is biccentve orrot, meg sem állt és fennen hordott
Csőrrel ladyt s büszke lordot mímelt s mint kit helye vár, -
Ajtóm felett Pallasz szobrán megült, mint kit helye vár,-
Ült, nem is moccanva már.

S ahogy guggolt zordon ében méltóságú tollmezében,
Gyászos kedvem mosolygóra váltotta a vén madár,
S szóltam: "Bár meg vagy te nyesve, jól tudom, nem vagy te beste,
Zord Holló vagy, ős nemes te, éji part küld, vad határ,
Mondd, mily néven tisztel ott lenn a plútói, mély, vad ár?"
S szólt a Holló: "Sohamár!"

Ámultam, hogy ferde csőrén ilyen tártan, ilyen pőrén
Kél a hang, okos, komoly szó alig volt a szava bár,
Ám el az sem hallgatandó, hogy nem is volt még halandó,
Kit, hogy felnézett, az ajtó vállán így várt egy madár,
Ajtajának szobra vállán egy ilyen szörny, vagy madár,
Kinek neve: "Sohamár."

S fenn a csöndes szobron ülve az a Holló egyedül e
Szót tagolta, mintha lelke ebbe volna öntve már,
Nem nyílt más igére ajka, nem rebbent a toll se rajta,
S én szólék, alig sóhajtva. "Majd csak elmegy, messziszáll,
Mint remények, mint barátok...holnap ez is messziszáll."
S szólt a Holló: "Soha már!"

Megriadtam: csend ziláló replikája mily találó,
"Úgy lesz", szóltam, "ennyit tud csak s kész a szó- és igetár,
Gazdájának, holmi hajszolt, bús flótásnak búra ajzott
Ajkán leste el e jajszót, mást nem is hallhatva már,
Csak rémének gyászdalát, csak terjes jajt hallhatva már,
Ezt, hogy: "Soha - soha már!"

S gyászos kedvem újra szépen felmosolygott s párnás székem
Szemközt húztam, ott, ahol várt ajtó, szobor és madár,
És a lágy bársonyra dőlten tarka eszmét sorra szőttem,
Elmerengtem, eltűnődtem: mily borongó nyitra jár,
Átkos, ős, vad, furcsa Hollóm titka mily bús nyitra jár,
Mért károgja: "Soha már!"

Ekként ültem, szőve-fejtve bús eszméket s szót se ejtve,
Míg a madár szeme izzott, szívemig tüzelve már,
S fejtve titkot, szőve vágyat, fejem halkan hátrabágyadt,
Bársonyon keresve ágyat, mit lámpám fénykörbe zár,
S melynek bíborát, a lágyat, mit lámpám fénykörbe zár,
Ő nem nyomja, - soha már!

Ekkor, úgy rémlett, a légnek sűrűjén látatlan égnek
Füstölők s a szőnyeg bolyhán angyalok halk lépte jár,
"Bús szív!", búgtam, "ím, a Szent Ég szállt le hozzád, égi vendég
Hoz vigaszt és önt nepenthét, felejtést ád e pohár!
Idd, óh idd a hűs nepenthét, jó felejtés enyhe vár!"
S szólt a Holló: "Soha már!"

"Látnok!", nyögtem, "szörnyű látnok, ördög légy, madár, vagy átok,
Sátán küldött, vagy vihar vert most e puszta partra bár,
Tépetten is büszke lázban, bús varázstól leigáztan,
Itt e rémek-járta házban mondd meg, lelkem szódra vár:
Van...van balzsam Gileádban?...mondd meg!...lelkem esdve vár!"
S szólt a Holló: "Soha már!"

"Látnok!", búgtam, "szörnyű látnok, ördög légy, madár, vagy átok,
Hogyha istent úgy félsz mint én s van hited, mely égre száll,
Mondd meg e gyászterhes órán: messzi Mennyben vár-e jó rám,
Angyal néven szép Lenórám, kit nem szennyez földi sár,
Átölel még szép Lenórám, aki csupa fénysugár?"
Szólt a Holló. "Soha már!"

"Ez legyen hát búcsúd!", dörgött ajkam, "menj, madár, vagy ördög,
Menj, ahol vár vad vihar rád és plútói mély határ!
Itt egy pelyhed se maradjon, csöpp setét nyomot se hagyjon,
Torz lelked már nyugtot adjon! hagyd el szobrom, rút madár!
Tépd ki csőröd a szívemből! hagyd el ajtóm, csúf madár!"
S szólt a Holló: "Soha már!"

A szárnyán többé toll se lendül és csak fent ül, egyre fent ül,
Ajtóm sápadt pallaszáról el nem űzi tél, se nyár,
Szörnyű szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló,
Míg a lámpa rája omló fényén roppant árnya száll
S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll,
Fel nem röppen, - soha már!


Mióta ismerem, imádom! :) Nem tudom miért... de nagyon átjött.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 17, 20:37:05
  
Teller Ede: Vers cím nélkül (A tudós és világa)

Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni, vágyni, egyedül maradni.
Nézni a világot becsukott szemekkel,
Látni azt, amit még nem látott meg ember.
Gyönyörködni titkos, mély harmóniákban,
Emlékezni arra, mit sohasem láttam.
Szeretni, imádni a szent igazságot,
A szelet, a felhőt, a havat, az álmot.
Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,
Nem a túlvilági örök üdvösségért.
Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,
Félni, hogy talán még igazság sincsen.
Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge.
Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
És makacs reménnyel mégis, mégis hinni,
Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.
És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
A fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.
:ok: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 17, 20:48:22
Sárkány ellen sárkányfű, Edgar Allan Poe :)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 20:54:32
Váci Mihály: Valami nincs sehol

Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.

Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.

Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.

A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.

Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.

Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- ,,Valahol! Valamikor! Valami!''
Hitték a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.


Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.

Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 17, 20:58:18
"Az Úristen soha nem csuk be egy ajtót anélkül, hogy kinyitna egy ablakot."
Ana Leigh


"Mit mondani tudnék - nem tudom.
De hallhatod minden éjjelen,
mert hozzád osonok nesztelen,
s érezned kell, hogy mind tiéd!:
a Szív, az Ész, az Értelem.
És hogy mondjam el Neked,
hogy tűzben izzok! - Szenvedek!"
János Árpád
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 21:08:08
  
"Az Úristen soha nem csuk be egy ajtót anélkül, hogy kinyitna egy ablakot."
Ana Leigh


"Mit mondani tudnék - nem tudom.
De hallhatod minden éjjelen,
mert hozzád osonok nesztelen,
s érezned kell, hogy mind tiéd!:
a Szív, az Ész, az Értelem.
És hogy mondjam el Neked,
hogy tűzben izzok! - Szenvedek!"
János Árpád

 :ok: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 17, 21:23:27
Nincs az embernek olyan nyomorúságos lelki vagy fizikai állapota, amikor ne találna valakit, aki nála még sokkal nehezebb helyzetben van. És óriási erőt ad, ha akkor még tudsz is valakinek segíteni.

Jókai Anna


Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen! Kinyílni, szeretni, élni! Nem hős akarok lenni, hanem jó.

Pilinszky János
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 06:56:57
Képzelj magad elé egy magányos bölcset, amint egy sötét úton sétál végig pirkadat előtt, és a kezében tartott lámpással utat mutat embertársainak! Az efféle bölcsek, a világosság hordozói csak azt az utat mutathatják meg neked, amelyet hajlandó vagy követni. Ha letérnek az útról, követőik is irányt tévesztenek. Ha te lennél ez a bölcs, vajon képes lennél-e példáddal utat mutatni az embereknek?

Mahatma Gandhi



Ha az ember egyszer már megbízik valakiben, és teljesen odaadja magát neki, akkor onnantól kezdve mindenben a jóakaratától függ. Ekkor már ennek a másik személynek a hatalmán múlik, hogy jót tesz-e vele, vagy porig alázza. Mert már csak a puszta gondolat is, hogy a szeretett lény nélkül éljünk, rettenetes.

Helen Brooks



A földön minden ember számára létezik egy másik, aki tökéletesen megérti. Olyan ez, mint egy hatalmas metafizikai kirakós játék két darabjának lenni.

Mo Hayder
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 07:23:47
Hogy ki az igaz barát?
Az, kinek megérted
Minden kimondott és
elhallgatott szavát.
Kinek a szeme
számodra nyitott könyv,
És ha ezeket a szemeket
Elönti a könny
Akkor te adod a válladat,
Hogy kisírja magát, s közben
Halkan megkérdezed:"Mi bánt?"

Ki elmondja neked minden baját
És te meghallgatod és segítesz
Megoldani a gondját.
Kit sose akarsz túlszárnyalni.
Legyőzni, kit sose tudnál igazán mellőzni.

Akit tisztelsz, s érdekel, hogy mi van vele
S a bajban mindig kiállsz mellette.
Nem érdekel, hogy kis hibát követett-e el, vagy nagyot,
A bajban akkor is barátok maradtok.

És milyen érzés, ha neked van egy igaz barátod?
Felemelő dolog nem gondolod?
Ha van egy ember, ki megérti minden bánatod,
S neki elmondhatod minden gondolatod.

Kivel érzed, hogy nélküle nem vagy egész,
Ha ő nincs a fél éned elvész.
Ki minden esetben kitart melletted,
S a vállára hajthatod a fejed, ha a sors sírásra késztetett.

Kivel megbeszélheted minden dolgodat
Kiről tudod, hogy a hátad mögött rólad sose mondana rosszat.
Kinek látványa mindig örömet okoz,
S ő csillapítja a fájdalmadat, ha a sors kegyetlenül felpofoz.

Ki biztat, s reményt önt beléd,
S aki minden bajban megállja a helyét,
ki sosem szól le, s megbecsül,
S kiálltok egymás mellett rendületlenül.

Az igaz barátság hatalmas érték,
Hogy mekkora arra nincs is mérték.
Az igaz barátot szeresd, becsüld meg,
S éreztesd vele, hogy milyen fontos,
Mert ha nem vigyázol rá, a sors
Ilyen értéket hamar elkoboz.

Ezt jól jegyezd meg,
Mert sok dolgot elveszíthetsz az életben,
De az igaz barát mindig ott lesz,
És nem hagy elveszni a végtelenben.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 07:54:41
Én megtaláltam ezt a barátot, mégpedig itt a pdafanclub-on.
A hajamnál fogva rángatott ki a gödörből és ezért örökké hálás leszek neki.  O->-
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 10:55:29
 :'( :'(

Soldier homecoming surprise mix (http://www.youtube.com/watch?v=uSMlIM9zLio#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 15:32:41
József Attila: Keresek valakit

Tele vágyakkal zokog a lelkem
Szerető szívre sohase leltem,
Zokog a lelkem.
Keresek Valakit s nem tudom, ki az?
A percek robognak, tűnik a Tavasz
S nem tudom, ki az.

Csüggedő szívvel loholok egyre,
Keresek valakit a Végtelenbe,
Loholok egyre.

Könnyim csorognak - majd kiapadnak:
Vágyak magukkal messzebb ragadnak -
Majd kiapadnak!

Búsan magamnak akkor megállok,
Szemem csukódik, semmitse látok -
Akkor megállok.

Lelkem elröppen a Végtelenbe,
Tovább nem vágyom arra az egyre,
A Végtelenbe.

---------------------------------------------
József Attila: Talán eltűnök hirtelen

Talán eltűnök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.

Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.

Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.

Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.

Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 16:02:46
"Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek."

/Babits Mihály/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 16:19:26
A legtöbb ember azt gondolja, hogy ha őszinte, akkor ezzel mások visszaélhetnek. Pedig ez nem így van. Ha én őszinte vagyok, és kimondom, ami velem történt, megszabadulok a tehertől. Egy. Kettő: ha valaki ezt így vagy úgy kiferdíti, és elmondja másnak, akkor abból megtudom, hogy valójában milyen ember.
Csernus Imre

-------------------------


Ha azt tartod barátodnak, akiben nem bízol meg ugyanannyira, mint magadban, súlyosan tévedsz, és nem ismered eléggé az igazi barátság jelentőségét. Mindent együtt tisztázz barátoddal, de elsősorban vele légy tisztában. A barátságkötés után bízni kell, előtte mérlegelni.
Lucius Annaeus Seneca

-------------------------

A barátság az égvilágon semmit nem követel, kivéve egyvalamit: őszinteséget. Csak ezt az egyet, de ez nem kevés.
Ingmar Bergman
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 21:03:13
Ez egy kis sztori lesz. Volt egy osztálytársnőm (Pongrácz Erika) még általánosban. Együtt jártunk suliba és együtt jártunk zeneiskolába is, sőt. Amíg meg nem lett a pianínóm addig náluk gyakoroltam. Nem szerettem olvasni (ez  olyan 3.-ban lehetett) mígnem egy napon kaptam tőle egy könyvet. A csudálatos Mary-t, ez volt a könyv címe. Nagyon kérte, hogy olvassam el, én megtettem. Azóta falom a könyveket! Imádok olvasni és ezt neki köszönhetem!

Chim Chim Cher-ee Sing Along (http://www.youtube.com/watch?v=VX4Ppm-cPZI#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: patience 2011, 10 18, 21:57:54
  
Ez egy kis sztori lesz. Volt egy osztálytársnőm (Pongrácz Erika) még általánosban. Együtt jártunk suliba és együtt jártunk zeneiskolába is, sőt. Amíg meg nem lett a pianínóm addig náluk gyakoroltam. Nem szerettem olvasni (ez  olyan 3.-ban lehetett) mígnem egy napon kaptam tőle egy könyvet. A csudálatos Mary-t, ez volt a könyv címe. Nagyon kérte, hogy olvassam el, én megtettem. Azóta falom a könyveket! Imádok olvasni és ezt neki köszönhetem!

Velem első végén, a nyári szünetben szintén a Mary Poppins szerettette meg az olvasást. Vajon ha most elolvasnám megint, milyen érzéseket keltene? :)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 22:20:43
Pont azon gondolkodtam én is, hogy el kellene olvasnom. A filmet is imádom, de azért a könyv az igazi! Gyerekként nagyon megfogott!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 18, 22:33:38
De jó, hogy emlékeztek az első, mindent meghatározó könyvre! :) Nekem a Pál Utcai Fiúk voltak :)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 18, 22:55:15
  
De jó, hogy emlékeztek az első, mindent meghatározó könyvre! :) Nekem a Pál Utcai Fiúk voltak :)

 :ok: :ok:

Én azon már gyerekként is bőgtem  :'( Nagyon jó könyv!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 19, 08:01:15
Carl Orff: Carmina Burana O Fortuna Section: Imperatrix Mundi

Ó, Fortuna
Csalfa Luna
Egyre másra változol
Hol növekszel
Hol meg elfogysz
Mert az élet ronda sor

Elcsavarja
Igazítja
Játszva az ember fejét
Mind szegénység
Mind kevélység
Olvad tõle, mint a jég

Szörnyû sors ver
Átkos sors ver
Szeszéllyel forgó kerék
Ó, cudar sors
Esztelen sors
Foszlik szét minden remény
Ködfátyolban
Alattomban
Környékeztél meg engem is
Tréfád által
Csupasz háttal
Állom mostan vétkeid

Jó szerencse
Kegyes kedve
Engem immár cserbenhagy
Nyom a bánat
Nyavalyának
Kénye-kínja fojtogat
Még ez órán
A lant húrján
Dalt zendítsen ujjatok
S a balsorson
Mely tör folyton
Vélem együtt sírjatok

Szörnyû sors ver
Átkos sors ver
Szeszéllyel forgó kerék
Ó, cudar sors
Esztelen sors
Foszlik szét minden remény
Ködfátyolban
Alattomban
Környékeztél meg engem is
Tréfád által
Csupasz háttal
Állom mostan vétkeid
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 19, 10:47:55
Michelangelo Buonarroti: Az én szemeim

Az én szemeim vének és vakok,
a te szemeddel látom csak a fényt meg;
te viszed súlyát terhem nehezének,
te támogatsz, ha összeroskadok.

Tollam kihullt: szárnyaddal szárnyalok,
a te szellemed ragad engem égnek;
tél fagya dermeszt, nyarak heve éget,
s úgy váltok színt, ahogy te akarod.

Szívembe vágyat is csak vágyad olt már,
benned születnek gondolataim,
szavaim lángját lelked tüze szitja;

nem érek többet nélküled a holdnál,
amely az égbolt éji útjain
csak a leszállt nap fényét veri vissza.

(köszönöm  ;) )
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 19, 13:27:24
Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk.
Helen Keller

/megjegyzés: én, hála Istennek észrevettem  :taps: /



Nem azért él az ember, hogy maga kövérségében hízzon, hanem azért, hogy az istenben bízva, segítsen azokon, akik bajban és tenger szenvedésben harapják utolsó falatjukat.
Móricz Zsigmond


/megyek madarat fogni  :D /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 19, 18:10:22
“Én nem tudom mi ez, de jó nagyon
elrévedezni némely szavadon,
mint alkony éj felhőjén, mely ragyog,
és rajta túl derengő csillagok.”
(Juhász Gyula)

----------------------------------------------

“Nemcsak azért szeretlek, ami vagy,
Hanem amivé válok, amikor velem vagy.

Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted,
De azért is, amit velem teszel.

Szeretlek, mert többet tettél bármely krédónál:
Tetted, hogy jól érezzem magam; és jobban
Bármily végzetnél, tetted, hogy éljek boldogan.

Egyetlen érintés nélkül tetted ezt,
Szavak nélkül, jelek nélkül.

A lényed volt az, mely ezt művelte.
S talán épp ebben áll a barátság.”

--------------------------------------------------------------

Ezt biztos ismered, én nagyon szeretem (Lilla - Angyalnak, madárnak). Ezt most kifejezetten Neked küldöm ;)
(meg egy kicsit mindenki másnak is)

Angyalnak, madárnak,
Szabadság a szárnya,
Nekem a Te lelked,
Dallama a szárnyam,
Messze elvinne ő.
Minden igaz álmot,
Mindig meg is áldom,
Hogyha csendben eljő.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 19, 18:45:45
"Ha ébren vagyok, fáj, lüktet hiányod,
néha hangtalan szavakkal utánad kiáltok.
Ha lesz egy szív majd, mely érted dobban,
Kérlek, szeresd magadnál sokkal jobban."

Punnany Massif



"Minden percért, amit mérgelődéssel töltesz, elvesztegetsz 60 másodpercnyi boldogságot."

Ralph Waldo Emerson



Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik minden nap megmossák a lelküket is?

Gárdonyi Géza


: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 19, 19:17:19
  
"Ha ébren vagyok, fáj, lüktet hiányod,
néha hangtalan szavakkal utánad kiáltok.
Ha lesz egy szív majd, mely érted dobban,
Kérlek, szeresd magadnál sokkal jobban."

Punnany Massif



"Minden percért, amit mérgelődéssel töltesz, elvesztegetsz 60 másodpercnyi boldogságot."

Ralph Waldo Emerson



Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik minden nap megmossák a lelküket is?

Gárdonyi Géza

 :ok: :ok:

Ezt most csak így, mert nem férne el :D
Először TV-ben láttam, és valahogy annyira de annyira megfogott, hogy időnként előveszem és elolvasom.
Vagy megnézem. Fantasztikus! Imádom!!

A helység kalapácsa - Harangláb és Kántor (http://www.youtube.com/watch?v=LRMtDDWux7g#)


**--**
Annak idején kötelező olvasmány volt Molière - Tartuffe című műve. Ilyen izét kellett írni belőle (nem tudom már mit :D , talán olvasónapló?). Egyszer csak látom, hogy lesz a TV-ben. Nosza, gondoltam majd megnézem jól, és írok belőle ilyen bigyulát. Azt gondoltam, én balga, hogy ami kötelező az csak rossz lehet. Hát marha nagyot tévedtem. Megnéztem a TV-ben (Márkus László volt Orgon) és annyira megtetszett, hogy azóta már többször is olvastam.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 19, 22:09:40
- Isten veled - mondta.
- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán   lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 04:49:39
Nem tudok aludni, annyira várok valamire..

Zorán: Üres bölcsőt ringat a Hold fénye  (ez eredeti: Harry Chapin: Cat's in the Cradle)

Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna, de nem lehetett
Tudod, a számla nagy, a munka se vár
S jött a hír, hogy a fiam már jár
Aztán láttam, ahogy nevet és fut elém
Hogy ő pont olyan lesz, mint én
Majd ugyanolyan lesz, mint én

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Apa, mikor jössz? Fiam, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Neked hoztam, nézd, egy kis ajándék
Apa, pont ilyen lasztira vágyom rég
Gyere, taníts meg rá, hogyan dobjam el
Fiam, játszunk majd, de most mennem kell
Viszi lehajtott fejjel, egy könnycsepp se jön elő
Úgy dobom majd, mint ő
Mondja, olyan leszek pont, mint ő

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Apa, mikor jössz? Fiam, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Komoly gimibe jár, soha nem tanul
Mégis népszerű kölyök, nekem ez sem új
Apa büszke rád, de most beszélnünk kell
Csak mosolyog, aztán így felel
Tudod, énnekem most, apa, csak a kocsikulcs kell még
És ha megengeded, elmennék

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Fiam, mikor jössz? Apa, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Tudom, jó sora van, messzi városban él
Hosszú út, mire ideér
A minap fel is hívtam, mikor láthatnám
Ha néha felénk nézne, bizony nem bánnám

Apa, túl sok a dolgom, s a fiam is vár
Ugye jól vagy, jó, hogy hívtál
Nagyon jó, hogy felhívtál

Még valamit mondanék, de letette már
S csak rohan, pont, mint én
A fiam, pont, mint én

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Fiam, mikor jössz? Apa, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 06:57:31
Az egyik legszebb magyar vers.

Vörösmarty Mihály

A VÉN CIGÁNY   


Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig igy volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban,
És keményen mint a jég verése,
Odalett az emberek vetése.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Tanulj dalt a zengő zivatartól,
Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl,
Fákat tép ki és hajókat tördel,
Életet fojt, vadat és embert öl;
Háború van most a nagy világban,
Isten sírja reszket a szent honban.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Kié volt ez elfojtott sohajtás,
Mi üvölt, sír e vad rohanatban,
Ki dörömböl az ég boltozatján,
Mi zokog mint malom a pokolban,
Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,
Vert hadak vagy vakmerő remények?
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Mintha ujra hallanók a pusztán
A lázadt ember vad keserveit,
Gyilkos testvér botja zuhanását,
S az első árvák sirbeszédeit,
A keselynek szárnya csattogását,
Prometheusz halhatatlan kínját.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

A vak csillag, ez a nyomoru föld
Hadd forogjon keserű levében,
S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől
Tisztuljon meg a vihar hevében,
És hadd jöjjön el Noé bárkája,
Mely egy uj világot zár magába.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
Sziv és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon,
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg ujra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel ujra a vonót,
És derüljön zordon homlokod,
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.

.. és a kedvencem előadásában!

Vörösmarty Mihály - A vén cigány (http://www.youtube.com/watch?v=RXO9ajtHzLU#)



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú a szél,
Add a kezed mert este lesz.
Add a kezed mert reszketek,
Add a kezed mert szédülök,
Add a kezed összerogyok.
Add a kezed mert álmodok,
Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.
(Szép Ernő)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 11:37:03
Ezt (is) annyira szeretem!

Ady Endre: Sirasson meg

Rossz útra tévedtem világ csúfja lettem.
Szép út állt előttem, de nem azt követtem;
Nem adok, nem hajtok semmit a világra,
Bolond célok után rohanok zihálva,
Bolond célok után álmodozva, balgán -
Így beszélnek rólam minden utca sarkán,
- Édes anyám, lelkem,
Sirasson meg engem.

Sirasson meg engem, szerencsétlen lettem,
Azok tettek azzá, akiket szerettem.
Üres lett a szivem, üres lett utánok,
Betöltötték kínzó, messze űző álmok.
Álmok rabja lettem, csak álmokért élek,
Egy mámoros álom lett nékem az élet,
- Édes anyám, lelkem,
Sirasson meg engem.

Tudom, hogy szeretett, tudom, hogy szeret még,
Pedig én dúltam fel nyugodalmát, csendjét,
Énbennem csalódott, értem fáj a lelke,
Én pedig rohanok balga küzdelembe
Diadalt aratni. Milyen dőre álom,
Pedig hozzá kötve életem, halálom!
- Édes anyám, lelkem,
Sirasson meg engem.

Igazságért küzdök, tudom, hogy hiába;
De ha harcba szólít szívem minden vágya,
Mit tehetek róla? Tán az örök végzet
Rótta rám e kínos, bús kötelességet
S én csak mint vak eszköz teljesítem s várom,
Mig kidülök s lesz más, ki helyembe álljon,
- Édes anyám, lelkem,
Sirasson meg engem.

Eladtam már magam, nem magamnak élek,
Nyugalmat, pihenést már nem is remélek,
Lelkem lett a küzdés, szívem lett az álmom,
Szívemet keresem, amíg megtalálom,
Egy új Ahasvérként bolyongok örökre,
Míg lerogyom holtan egy útszéli rögre,
- Édes anyám, lelkem,
Sirasson meg engem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 13:58:27
Ez egész egyszerűen szép.Szerintem ;)


Bródy János: Mit tehetnék érted?

Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem
Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos, nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Mit tehetnék, áruld el nekem.

Hát mit tehetnék, áruld el nekem.


Mit tehetnék érted (http://www.youtube.com/watch?v=lV5pzoex6KM#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 14:51:14
Előbb-utóbb "előjönnek" ezek a "közhelyesnek" tűnő versek is, de mit lehessen tenni ha egyszer gyönyörűek?
Megmondom. Olvasni és szeretni őket ;) Tessék!

Csokonai Vitéz Mihály

A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

----------------------------------------------

Kosztolányi Dezső: Akarsz -e játszani

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?


Csodálatos!!!!
Kosztolányi Dezső - Akarsz - e játszani ? (http://www.youtube.com/watch?v=k0tmaxsE9Vw#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 14:54:43
Vajda János: Húsz év múlva

Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.

Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.

De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.

És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelõ nap megjelen...

Vajda János Húsz év mulva (http://www.youtube.com/watch?v=Oe4DXtwEdwM#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 17:18:28
Huuuuu de jó, hogy ezt most hallgattam meg megint. Így gyorsan beteszem ide is. Biztos, hogy vótmá a mithagaccmost topikban, de én úgy gondolom, hogy nagyon illik ide is. Igazából nem tudom megmagyarázni miért, de azóta a kedvencem, mióta először hallottam. Kb. 1000 éve ...

Demjén Ferenc: A gömb

Kezdetben volt egy nagy korong
Lent a föld lapos s fent a csillagok
Alattunk lent az ördögök
Felettünk fent az angyalok
Így játszadoztak az emberek
Éltek és álmodtak, mi mást lehet
De néhány kíváncsi ezek felett
Valami újat keresgetett
Mert nem hitte el hogy nem lehet
A korong széléig merészkedett
Hátukon egy-egy nagy hátizsák
S csak gyűlt bele lassan az igazság
Mely súly alatt a korong szélei
Elkezdtek lassan gömbbé hajlani
Így hát egy helyre gyűlt a sok kíváncsi
Most együtt kell valami jót csinálni
Mert az angyalok fáztak az űrben fent
Az ördögök unták a pokolban lent
Hát összegyűltünk a felszínen
Hisz békésen elférhetnénk ennyien

Sztankay István előadásában meg egyszerűen fenomenális :D Nem? De!

Sztankay István - A gömb (http://www.youtube.com/watch?v=x6MPv_f_YCA#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 18:47:24
Azon gondolkodtam a minap, hogy vajon az emberek zöme miért nem szereti, miért nem olvassa a verseket. Igazából a választ én sem tudom, csak elméletet gyártok.

Szerintem az a helyzet, hogy a versek nem csak úgy, szólnak az emberekhez, hanem a vers egy embernek szól. Annak, akinek éppen arra, akkor és ott szüksége van valamire. Valamire, ami megérinti, ami segít neki. Az pedig csupán a véletlen műve, hogy az az ember megtalálja-e a neki szólót. Könnyen lehet, hogy ebben a rohanó világban észre sem veszi, hogy a vers utánanyúl, megpróbálja megfogni, de ez sajnos nagyon ritkán sikerül neki. Így az ember is magára marad a gondjával és a vers sem találja meg azt, akinek íródott. Én sem szerettem illetve nem olvastam verseket. Tudtam, hogy vannak. Tudtam, hogy vannak szépek, érzelmesek, dühösek és szerelmesek, de különösebben nem foglalkoztam velük. Még akkor, sem amikor pedig igazán nagyszükségem lett volna rájuk. De nekem szerencsém volt. Szerencsém volt, mert egy barátom megragadta az üstököm és a szemem elé tett egy verset és nem engedett el addig, amíg el nem olvastam, és amíg a lelkem fel nem fogta, hogy az a vers bizony nekem íródott. Azóta keresem a hozzám szóló verseket és nagyon örülök, amikor megtalálom. Úgy üdvözlöm, mint a rég nem látott barátot, aki társ a bajban, aki simogatja a lelkem és gyógyítja a szívem. Cirógat, ha kell és ad egy pofont, ha éppen arra van szükségem. Barátaim! Álljatok meg egy percre, keressétek meg a verseteket és örüljetek neki! Sokkal szebb lesz a nap és sokkal könnyebb lesz a lelketek. Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm Neked, hogy szakítottál időt rá és elolvastad ezt a kis szösszenetet.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 20, 21:24:28
"Nézz ki az ablakon, felhőtlen az ég, a vágyaim szállnak feléd. Arra gondolok, most milyen jó lenne Veled, és én vajon most hiányzom Neked?"
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 20, 21:41:55
Akik szeretik egymást, keresik egymást. Ha a szél kétfelé fújja őket, térden is visszamásznak egymáshoz. Ha tengert vetnek közéjük, a lelküket küldik által a tengeren: levélben találkoznak.
/Gárdonyi Géza/


Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?
/Micimackó/

(nekem egyébként a Tigris a kedvencem)

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/10/20/images.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 06:11:42
Azt mondták, hogy esett az eső, amikor megszülettél. De nem esett, csak Jézus sírt, mert elvesztette a legaranyosabb angyalát.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 07:38:02
Czuczor Gergely: A rab

Ki szép s jó vagy, mint égnek angyala,
Hozzád sohajt e börtön gyászdala,
Vágyam tiéd, melytől keblem dagad,
Mig kínaim rablánca nem szakad.

Ülök magányban én sápadt alak,
Őriznek zárvasak, szirtkőfalak,
Távol tőlem honom, szerelmesem,
Szemem törten mereng, s könnynedvesen.

Lehajtanám pihenni bús fejem,
De vasba vert kezemre hogy tegyem?
Imádva égre nyújtanám e kart,
De ah békóm lábörve visszatart.

Enyhet vajon, mikor találok én?
Ki gyújt reménysugárt búm éjjelén?
Hazám felől ím ott fölleg repül,
Szárnyán, te drága hölgy, fényképed ül.

Ó jer, vidítsd föl e komor lakot,
Leplezd le a hótiszta homlokot,
Én azt sovár ajkú idvezletem
Hőn lángoló csókjával illetem.

Beh megsimítanám a hajfodort,
Melyet válladra a szellő sodort,
Beh átölelném e hattyúnyakat,
De félek, sértné a békólakat.

Mint tiszta csillag ég bogárszemed,
S ah mily szelíd, midőn reám veted,
És mintha törlené bársonykezed
Az arcomon leomló könnyeket.

Én balgatag, mindez csak képzelet,
Mily egy ábrándozó rabé lehet,
Ez is szalad tőlem, mert íme jön
Az őr, ki űz szigort a börtönön.

Már este van, zárt nyit bilincsemen,
A fölmezet le hagyja öltenem,
S megint rámcsukja a békói zárt,
S fagyos mosollyal mond jó éjszakát.

"Jó éjszakát!" keserves gúnyszavak,
Melyek szivet ketté hasítanak:
Csak Isten tudja, és a rab maga,
Mily tőrdöfés az ily jó éjszaka.

Az éj leszálla, s nyugalomra int,
De a rabnak hoz óriásnyi kint,
Láz dúlja véremet, nem alhatom,
Tenger gyanánt zajong indúlatom.

Ez ingerült idegzetű kebel
Két eltökélett szenvedélyt nevel:
Egyet szerettimért, s érted hazám,
Halállelpel borong a másikán.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 08:36:57
Csanád Béla: Vers születésnapra

Mert nem csak magadnak születtél
Ünnep lett születésnapod.
Kerestelek, mint őszidőben
didergő csillag a napot.

Nem tudtam, te is arra vártál
(állig begombolt egymagad),
hogy felfedezd a sivatagban
vándorló szomjas társakat.

Nem mondtad, alig mosolyogtál,
csak égig érő vágyaid
csapkodtak hűvösen, kimérten
őrizve szíved álmait.

Valamit mégis megtanultam
már akkor, születő világ
jövőt ígérő zálogát, a
féltő szeretet szigorát.

S hogy tenni kell, nem csak beszélni,
ha megtaláltad már a hit
ösvényeit, keresd az Isten
benned örvénylő fényeit


Isten éltessen!

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/10/21/single-red-rose.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 21, 10:52:22
  
Csanád Béla: Vers születésnapra

Mert nem csak magadnak születtél
Ünnep lett születésnapod.
Kerestelek, mint őszidőben
didergő csillag a napot.

Nem tudtam, te is arra vártál
(állig begombolt egymagad),
hogy felfedezd a sivatagban
vándorló szomjas társakat.

Nem mondtad, alig mosolyogtál,
csak égig érő vágyaid
csapkodtak hűvösen, kimérten
őrizve szíved álmait.

Valamit mégis megtanultam
már akkor, születő világ
jövőt ígérő zálogát, a
féltő szeretet szigorát.

S hogy tenni kell, nem csak beszélni,
ha megtaláltad már a hit
ösvényeit, keresd az Isten
benned örvénylő fényeit


Isten éltessen!

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/10/21/single-red-rose.jpg)

Nagyon köszönöm!!!!!  :D  :D  :D
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 11:52:47
  
Nagyon köszönöm!!!!!  :D  :D  :D

Éva. Te (és még valaki) pontosan tudod, milyen sokat köszönhetek Neked (és ennek a fórumnak)! Az a legkevesebb, hogy a szülinapodon gondolok Rád, lévén 2-3 élet is kevés lenne ahhoz, hogy meg tudjam hálálni. :) Ha egyáltalán meg lehet az ilyesmit hálálni.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 15:28:26
Szabó Balázs : Itt vagyok

Tenéked adom világom,
Bánatom, és örömöm,
Fogadd el kedves barátom!
Hálásan köszönöm!!

Nézd csak! Itt vagyok, elbújtam
Ezekben a sorokban,
Szeretnék benne maradni,
Szívedben egy sarokban.

Ha netán magadba nézeL
Eztán mindig megtalálj,
Szívesen eljövök hozzád,
Szólj csendben, vagy kiabálj!

Ott leszek veled életed
Minden egyes percében,
Megmutatom majd magamat
Álmaidnak tükrében.

Eljövök majd meglásd hozzád
Varázs órák éjjelén,
S együtt rohanunk barátom
A mesékbe Te... meg én!

-------------------------------------------
Faragó Klára : Barátság

Barát az, ki melletted áll,
ha a porszemet a szél elhordta már.
Barát az ki mindig fogja a kezed,
akkor is ha az élet megvezet.
Barát az ki a barátod marad,
ha a szerencséd messzire szalad.
Barát az ki könnyeid letörli,
ha lelkedet a világ felőrli.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 16:46:49
Zene és szöveg : Stephen Foster (NY 1853!)

Órám lejárt, tova tűnt az életem,
Száz hű barát, künn az ültetvényeken,
Ott várnak rám, ahol minden szép és jó,
És hívogatnak csöndesen: "Jöjj Ol' Black Joe!"
Ó, megyek, már megyek,
Hajam hamvas, mint a hó,
S már hívogatnak csendesen: "Jöjj Ol' Black Joe!"

Miért sírok hát? Szívem megnyugvásra vár,
Szép ifjúság, soha nem jössz vissza már.
Vár rám az éj, s halkan cseng a tiszta szó,
Már hívogatnak csöndesen: "Jöjj Ol' Black Joe!"
Ó, megyek, már megyek,
Hajam hamvas, mint a hó,
S már hívogatnak csendesen: "Jöjj Ol' Black Joe!"

Mind sírba hull, aki itt örült velem,
Lányok, fiúk, akik ültek térdemen,
Túl a folyón, vár egy part - oly biztató,
Ott hívogatnak csöndesen: "Jöjj Ol' Black Joe!"
Ó, megyek, már megyek,
Hajam hamvas, mint a hó,
S már hívogatnak csendesen: "Jöjj Ol' Black Joe!"
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 17:43:44
Aki menni akar, engedjük el.
Aki nem tudja mit akar, küldjük el.
Aki a kezét nyújtja, fogadjuk el.
Aki képes szavakkal is ölelni, pedig nem tudja biztosan kap-e valaha viszonzást, mégis önzetlenül képes adni, annak tényleg hatalmas a szíve.
Aki nem akar szeretni, az gyáva.
Aki meri vállalni a bukást, az bátor. És aki tud néha sírni, az mer szeretni is.....
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 18:57:39
Allen Ginsberg: Nem hallod, üvöltök!

Nincs többé félelem, nincs többé fájdalom,
Puha, könnyű kezed nincs többé vállamon,
Sohasem láthatom tiszta zöld szemedet,
Előre nem tudtam, fordulnak a szelek.

Oh, mennyire fáj, hogy utoljára látlak,
Túl messzire indulsz, vissza sosem várlak,
Elég neked - mondtad, éreztem, hogy vesztek,
Hordom a szerelmed, mint súlyos keresztet.

A földön maradtam, mikor szállni kezdtél,
Nehéz vagyok, tudtad. Vissza sem néztél.
Itt állok, bámulok a fekete égre,
Vörös betük égnek az agyamban, vége.

Nem hallod, üvöltök - lenn a mocskos utcán,
Nem hallod, zokogok - te sohasem sírtál,
Nem hallod, könyörgök - csavargóvá tettél,
Nem hallod, meghalok - míg te élni mentél,
Nem hallod, bömbölök - kinn, városod körül,
Nem hallod, röhögök -hogy a részeg örül,
Nem hallod, nyöszörgök - korbácsol a világ,
Nem hallod, üvöltök - esőért a virág.


Nem hallod, üvöltök - lenn a mocskos utcán,
Nem hallod, zokogok - te sohasem sírtál,
Nem hallod, könyörgök - csavargóvá tettél,
Nem hallod, meghalok - míg te élni mentél,
Nem hallod, bömbölök - kinn, városod körül,
Nem hallod, röhögök -hogy a részeg örül,
Nem hallod, nyöszörgök - korbácsol a világ,
Nem hallod, üvöltök - esőért a virág.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 21, 18:59:30
József Attila: KÉSEI SIRATÓ

Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállitani téged;
de nem futja, már látom, az időből,
a tömény tűz eléget.
Utoljára Szabadszállásra mentem,
a hadak vége volt
s ez összekuszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetőn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
neked, én konok, csirkét is szereztem
s te már seholse voltál.

Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
édes emlőd s magad.
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
Levesem hütötted, fujtad, kavartad,
mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem!
Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad -
félrevezettél engem.

Ettelek volna meg!... Te vacsorádat
hoztad el - kértem én?
Mért görbitetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!
Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:
haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel
s mindent elrontsz, te árnyék!

Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből
jajongva szült, eleven hitedet.
Cigány vagy! Amit adtál hizelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve -
nem hallod, mama? Szólj rám!

Világosodik lassacskán az elmém,
a legenda oda.
A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
észreveszi, hogy milyen ostoba.
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül,
ebbe fog belehalni.

Nagyon szépen mondja Hobó..

Hobó - József Attila : Kései Sírató (http://www.youtube.com/watch?v=LNtspfpX1LI#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 22, 06:27:35
Johann Wolfgang Goethe - Ezer alakba...

Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség, látom, mind te vagy;
futhatsz, csodák varázsfátylába szőtten,
s Csupa-Jelen, látom, hogy merre vagy.
 

A karcsu ciprus ifju erejében,
Csupa-Szépség, felismerlek: te vagy;
a folyam zsongó hullámtengerében,
Csupa-Hízelgés, ott is csak te vagy.

 
Ha a szökellő vízsugár kibomlik,
Csupa-Játék, nekem az is te vagy;
a felhőben, amely épülve omlik,
te Csupa-Tánc, téged látlak: te vagy.

 
Rét szőnyegében ragyogó virágok:
te Csupa-Csillag, nekem mind te vagy:
hol ezerkaru repkényt kúszni látok,
ó Csupa-Ölelés, ott is te vagy.

 
Mikor hajnal gyúl rőten a hegyekre,
Csupa-Vidámság, köszöntlek: te vagy;
a tiszta ég szent legét belehellve,
Csupa-Szív-Üdve, italom te vagy.

 
Tudásomnak, ha gondolom, ha érzem,
Csupa-Bölcsesség, forrása te vagy;
és mikor Allah száz nevét idézem,
minden nevének visszhangja te vagy.
 
 
 
(Szabó Lőrinc fordítása)

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 22, 12:04:47
''A barátság olyan, mint az igazgyöngy;
kezdetben még egészen parányi és
roppant sebezhető.
Ám az idő előrehaladtával gyönyörű,
felbecsülhetetlen értékű ékszerré csiszolódik,
melyet mindenki irigykedve néz, melyet
mindenki magának szeretne.''

----------------------------------------------------------

"A szeretetnek melege van a természet hidegében,
világossága van az élet sötétségeiben,
és a szeretetnek ajkai vannak,
amik mosolyognak velünk az örömben,
és lecsókolják könnyeinket a fájdalomban"
(Gárdonyi Géza)

(olyan boldog vagyok)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 22, 12:32:01
Petőfi Sándor: DICSŐSÉGES NAGYURAK...

Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.
Tudjátok-e, mennyit kértünk
Titeket,
Hogy irántunk emberiek
Legyetek,
Vegyetek be az emberek
Sorába...
Rimánkodott a szegény nép,
S hiába.

Állatoknak tartottátok
A népet;
Hát ha most mint állat fizet
Tinéktek?
Ha megrohan mint vadállat
Bennetek,
S körmét, fogát véretekkel
Festi meg?

Ki a síkra a kunyhókból
Miljomok!
Kaszát, ásót, vasvillákat
Fogjatok!
Az alkalom maga magát
Kinálja,
Ütött a nagy bosszuállás
Órája!

Ezer évig híztak rajtunk
Az urak,
Most rajtok a mi kutyáink
Hízzanak!
Vasvillára velök, aztán
Szemétre,
Ott egyék a kutyák őket
Ebédre!...

Hanem még se!... atyafiak,
Megálljunk!
Legyünk jobbak, nemesebbek
Őnáluk;
Isten után legszentebb a
Nép neve:
Feleljünk meg becsülettel
Nékie.

Legyünk nagyok, amint illik
Mihozzánk,
Hogy az isten gyönyörködve
Nézzen ránk,
S örömében mindenható
Kezével
Fejeinkre örök áldást
Tetézzen.

Felejtsük az ezer éves
Kínokat,
Ha az úr most testvérének
Befogad;
Ha elveti kevélységét,
Címerit,
S teljes egyenlőségünk el-
Ismeri.

Nemes urak, ha akartok
Jőjetek,
Itt a kezünk, nyujtsátok ki
Kezetek.
Legyünk szemei mindnyájan
Egy láncnak,
Szüksége van mindnyájunkr’ aHazának.

Nem érünk rá várakozni,
Szaporán,
Ma jókor van, holnap késő
Lesz talán.
Ha bennünket még mostan is
Megvettek,
Az uristen kegyelmezzen
Tinektek!

Gyerekek, ez eszméletlenül jó előadás!!!! Nézzétek, hallgassátok meg, megéri!

Mácsai Pál: Dicsőséges nagyurak (Petőfi Sándor verse) (http://www.youtube.com/watch?v=5UxjWISWslg#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 22, 13:41:46
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!


Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú (Latinovits Z.) (Zene: Liszt Ferenc: Szerelmi álmok) (http://www.youtube.com/watch?v=gyIJsO54xtk#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 22, 16:36:43
Sosem lehet tudni egy nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög.
 / Heinrich Heine/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Eva1021 2011, 10 22, 21:58:54
"Mindig azt hiszem, a dolgok örökké tartanak, pedig soha semmi sem tart örökké. Valójában semmi sem él tovább egy szempillantásnál, kivéve, amit megtartunk az emlékezetünkben."

Sam Savage


"Vannak balga emberek, akik távcsővel fürkészik a messze jövő láthatárát és sopánkodnak az ott mutatkozó felhőkön, miközben figyelmen kívül hagyják a felettük ragyogó kék eget."

Charles Haddon Spurgeon
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 06:30:36
Juhász Gyula

A reménytelen

       
Virágot, szerelmet,
Pénzt és dicsőséget,
Örömet és erőt,
Fiatalos, büszke hitet
Másnak adtál, élet.

Jussomat, az ősit,
Melyhez jogom tartom,
Odadobtad másnak,
Szép szerencse kegyesének,
Éljen és akarjon!

Senkinek és cenknek
Adtál minden szépet,
Pedig méltó dallal,
Mélyenzengő diadallal
Én díszítlek téged!

Most utolsó gőggel,
Mit el nem vehetnek,
Koszorút, keresztet,
Tűnő, fájó ifjúságot,
Éneket és kedvet

Odadobom mind, mind,
Nesze semmi, fogjad
S hagyj békét örökre
A távoli száműzöttnek,
A kitagadottnak.


Jubileum
       
Húsz éve repült Blériot először,
Húsz éve zuhantam le a magasból.
Húsz éve Blériot egekbe szállt,
Húsz éve a pokolba buktam én.
Húsz éve tart ez örökkévalóság.

Mert színésznőbe voltam én szerelmes,
Ki hitegetett és kijátszott engem,
Mint ahogy illik és ahogy szokás.

Még emlékszem a roppant diadalra,
Mikor egy világ ünnepelte hősét,
Milliók ujjongtak a levegőbe.
És akkor engem egyet milliókból
Fojtogatott a rettenetes érzés,
Hogy nem tudok már többé szállani,
Csak zuhanni a mélybe és az éjbe,
Az utálatos semmi vak ölébe,
Míg elborít a szégyen, a kudarc,
A fagyos és a férges feledés.

Húsz éve nincsen számomra remény.


Utolsó vers
       
A régi holdat látom még az égen,
De már nem látom régi magamat,
Az egész idegen végtelenségben
Szegény valóm oly magára maradt.

Hiába keresek egy társat erre,
Hiába keres engem valaki,
Mint a hajó, amely a nyílt tengerre
Kifutott s nem tud révbe tartani.



Juhász Gyula: Milyen volt... ,Latinovits Zoltán (készítette: Onódy Eszter) (http://www.youtube.com/watch?v=2jNfRidblNA#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 08:21:30
TÓTH ÁRPÁD: RÍMES, FURCSA JÁTÉK

Szeszélyes, bús ajándék
E rímes, furcsa játék,
Oh, zokog, bár negédes -
Fogadd szivedbe édes!

Mert csupa szívbevert seb
Vérszínezi e verset
Mint halvány őszirózsa
Szirmát az őszi rozsda.

De lásd, egyebem nincsen,
Se birtokom, se kincsem,
Nem adhatok tenéked
Csak ily borús zenéket.

Szebb volna büszke kastély
Termén egy fényes estély,
Vagy lágy keréken zajló
Kocsidba drága pejló.

Vagy elrobajló fülke
Ringó pamlagján dűlve
Elnézni: merre foszlott
A sok távíró-oszlop...

Vagy űzni falka fürtjét,
Hallani hallali kürtjét,
Míg elfakúl porosra
A frakk finom pirossa.

Vagy tán az volna szebb lét:
Nézni istennők keblét,
Hol antik ívek árnyán
Mereng sok szelid márvány...

Vagy Svájcban lenni vendég,
Csodálni naplementét, -
Vagy vinne halk fedélzet
Hol a banános dél szebb...

Oh mind e rím mi kába,
Oh mind e vágy hiába,
Nekünk, két árva rabnak,
Csak sóhajok maradnak.

De hallgasd most e verset,
E torz kedvvel kevertet,
Zsongítson furcsa hangja,
Mint füstös képü banda:

Itt flóta, okarína
S hegedűk soka rí ma,
Száz hangszer, minden rím más,
S vén bánatom a prímás.

Izzék a dal duhajjá,
Csattanjon vad csuhajjá,
Majd haljon el sohajtón, -
Fejem öledbe hajtom.

Csönd. Ajkaim lezárvák.
Ringass: árva az árvát,
Igy, sírj csak, rámhajolva,
Meghalni volna jó ma...

 :'(
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 08:42:52
Görcsösen erőlködünk, hogy valóra váltsuk az álmainkat, mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy jobbá teszi az életünket: hajszoljuk a pénzt, a népszerűséget, a hírnevet. Közben elveszítünk mindent, ami igazán fontos; az egyszerű dolgokat, a társaságot, a családot, a szeretetet, mindazt, amit már valószínű megszereztünk.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 13:40:18
Régen, nagyon régen belenéztem ebben a barátok közt vagy mi az Isten nyila sorozatba. Ebben ugye szerepel Rékasi Károly. Úgy gondoltam eddig a pillanatig, hogy Ő is csak egy tucatszínész. Ezt hallgatva viszont már máshogy gondolom. Csodálatos, ahogy előadja!!!

Wass Albert üzenete a Magyar Nemzetnek! (http://www.youtube.com/watch?v=SMkCaJwwYxA#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 14:10:57
Juhász Gyula: Egy hangszer voltam...
       
Egy hangszer voltam az Isten kezében,
Ki játszott rajtam néhány dallamot,
Ábrándjait a boldog szenvedésnek,
Azután összetört és elhagyott.
Most az enyészet kezében vagyok
De fölöttem égnek a csillagok.

Mindig

Mindig reménytelen volt a szerelmem,
Mindig hívtak a nagy, a kék hegyek,
Mindig csillaghonvágy égett szívemben,
Mindig hűtlen voltam,mindig beteg,
Mindig kellettek eléretlen rózsák,
Örök talányok, édes szomorúság.
 
Mindig nevettek, akiket szerettem,
Mindig nevettem, aki szeretett,
Mindig csak vágytam, és sohase mertem,
Mindig csak vártam én az életet,
Az élet elment, én is tovább mentem,
Mindig daloltam, és mindig feledtem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 14:16:58
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!

1923
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 14:20:53
Tóth Árpád: Isten törött csellója, hallgatok

Én csönd vagyok. Itt ne keress zenét.
Olyan vagyok én ebben a világban,
Mint az a gordonka, amelyet láttam
Egy szép úri szobában, a sarokban.

Húrjai elpattantak. A nyakán
Gyászfátyol van átvetve, néma flór.
S mégse volt érzelgős tárgy. Némi por
Fedte már. Megbékélt évek pora.

Oly fájdalom volt rája írva, melynek
Már csöndje a szent, mint a remetének,
Ki elfelejtett beszélni az évek
Magányában, – s cellája küszöbén.

Míg elkallódott életébe réved,
Már nem emlékszik régi bánatára:
Csak mintha némi fínom, messzi pára
Vérezné be a dús alkonyatot,

És tenné szebbé, istenibb titokká,
Melyhez nem illik más, csak némaság.
Üvöltsön hát a szájas sokaság,
Isten törött csellója, hallgatok.

Tóth Árpád-Isten törött csellója, hallgatok (zene-Vivaldi-Négy évszak).wmv (http://www.youtube.com/watch?v=vwSe5ORMKag#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 15:02:42
Ady Endre: Egyre hosszabb napok

Csak egy napig fáj minden fájás,
Huszonnégy óra  s nem jön rosszabb,
De ez az egy nap egyre hosszabb.

 
Már hegyes karó minden óra,
Sötét vas-mázsák hullva, rengve
Verik a fájást a szivembe.

 
Tudom a kínnak múló sorsát
S olyan rövid volt egy nap eddig:
Víg elugrás bánattól kedvig.

 
Örülni is másként örültem,
Nemesebben, halkabban, jobban,
Holnapi könny a mosolyomban.

 
Szép, bölcs cserével cserélgettem
Kedvem torát és kedvem nászát,
E furcsa élet villanását.

 
Ma is tudom: huszonnégy óra
S rossz nap után már nem jön rosszabb,
Óh, de ez a nap egyre hosszabb.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 15:43:47
Azt hiszem ezt inkább ide linkelem, mert a "mithagaccba" ezért tényleg a véremet vennék :D
Annyit azért szeretnék megkérdezni, hogy van aki olvassa ezt a topikot? Olyanokra gondolok akik nem postolnak, csak olvasnak. Nem baj az, csak tudja az ember, hogy van értelme ;) Én egyébként nem linkeskedek, tényleg hallgatok ilyeneket és olvasok verseket.

Bíró Gergő - A csitári hegyek alatt -- videoklip (http://www.youtube.com/watch?v=nxcBEtJrbNU#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 23, 16:54:38
Vagyunk páran, és nyilván nem kamu, csak hát néha kicsit sok, ahogy ömlesztve kapja a nép. Emellett teljesen érthető, hogy kikiabálod a világba a boldogságod, csak gondolj másokra is :) Mértékkel, de ne hagyd abba :)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 16:58:11
  
Vagyunk páran, és nyilván nem kamu, csak hát néha kicsit sok, ahogy ömlesztve kapja a nép. Emellett teljesen érthető, hogy kikiabálod a világba a boldogságod, csak gondolj másokra is :) Mértékkel, de ne hagyd abba :)

Köszönöm szépen, megpróbálom megfogadni! Tudod azért van ez, mert ahogy olvasom vagy hallgatom őket és valami megfog a versben, akkor azt nem bírom magamba tartani. A búkon a állapot izém is elég cifra szokott lenni :) és szinte tökéletes tükre az aktuális hangulatomnak.


Jelenleg a Mácsai Pál által előadott verstől nem bírok szabadulni. Ha ma nem hallgattam illetve olvastam el hússzor, akkor egyszer sem. És akárhányszor is teszem meg, mindig libabőrös leszek tőle és legszívesebben vele mondanám és ordítanám a verset. Csak akkor elvinnének a Lipótra azt hiszem :D
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 17:05:17
Bocsánat :D

Ha megnézitek, akkor teljesen "lejön" a szavak ereje!!
Az első percig röhögcsélnek, tapsolgatnak. Aztán mintha elvágták volna. Ahogy írja is a feltöltő, a tízezres sportcsarnokban a lepkefingot is lehetett volna hallani 1 perc után.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 23, 17:16:50
  
Bocsánat :D

Ha megnézitek, akkor teljesen "lejön" a szavak ereje!!
Az első percig röhögcsélnek, tapsolgatnak. Aztán mintha elvágták volna. Ahogy írja is a feltöltő, a tízezres sportcsarnokban a lepkefingot is lehetett volna hallani 1 perc után.

Tényleg jó. :)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Ismo 2011, 10 23, 17:45:02
Minden Nő egy könyv. Néhányba csak belelapozol, de nem ragad meg. Aztán van, amelyik megnevettet, van, amelyik szimplán csak érdekes, és van, amelyiktől összeszorul a torkod. Van olyan, amelyik egy életre megváltoztat. És ha igazán szerencsés vagy, találsz olyat, amelyiknél mindez együtt megvan. Nem tudod, mit hoz a következő fejezet, nem tudod mi lesz a vége. Csak azt tudod, hogy nem bírod letenni.

Saját :oops:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 18:40:10
  
Minden Nő egy könyv. Néhányba csak belelapozol, de nem ragad meg. Aztán van, amelyik megnevettet, van, amelyik szimplán csak érdekes, és van, amelyiktől összeszorul a torkod. Van olyan, amelyik egy életre megváltoztat. És ha igazán szerencsés vagy, találsz olyat, amelyiknél mindez együtt megvan. Nem tudod, mit hoz a következő fejezet, nem tudod mi lesz a vége. Csak azt tudod, hogy nem bírod letenni.

Saját :oops:

 :ok: :ok:

Ez nagyon jó! De! Engedelmeddel kiegészíteném, mert nem ennyire egyértelmű a helyzet.

Tudod van olyan könyv, amit amikor megtalálsz és ő megtalál téged akkor tényleg azt hiszed, hogy ez a Te könyved. Olvasod, forgatod, jönnek a fejezetek és élvezed a könyvet. Aztán egyszer csak így vagy úgy rájössz, ez mégsem a Te könyved, vagy arra, hogy ez a könyv másé (is). De akkor már olyan régóta olvasod, hogy nem tudod letenni, kínlódsz, próbálsz szabadulni tőle, de nem megy. És olykor már azt sem tudod, hogy mi is volt az előző fejezetben.

Aztán van még egy könyv. Ez nem a tiéd és lehet, hogy nem is Te találod meg hanem a könyv talál meg téged. Te is tudod, hogy másé és a könyv is tudja, hogy nem lesz a tied. Nem is akartok egymástól mást, csak a lapokat forgatni, egymást elolvasni. És olyan, különleges kapcsolat alakul ki ezzel a könyvvel, ami nem "tulajdonlás" (hisz' másé a könyv) hanem annál sokkal-sokkal több. Nekem lett egy ilyen könyvem! Nem én találtam, Ő botlott belém. Nem tudom ki küldte, nem tudom miért küldte de nagyon boldog vagyok, hogy itt van nekem. Nem láttam még, nem fogtam meg csak a lelkemmel láttam. És nagyon szép könyv. És nagyon biztonságos könyv. Annyira, hogy a legféltettebb titkaimat is rábíztam, mert tudom, hogy minden a lapok között marad. És ez olyan jó, hogy szavakkal ki sem lehet fejezni. És nagyon vigyázok erre a könyvre, hogy szép maradjon és a tulaj meg ne orroljon ;)

Én így gondolom.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 23, 18:42:56
Kosztolányi Dezső: Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most

Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most,
     legyen tiéd örökre az egész.
Vedd a telet és a nyarat, a lombost,
     itt van neked az epe és a méz.
Ez itt a keserű s ez itt az édes,
     ez a fekete és ez a fehér,
ez a nyugalom, s a láz is, hogy égess,
     ez itt a méreg és ez a kenyér.
Tejet adok, de hozzá szörnyü vért is,
     ölelni lágyan és birkózni kart,
és harcot is, hogy harcolj csakazértis,
     a rózsa mellett ott legyen a kard.
Van még néhány elhányt és csonka holmi,
     egy kis verőfény és egy-két kacaj,
viaskodó kedv, várat ostromolni,
     és végezetre egy nagy, tompa jaj.
Iker ajándékot veszel örökbe,
     oly ember-ízű és oly felemás,
de ember adta, nem telt néki többre,
     eget ne vívj, mély kútakat ne áss.
Sötéten nyújtom ezeket tenéked,
     s koldus apád most tétovázva áll,
mert nincs egyéb. Jobbjában ott az élet,
     és a baljában ott van a halál.

 :'(

lásd kisfiam.wmv (http://www.youtube.com/watch?v=RPtVfhrdRPI#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 08:00:06
Rainer Maria Rilke

Oltsd ki szemem: én mégis látva látlak,
tömd be fülem: én hallom hangtalan szád,
lábatlanul is elkúszom utánad,
és hogyha kell, száj nélkül esküszöm rád.
Törd le karom és megragadlak én,
szivemmel, mint egy kézzel tartalak,
fogd le szivem, agyam dobog hibátlan,
s ha lángod agyvelőmbe csap,
viszlek tovább, vérem zuhatagában.

-

ZÁRÓ DARAB

Nagy a halál.
Rajtunk a bélyeg,
bár nevet a száj.
Míg azt hisszük: körülvesz az élet, -
bensőnkben éled
sírása már.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 08:21:30
Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.
(Victor Hugo)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 10:22:29
Wass Albert: A szív

Nézted már a Szent-Anna tó vizét?
Milyen titokzatos, milyen sötét.
Semmit se látsz,
csak olykor egy-egy furcsa csillanást,
amint ezüst halak
suhannak mélységein át…
De olykor hírtelen
jön valami eltévedt sugár,
zöldes világra gyújtotta lent a mélyt,
s a mélynek vége nincs sehol, sehol…

Olyan a szív is,
mint a Szent-Anna tó titokzatos vize.
Elnézed néha: Zörgő kis doboz,
furcsa, lecsukott.
Hogy mikor, nem tudod:
de néha jön egy bomlott pillanat,
kitárul a mély, olyan szörnyű mély,
hogy előtte szédülve megállsz,
s imádkozol: Miatyánk, Szerelem
szenteltessék meg a Te neved…

Nézted-e már tavaszi napsugárban
a Szent-Anna tó haragoszöld vizét?

Nézted már a kedvesed szívét?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 12:24:00
Juhász Gyula: Már azt hiszi...

Már azt hiszi a vén szív: túl a jón
És túl a rosszon hindú bölcsességgel
Úszik mély vízen és örök hajón
És egy az ősi röggel, ősi éggel.

Már azt hiszi a vén ajk: némaság
A legbölcsebb szó e zajos világon,
Hogy nincs igénk, mely az örök magány
Ködén át zengne és hírt vinne fájón.

És íme: barnul már a téli rög
És íme: zöldell már az őszi parlag
És íme: csak a változás örök.

És íme: mély vizen, mely parttalan tart,
Még kora úszni, míg folyói folynak
És áradó és fájó tavaszoknak.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 12:45:34
(bocsánat, megpróbálok ma már nem posztolni többet, ne mbiztos, hogy sikerülni fog)

József Attila: Szép csöndesen aludj

Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.

Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.

Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.

Csönd van
A virágok most megbocsátanak.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 13:59:39
Még  egy utolsót.

Ady Endre: Egy ismerős kisfiú
       
Az a kisfiú jár el hozzám
Mostanában, nevetve, holtan,
Aki voltam.

Édes kölyök: beteg, merengő,
Körüllengi s babrálja lágyan
Szegény ágyam.

Vénülő arcom nézi, nézi
Csodálva s könnyét ejti egyre
A szememre.

S én gyermekként ébredek sírva
Százszor is egy babonás éjen,
Úgy, mint régen.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 16:00:45
Úgy gondoltam, hogy az ilyen és hasonló zenéket is inkább ide teszem, mint a másik topikba.

Mit is mondhatnék? Sok mindent nem tudok, sajnos nincs már közöttünk Gregor József. Nagyon-nagyon szeretem ahogy énekel, játszik. A legnagyobbak között a helye. Sokan megtették már és a videót sem én készítettem, de ez az első álljon itt neki, emlékül. Szerintem szebben énekli, mint az eredeti.

József Gregor My Way (Az én utam) Claude Francois - Jacques Revaux - Ruszanov András (http://www.youtube.com/watch?v=RoeDcewlUwo#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: Baszkupapa 2011, 10 24, 20:29:06
Lehet, hogy fellélegezhettek egy kicsit.
A lakásszövetkezet küldött valami mutatványt, hogy fúrni & faragni fognak ami miatt lehet, hogy néhány napig nem lesz telefon és net. Ismerve a viszonyokat attól félek, hogy a "lehet, hogy néhány napig" heteket jelent ... Bár talán nem és akkor jövök boldogítani a nagyérdeműt. Addig is, hogy ne maradjatok szép vers nélkül:

Reményik Sándor: Megjövendölt vég

Eltüntél...
Fázom...
Nincs lelkemben egy atomnyi meleg.
Hogy ragyognak a hideg magasságok - -
Mert melyik csillagon keresselek?

Azt beszélik, hogy jövendöltél rólam.
Próféciás szavad
Nem jósolt nekem hosszú életet.
De megjósolta "Naphimnuszomat",
Valami sosem hallott "hattyúdalt",
Valami izzó fény-szökőkutat.
Valami végső gejzir-költeményt,
Mely szörnyű nyomás alól fellobog,
S én benne perc alatt elhamvadok.
Megjósoltad: még törni fog az Isten,
Őrölni, zúzni és gyötörni fog,
Hogy kivésse és kitépje belőlem
Az utolsó dalt: igazán nagyot.

Nem, Testvérem, - drága röntgen-szemed
Ezúttal mégis, mégis tévedett.
Az én hangszerem: hiábavalóság,
Assisi lantját más fából faragták.
Gyötör engem az Isten, de mi végre?
Nem üdvösségre, - csupán bűnhödésre.
Nem látom betelni próféciádat,
Ahogy többé Téged, Téged se látlak...
Téged láthatni egyszer idelenn:
Túlnagy kegyelem volt az is - - nekem.
Üres vagyok, fáradt nagyon-nagyon,
Nekem már nem lehet naphimnuszom.
Se vers-gejzirom, fény-szökőkutam,
Csak tűrve rótt, tüske-teli utam.
Ki tudja, még milyen hosszú utam...

Eltűntél...
Fázom...
Mégis:
Ahányszor lesz még titkos moccanásom,
Halk rezdülésem, ködös villanásom
A nap felé,
A csillagok felé,
Az örökkévaló Szépség felé,
Feléd - -
Mindég azt fogom hinni: most, ez az,
Ez a naphimnusz kezdő hangolása,
A fény-szökőkút szökni akarása:
A megjövendölt drága, drága Vég.

1932 január 15
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 24, 20:40:51
... és még két csoda. Az elsőt talán sokan ismeritek.

Gounod: Faust - Mefisztó rondója - Kováts Kolos (http://www.youtube.com/watch?v=vE21OqRPtAo#)


Ez talán annyira nem ismert (Rossini: A sevillai borbély (rágalomária)), de annál jobb! Azt is nézzétek, ahogy Gregor József játszik. Játszik a közönségnek és élvezi, hogy játszhat. Szerintem fantasztikus!!

Jozsef Gregor La calunnia (sung in Hungarian) (http://www.youtube.com/watch?v=cQv1aYyVUVk#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 24, 21:37:50
(még itt vagyok) :P

Ladányi Mihály : Ars poetica


- Ezek a tévedéseim - mondom,
és felmutatom erényeimet.
- Ezért aztán érdemes volt - mondom,
és felmutatom elégett életemet.
- Mindvégig gyönyörű volt! - lihegem,
hisz nem számolom, hányszor nem ettem.
- Ó, ezek az édes nők! - kiáltok fel,
s lehajtott fejjel távozom mindegyik szerelemben.
- Mindenki megbecsült...- mosolygom,
no igen, hivatali előszobákban ácsorogtam. Ki, ha én sem?
- De azért szerettek engem itt! - bizonygatom -
s idővel nekem is lesz
dísztemetésem!

-------------------------------------------------------------------------------

„Ha kapsz egy esélyt, ragadd meg és hagyd, hogy ez talán megváltoztassa az életed. Senki nem mondta, hogy ez könnyű lesz, de annyit ígérhetek, hogy megéri.”
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 25, 07:11:03
Még mindig itt vagyok ;)
Ez, mint kiderült "hamisítvány". Nem García Marquez írta, hanem egy mexikói hasbeszélő a bábújához.
Ettől függetlenül én úgy teszem ide, mintha Marquez írta volna. Bocsánat érte, de ma qrva sz*rul érzem magam.
Érdemes elolvasni, meghallgatni.

Gabriel García Márquez búcsúlevele

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.

Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!

Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.

Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.

Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.

Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.

Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.

Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.

Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha
tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked.


Marquez búcsúlevele Józsa Imre előadásában (http://www.youtube.com/watch?v=gt0-yyOXuHo#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 25, 09:09:18
Ehhez nem teszek hozzá semmit. Aki ismeri, annak felesleges, aki meg nem annak minek.


József Simándy - Bánk bán (Mint száműzött... Hazám, hazám...) (http://www.youtube.com/watch?v=6GlV5TqsCfs#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 25, 12:16:23
Jaj nektek! Még mindig van net :D
Ennek örömére ;)

Juhász Gyula: Vallomás az életnek
    
Mikor borulásos szemekkel
Kutattam a mélységeket,
Karcsú hidak szélén merengve
Én tégedet kerestelek.

Mikor öreg könyvekbe bujtam
A beteg gyertyaláng alatt,
Kábultan és félig vakultan
Én tégedet akartalak.

Mikor a falnak dőlve némán
Mákonyt kerestem és halált
S nem láttam sorsom semmi célját,
Lelkem a te szavadra várt!

Minden álomban és halálban
És gyűlöletben, végtelen,
Örök vágy fájó mámorával
Szeretlek, hűtlen életem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 25, 14:58:46
Miguel de Cervantes Saavedra: Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha

Don Quijote:
Az álom, mit nem láttak még,
És győzni, hol nem győztek még,
A bánatot eltűrni némán,
S ott járni, hol nem jártak még,
Ha vágyad nem elérhető, de látod a távoli célt:
A lélek, csak az segít tovább, megnyílik a csillagos ég,
Törvényem ez, ezt követem én,
Ha nincsen már remény, a hitem, az él,
Az vezet tovább, ki-ki előre néz, annak, bármilyen göröngyös útja van, nem lesz nehéz
Bízom hát, mert ki céljához hű,
Tudja, hogy merre lép,
Arra glória nem vár talán,
Csak egy csöpp békesség.
Ha talán jobb lesz így a világ,
Nem volt értelem nélkül a lét,
És vérem nem hiába hullott,
elértem a távoli célt.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 25, 22:30:10
Aki nem látta még a filmet szerintem sürgősen pótolja ;)

És ha van tíz percetek barátaim, nézzétek végig legyetek szívesek, megéri!

The Impossible Dream-Man of La Mancha(Álomdal) (http://www.youtube.com/watch?v=MJQwYMfqFQw#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 26, 08:06:34
Wass Albert

Ha jön az ősz


Ha majd az ősz,
összegyűjt minden bánatot, s vele
a lelkemet behinti csendesen:
eljössz-e vigasztalni, kedvesem?

Eljössz-e akkor simogató szóval,
mikor a lelkem többé nem nevet,
s mesélsz-e majd, mikor a könnyem éget,
hajnal-fényből szőtt, színes-szép meséket,
amiket egyszer én mondtam neked?

Ha akkor eljössz:
áld`ni fogom a lábaid nyomát,
s áldott legyen a rózsaszínű út,
az út, melyen menni fogsz tovább,
áldott legyen a szív, mely erre kerget,
s áldott legyen, áldott legyen a lelked,
legyen a boldog álmok temploma.

Hanem azért
áldani foglak téged akkor is,
ha nem gondolnál rám többet soha


Itt leszek közel, valahol

Ha eljön majd a nap,
Amikor meghalok,
Ti ne gyászoljatok.
Én itt leszek, közel.
Itt találtok napnyugtakor,
ha kirepül a vízimadár este,
kecskefejő tyurrogásában,
egy messzi bagolyhuhogásban.
Én itt leszek, közel,
vigyázok az erdő csendjére
és álmotokra.

Ha érezni akartok engem,
csak hajtsatok be az erdőbe
és álljatok meg az út mentén.
Figyeljetek: a halk lombsusogásban
hallhattok engem,
amint kutyáimmal
elmúlt esztendők boldog
vadászhelyeit járom.
Mosolyogjatok egy virágra,
egy pillangóra,
egy kis madárra,
egy pislogó csillagra
a messzi szemhatáron,
mikor az est árnyékai
körülfognak szelíden…

Csak mosolyogjatok,
és én az öröklétből
visszamosolygok rátok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 26, 12:53:11
Juhász Gyula: Vidám tudomány
       
Képektől és szobroktól messze menve,
Lassan föléledsz végre, életem
És elcsitulsz, távol szépség szerelme
S a tudás fáját vígan ízlelem.

Az enyhe csöndet a nyugodt szobában,
Az asztalnál, hol orgona virul,
A boldog ágyat a holdfényes árnyban,
Mikor a lámpa és a gond kihuny.

S a múlt oly élő, meghitten meleg lesz,
Váradi utcák és szegedi táj,
Korán kelő szememben tarka reggel,
Hő délutánon álmatag diván.

És viruló nők, kacaj és igéret
És ciprusok az áldozó napon,
Míg karjaink kitárjuk: édes élet,
Te egyetlen eltűnő alkalom.

Az élet nem nagy, ó de szép az élet
S a szálló percek balzsama örök
S a boldog órák később is zenélnek,
Csak lelked légyen fiatal s görög!

Egy harmincéves férfi így dalol ma
S bár sok fanyar bú forr borába még,
Már ujjongani meri: heuréka,
Múló az élet, de múlóba szép!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 27, 07:26:54
Füst Milán: Öregség

Hol vagytok ó szemeim, kik oly áldottnak véltetek egy arcot?
S hol vagy ó csodálatos fülem is, amely oly hegyes lett, mint a szamáré valamely édes-bús nevetéstől?

S hol vagytok fogaim, ti vérengzők, kiktől felserkent nemcsak a szamóca, de az annál duzzadtabb és pirosabb ajak is?
S hol vagy te mellemnek oly irtózatos dalolása?

S hol a kín és hol az áldás, amelyet most hiába keresek eszelős utaimon, görbe bottal a kezemben?
Loholni bolondúl? Kergetni az őzet, az őzlábút s utána ledőlni, susogni, nem is neki, de a holdnak…
Holmi rejtelmekről, amelyeket senki sem érthet egészen s amelyeknek zaklatott boldogság mindenkor a neve…
Hol vagytok ti mozgalmak és fekete átkok? Örök sietés? Hol a mohó száj s hol a nevetésem?
Úristen, hol a nevetésem s a tárgytalan zokogás is:
Mikor döngő hajnalodások vértelen messziségei! Hányszor
Leborúltam a sötétben elétek!

Hallgass rám oh ifjuság. Volt egy öreg görög egykor,
Ki felemelte két kezét, mint a szobor s az ifjuságát visszakövetelvén
Mondott aiszchyloszi átkot arra, aki tette, hogy így meg kell az embernek öregedni
Félig vakon állt a hegyen, csupa sugárzásba merülve, - ősz haját verte a szél is
S pisla szeméből könnyei hulltak az Istenség magasztos lába elé
S mégis szava dörgött, szavától megállt a malom, megrendültek a dombok
S az ötéves kos is felemelte rá a fejét. --Ámde az Istenség

Nem nézett rá, nem felelt akkor az öregnek.
Sírt az Istenség. Mert, mintha dobokat vernének a fülébe, tompa dobot
S erre felelne a hegyomlás s e hegyomlásnak felelne a tenger…
Oly naggyá nőtt meg előtte s oly szentté az öregség ősi nyomora.
Mert hisz ott állt ő már önnön sírja előtt s még mindig pörölve a széllel
S még egyszer hangoztatni akarván igazát, mielőtt elomolna.

S aztán hát elment persze, - csend lett végül is e vidéken.
De a szivében is csupa csend volt már akkor, el ne feledjük s egy másik, még nagyobb figyelem…

S a feje körül tompa derengés.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 27, 12:42:40
Minden ember- tartozzék bár a nyomorúságban sínylődő, durva és ápolatlan szegények közé, vagy az egyhangúan hűvös, unalmasan ápolt előkelők magasabb köreihez- életében legalább egyszer okvetlenül találkozik valamely mindaddig nem tapasztalt jelenséggel, s ez- ha csak egyetlenegyszer is- olyan érzést kelt benne, amely teljességgel különbözik életének minden addigi, s minden későbbi érzéstől. A szomorúságok és bajok közepette, amelyekből életünk szövődik, legalább egyszer felragyog valami boldogító öröm.

/ Nyikolaj Vasziljevics Gogol /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 27, 18:25:44
Nekem ez is nagyon nagy kedvencem.  ;)
Mozart: A varázsfuvola és abból is a második felvonás, 3. szín, talán a legismertebb rész. Az Éj Királynőjének áriája (bosszúária).
Ami miatt nekem ez különösen tetszik az az, ahogyan Miklósa Erika játszik (ezért tettem be pont ezt a felvételt) és nem mellékesen énekel. Nézzétek meg a mimikáját! Hatalmas! És hát azért a zene sem piskóta. Nem éppen vidám jelenetről van szó, nekem mégis nagyon jó kedvem lesz tőle!

Erika Miklósa - Der Hölle Rache (Queen of the Night) - Minkowski (http://www.youtube.com/watch?v=H_xfC9RXicU#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 27, 20:50:18
Szöveg: Heltai Jenő
Zene: Kacsóh Pongrácz- János vitéz /1904/. Dalmű
Azt gondolom ehhez sem kell semmit hozzáfűzni. Az egyik legszebb "nóta" és Melis György fantasztikusan énekel, mint mindig!

Melis Gyorgy Egy rozsaszal (http://www.youtube.com/watch?v=JPsXV0JUt-Q#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 28, 08:07:04
Ady Endre: A szivárvány halála

Soha olyan ékes szivárványt:
Abroncsként fogta az Eget.
Soha olyan szent abroncsot még,
Olyan szélest, olyan ölelőt,
De ime esteledett.

Már unták is bámulni nézni
Parasztok, barmok, madarak,
Szégyenkeztek szemek és öklök,
Hogy ellágyultak ott a mezőn
Egy rongy szivárvány alatt.

Kacsintgatott már csufolódva
A vén nap is temetkezőn.
Tetszett neki, hogy egy szivárvány,
Egy szin-csoda ámulást terem
Józan és trágyás mezőn.

Csak a szivárvány várt még mindig,
Folyton szebb lett, ahogy bukott,
Sirón nézett le a mezőre
S aztán beitták szent szineit
Távozó felhő-hugok.

A vén Nap leesett mosolygón,
Föllélegzett egész világ:
Nem valók az izzadt mezőkre
Eféle bolond és nagyszerü,
Szent, égi komédiák.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 28, 11:13:33
Móra Ferenc: Szeretem én nagyon

Szeretem én nagyon
A bárányfelhőket,
Csendes alkonyaton
El-elnézem őket,
Ahogy legelésznek
Mezején az égnek.

Mikor a nap hunytát
Siratja a harmat,
Terelgetik őket
Friss, fürge fuvalmak
Le a szemhatárba,
A kerek karámba.

Lassan ezüstgyapjuk
Violásra válik,
Néha egy-egy villám
Közibük cikázik,
Mintha ostor volna,
Sugarakból fonva.

Mire besötétül,
Elalusznak szépen,
Álmuk a hű pásztor
Virrasztja az égen:
Teli hold világa,
Aranyos subába.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 28, 18:23:24
Giacomo Puccini ( 1858. december 22 -  1924. november 29.)

A XX. század egyik legnépszerűbb opera szerzője. Olyan műveket köszönhetünk Neki, mint a Pillangókisasszony, Tosca, Bohémélet és hát a Turandot. Az utóbbiból tenném be a talán legnépszerűbb darabot (a "Nessun Dorma" színhelye a harmadik felvonás). Aki netezik, azok közül szerintem nincs is olyan, aki ne ismerné, hála Paul Potts előadásának (Britain's Got Talent). Én most mégsem az Ő előadását teszem be. Ez egyfajta tisztelet az "öreg" előtt, aki sajnos már nincs közöttünk. Egy nagyszerű ember nagyszerű előadása! (mielőtt felvetődne, igen sok információ a netről származik, ezért van ;) de azért merítek a saját kútfőből is)





: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 28, 18:23:37
Pavarotti Last Performance "Nessun Dorma" @ Torino 2006 (http://www.youtube.com/watch?v=O0Sx5lbVlQA#noexternalembed)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 28, 18:35:45
.. és estére még egy szép vers, hogy jól aludjatok!  :zzz:

József Attila: Szép csöndesen aludj

Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már.
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.


Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.


Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 09:36:46
Victor Hugo: A rózsa és a sír

Kérdi a rózsát a sírbolt:
- Harmat sír rád s ím e titkolt
könnyeket hová teszed?
És ez így felel a sírnak:
- Vermed mélyén holtak sírnak
a testüket hová teszed?
 
S válaszol a rózsa: - Szálló
illat lesz belőle, illó
ámbra s mézes illatár.
S válaszol a sír: - A testek
bennem mind angyallá lesznek
s vermemből mind égbe száll!
 
/Ford.:Radnóti Miklós/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 10:05:11
Márai Sándor : A gyertyák csonkig égnek (részlet)

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod,hogy a pohár semmi más, csak pohár. S egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is...

Aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid vagy gyomrod, szíved. Így öregszik az ember, részletekben. Aztán egyszerre öregedni kezd a lelked: mert a test hiába esendő és romlandó, a lélek még vágyakozik és emlékezik, keres és örül, vágyik az örömre. S mikor elmúlik ez az örömvágy, nem marad más, csak az emlékek vagy a hiúság; s ilyenkor öregszel igazán, végzetesen és véglegesen. Egy napon felébredsz, s szemed dörzsölöd: már nem tudod, miért ébredtél? Amit a nap mutat, pontosan ismered: a tavaszt vagy a telet, az élet díszleteit, az időjárást, az élet napirendjét. Nem történhet többé semmi meglepő: még a váratlan, a szokatlan, a borzalmas sem lep meg, mert minden esélyt ismersz, mindenre számítottál, semmit nem vársz többé, sem rosszat, sem jót... s ez az öregség. Valami él szívedben, egy emlék, valamilyen homályos életcél, szeretnél viszontlátni valakit, szeretnél megmondani vagy megtudni valamit, s tudod jól, hogy a pillanat majd eljön egy napon, s akkor egyszerre nem is lesz olyan végzetesen fontos megtudni az igazat, és válaszolni reá, mint ezt a várakozás évtizedeiben hitted. Az ember lassan megérti a világot, s aztán meghal. Megérti a tüneményeket és az emberi cselekedetek okát. Az öntudatlanság jelbeszédét... mert az emberek jelbeszéddel közlik gondolataikat, feltűnt neked? Mintha idegen nyelven, kínai módon beszélnének a lényeges dolgokról, s ezt a nyelvet aztán le kell fordítani a valóság értelmére. Nem tudnak önmagukról semmit. Mindig csak vágyaikról beszélnek, s kétségbeesve és tudatlanul leplezik magukat. Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, s élvezni és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak... Igen, egy napon eljön az igazság megismerése: s ez annyi, mint az öregség és a halál. De akkor ez sem fáj már.”
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 11:51:52
Márai Sándor: Halotti beszéd


       Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk:
       Por és hamu vagyunk.
       Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek...
       Össze tudod-e rakni még a Margit szigetet?
       Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat,
       A halottnak szakálla nő, a neve számadat.
       Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
       Elporladnak, elszáradnak a szájpadlat alatt.
       A pillangó, a gyöngy, a szív nem az már, ami volt,
       Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt,
       És megértették, ahogy a dajkának énekét
       A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti még.
       Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké,
       A gyereknek Toldi-t olvasom, s azt feleli: oké!
       A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
       "A halál gyötrelmei körülvettek engemet..."
       Az óhiói bányában megbicsaklik a kezed,
       A csákány koppan, s nevedről lehull az ékezet,
       A Tyrrén tenger zúgni kezd, s hallod Babits szavát,
       Krúdy hárfája zengi be az ausztrál éjszakát...
       Még szólnak és üzennek ők mély szellemhangokon,
       A tested is emlékezik, mint távoli rokon.
       Még felkiáltasz: Az nem lehet, hogy oly szent akarat...
       De már tudod: Igen! Lehet!... És fejted a vasat
       Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
       Minden katorga jeltelen. Halottért sírni kár.
       A konzul gumit rág, zabos, törli szemüvegét.
       Látnivaló: untatja a sok okmány és pecsét.
       Havi ezret kap és kocsit. A missis és a baby
       Fényképe áll az asztalán. Mi volt nekik Ady?
       Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
       Arany szava? Rippl színei? Bartók vad szelleme?
       Az nem lehet, hogy annyi szív... Maradj nyugodt, lehet!
       A nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.
       Te hallgass és figyelj! Tudjad: már él a kis sakál,
       Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál.
       Már sarjad a vad kaktusz is, mely elfedi neved
       A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek.
       Még azt hiszed, hogy élsz... Nem... Rossz álom ez is!
       Mert hallod a dörgő panaszt: Testvér testvért elad!
       S egy hang aléltan közbeszól: Ne szóljon ajakad...!
       Egy másik nyög: Nehogy ki távol sír a nemzeten...
       Még egy hörög: Megutálni is kénytelen legyen...
       Hát így. Keep smiling. És ne kérdezd senkitől, miért?
       Vagy rosszabb voltam mint ezek? Magyar voltál. Ezért!
       És szerb voltál, litván, román. Most hallgass és fizess!
       Kimúltak az aztékok is. Lesz majd hát, ami lesz.
       Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar leletet.
       A rádióaktív hamu mindent betemet...
       Tűrd, hogy ember nem vagy ott, csak osztályidegen!
       Tűrd, hogy ember nem vagy itt, csak szám egy képletben!
       Tűrd, hogy Isten tűri ezt, s a vad tajtékos ég!
       Nem kell villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség...
       Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet.
       Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet.
       Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat,
       S ne mukkanj, mikor a boss megszámolja fogad!
       Szorongasd még rongyaid, a bugyrodat, szegény
       Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt...
       Mert ez maradt. Zsugorian nég számbaveheted
       A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet...
       És Jenő nem adta vissza a Shelley kötetet...
       És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet...
       És elszáradnak idegeink, elakad vérünk, agyunk...
       Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk:
       Ime, por és hamu vagyunk.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 15:39:16
Caruso - Luciano Pavarotti (High Quality) (http://www.youtube.com/watch?v=nNPr5jJEPm8#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 19:17:15
Törley Gábor: Búcsúvers

Kék volt az ég
Minden, mi élt
Sütött a nap
Nagy sugárral

Egy olyan helyen,
Hol tán volt Isten
De jött egy nap
S összeroppant

erős lelkem
S összeestem
De felsegített
Néhány ember

Búcsúzom tőletek
Ti jó emberek
Ti barátaim,
Jó társaim

Elhagyom e helyet
Benne szerelmemet
Eddigi életem
Erős vértemet

Fáj a búcsú
Fáj, és nagyon szúr
Fáj az elvesztés
Fáj a tévedés

Fáj az igazság
Fáj, mi nem igaz már
Fáj a csalódás
Fáj minden más

El ne vesszetek
S ne adjátok fel
A jóért harcoljatok
Tudom, hogy tudjátok

Búcsúzom tőletek
Titeket szeretlek
Emlékezzetek rám
Még látjuk egymást

*--*--*

Siklósi András: Búcsúzom tőletek


Búcsúzom tőletek élesen látó szemeim
és ti messzehalló fülek erős karok
fürge lábak itthagylak titeket is mind
Érző szívem falánk gyomrom
lüktető agyam pörölő szám
elválok tőletek is sorban

Békében éltünk mindig
Sohasem csalódtam bennetek
mégsincs szükségem tovább rátok
ahova indulok nem jöhettek velem
Elmegyek elhagyom a földet
Várnak rám a távoli világok
s oda csak megtisztult lelkemet viszem
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 10 29, 19:33:10
"Az emberek a sötétben mihez kezdenek
Volt egy kis lámpásom, de az is elveszett
Kinyújtom a kezem, hátha te is azt teszed
Együtt akarok lenni a sötétben veled."

Neil Gaiman
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 19:36:53
‎"Az ember egy napon rádöbben arra,hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz,sem hatalom,sem előrejutás,csak az,hogy szeresse őt valaki igazán!"

‎"Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem,
hanem az mit magunkban hordunk,titokban csendesen!"
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 19:43:16
Ehhez a zenéhez egy sztori is tartozik. Nincs úgy hozzá közöm de szégyellem magam miatta.
Pedig biztos, hogy a művész nem szerzett róla tudomást és az is biztos, hogy nem hallotta.
Isten bizony mondom Nektek, hogy amikor hallottam felordítottam!

Néhány éve a Kossuth  rádióban mondta a bemondó a következőt: Most pedig következzék Andrea Bocelli, a vak énekesnő.
Ez nem legenda, saját füllel hallottam. A pofám leszakadt :)

Én ha hallgato, borsózik a hátam, annyira gyönyörű!

Andrea Bocelli- Con te Partiro (http://www.youtube.com/watch?v=tcrfvP11Hbo#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 10 29, 19:44:25
"Vannak olyan pillanatok, amikor igenis kockáztatnunk kell, őrült lépéseket kell tennünk."

Paulo Coelho



"Az élet valójában nagyon egyszerű, amit adunk, azt kapjuk vissza."

Louise L. Hay
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 19:56:37
Akinek van egy kis ideje (4perc 55 másodperc) ezt még nézze illetve hallgassa meg. Megéri! Egy csoda!

Andrea Bocelli - Canto Della Terra (http://www.youtube.com/watch?v=kCrWxKoOhH8#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 29, 21:03:50
Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen szürke kis parányok mind, mindannyian.
Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk.
Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban.
Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 10 29, 23:06:38
"Hosszú évek tapasztalata megtanított arra, hogy kutyák, sólymok és nők mindig visszajönnek, ha az ember ott marad, ahol volt, és vár."

Tracy Chevalier


Sohasem felejteni... várni... terveket szőni... remélni... szívvel-lélekkel, minden erejével eltökélni, hogy amit akar, elérje a végén. Vannak ilyen férfiak.

Agatha Christie



"Rád kellett várnom, a te jöttödet kellett figyelnem. És most harcolni fogok érted."

Anne Rice



"A szerelem azt jelenti... hogy képes vagy várni."

Meg Cabot
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 30, 05:28:55
Márai Sándor- A boldogságról

"Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!

Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."


--*--*

Ady Endre: Köszönet az életért
       
Van-e szebb élet, mint a másik
S nem mindegy-e, akárhogyan
Verjük magunk az elmulásig?

Úgy siratom azt, amit sírtam,
Olyan nagy vétek a sirás:
Esti vezeklés hajnal-pírban.

Aki él, az mind, mind örüljön,
Mert az Élet mindenkinek
Kivételes, szent örömül jön.

Én vétkeztem, százszor vétkeztem,
De már jön a megjobbulás,
Már az örömet látni kezdem.

Már megragyog fénnyel az Élet,
Mindennemű s mindenkié:
Milyen nagy, áldott fényességek.

Akárki helyén éltem volna,
Életem éltem egyaránt,
Ujjongva avagy panaszolva.

És akármi is fog már jönni,
Mielőtt végleg elmegyek,
Meg fogom ezt szépen köszönni.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 30, 10:07:31
Ó, állj meg itt, s gondolj rám, idegen! Voltam én is, mint te, oly eleven. S leszel te is halott, mint én vagyok. Készülj: vár rád a sír s az angyalok.
 
/ Eric Knight / <- Ő írta például a  Lassie hazatér című regényt.

*-*

Fázom. Miért tagadjam, emberek? A szívem is gyökérig didereg. A tél sötét árnyéka ráterül s egy hang borzongat néha: Egyedül...

/ Áprily Lajos /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 30, 10:11:17
Szép Ernő: A bánat útja


Egyszer csak felkerekedtem,
A hátamra zsákot vettem,
Botot vágtam száraz fáról,
Elmentem erről a tájról,
Mentem, mentem, mendegéltem
Mindenfelé ahol éltem.
Minden könnyem összeszedtem,
Kit szememből elejtettem
Harcmezőről vérből, sárból,
Hoteleknek vánkosáról,
Szép leány keze fejéről,
Hű könyveknek leveléről,
Temető hideg kövéről,
Szegényeknek küszöbéről.

Összeszedtem minden szómat,
Visszacsaltam minden óhmat,
Sóhajaim elkapkodtam
Mindent felgombolyítottam,
Boldog órám után jártam,
Boldog órám nem találtam,
Lépéseim mind megleltem,
A nyomát mind felemeltem.

Mindentől amihez értem
Sorba bocsánatot kértem,
Mindent megköszöntem híven,
Amitől csak fájt a szívem.
Elbúcsúztam a világtól:
A tengertől és a fáktól,
Kerti, mezei virágtól,
Kezemet nyaló kutyáktól.

Zsákomat hátamra véve
Mentem a világ végére,
A világ végén leültem,
A nagy csendnek úgy örültem
És azóta mind csak nézem
A felhőket fenn az égen.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 30, 16:02:08
Demjén Ferenc: Gyertyák

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.


Égig érjen a fény, és mi úgy szereténk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.


Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 30, 16:06:56
Kovács Ákos: Az éj felén túl

Az éj felén túl

ülök a csönd hideg kövén
a sötétség méri a perceket
nem csodálkozom ítéletén
hogy boldognak lennem nem lehet

az éj felén túlról ha visszanézek
látom kezemre könny csorog
és bőröd illatát idézem
mint majd engem idéznek verssorok

arcod nem az én párnám nyomja
gazdád legeltet tűző napon
bomlott vagyok: az eredet bolondja
vágtatnék váltott szavakon

hozzád aki anya és angyal
fájdalmas dísz a lelkemen
szólítlak minden mozdulattal
asszonyom és egyetlenem
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 30, 16:27:46
Ernesto De Curtis: Non ti scordar di me / Don't forget me

ANDREA BOCELLI (HQ) NON TI SCORDAR DI ME / DO NOT FORGET ME (http://www.youtube.com/watch?v=CVpjQPU4Abs#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Ismo 2011, 10 30, 16:55:00
Republic- Engedj közelebb (http://www.youtube.com/watch?v=ImUHEs7E7SM#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 30, 17:45:32
"Néha valaki nem azért emel falat maga köré, hogy távol tartsa a többieket, hanem azért, hogy megbizonyosodjon arról, ki az aki törődik vele annyira, hogy ezeket a falakat áttörje." ;)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 10 30, 21:26:06
A "hol voltál" több, mint egy egyszerű kérdés. Aki ezt kérdezi, egyben azt is mondja: "hiányoztál", "veled szerettem volna lenni".

Paulo Coelho


Ó szerelem tüze, jobb százszor, ha megéget,
Mint sértetlen maradni s meg nem ismerni téged!

Karinthy Frigyes


A butaság a legjobb narkózis: halálig tart.

Somogyi Tóth Sándor


: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 31, 05:01:44
"A vágy gyakran nagyon kegyetlen tud lenni. Ha a vágyam vezet, nagyon kegyetlen tudok lenni. A vágy néha elpusztítja a tárgyát. A szeretet arra való, hogy az ember megfékezze a vágyát egy kicsit, legalább annyira, hogy ne pusztítsa el azt, akire vágyik. A vágy és a szeretet mindig játszik egymással. A vágy mindent akar, a szeretet pedig azt mondja, vigyázz, nehogy elpusztítsd azt, amire vágysz."
/ Feldmár András /

**--**--**

‎"Úgy látszik, törvény és természet parancsa, hogy az ember önfeledten rohanjon megtalált élete, boldogsága, szerelme felé. Igen, ha nem reszketünk az izgalomtól. Mert az, aki meggyötörve és felőrölve kerül ki a csapások kegyetlen sorozatából, az még boldogságában is kétkedik, mérlegel, óvatos. Attól tart, vajon nem rontja-e meg átkával azt, akit szeret. Mintha sorsa fertőzne. S csak óvatosan közeledik az örömhöz. Újra feltárul a paradicsom kapuja. De mielőtt belépne, megáll és figyel."
/ Victor Hugo /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 31, 11:39:10
Tanuljuk meg, hogy barátságunkat más iránt akkor mutassuk ki, amíg él és nem a halála után.
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 31, 15:28:02
  
Márai Sándor : A gyertyák csonkig égnek (részlet)

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod,hogy a pohár semmi más, csak pohár. S egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is...

Aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid vagy gyomrod, szíved. Így öregszik az ember, részletekben. Aztán egyszerre öregedni kezd a lelked: mert a test hiába esendő és romlandó, a lélek még vágyakozik és emlékezik, keres és örül, vágyik az örömre. S mikor elmúlik ez az örömvágy, nem marad más, csak az emlékek vagy a hiúság; s ilyenkor öregszel igazán, végzetesen és véglegesen. Egy napon felébredsz, s szemed dörzsölöd: már nem tudod, miért ébredtél? Amit a nap mutat, pontosan ismered: a tavaszt vagy a telet, az élet díszleteit, az időjárást, az élet napirendjét. Nem történhet többé semmi meglepő: még a váratlan, a szokatlan, a borzalmas sem lep meg, mert minden esélyt ismersz, mindenre számítottál, semmit nem vársz többé, sem rosszat, sem jót... s ez az öregség. Valami él szívedben, egy emlék, valamilyen homályos életcél, szeretnél viszontlátni valakit, szeretnél megmondani vagy megtudni valamit, s tudod jól, hogy a pillanat majd eljön egy napon, s akkor egyszerre nem is lesz olyan végzetesen fontos megtudni az igazat, és válaszolni reá, mint ezt a várakozás évtizedeiben hitted. Az ember lassan megérti a világot, s aztán meghal. Megérti a tüneményeket és az emberi cselekedetek okát. Az öntudatlanság jelbeszédét... mert az emberek jelbeszéddel közlik gondolataikat, feltűnt neked? Mintha idegen nyelven, kínai módon beszélnének a lényeges dolgokról, s ezt a nyelvet aztán le kell fordítani a valóság értelmére. Nem tudnak önmagukról semmit. Mindig csak vágyaikról beszélnek, s kétségbeesve és tudatlanul leplezik magukat. Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, s élvezni és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak... Igen, egy napon eljön az igazság megismerése: s ez annyi, mint az öregség és a halál. De akkor ez sem fáj már.”


MÁRAI SÁNDOR: A gyertyák csonkig égnek (részlet) (http://www.youtube.com/watch?v=cacZKmwS9eY#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 10 31, 19:19:59
"A szerelem a másik személybe vetett hit megnyilvánulása, melyet mindig titokzatosságnak kell körüllengeni. Minden percét meg kell élni és ki kell élvezni, de ha megpróbáljuk megérteni, a mágia elillan."

Paulo Coelho



"A világon mindennek van titka. A szerelemnek is. Például a mindennapi szerelmen kívül lehetséges olyan is, amely egy nőt és egy férfit egy addig nem létezett dolog megteremtésével vagy felfedezésével fűz össze."

Salamon Pál


.......................................................................
Humoros idézet:


"Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről."

Woody Allen

.........................................................................

"A sűrű éjben fény leszek,
Mi távolból hozzám vezet,
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek,
Ha szomjazol, én víz leszek,
S ha átölel majd két kezed,
Bármi lesz, bármi vár,
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már."
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 31, 19:31:55
dr. Papp Lajos (szívsebész): Az én miatyánkom


Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor, kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj: MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a rossz: - Merre van Istene!
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram, SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a nagyvilág,
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor a Pokol szabadul a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba, hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram, JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó lélek, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba, hajtsd meg homlokod,
S mondd: URAM, LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a kisember fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a gazdag milliót költ: hogy éljen,
S millió szegény a nincstől hal éhen,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed,
S kérd: URAM, ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, - sőt, ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy tagadd meg ŐT,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:
Uram, segíts, S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged meg becsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak...
Ó lélek, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram, MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a nagyhatalmak a békét tárgyalják,
Mikor a béke sehol, csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt? ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó lélek, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a rossz, támad, s tombol...
URAM, MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!

ÁMEN.

UTÓHANG

S akkor megszólal a MESTER, keményen - szelíden,
Távozz Sátán - szűnj vihar!
BÉKE, s CSEND legyen!
Miért féltek kicsinyhitűek?
BÍZZATOK! Hisz' én megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!
Hűséges kis nyájam, ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,
S a végső időkig - VELETEK MARADOK!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 10 31, 19:41:36
  
Kovács Ákos: Az éj felén túl

Az éj felén túl



 :ok:  :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 10 31, 22:10:10
Wass Albert:Mese az erdőről     (ez kicsit hosszabb lélegzetvételű, de megéri elolvasni. szerintem)
 

Tudnod kell, kedvesem, hogy amikor a Jóisten a világot megteremtette, és már mindennel készen volt, összehívta négy legkedvesebb angyalát, hogy szétossza közöttük a világ kincseit. Az igazi kincseket.
Egyiknek a jóságot adta, hogy szálljon vele az emberek közé, és mindenkinek a szívébe tegyen egy kis darabkát.
A másodiknak a szeretetet adta, s a harmadiknak a békességet. Az angyalok pedig leszálltak a kincsekkel a földre.
Odamentek sorra minden emberhez. Az emberek azonban lezárták szíveiket nagy, súlyos lakatokkal. Gyűlölet, irigység, rosszindulat, kapzsiság őrizték a lakatokat. Isten angyalai hiába mentek egyiktől a másikig, a szívek nem nyíltak meg, s ők nem tehették beléjük a Jóisten ajándékait. A Jóisten pedig, aki mindent lát, látta ezt is és nagyon elszomorodott. Mert tudta, hogy baj lesz ebből. Háborúság, nyomor és pusztulás. Gyűlölet lakozik majd az emberek házaiban és jajgatástól lesz hangos a föld.
S ahogy a Jóisten ott szomorkodott, egyszerre csak elébe lépett a negyedik angyal, akiről bizony meg is feledkezett volt, és ezt mondta:
Hallgass meg engem, édes, jó Istenem! Lám, odaadtad angyaltársaimnak a jóságot, meg a szeretetet, meg a békességet, de ők bizony nem érnek velük semmit, amíg az emberek szíve zárva marad. Add nekem az erdőket, és én majd megnyitom velük az emberek szívét!
A Jóisten rácsodálkozott a kicsi angyalra, de aztán elmosolyodott, és ez a mosolygás olyan volt, mint amikor a nap fénye átragyog a felhőkön.
Próbáld meg, lelkecském, - mondta kedvesen a Jóisten, ahogy kívánod, neked adom az erdőket.
Azon a régi napon tehát Isten angyala lejött, hogy megszépítse az erdőt.
Kacagtak a fák, a virágok és a rétek. Kacagtak a manók és a tündérek, és fent a szikla tetején.
Csak öreg Csönd bácsi nem kacagott, hanem megrázta bosszúsan hosszú zuzmószakállát, úgy, hogy a kicsi csigák alig tudtak megkapaszkodni benne. Összehúzta köpenyét és messzire elhúzódott onnan, be az erdők legsötétebb mélyébe, mohos fák és még mohosabb sziklák közé.
Így na, - mondotta elégedetten az angyal, mert tetszett neki, hogy az erdő megéledt. Így na, most már rendben van minden.
Az erdő pedig élni kezdett. Úgy éppen, ahogy most is él. A szellő, akit ruhája ráncaiból rázott elő az angyal, járta a fákat, és a fák suttogva beszélgettek egymással. Úgy mint ma is, éppen úgy. Vén fák odvában, sziklák üregeiben, bozótok sűrűjében matattak a manók, s tanítgatták az állatokat mindarra, amit tudni jó és hasznos. Mint ma is, éppen úgy. Tisztásokon, rejtett nyiladékok napfoltjain virágok nyíltak, s minden virágban egy tündérke lakott, hogy minden madár idejében megtanulja a maga dallamát, és senki az erdőben mérges bogyót ne egyék. Énekeltek, fütyörésztek, csiviteltek a madarak, mesélt a forrás. A Visszhang pedig ült a sziklán halványkék ruhában, és lógatta a lábát. Akárcsak ma, éppen úgy.
Az angyal pedig látta, hogy szép az erdő, és elindult, hogy megkeresse három társát: a Jóság angyalát, a Szeretet angyalát és a Békesség angyalát.
Gyertek, - mondta nekik, az erdő majd megnyitja az emberek szívét, és ti elhelyezhetitek benne a magatok kincseit.
Bevitte őket az erdő mélyébe, ott a legszebb tisztásra, amit azóta is Angyalok Tisztásának neveznek. Ott megpihentek és várták az embereket.
Jött az első. De hiába daloltak a madarak, hiába virágoztak a virágok, hiába suttogtak a fák, és hiába mesélte legszebb meséit a forrás, az ember nem látott és nem hallott meg mindebből semmit. Fejszét fogott, levágott egy fát, és elment vele. Szíve nem nyílt meg egyetlen pillanatra se. Rontó-ember volt.
Az angyalok nagyon elszomorodtak, amikor látták, hogy hiába szép az erdő, a rontó-ember nem látott meg belőle semmit. Megsiratták a szerencsétlent, amikor elment zárt szívvel, hidegen. Ez volt az első harmat a földön. Az estéli harmat. Angyalok könnye.
Aztán jött a második ember. Jött, de ő se látott meg semmit az erdőből. Vakon és süketen haladt a maga útján, fejét lehajtva hordta, és száraz rőzsét gyűjtött. Száraz ágakat keresett csupán az élő, csodaszép erdőben. Az ő szíve se nyílhatott meg. Jött és elment. Gyűjtő-ember volt, közönyös ember. Az angyalok megsiratták őt is, még jobban, mint az elsőt. És ez volt a második harmat az erdőn. A hajnali harmat.
Búsan álltak az angyalok a tisztás közepén, és sírtak. Siratták az embereket, akik nem látják meg a szépet. Sírtak a fák is, sírt a szellő, a virágok, a tündérek a virágokban. A patak is sírt, a csönd is sírt.
És ekkor jött a harmadik ember. Jött, megállt a tisztás széliben, és meghallotta sírni az erdőt. Meglátta a virágokat, a fákat. Meghallotta a csermelyt. És halkan mondta:
Istenem, milyen szép…
És abban a pillanatban lehullt a szívéről egy nagy, rozsdás lakat.
Akkor kelt a nap. Kacagó sugarai aranycsikókon nyargalták végig a fák tetejét. Szempillantás alatt felszáradt a harmat, szétfoszlottak a ködök. Ragyogott a kék ég, csillogtak a fűszálak. Egy sárgarigó felröppent a legmagasabb fenyő tetejére, és vidámat, nagyot füttyentett.
És erre egyszerre megszólalt minden madár. Kacagtak a virágok, és kacagott a patak. Tündérek táncoltak a fák alatt, bukfencet vetettek örömükben a manók. A szellő megcsiklandozta a fák leveleit, és fent a sziklán tavaszillatú madárdalokat énekelt a visszhang.
Milyen szép! – mondta még egyszer az ember.
Az angyalok pedig odaléptek hozzá, egyenként, lábujjhegyen és nyitott szívébe beletették a kincseket. A jóságot, a szeretetet és a békességet. Magasan, fönt az égben, fehér felhőtutajon a Jóisten ült, maga. És alámosolygott a földre.
Így volt ez bizony, lelkecském, s így van azóta is. Háromféle ember él a világon: a rontó-ember, a gyűjtő-ember és a látó-ember. Te látó-ember leszel, ugye?
Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted egy rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt is az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniük kell.
A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündér les rád. Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek.
De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen rád kacagnak. De akkor már a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről.
Csönd bácsi, az öreg, ő csak a fák közül, vagy egy szikla mögül les reád.
Kacagsz vagy énekelsz? A napsütötte sziklacsúcson egy kék ruhás lányka ül, lábait lógatja, és hangodra vidáman visszakacag. Te már ismered őt is ebből a meséből. Csönd bácsi nagyobbik leánya, Visszhang a neve.
Haladj bátran, egyre mélyebben az erdő közé. A fák alatt láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye ez. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi embernek zárva marad a szíve a szép előtt.
De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. Mosolyognak a fák is. A virágok legszebb ruhájukat öltik magukra, és megdobálnak láthatatlan puha illat-labdáikkal. Minden olyan szép, puha, és illatos körülötted, minden olyan tiszta és barátságos. Csak haladsz az erdőn át és arra gondolsz, hogy szép. A virágok, ahogy nyílnak. A fák, ahogy egymás közt suttogva beszélgetnek. A forrás, ahogy csobog. A madarak, ahogy dalolva, fütyörészve, csivitelve szökdösnek ágról-ágra. A mókusok, a nyulacskák, minden. Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép
És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket ember számára teremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Te minderről semmit nem tudsz akkor. Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek, körülötted, és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül és jóságosan alámosolyog.
Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszok hozzád, te mégis jóval viszonzod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon.
Csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 01, 07:14:23
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin: Ég veled, barátom

Ég veled, barátom, isten áldjon,
elviszem szívemben képedet.
Kiszabatott: el kell tőled válnom,
egyszer még találkozom veled.
 
Isten áldjon, engedj némán elköszönnöm.
Ne horgaszd a fejedet, hiszen
nem új dolog meghalni a földön,
és nem újabb, persze, élni sem.

(Rab Zsuzsa fordítása)


/*/*/*/

Juhász Gyula

Az élet nagy harcában vesztesek.
Belátják, hogy az ő ügyük bukott
S a sápadt arcú, fáradt Brutusok
Kardjukba dőlnek és lefekszenek.

Méltók reá, hogy megsirassuk őket,
Mi boldogok, kik élni még tudunk,
Bár százszor vesztünk és százszor bukunk,
Míg sorsunk lassan varrja szemfedőnket.

De azokat siratni nem szabad,
Akik emelt homlokkal halni mennek,
Merész hajósai a végtelennek,

Kik látva a tolongást itt alant:
Közönnyel félreállnak s mosolyogva
Elindulnak szebb fényű csillagokba.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 01, 14:24:02
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez

A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.

Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél ujra,
kamaszkorom kútjába visszahullva

féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, - remélem ujra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;

csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
megjártam érted én a lélek hosszát,

s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2 x 2 józansága hull rám.

/ Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. augusztus-szeptember /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 01, 14:28:07
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez (http://www.youtube.com/watch?v=NHo0pxm6KDE#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 01, 15:55:44
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este.
Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.

Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra.
Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon?
Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk?
És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e?
Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;
zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager
őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.

Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel,
hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben,
szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, -
jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,
s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat.

Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák
ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már.
Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság
és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra
rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek,
s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya
lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben.

Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

/ Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. július /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 01, 19:37:03
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.

/ Márai Sándor /

 :ok:  :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 08:55:42
Szép napot!

Egy mosoly semmi más
Neked adom Reád vár,
Néha felemás, néha szomorkás,
De Neked szól, s ettől más!

Csak egy pillanat mi tova illan,
De emléke mindig Veled van,
Ez lészen bánatod orvossága,
Nagy kincs e szomorú világban!

Ingyen adom nem kérek semmit,
Cserébe a bánatod hagyd itt,
Akaszd bánatod a fogasra,
S ha elmész hagyd magára !!!

 :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 11:02:05
Srácok. Az lehet, hogy az emberrel csupa rossz dolog történik egy jó darabig, aztán egyszerre csak elkezdenek jönni a jók? Egymás után?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 12:44:19
Krúdy Gyula a női szépségről (http://www.youtube.com/watch?v=ac9l9vmA4f4#)

 :ok: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 13:20:32
(az asszonypajtinak ;) bár nem olvassa a PFC-t)

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 15:18:42
"Ha nem tudom, hogy visszajössz egy napon, valószínűleg én indulok el, tegnap vagy húsz év előtt, hogy megkeresselek, London mellett, a házadban vagy a trópuson, a malájok között vagy a pokol fenekén. Mert megkerestelek volna, ezt tudod jól."

Márai Sándor - A gyertyák csonkig égnek - a magányról (http://www.youtube.com/watch?v=XYu5oMu0rDw#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 16:59:34
TÓTH ÁRPÁD: AZ ÖRÖM ILLAN

Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép szeme,
Lágy hangja halkuló zene,
S lebbennek szőke tincsei.


Itt volt hát? jaj, nem is hiszem,
Már oly kusza a tünde rajz.
Mint visszafénylő, kedves arc
Szétrezgő képe vad vizen.


Mint lázálomkép, lenge árny,
Cikázó galambsziluett
Lánggal égő város felett:
Füst közt vonagló gyenge szárny.


Egy holt csillagról árva fény,
Mely milljom éve untalan
Száll ájultan és hontalan
A végtelen tér jég ürén.


Édeni pajtás, égi kéz,
Feldobná szívünk a poros,
Vak légbe, mint vidám, piros
Labdát, de jaj, a szív nehéz.


Itt volt hát? -- ó, Öröm, Öröm,
Egy szóra még, egy percre még!
Ó, mondd, az ég fenn ugye kék,
S az élet méze nem üröm?


Az Öröm illan, ints neki,
Még visszabúsul szép szeme,
Lágy hangja elfúló zene,
S ezüstfehérek tincsei...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 17:09:18
Wass Albert: Te és a világ - Vágy és öröm

Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos hogy kevés vágyad legyen.
 
A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész.
 
Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek.
 
Örvendj a hóvirágnak, az ibolyán és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.
 
Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 17:19:30
Wass Albert: Elkésett szerelmeslevél....

Bocsásd meg, hogy csak ma írom
hozzád e régvárt levelet,
mikor az elfutott időt
már visszahozni nem lehet,
mikor lassan hajlott lett vállunk,
hajunk deres, kedvünk nehéz...
Bocsásd meg, hogy ily nagyot késett,
Szinbád, a vidám tengerész.

Hajómat hullámok dobálják,
ringattak színes tengerek,
tündérek, sellők, boszorkányok
bűvöltek a vizek felett.
vihar tülkölt olykor, s vérszínű
tornádó csalta ki merész
birokra kedvem... s ment, dalolt
Szinbád, a vidám tengerész.

Nem gondol Rád? Ki tudhatja,
mire gondol a csönd a mélyben,
míg fönt orkánok orgonálnak
és bőg a szél, s a gyilkos szélben
árbóc ropog, vitorla reccsen,
az élet olcsó, úr a vész...
Így élte életét bolondul
Szinbád, a vidám tengerész.

De olykor, ha leszállt az éj,
hullám pihent s a szelek álltak,
csönd volt s a csillagok feredni
korallos szűz mélységbe szálltak:
mint kit titkos varázslat vert meg,
szíve üres lett és nehéz,
s korlátnak dőlve messze nézett
Szinbád, a vidám tengerész.

S tenger fölött, idő fölött
mint halvány, messzi csillagot,
a csillagpárás éjszaka
egy álomarcot ringatott.
Az arcodat. S felzajlott távol
egy emlék, édes, mint a méz...
Rád gondolt és nagyot sóhajtott
Szinbád, az árva tengerész.

S ma vén hajómon elborongva
ím látod: Rád emlékezem.
Tépett vitorlám rongyait
búcsúkendőként lengetem.
Oly rengeteg sok, amit érzek,
s amit mondhatok, oly kevés:
Csak téged hordott szíve mélyén
Szinbád, a hűtlen tengerész.

Te voltál én, és én Te voltam.
Menekültem, s jöttél velem.
Te voltál, kedves, legelső
s a legutolsó szerelem
S mint koldussá lett vén kalóz,
prédált kincsére visszanéz:
úgy gondol ma Rád búcsúzóul
Szinbád, az öreg tengerész.

Mondják: talán még élünk egyszer,
- Ki tudhatja az igazat?
De ha így lesz, új életében
örökre melletted marad.
Vitorlát bont majd, színeset,
illatos víg szelet idéz,
s dalolva száll tengerre Véled
Szinbád, az örök tengerész.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 02, 21:51:16
Ez ugyan egy filmrészlet, de szerintem elfér itt.
Nekem a kedvenc 10 között van, bár lehet, hogy még az 5-ben is!

Holt költők társasága (http://www.youtube.com/watch?v=szxaONCicjg#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 03, 06:08:41
"A barátság átérzi a bút és a fájdalmat.
Vigaszt nyújt mely feledtet bánatot és rosszat.
Benne közös a vigalom és az öröm,
Ezért fontos a barátság az emberek között!
Ha egy barát kell,s tiszta szeretet,
Tárd ki a szíved,s nyújtsd felé két kezed!
Benne nem csalódhatsz,ennyit mondhatok,
A szeretet kincs,melyet szívétől kapod!"


 :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 03, 09:38:03
A távolság igen nagy közöttünk,
De mi mégis összejöttünk.
Mert a barátság úgy is élhet,
Ha kezed el nem érhet.
Akire mindennap gondolunk,
Akihez szép szavakat szólunk.
Aki kicsit tudja titkaink,
És képletesen mindig visszaint.
Akivel értjük a kimondatlan szavakat,
Azzal a barátság el nem szakadhat!

 :taps: :taps:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 03, 12:32:38
Imádok élni, imádok élni,
Imádok nyári estén csillagokra nézni.
Lalla la-la, lalla la-la,
De jó, hogy élek!

Imádok adni, imádok kapni,
Imádok önfeledten boldogan kacagni.
Lalla la-la, lalla la-la,
De szép az élet!

Imádom azt, ha csókot adsz,
Imádom, hogyha reszket ajkad ajkamon.
Ha szól a jazz, imádom ezt,
Ezerszer el kell mondanom.

Imádok élni, imádok élni,
Imádok bátor szívvel semmitől se félni,
Várni terád, vigyázni rád,
Szeretni téged.

Lalla la-la, lalla la-la
De jó, hogy élek!

 :taps: :taps:

Csinibaba - Filmzene - Imádok élni (http://www.youtube.com/watch?v=ULukq-NWbdg#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 03, 12:38:51
Radnóti Miklós: Nem tudhatom

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 03, 15:28:54
Magyar Petra: Ennyit szeretnék...


Mi ez? Mi felemel, majd a mélybe dob?
Akartam, hogy szeressek, akkor is, ha fáj.
De hogyan fájhat ennyire, áruld el, hogy?
Mit úgy akartam, most eldobnám.

Annyi mindent akartam,
Túl sokat vesztettem.
Ezért küzdenem kellett volna,
Hibáztam, mindent mit tudtam, elfeledtem.

Olyan könnyen engedted el a kezem,
Hirtelen véget ért a varázs,
Csak a hideget érzem,
A lángok rég eltűntek, talán kihunyt a parázs.

Hogy nincs helyem világodban,
Már látom, csak fel kell fognom,
Hogy már nem én vagyok álmodban
Tudom, hisz` rideg szemedben látom.

Csupán két ismerőssé váltunk.
Marja lelkem a csúf igazság,
Jégverem lett közös világunk,
A semmiért vesződni kár.

Szeretlek-e? Nem akarlak,
Hibáid mind semmiségek,
Csak téged zavarnak,
Bolond gondolatok rabul ejtenek.

Hogy fáj-e? Fáj, de mégsem.
Üres itt minden, csend vár.
Még a jégszív is megtörhet,
Olvadhat is akár.

Fáj, ha látnom kell téged,
Ledönteni nem tudom szíved falát
Gyenge vagyok hozzá. Rohannék érted,
Árkon-bokron át.

De csak állok, fejem elfordítom.
Van ott valaki? nem láttam senkit.
Csupán szivárványon túli álom,
Hogy az élet most hátat nem fordít.

Az út, amin járunk elágazik,
Talán még látjuk egymást,
Ha a két ösvény újra találkozik,
Nem lesz többé búcsúzás.

Szeretném hallani gondolataid,
Hallani csak hozzám szóló szavaid,
Hogy elfeledd sérelmeid, engedd el érzéseid, törd át gátjaid,
Csak csipet boldogságot neked vagy nekem - ennyit szeretnék.
    
(2011. szeptember 7.)

A szerző engedélyével.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 03, 16:15:02
Vááááááá, srácok! Hallgassátok meg!!! Még 9 perc sincs, megéri! Akár a háttérben is mehet ;)

MEDLEY (HQ) Pavarotti - Domingo - Carreras / The Three Tenors (http://www.youtube.com/watch?v=c2_uxZrx-B0#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Kromosome 2011, 11 03, 20:47:09
  
Radnóti Miklós: Nem tudhatom



A legszebb versek egyike! :) Még most is kívülről tudom, és kiráz tőle a hideg, akárhányszor olvasom.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 03, 22:41:18
  
A legszebb versek egyike! :) Még most is kívülről tudom, és kiráz tőle a hideg, akárhányszor olvasom.

 :ok: :ok:

Esetleg lehet beszúrni a kedvenc verseket ;) Ne csak én törjem magam :)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 12:54:41
Benkő Péter-Már nem (http://www.youtube.com/watch?v=PI2t33hCXso#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 13:11:31
József Attila: Kész a leltár

Magamban bíztam eleitől fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 15:55:45
Ágnes - Radnóti Miklós: Áhitat (HQ) (http://www.youtube.com/watch?v=jc_OtRN9juE#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 16:20:04
Pilinszky János: A tengerpartra

A tengerpartra kifekszik a tenger,
a világ végén pihen a szerelmem,
mint távoli nap vakít a szivem,
árnyéka vagyunk valamennyien.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 16:53:11
József Attila: Óda

1

Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyû szellôje, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz -
idesereglik, ami tovatûnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz.

Nézem a hegyek sörényét -
homlokod fényét
villantja minden levél.
Az úton senki, senki,
látom, hogy meglebbenti
szoknyád a szél.
És a törékeny lombok alatt
látom elôrebiccenni hajad,
megrezzenni lágy emlôidet és
- amint elfut a Szinva-patak -
ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken,
fogaidon a tündér nevetés.

2

Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövô, fondor magányt
s a mindenséget.
Ki mint vízesés önnön robajától,
elválsz tôlem és halkan futsz tova,
míg én, életem csúcsai közt, a távol
közelében, zengem, sikoltom,
verôdve földön és égbolton,
hogy szeretlek, te édes mostoha!

3

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.

Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
ôrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak,
te kedves, szép alak,
lényed ott minden lényeget kitölt.

A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.
Ízed, miként a barlangban a csend,
számban kihûlve leng
s a vizes poháron kezed,
rajta a finom erezet,
föl-földereng.

4

Óh, hát miféle anyag vagyok én,
hogy pillantásod metsz és alakít?
Miféle lélek és miféle fény
s ámulatra méltó tünemény,
hogy bejárhatom a semmiség ködén
termékeny tested lankás tájait?

S mint megnyílt értelembe az ige,
alászállhatok rejtelmeibe!...

Vérköreid, miként a rózsabokrok,
reszketnek szüntelen.
Viszik az örök áramot, hogy
orcádon nyíljon ki a szerelem
s méhednek áldott gyümölcse legyen.
Gyomrod érzékeny talaját
a sok gyökerecske át meg át
hímezi, finom fonalát
csomóba szôve, bontva bogját -
hogy nedûid sejtje gyûjtse sok raját
s lombos tüdôd szép cserjéi saját
dicsôségüket susogják!

Az örök anyag boldogan halad
benned a belek alagútjain
és gazdag életet nyer a salak
a buzgó vesék forró kútjain!

Hullámzó dombok emelkednek,
csillagképek rezegnek benned,
tavak mozdulnak, munkálnak gyárak,
sürög millió élô állat,
bogár,
hinár,
a kegyetlenség és a jóság;
nap süt, homályló északi fény borong -
tartalmaidban ott bolyong
az öntudatlan örökkévalóság.

5

Mint alvadt vérdarabok,
úgy hullnak eléd
ezek a szavak.
A lét dadog,
csak a törvény a tiszta beszéd.
De szorgos szerveim, kik újjászülnek
napról napra, már fölkészülnek,
hogy elnémuljanak.

De addig mind kiált -
Kit két ezer millió embernek
sokaságából kiszemelnek,
te egyetlen, te lágy
bölcsô, erôs sír, eleven ágy,
fogadj magadba!...

(Milyen magas e hajnali ég!
Seregek csillognak érceiben.
Bántja szemem a nagy fényesség.
El vagyok veszve, azt hiszem.
Hallom, amint fölöttem csattog,
ver a szivem.)

6

(Mellékdal)

(Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kihûl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:

Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendô, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.)

1933. június
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 16:54:01
Azért a Mácsai Pál tud verset mondani, az már igaz! Nem is mondja, éli!

József Attila: Óda (http://www.youtube.com/watch?v=uwUCH3UhQ0U#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 17:08:02
Biegelbauer Pál utolsó írása

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ékkőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak vannak, nem tesznek semmit és létük csodája önmagunk csodájának felismeréséhez segít.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. De mit tegyek - ha nem érinthetlek szellőként, sem friss forrásvízként s nem vethetek rád óvó árnyékot, mint a dúslombú fa? Ember vagyok és fizikai valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy megérintselek a tekintetemmel, a hangommal vagy a kinyújtott kezemmel. Lehet, hogy mire az érintésem eljut hozzád, a testem már régóta az enyészeté.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik.

+

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Mert nem lehet szólni. Minden szó a teljességet töri darabokra. Csak a csend igaz. A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend a változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszülte tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesűrítetté, az időtlent időbeágyazottá, a változatlant változás-látszatúvá varázsolja.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a szavakkal. Mert minden szó igaz, benne a változatlan, időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban nyilatkozik meg. Mert minden szó a csend szava, minden szó a csend törődése, minden szó a csend odaadottsága. Mert minden szó teremtés. Minden szóban a teremtő csend és a teremtett szó eggyé válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé válik. Ez az érintés teljessége. Minden szóban a teljesség van jelen.

+

Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét nem lehet üres lapokkal megírni. Az csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy a szavaim olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 17:52:13
Arra a kérdésre, hogy kit miért szeretünk, nem tudunk válaszolni.
Azért, mert szép? Van nála szebb. Mert okos? Van nála okosabb. Mert kedves? Van nála kedvesebb. És hiába a válaszkísérletek, nem mondanak semmit. Nem tudjuk miért szeretjük a másikat, csak szeretjük. És boldoggá tesz maga a tény, hogy szerethetjük. És mert szeretjük, látjuk. Látjuk annak, aki és olyannak amilyen... Csodának.

Biegelbauer Pál
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 21:32:07
‎"Az ember sosem szűnik meg álmodni. Létezésünk során számtalanszor előfordul, hogy álmaink viharosak, és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy tovább álmodjunk, különben meghal a lelkünk."

Paulo Coelho


**--**

Boldog vagyok, mert van egy igaz barátom.

Baszkupapa   :taps: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 22:22:59
Tóth Attila: Álommanó

Lopva oson, fut az ágyon,
a szépen vetett noszolyákon.
Hogy ne vedd észre halkan lépdel,
azt fürkészi merre nézel.

Nagy zsák a vállán,
úgy áll a párnán.
Ott áll türelmesen várva,
így telik az éjszakája.

Amikor már ásításod látja,
kinyílik a mesék zsákja.
Van ott álom mesés, s fakó,
hogy mennyi szép nem is elmondható.

Szépen benyúl szűk zsebébe,
álomport vesz kis kezébe.
Esti álmod kiválasztja,
a szemedre ráragasztja,
meghinti szép álomporral,
aztán gyorsan tovanyargal.

Jó8
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 04, 22:28:54
Ehhhh.. Ezt még ;) Imádom József Attilát, mondtam már?

József Attila: Szép csöndesen aludj

Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már.
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.


Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.


Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.


Csönd van
A virágok most megbocsátanak.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 05, 10:38:01
József Attila: Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek,
kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg.
Szalmazsákomra fektetlek,
porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is.
Hanem, akkor hagyj nékem is,
én is örökké éhes vagyok.

Ha megszeretlek,
kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 05, 10:38:40
József Attila: Kopogtatás nélkül (http://www.youtube.com/watch?v=BHF4rWXXCUA#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 05, 10:49:06
Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!

Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, bárhol a nagy világon
könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
eredj…
Szállj mint a fecske, délnek,
vagy északnak, mint a viharmadár,
magasából a mérhetetlen égnek
kémleld a pontot,
hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen
hiszed: a hontalanság odakünn
nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
hogy odakünn a világban nem ácsol
a lelkedből, ez érző, élő fából
az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának
észrevétlen ezer új hangja támad,
süvít, sikolt,
s az emlékezés keresztfáira
téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt,
ki rab hazában élni nem tudott
de vállán égett az örök kereszt
s egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
meglátogatták az itthoni árnyak,
szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
a szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták…
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett:
inkább, semmint hordani itt a jármot,
szórd a szelekbe minden régi álmod;
ha úgy látod, hogy minden elveszett,
menj őserdőkön, tengereken túlra
ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában,
leszek az alj a felhajtott kupában,
az idegen vérben leszek a méreg,
miazma, láz, lappangó rút féreg,
de itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang,
mely temet bár: halló fülekbe eseng
és lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyujtózsinór,
a kanóc része, lángralobbant vér,
mely titkon kúszik tíz-száz évekig
hamuban, éjben,
míg a keservek lőporához ér.
És akkor…!!

Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de addig, varjú a száraz jegenyén:
én itthon maradok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 05, 16:36:33
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: tárgyesetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

Csók ha adják, százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.

Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.

Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet,
tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet,

Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

Több szélhámost lefüleltek,
erre sokan felfüleltek.
Kik a népet felültették,
mindnyájukat leültették.

Foglár fogán foglyuk van,
nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

Főmérnöknek fő a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.

Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
országának nevében a követ követ követ.

Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.

Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

Ingyen strandra lányok mentek,
minden előítélettel mentek,
estefelé arra mentek,
én már fuldoklókat mentek.

Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget,
megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye, megértem,
anyósomat megértem, én a pénzem megértem.

Hibamentes mentő vagyok,
Szőke Tisza mentén mentem,
díszmagyarom vízbe esett,
díszes mentém menten mentem.

Szövőgyárban kelmét szőnek,
fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
lent is fent meg, fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul:
fent a lent és lent is fent.

Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
hagyma lapult kosarában, meg egy adag kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

Díjbirkózó győzött tussal,
nevét írják vörös tussal,
lezuhanyzott meleg tussal,
prímás várja forró tussal.

Határidőt szabott Áron,
árat venne szabott áron.
Átvág áron hat határon,
kitartásod meghat Áron.

Felment – fölment, tejfel – tejföl,…
Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

Magyarország olyan ország,
hol a nemes nemtelen,
lábasodnak nincsen lába,
aki szemes szemtelen.

A csinos néha csintalan,
szarvatlan a szarvas,
magos lehet magtalan,
s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára,
s lesz a darus darvas.

Rágcsáló a mérget eszi,
engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar
netán a toportyán féreg?

Egyesben a vakondokok
vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz
a kanon meg a kanonok?

Némileg vagy nemileg?
Gyakori a gikszer.
“Kedves egesz seggedre!”
köszönt a svéd mixer.

Arab diák magolja:
“tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel,
mertek, merték, mértek.”

Pisti így szól: “Kimosta anyukám a kádat!”
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: “Enyém, enyéd, enyé”,
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

A magyar nyelv, – remélem meggyőztelek barátom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 05, 16:36:45
Édes, Ékes Apanyelvünk (http://www.youtube.com/watch?v=oT4CKxZWpeg#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 05, 18:41:01
József Attila: Reménytelenül

Lassan, tünődve

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 05, 22:20:10
Lázár Ervin: A négyszögletű kerekerdő (részlet)

Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. Igen megörült, te is tudod, mennyire megörül az ember annak, ha megszeret valakit.
El is indult Dömdödöm, hogy majd odaáll az elé a valaki elé, és azt mondja: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt. Éppen azt mondta az egyik a másiknak: „Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a kertembe!…” Mi az, hogy „de ha még egyszer” – gondolkozott Dömdödöm –, akkor már nem fogja szeretni? Aztán jobban odanézett, s akkor ismerte meg a két asszonyt. Világéletükben gyűlölték egymást. „Ejha!” – mondta Dömdödöm, és odaért a templomtérre. Ott éppen egy zsinóros zekés poroszló püfölt egy rongyos gyereket. „Én szeretem az embereket – ordította a poroszló, és zitty! a somfa pálcával –, de azt nem tűrhetem…!” – óbégatta a poroszló, és zutty! a somfa pálcával. „Már megint ez a szó, már megint ez a szeretni szó!” – mormogott Dömdödöm, és elgáncsolta a poroszlót, s amíg őkelme feltápászkodott, ő is meg a rongyos gyerek is kereket oldott. S úgy futás közben fülébe jut egy beszélgetésfoszlány. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: „Én a világon a legjobban a pirított tökmagot szeretem.” Erre már igazán elkeseredett Dömdödöm, de ez nem volt elég, mert akkor meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: „Én igazán szeretlek.” „Mi az, hogy igazán?!– háborgott magában Dömdödöm. – Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha nem igazán, akkor az már nem is szeretet. S ha szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember, vagy sem.”
S akkor elgondolkozott ezen a szeretni szón. Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból és mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt előtte, rápillantott, és azt mondta: „Dömdödöm.” Azóta se hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 06, 11:08:48
Rómeó és Júlia: Miért fáj?

Kavargó, lázas emberek, arcukon percnyi élvezet.
Tombol a vágy mindenkiben, mitõl lett mindez idegen?
Szorít belül, és nem tudom, mi ez a görcsös fájdalom,
Mi ez a kínzó gyötrelem, ami rámtört hirtelen?

Miért fáj? Miért fáj?
Miért retteg a szívem, hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül, s a semmibe merül a lét!

Miért fél, szorít itt benn a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!

Sok régi társ, sok jó barát, ki hozzám mindig közel állt,
Oly furcsa, miért nem érzitek az itt ólálkodó halált?
Nevetünk folyton mindenen, tréfákat gyártunk szüntelen!
De lám a híres Rómeót legyûri most a félelem!

Miért fáj? Miért fáj?
Miért reszket a szívem, hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül, s a semmibe merül a lét!

Miért fél, szorít itt a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!

Miért fáj? Miért fél, ó, a szív?
A lelkem, a lelkem miért remeg?

Miért fél? Szorít, itt a szív!
A lelkem miért remeg, hogy jégvilág vár?
Egy dermedt temetõ! Egy gyászos, hófehér mezõ!

Miért fél, szorít, itt a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!
Miért fél a szív?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 06, 15:06:03
Hajdú Levente: A bohóc könnyei

Csak játszom úgy, mint te, vagy bárki más,
az élet barkácsolta ócska színpadon.
A nevem: bohóc, mi is lehetne más,
hisz két jajszó között is mosolyom adom.

Mert a bohócnak is vannak kínjai,
csak nem látod, mert arcán álca van.
És könnyeit is oly szépen leplezi,
hogy azt hiszed, csupán ráfestve van.

De ha lehull az álarc s a krumpliorr,
az ő szemében megláthatod magad.
Az ő lelkében is gyötrelmek kínja forr,
de tudja, hogy most sírni nem szabad.

Te csak nevess, légy gyermek, hogyha kell.
És ha a műsor véget ér ma itt, tapsolj, visongj, örülj a többivel!
Majd menj a bohóchoz...
s itasd fel könnyeit!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 07, 08:26:43
Áprily Lajos: Túl ötven erdőn

Fogy az ösvény, fogy a napfény,
hideg árnyék hull a hegyre.
Áll mögöttem ötven erdő,
ötven évem rengetegje.
Torkomig ver csorba szívem,
tűz a talpam, seb a térdem.
Annyi rémtől megfutottam,
míg a ritkulásig értem.
Seb a szívem, seb az arcom,
vadtövistől vér az ingem.
Aki erdő-járni küldött,
az ha megismerne engem.
Sűrűségen átfutottam,
avarának vért is adtam,
ami bennem fiatal volt,
rohanásban elhullottam.
Szívem szárnya, szemem fénye,
kurjantásos fiú-kedvem,
férfi-sorsom mély zenéje
elveszett a rengetegben.

Csudaváró esti lázban
fekszem itt a ritkulásban
meglazulva, szerteesve,
s nincsen, aki megkeresne.
Járna értem, mint a hangya,
mint a Lemminkejnen anyja;
addig járna, felkutatna,
kicsi méhvel írt hozatna,
varázsszókkal összerakna,
úgy siratna, úgy szeretne…

Fekszem itt a szürkületben,
túl a rétnek nagy a csendje.
S zúg mögöttem ötven erdő,
ötven évem rengetegje.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 08, 06:54:53
Váci Mihály: Végül

Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
csak szeressék!
Jaj! Úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már,
hogy ne szeressék!
Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell,
hogy legalább a szíve tessék!
Fél egyedül. Csak karolják!
- s már eltűri, hogy a szíve ne is tessék.
Megszelídül a magánytól,
s csak annyi kell végül már, hogy meg ne vessék.
Egyedül az éjszakákat?!
- Ó, nem, inkább eltűri, hogy meg is vessék.
Egyedül megérni itten betegséget, csapásokat,
ezüstös karácsonyestét?
Egyedül felérni ésszel a múlást,
azt, ami van, és azt, mi lesz még?!
Jaj, nem! Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
- azt se, hogy szeressék.
Ó, végül már azért sír csak, hogy valakit szeressen még,
szeressen még.
Legyen aki megengedje: rágondolva tölthessen el
egy-egy estét.

**-**

Szabó Lőrinc: Piszkosságok

    Sokszor elszörnyedek magamtól,
    hogy egy-egy rossz óra alatt
    mi minden megfordul fejemben,
    mennyi förtelmes gondolat;

    s ha visszanézek tíz-húsz évre,
    bűnökre - mennyi tévedés! -
    majdnem revolvert ad kezembe
    a kései szégyenkezés.

    És lassan mégis belenyugszom:
    Ilyen voltam, hát mit tegyek?
    Akárhogy bánom is ma ezt, azt,
    megváltoztatni nem lehet.

    És ez a megváltoztathatatlan,
    amit most már vállalni kell,
    azzal vezekeltet a rosszért,
    hogy sohase felejtem el;

    de vigasztal is, jóra oktat:
    szeretni, ami emberi -
    piszkosságaimból tanultam
    másoknak megbocsátani.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 08, 20:24:01
Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz

Ki átható, egyhangú dalaiddal
betöltöd a nyugalmas éjszakát,
milyen lehet tenéked a világ?

Csend van; a hangok alusznak az éjben.
A te zenéd van ébren egyedül,
mint láthatatlan, éles hegedű.

A te zenéd a csöndnek része immár
és mint a szférák, titkon muzsikál:
Az hallja csak, aki magába száll.

Csendnek és éjszakának hegedűje,
milyen lehet tenéked a világ?
Érzed-e a csöndet s az éjszakát?

Zenéd olyan, mint a lelkem zenéje
s talán a fájó unalom dala:
Egyforma volt tegnap s egyforma ma.

Bokrod alatt, ah, kétségbeesetten
érzed a csöndet és az éjszakát
s szegény vak lélek, sírsz az éjen át.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 09, 06:50:00
Szép Ernő: Szeretnék eperfa lenni

Szeretnék eperfa lenni,
de olyan csuda nagy eperfa,
kit ha megráznak,
eprészhet alatta
mind az egész világ gyermeke.

Olyan eperfa szeretnék én lenni,
ki csókot is hullat azoknak,
akik itt száraz szájjal járnak,
és hullatnék kiflit a szegénynek,
szívet a gazdagoknak.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 09, 11:46:55
Egy férfi, akinek pénzre van szüksége, megkéri a gazdáját, hogy segítsen neki. A gazda próbára teszi: ha az egész éjszakát a hegyekben tölti, nagy jutalmat kap, de ha nem sikerül, ingyen kell dolgoznia.
Amint kilépett a boltból és érezte, milyen jeges szél fúj, megijedt és elhatározta, hogy megkérdezi a legjobb barátját, Aydit, nem őrültség-e belemenni egy ilyen fogadásba.
Rövid gondolkozás után Aydi így felelt: "Segítek neked. Holnap, amikor fönt leszel a hegyen, nézz előre. Én ott leszek a szomszéd hegy tetején, az egész éjszakát ott töltöm egy neked gyújtott máglyával. Te csak nézd a tüzet, gondolj a barátságunkra, és ez majd melegen tart. Sikerülni fog, meglásd, utána pedig majd én kérek valamit cserébe."
Ali kiállta a próbát, elvette a pénzt, és elment a barátjához. "Azt mondtad, fizetséget kérsz."
Aydi így felelt: "Igen, de nem pénzt. Ígérd meg, hogy ha egyszer az én életemen is átsuhan a hideg szél, meggyújtod nekem a barátság tüzét."

Paulo Coelho
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 09, 15:07:50
Dévényi Erika: Nem tudom neked adni

Nem tudom neked adni a napot,
De tudok adni egy pillanatot,
Mikor megállíthatod a rohanó időt,
Kiszakítva belőle minden erőt.

Nem tudom a napot neked adni,
Sugarával meleget árasztani,
De elküldöm neked szívem melegét,
Áldásként küldöm, legyen a tiéd

Nem tudom a napot adni neked,
De adom a szeretetemet,
Ha fontos neked, kezedbe veheted,
Ha megérintett, magaddal viheted.

A napot neked adni nem tudom,
Hiszen nincs is saját napom,
De van egy kis lángom, csak neked,
Amely szeretetedért tőlem egy köszönet.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 09, 16:10:42
Juhász Gyula: Szavak

Szavak, csodálatos szavak.
Békítenek, lázítanak.
 
Eldöntenek egy életet,
följárnak, mint kísértetek.
 
Szárnyalnak, mint a gondolat,
görnyedve hordnak gondokat.
 
Világokat jelentenek,
meghaltál, ha már nincsenek.
 
Dalolnak és dadognak ők,
gügyögnek, mint a szeretők.
 
Ölnek és feltámasztanak:
szavak, csodálatos szavak.
 
1934

 :ok: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 09, 17:53:02
Itt megnézhető illetve hallgatható a teljes mű, ha érdekel valakit ;)
~ 70 perc

Carl Orff: Carmina Burana (http://www.youtube.com/watch?v=QEllLECo4OM#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 11 10, 08:38:03
  
Áprily Lajos: Túl ötven erdőn

Fogy az ösvény, fogy a napfény,
hideg árnyék hull a hegyre.
Áll mögöttem ötven erdő,
ötven évem rengetegje.
Torkomig ver csorba szívem....
Ezt lájkolom mert nagyon szép vers...  :ok:  :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 11 10, 09:24:24
"A sürgetés semmiben sem vezet jóra. Ki kell várni a dolgok természetes alakulását. Ehhez pedig türelemre van szükség. Minden valamiért történik. Mindennek megvan az értelme, még annak is, aminek látszatra nincs."

B. Kiss Andrea

......................................................................

"A fény mellé kell az árnyék, különben az általános ragyogás mindenkit megvakít. A jó mellett szükség van a rosszra, mert nélküle a "jóság" megszűnik létezni, hisz nincs semmi, amihez képest "jók" tudnánk lenni."

Böszörményi Gyula

......................................................................

"De ha mindig minden simán menne, akkor túlságosan is hozzászoknánk. Szükség van néha egy kis zűrzavarra. Különben nem élveznéd igazán, ha jól mennek a dolgok."

Sarah Dessen
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 09:49:39
Dévényi Erika: Nem tudom neked adni

Nem tudom neked adni a napot,
De tudok adni egy pillanatot,
Mikor megállíthatod a rohanó időt,
Kiszakítva belőle minden erőt.

Nem tudom a napot neked adni,
Sugarával meleget árasztani,
De elküldöm neked szívem melegét,
Áldásként küldöm, legyen a tiéd

Nem tudom a napot adni neked,
De adom a szeretetemet,
Ha fontos neked, kezedbe veheted,
Ha megérintett, magaddal viheted.

A napot neked adni nem tudom,
Hiszen nincs is saját napom,
De van egy kis lángom, csak neked,
Amely szeretetedért tőlem egy köszönet.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/10/abx.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 10:51:14
Áprily Lajos: Kérés az öregséghez

Öregség, bölcs fegyelmezője vérnek,
taníts meg hogy Csendemhez csendben érjek.
Ne ingerelj panaszra vagy haragra,
hangoskodóból halkíts hallgatagra.

Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.

A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella-csendben.

Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.

Ments meg zuhatag-szájú emberektől,
könyvekbe plántált szó-rengetegektől.

Csak gyökeres szót adj. S közel a véghez
egy pátosztalan, kurta szó elég lesz,

a túlsó partot látó révülésben
a „Készen vagy?”-ra ezt felelni: — Készen.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 12:42:54
Pilinszky János: A madár és a leány

Jártatok már a világ partján?
Miként a tengernek van partja,
úgy van a világnak határa:
tenger égbolt zúdul a partra.
Innét indulnak a szelek,
innét a kelő reggelek,
és ide tér meg éjszakára
a fűzfa árnya, nyírfa árnya.
 
Olyan az ég itt, mint a tenger.
Hol tiszta kék és mozdulatlan,
mint óriás kerek tükörben
fénylik benne a kora hajnal;
hol meg szelektől viharos,
villámló felhőkkel habos
haragja a földekre árad,
porba döntve a földi tájat.
 
Élt itt valaha egy leány,
elhagyatva a világ partján;
akár a kelő nap, oly árva,
akár a hunyó nap, oly halvány.
Világ határán egymaga
élt itt egy leány valaha,
szomorú, szép és halavány
magányos csillag, egy leány.
 
Maga volt, hogy a nap felfénylett,
és éjszaka, hogy szállt a hold,
szobácskájában egyedül,
álmában is csak maga volt.
Hideg esőben át a réten
árván futott, árván a szélben,
s mert nem volt senki élő társa,
örökös csönd volt házatája.
 
Asztalkáján a gyertyaláng,
az ablakán az éj maga,
vele búsult a tányérkája,
kése, kanala, pohara;
s hogy vele együtt árva volt
a kenyér, mibe harapott:
mintha csak könnyeket törölne,
mikor a morzsákat törölte...
 
Járt erre aztán egy madár,
idejött a világ partjára,
és megpillantotta a lányt,
meglátta és szépnek találta.
Háza előtt, az alkonyatban,
kint ült a leány mozdulatlan,
szótlan a világ peremén,
magányos háza küszöbén.
 
Levél se rezdült, ág se rebbent,
a tükörsíma alkonyat,
mint elhagyatott aranytócsa
terűlt a síma ég alatt;
minden kis porszem és füszál,
darabka rög, parány bogár,
az egész világ hallgatott.
Nézte a lemenő napot.
 
"Zöld levelekből, lágy mohából,
puha füvekből fészket raktam,
kibéleltem könnyű szelekkel,
körülvettem kéklő magassal!
Gyönyörű árvám, föl a magasba!"
- hívta a lánykát, hogy vele lakna,
hívta az árvát a madár.
Szép volt, nagyon szép a leány.
 
Szép volt a lány és szomorú,
s a nyári égbolt, ha lehet,
a levelek az ágakon,
rög és bogár még csöndesebb,
még csendesebb, hogy válaszolt,
válasza olyan árva volt,
oly árva volt szava a lánynak:
"Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
 
S azontúl minden alkonyattal
megjött és hívta a madár:
"Gyere velem, föl a magasba,
siess, siess, telik a nyár!
Elmúlnak napok és egek,
megjönnek a vizes szelek;
elfogy aranya a világnak!"
 
"Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
 
"Siess, siess, közeledik már
eső és szél, fagy és hideg,
magad leszel, ha itt a tél,
s ha szólanál is, nincs kinek!
Akkorra én már messze szállok,
fehér hó lepi a világot,
befagynak mind a tengerek,
világ végén a reggelek.
 
Akkorra én már messze járok,
sötét szobád bezárhatod.
Meggyújtod majd kicsinyke lámpád,
meggyújtod, aztán elfújod.
Téli széllel, havas setéttel
üzennél már, küldenél értem.
Elsápaszt majd, tudom, a bánat."
 
"Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
 
"Ma messze jártam, messze szálltam,
porfelhőben sor szekeret,
láttam vidám falusi népet
ünnepi vásárra menet;
tükrös huszárt, festett pojácát,
ezerszínű szalagból sárkányt,
bőgő dudát, hatalmas táncot,
akácfa lombjaiból sátort;
 
ha elmondhatnám, se hihetnéd,
sikongató lányokat párban,
tenger zsivajban lacikonyhát -
el se hinnéd, mi mindent láttam!
Mi mindent láttam! Közeledben
sorra mégis mindet felejtem,
mind a zajos, zöldlombos sátrat."
 
"Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
 
"Fényes, magas toronyra leltem,
egekig emelt a torony!
Tengernyi földeket beláttam,
túlláttam a világokon;
csúcsáról el se képzeled,
erdőket láttam, réteket.
Hihettél volna óriásnak!..."
 
"Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
 
"Ma láttam árnyékom a porban,
maroknyi volt és reszketett,
csak annyi volt a hideg porban,
csak annyi, szinte elveszett!
Csak annyi volt, kicsiny faág,
ha karcolja az út porát:
csak annyi volt félénk nyomom.
Nem mozdult léptemre a por.
 
Csak a szívem vert hevesen,
csak a szívem szomoruan,
az vert, csupán az lüktetett,
csak a szívem vert súlyosan.
Tengernyi porban vézna folt,
árnyékom olyan néma volt -
oly árva, mint a kis füszálnak..."
 
"... Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
 
"Csupasz a föld, hideg az égbolt,
a föld halott, az ég halott.
Nagy csendesség szállt a világra,
hosszú éjek és rövid nappalok
Fáradtak a falevelek,
hullanak a falevelek,
sötéten vándorol a szél,
közel van, itt van már a tél!
 
A madarak is messze szálltak,
üres az erdő, fekete,
zörög az erdő, el kell mennem,
elmegyek én is messzire!
Didergő szélvészek, fagyok
elűznek engem is örökre,
elűznek tőled mindörökre:
mennem kell, nem maradhatok!
Mennem kell, nem maradhatok!"
 
Betette háza ajtaját,
maga maradt a lány a házban,
maga maradt, s hogy elaludt,
árván aludt az éjszakában.
Hallott távoli hangokat
álmában, akkor felriadt,
felébredt és ajtót nyitott.
Künn hó és csönd és csillagok.
 
"Puha füvekből fészket raktam,
lebontottam puha kis fészkem,
lerontottam puha kis házam,
puha házamat elcseréltem!
Immáron minden csillagával
egész égbolt én fészkem, házam!"
- szólott szava az ég alól.
De a madár nem volt sehol.
 
Hangját szép nyári alkonyatban
halljuk mi is a kert alatt;
hívja a lányt, hívja az árvát,
hívja a csöpp madárkahang.
És hallja fű, hallgatja fa,
s mintha gyönyörűt hallana:
hogy "élt egyszer egy szép leány,
világ végén egy árva lány".
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 12:46:08
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon

valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 13:40:15
E.A. Poe: Álom az álomban

Vedd még e csókot, édesem!
Mostan megyek, elbúcsuzom
És ez legyen a búcsuszóm:
Igazat mondtál énnekem,
Bús álom az én életem:
Eltűnt reményem csillaga,
Mindegy, nappal vagy éjszaka,
Való volt-e, vagy látomány,
Ma már mi sem maradt nyomán.
Minden, mi van e bús világon,
Álomba ködlő furcsa álom.

Állok viharzó part előtt,
A tengerár lihegve bőg.
Kezemben emlékek, romok,
Arany fövény, arany homok. -
Nézem, hogy hullanak ezek
A könnyü, semmi porszemek
És könnyezek - és könnyezek!
Ó Istenem! bárhogy fogom,
A porba hull lágy homlokom!
Ó Istenem! nem menekül
Egy szem se a vizek elül?
Hát minden-minden e világon
Álomba ködlő furcsa álom?

/ Kosztolányi Dezső fordítása /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 15:14:06
Arany János: A lepke

Zöld lepke, mint hulló levél,
melyet tovább legyint a szél,
nem száll virágot lepni meg,
csak lenn, az út porán libeg.
Nincs feltünő bársony meze,
csilló-pora, fény-lemeze;
virágkorát most éli bár:
oly színhagyott köntösbe’ jár.

Volt napja, volt, négy, tán öt is,
hogy izlelt ő szerelmet is;
most a jövőnek hint magot;
nem fél, hogy a láb rátapod.

Szegény! Ha rátoppantanék,
pusztulna ő s egy nemzedék;
de oly bizalmas ott alant:
mért bántsam a kis gondtalant?…

Élj, lepke! éld múló nyarad,
ha még egy-két napod marad:
jöhet vihar nagy-hirtelen,
s megfagysz esőn, hideg szelen.

Köszönd, hogy már tekintetem
földhöz lapúl, nem föl vetem:
ha bátran még fenn hordanám,
rád is tiportam volna tán.

Mért nézzek a magasba fel?
E szép világ: egy köd-lepel;
nem látom az ég madarát,
csak téged itt s útam porát.

Nem a pacsirtát, aki szánt;
a napnak áldott fénye bánt;
de az anyaföld szintelen
lakóján megnyugszik szemem.

Sorsom pedig, s egy méla gond
egemből már a földre vont;
de nem remény-magot vetek:
azt nézem: hol pihenhetek?

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 15:14:15
(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/10/bye-bye.gif)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 17:01:37
Még egy uccsó.

Mint könnyek az esőben (Szárnyas Fejvadász) (http://www.youtube.com/watch?v=Xvgq1TkDPTo#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 21:27:43
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 10, 22:39:40
Reményik Sándor: Csak egymáshoz

Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem:
Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden -

Nem is karon, csak kézenfogna, mint árva gyermeket a másik
És sétálnánk napnyugtától a legelső csillagsugárig!

Valaki, akinek most nem volna gondja semmi másra,
Csak arra, hogy én szomjazom csendes-szavú vigasztalásra -

Aki jönne mellettem főlehajtva egy órácskát hallgatagon
S a hallgatása azt mondaná: panaszkodjék, én hallgatom.

Újat nem mondanék, tán inkább ezerszer elmondottakat,
De új volna így, ily zavartalan-ketten az esti ég alatt -

Egy óráig, amíg a csillag felragyog és reánksugároz:
Nem volna köze semmi máshoz, nem volna közöm semmi máshoz.

1937
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 11, 07:03:04
József Attila: Karóval jöttél

Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal
a nyádnak és most itt csücsülsz,
 
mint fák tövén a bolondgomba
(igy van rád, akinek van, gondja),
be vagy zárva a Hét Toronyba
és már sohasem menekülsz.
 
Tejfoggal kőbe mért haraptál?
Mért siettél, ha elmaradtál?
Miért nem éjszaka álmodtál?
Végre mi kellett volna, mondd?
 
Magadat mindig kitakartad,
sebedet mindig elvakartad,
híres vagy, hogyha ezt akartad.
S hány hét a világ? Te bolond.
 
Szerettél? Magához ki fűzött?
Bujdokoltál? Vajjon ki űzött?
Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd,
se késed nincs, se kenyered.
 
Be vagy a Hét Toronyba zárva,
örülj, ha jut tüzelőfára,
örülj, itt van egy puha párna,
hajtsd le szépen a fejedet.
1937. október
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 11, 12:02:22
Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
s a lehetetlenség konok falán
zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
szótalanul, gondolattalanul
mondod magadnak: mindegy, mindhiába
a bűn, a betegség, a nyomorúság,
a mindennapi szörnyű szürkeség
tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
mely nem tárult ki átokra, imára,
erő, akarat, kétségbeesés, bűnbánat
– hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
s egy pici csillag sétál szembe véled,
s olyan közel jön, szépen mosolyogva,
hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
akkor – magától – minden elcsitul,
akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
csak úgy, magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 11, 14:56:57
József Attila:Íme, hát megleltem hazámat

Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.
 
E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfillléres, a vashatos.
 
Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy uj világ,
jog, föld. - Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.
 
Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.
 
Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.
 
Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.
 
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

1937. november

József Attila - Íme hát megleltem hazámat (http://www.youtube.com/watch?v=fghQ9qYgFr4#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 11, 20:45:22
Váci Mihály: Ha érdemes - ha nem

Ma sem volt könnyű élni.
Nem lesz könnyű sosem.
De érdemes volt! - s mindig
érdemes lesz, - hiszem.
Nehéz - s el kell fogadni,
ki szemben áll velünk,
s azokat elviselni
kikkel menetelünk.
Ütésük úgy eltűrni,
hogy meg se tántorodj:
- a túloldal ne lássa,
mint hull szét táborod.
Emelni, vinni vállon,
ki gyenge s már kidől;
s mert rá is jut erődből,
ledöfne - úgy gyűlöl.
Naponként mosolyogni,
kínban, azok között,
kik összefenik szemük
egy jó szavad mögött.
Menni velük - már régen
nem értük! - Csak azért,
mert e sereg iránya
valami célt ígért.
Velük és ellenükre,
annyi közt egyedül,
- vívni, mégis azért,
mi csak együtt sikerül:
- mindez ma sem volt könnyű,
- s nem lesz könnyű sosem -
de törvény s vállalt sors ez,
ha érdemes - ha nem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 12, 07:44:57
Károlyi Amy: Úton

A lélek nélkül
oly üresnek tetszik a szoba.
Szellőztetnek.
Huzat nélkül takaró, párna,
szétszedve az élőnek ágya.
Nem beteg már és meg nem gyógyul,
nem nevet többé és nem búsul,
nem kételkedik és nem bízik.
A tegnapi virág még nyílik.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 12, 14:23:15
József Attila: Szeretők lázadása

Eljön az az éjjel, melynek
minden csillaga szívig ég el.
Föllázadt szeretők szaladnak
lobogó hajakkal, zenékkel.
 
Nótázva hozza mind a partig
görnyesztő, piros drágaságát.
Megtárul morogva a tenger
s kincseiket ők bedobálják.
 
- Győztél, eljöttünk szerelemmel,
ízedet visszahoztuk néked,
nosza fogadd bilincseinket,
kötözd le fájó szívverésed.
 
Nosza, fogadd hát koronánkat,
a harangot, sapkánkon a csörgőt,
egy zacskó lisztünk s egy marék
elbúsult, ragaszkodó szöllőt.
 
Fogadd most - tépett ágainkat,
vedd jólcsinált szerszámainkat,
fogadd seprőnket, tányérunkat,
de ágyunk helyett, nesze, magunkat.
 
S füstölgő, parazsas homlokkal
fiúk és lányok leguggolnak,
fölöttük reszketve ereszkednek
pártalanul nagy, teli holdak.
 
S a víz a sok vad ajándéktól
kijön értük, elönti őket,
hanem hiába zúg, - zúgása
erősbíti az éneklőket.
 
A lányok dalát: Tenger vagyunk,
keserű só vagytok ti bennünk, -
a fiúk dalát: Partok vagyunk,
keserű tenger vagytok bennünk.
 
S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/12/jozsefa2.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 12, 17:50:33
Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 12, 18:03:43
Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk

Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsuzunk.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 13, 08:13:27
Wass Albert: Voltam (részlet)

Különös valami az emberi élet.
Ahova Isten beülteti, ott gyökeret ereszt. Hajszálnyi gyökeret elébb, mint a zsönge növényke, majd
ahogy az idő telik: egyre szélesebb körben kapaszkodik a földbe, akár a fa. S ahogy növekszik, gyökere
is egyre mélyebbre nyúl alá s egy idő múlva már nem is lehet kitépni onnan anélkül, hogy kár ne esnék
bele, kisebb vagy nagyobb, a fa, vagy az ember sajátságos természete szerint, s mert hogy emberről
beszélünk és nem fáról, hozzá kell tegyük a fontosság sorrendjében: az emberi lélek természete szerint.
Van fa, amelyik belepusztul az átültetésbe. Nem képes beleilleszkedni az új talajba, az új éghajlatba,
az új környezetbe. Elsatnyul s idővel elpusztul. Így van az emberrel is. Ha a történelem gonosz keze
kitépi a földből, ahova beleszületett, ahol emberré nőtt: nehezen leli meg helyét máshol. Akárcsak a fa.
Míg fiatal alatta a gyökér: gondos kéz kiáshatja, elültetheti baj nélkül. De ha mélyen van már a gyökere,
akkor az Úristen törvénye szerint békében kellene hagyni, ha azt akarjuk, hogy gyümölcsöt teremjen.
Ez az emberi világ azonban, melyben élni rendeltettünk, nem törődik Isten törvényeivel. Maga próbál
törvényeket csinálni saját magának, s ezzel aztán el is rontja ezt a világot úgy, hogy jobban elrontani
talán nem is lehetne.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 13, 15:18:36
Wass Albert: Nagyapám tanítása

– Idefigyelj – mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és   nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz!  Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!
Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.
– Idefigyelj – mondta. – Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted?
– Értem – hebegtem megrendülve.
– Dehogyis érted – csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?

Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszek – akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, még ha vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is. Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, amit nem tehet jóvá soha.
– A megbízható embert még ellensége is tiszteli – mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember a társadalom sziklaköve, amire országot lehet építeni. A többi szemét, amit elfú a szél…
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 13, 18:26:35
Wass Albert: Otthon

“Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.
Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak.
Ez az otthon.
Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit.
Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben.
A fontos az, hogy érezd: jobbra és balra Tőled áll a világ, a maga szépségeivel, és a maga csúnyaságaival. Süt a nap, esik az eső, szelek járnak és felhők futnak a széllel. Vannak virágok és fák és patakok és emberek. Valahol mindezek mögött van az Isten és Ő igazítja a virágokat, a fákat, a patakokat és az emberek közül azokat, akik neki engedelmeskednek. És mindezeknek a közepén itt ülsz Te, egy széken, egy asztal előtt. És ez a szék és ez az asztal ma a Tied. Ma. Ez a fontos. És körülötted szép rendben a többi: a virágok, a fák, a felhők, Isten bölcsessége és az emberek kedves balgaságai, ma mind a Tieid. És jól van ez így. Mert hiszen az ember úgyis elég keveset él. És még az is jó, hogy keveset él.
Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 14, 08:31:34
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már. Akár a föld.
Jaj, összedőlt a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve, mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
“Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: “Hol volt…”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: “Nem volt… “
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 14, 10:01:09
Vagy ő jön vissza, vagy én megyek el. Minthogy nem jöhet vissza, el kell mennem. Meghalni jó, nem is nehéz, ami itt kialszik, az máshol újra felgyullad. Itt, ezen a földön örökös szívszorongás az élet. Az ember nem lehet örökké boldogtalan. Tehát felmegyünk a csillagokba, házasságot kötünk, soha nem válunk el egymástól, csak szeretjük, szeretjük egymást.
/ Victor Hugo \
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 14, 10:47:26
József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat

Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.
A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.

Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.

Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.

Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.

Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.

Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.

Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.

1937. július-augusztus

József Attila -Tudod hogy nincs bocsánat ... (http://www.youtube.com/watch?v=dR8G_mdDQWU#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 15, 05:46:00
Ady Endra: Obsitot se kapok

Élt és írt élet, szerelem s dalok,
Mámorotoktól lassan ballagok.

Be sokat adtam oda értetek
S nekem be kurta kézzel mértetek.

Vagyonom vékony, koldus szemfedők:
Kis áltatás és még kevesebb gőg.

S ha ez se lesz, mi lesz hát majd velem?
Kap obsitot nóta és szerelem?

Életemet, túl a silány derűn,
Nem fogom-e meginni keserűn?

Óh, szerelem s kevéske kis mívem,
Életetek, félek, hogy semmi sem.

S az életem, félek, hogy megunom
Hazugság-fogytán és fele-uton.

Obsitom sem lesz bölcs emlékezés,
Áltatás és gőg elfogy e kevés.

Futó homok lepi be a nyomom
S az asszonyom sem az én asszonyom.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 15, 05:53:58
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
 
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
 
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
 
Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
 
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
 
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
 
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
 
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
 
1923
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 15, 09:50:55
Petőfi Sándor: T.M. kisasszonyhoz
(Térey Marihoz, Szendrey Júlis barátnőjéhez írta Petőfi ezt a verset)

Hogyan vagy, kedves jó leányka?
Alig hogy hallom híredet,
Pedig nagyon szeretném tudni,
vidám-e vagy bús életed?
 
Ha jól van dolgod, hadd örülnék,
Mert a boldogság úgy egész,
Sőt kétszerezve lesz azáltal,
Ha más is nyer belőle részt.
 
S ha bánatod van, hadd búsulnék
Veled, hadd venném át felét,
Másik felével a harcot csak
Könnyebben végigküzdenéd.
 
Elmondanád, mi bántja lelked,
Mi mérte rája a csapást?
S ha gyógyszert nem tudnék is adni,
Adhatnék tán vigasztalást.
 
Mint szeretném én, mint szeretném,
Ha el lehetne mondani:
Mily boldog vagyok, meddig mennek
Boldogságom határai!...
 
Sőt nincs is annak, nincs határa,
Úgy nyúlik által lelkemen,
Miként a föld felett az ég, mely
Jelen van, mindenütt jelen.
 
S e nagy kéjtengert, melynek minden
Cseppjében egy gyöngy, egy öröm
- Nem csak magam: másodmagammal -
Nemes szívednek köszönöm.
 
Tudd ezt, leányka, és ha sorsod
Nehéz: enyhíti e tudat;
Mert a boldogságnak testvére:
Boldoggá tenni másokat.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 15, 12:46:43
Juhász Gyula: Van életünkben..

Van életünkben egy nagy pillanat,
Mikor érezzük, mégis érdemes volt,
Ragyog a szemünk és ragyog a mennybolt
S mi elfelejtünk minden árnyakat.

Lehet, hogy minden káprázat csupán
S az ember egy bús életen keresztül
E pillanatot keresi, mely eltünt
S hiába néz az elillant után.

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 15, 20:44:17
Kicsit "félve" teszem be ezt a verset. Van, aki szerint ez csúnya vers. Szerintem csúnya vers nincs. Lehet, hogy ez szomorú, de semmiképpen nem csúnya.
Szerintem.

Ady Endre: Halál a síneken

Fáradt karokkal és kesergőn
Hideg síneket szoritok
S várom alkonyban a halált
Bábel alatt, rőt, őszi erdőn.

Nem ölelek többé, elég volt.
Nem ölelt vissza, eldobott
Az Élet: én szerelmesem
S dért sírt reám mindig az égbolt.

Élet, Élet: utcák leánya,
Elfonnyadt árván a karom.
Vége. Síneket ölelek
S jön a halálgép muzsikálva.

Már szállnak rám a tüzes pernyék.
Dübörög Bábel szekere
S ifjultan reszket a karom,
Már ölelnék, újra ölelnék.

Élet, Élet. S jön rám-zúdultan
Magtalan álmok bús raja,
Jönnek a nagy vágy-keselyűk,
Jön, jön fekete szárnyú multam.

S megölellek még egyszer, Élet,
Utolsót lendül a karom
S úgy fonódik be görcsösen
Küllőibe a szent keréknek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 16, 07:36:04
Márai Sándor: Füves könyv – Az emberi érzékenységről

“Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élők világában. Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor ő úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert.
S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensőségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvűen is. Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni kell erről. S nem lepődni meg semmin, soha.”

--

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

“A végén minden olyan egyszerű lesz – minden, ami volt és ami lehetett volna. Pornál és hamunál is kevesebb lesz minden, ami egykor tény volt. Amitől úgy égett szívünk, hogy azt hittük, nem lehet elviselni, belehalunk, vagy megölünk valakit… mindez kevesebb lesz, mint a por, melyet a temetők fölött kavar és sodor a szél.”
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 16, 16:12:47
József Attila: Nagyon fáj

Kivül-belől
leselkedő halál elől
(mint lukba megriadt egérke)
amíg hevülsz,
az asszonyhoz ugy menekülsz,
hogy óvjon karja, öle, térde.

Nemcsak a lágy,
meleg öl csal, nemcsak a vágy,
de odataszit a muszáj is -

ezért ölel
minden, ami asszonyra lel,
mig el nem fehérül a száj is.

Kettős teher
s kettős kincs, hogy szeretni kell.
Ki szeret s párra nem találhat,

oly hontalan,
mint amilyen gyámoltalan
a szükségét végző vadállat.

Nincsen egyéb
menedékünk; a kés hegyét
bár  a_nyádnak szegezd, te bátor!

És lásd, akadt
nő, ki érti e szavakat,
de mégis ellökött magától.

Nincsen helyem
így, élők közt. Zúg a fejem,
gondom s fájdalmam kicifrázva;

mint a gyerek
kezében a csörgő csereg,
ha magára hagyottan rázza.

Mit kellene
tenni érte és ellene?
Nem szégyenlem, ha kitalálom,

hisz kitaszit
a világ így is olyat, akit
kábít a nap, rettent az álom.

A kultura
ugy hull le rólam, mint ruha
másról a boldog szerelemben -

de az hol áll,
hogy nézze, mint dobál halál
s még egyedül kelljen szenvednem?

A csecsemő
is szenvedi, ha szül a nő.
Páros kínt enyhíthet alázat.

De énnekem
pénzt hoz fájdalmas énekem
s hozzám szegődik a gyalázat.

Segítsetek!
Ti kisfiuk, a szemetek
pattanjon meg ott, ő ahol jár.

Ártatlanok,
csizmák alatt sikongjatok
és mondjátok neki: Nagyon fáj.

Ti hű ebek,
kerék alá kerüljetek
s ugassátok neki: Nagyon fáj.

Nők, terhetek
viselők, elvetéljetek
és sirjátok neki: Nagyon fáj.

Ép emberek,
bukjatok, összetörjetek
s motyogjátok neki: Nagyon fáj.

Ti férfiak,
egymást megtépve nő miatt,
ne hallgassátok el: Nagyon fáj.

Lovak, bikák,
kiket, hogy húzzatok igát,
herélnek, rijjátok: Nagyon fáj.

Néma halak,
horgot kapjatok jég alatt
és tátogjatok rá: Nagyon fáj.

Elevenek,
minden, mi kíntól megremeg,
égjen, hol laktok, kert, vadon táj -

s ágya körül,
üszkösen, ha elszenderül,
vakogjatok velem: Nagyon fáj.

Hallja, mig él.
Azt tagadta meg, amit ér.
Elvonta puszta kénye végett

kivül-belől
menekülő élő elől
a legutolsó menedéket.

1936. október-november
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 16, 16:37:28
Szergej Jeszenyin: Ég veled, barátom

Ég veled, barátom, isten áldjon,
elviszem szívemben képedet.
Kiszabatott: el kell tőled válnom,
egyszer még találkozom veled.

Isten áldjon, engedj némán elköszönnöm.
Ne horgaszd a fejedet, hiszen
nem új dolog meghalni a földön,
és nem újabb, persze, élni sem.

/ Rab Zsuzsa fordítása /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 16, 17:53:57
Dés László & Geszti Péter: Amíg őriz a szemed... ( A dzsungel könyve )

Amíg őriz a szemed,
Amíg lehunyt szemmel látsz,
Lehet elmegyek, de itt leszek,
A lábnyomomban jársz.
Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz,
egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz,
Nézd itt az arcodon, egy csepp, hogy eltévedt!
Sose bánd, ne szégyelld!
Egy cseppnyi bánat ébredt ma értem és érted.
aki álmomra ügyelt,
Hogyha gonosz hold kelt fel,
Ki a kedvemért jövőt remélt,
az hogyan hagyhat el?
Aki járt minden úton, aki ismert minden szót,
Ki száz szavamnak hangot adott,
Többé sose szól?
Az éjben, ha mennydörög,
S a szemre felhő száll,
Zápor, ha szakad, új folyó, ha fakad:
Miért fáj, miért fáj?
Amíg őriz a szemed, Amíg érez a kezed,
Amíg éltet a szíved, ne félj!

Amíg őriz a szemed (a dzsungel könyve) (http://www.youtube.com/watch?v=ktntzi_urIQ#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 16, 19:13:59
Radnóti Miklós: KÉT KARODBAN

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

1941. április 20.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/16/radnoti_m.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 16, 22:17:21
Juhász Gyula: Búcsú

Mielőtt innen végkép elmegyek,
Szeretnék elköszönni,emberek.
Mint rab, akinek int a szabad út,
Búcsút rebeg, mielőtt szabadult.
Mint a madár, kit Dél vár arra túl,
Az eresz alján még egy dalt tanul.
Mit is daloljak, én szegény beteg,
Mit is dadogjak nektek, emberek?
Talán nem is kell még búcsúzni se?
Hisz észre sem vett engem senkise.
Csak egy könny voltam, aki porba hull,
Csak egy sóhaj, ki égbe szabadul.
Csak egy csók, aki hideg kőre lel,
Csak egy szó, kire visszhang nem felel.
Egy pillangó, ki csillagot keres
S elgázolja egy durva szekeres.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 17, 12:39:24
Tóth Árpád - Rímes, furcsa játék

Szeszélyes, bús ajándék
E rímes, furcsa játék,
Ó, zokog, bár negédes -
Fogadd szivedbe, édes!
 
Mert csupa szívbe vert seb
Vérszínezi e verset,
Mint halvány őszi rózsa
Szirmát az őszi rozsda.
 
De lásd, egyebem nincsen,
Se birtokom, se kincsem,
Nem adhatok tenéked,
Csak ily borús zenéket.
 
Szebb volna büszke kastély
Termén egy fényes estély,
Vagy lágy keréken zajló
Kocsidba drága pejló...
 
Vagy elrobajló fülke
Ringó pamlagján dűlve
Elnézni, merre foszlott
A sok távíró-oszlop...
 
Vagy űzni falka fürtjét,
Hallani hallali kürtjét,
Míg elfakul porosra
A frakk vidám pirossa...
 
Vagy tán az volna szebb lét:
Nézni istennők keblét,
Hol antik ívek árnyán
Mereng sok régi márvány...
 
Vagy Svájcban lenni vendég:
Csodálni naplementét,
Vagy vinne halk fedélzet,
Hol a banános dél szebb...
 
Ó, mind e rím mi kába,
Ó, mind e vágy hiába,
Nekünk, két árva rabnak,
Csak sóhajok maradnak...
 
De hallgasd most e verset,
E torz kedvvel kevertet,
Zsongítson furcsa hangja,
Mint füstös képü banda:
 
Itt flóta, okarína
S hegedük soka rí ma,
Száz hangszer, minden rím más,
S vén bánatom a prímás.
 
Ízzék a dal duhajjá,
Csattanjon vad csuhajjá,
Majd haljon el sohajtón,
Fejem öledbe hajtom.
 
Csönd. Ajkaim lezárvák.
Ringass: árva az árvát,
Így, sírj csak, rámhajolva,
Meghalni volna jó ma...

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/17/toth_arpad_a.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 17, 12:45:46
Wiki:
A Funiculì, Funiculà egy híres ének, melynek szövegét egy nápolyi olasz újságíró, Peppino Turco írta – eredeti nápolyi nyelven –, a zenéjét pedig Luigi Denza komponálta 1880-ban. Az ének a Vezúvra felvezető siklóvasút (funicolare) átadása alkalmából született. A dal először a Quisisana Hotelben hangzott el, majd még ugyanabban az évben Turco és Denza Nápolyban, Piedigrotta fesztiválon újból előadta.
Hat évvel később Richard Strauss egy itáliai utazása alkalmával hallotta a dalt, és mivel nagyon megtetszett neki belefoglalta a „Aus Italien” szimfóniájába, mivel azt hitte egy olasz népdalról van szó. Mikor Denza tudomására jutott, hogy engedélye nélkül használta fel Strauss a dalt, beperelte. A bíróság Denza javára döntött és Strausst jogdíj fizetésre kötelezte, ami azt jelentette, hogy akárhányszor kerül színpadra az „Aus Italien” a bevétel egy része Denzát illette meg.
Érdekesség, hogy míg a dalt Nápoly környékén az eredeti nápolyi dalszöveggel éneklik, addig a világ a megannyi híres előadó által előnyben részesített, olasz nyelven ismerhette meg.


ANDREA BOCELLI (HQ) FUNICULI FUNICULA (http://www.youtube.com/watch?v=PG4SbelgIFk#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 17, 17:32:16
Dante Alighieri: Oly furcsák vagyunk

Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Azt hisszük másról, hogy boldog talán
S irigykedünk egy-egy szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
Gondolatai tiszták és szabadok,
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk,
Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 17, 19:58:53
Wass Albert: Csaba

“Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban.
Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halkszavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt.”
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 17, 22:19:01
Free Hugs (http://www.youtube.com/watch?v=4L24x5DaDog#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 18, 08:23:13
József Attila: Gyönyörűt láttam

Gyönyörűt láttam, édeset,
elképzeltem egy gyenge rózsát.
Elbámészkodtam s rám esett,
mint nagy darab kő, a valóság.
 
Ám ez a kő is képletes.
A legjobb, ha mindent kimondok.
Igy oktatnak ügyeletes
és tanulságos napi gondok.
 
Lám, ösztönöm helyes nyomon
járt, amikor bejött az ember.
"Kikapcsolja a villanyom" -
ez zúgott bennem, mint a tenger.
 
A kés ott volt az asztalon
- éppen a ceruzám hegyeztem -
ha ezt az embert leszurom,
tudom, mindennel kiegyeztem.
 
El voltam keseredve. Hát.
Minden sötét és szomorú lesz.
Állat védheti otthonát;
hanem másfajta háború ez.
 
Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.
 
A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fillér, száll szét a szilánkja.
 
Igy okoskodtam s jónapot
kivánva elhuzódtam oldalt
s este a nyájas csillagok
rámnevettek a teli holddal.
 
1937. június
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 18, 16:03:11
Annyi emberrel találkozunk az életben, de csupán néhány gyakorol nagy hatást szívünkre és lelkünkre. Ők azok, akik kitöltik gondolatainkat, s akik mindig fontosak maradnak számunkra: igaz barátaink.

/ Susan Polis Schutz /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 18, 16:09:34
Reményik Sándor: Egymás helyett
/Lám Bélának/

Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem.
Én végigálmodom az álmait,
Ő végigéli az én életem.

Ő helyettem is él, szenved, szeret,
Lángol, lendül, hevül, harcol, nevet,
Gyermek is, bajnok is, ember is a gáton.
Én benne eltemetett vágyaim
Hazajáró lobogását látom.

De néha őt kísérti egy-egy álom:
Mennybe törő és földbe temetett,
Álom, amelynek folytatása
Csak bennem, az én lelkemben lehet.
Azt én nevelem, azt a gyökeret.
Titkos virágként világra hozom,
Nap felé fordítom a szirmait,
S égre festem egy halvány hajnalon.

Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem,
Barátságunkban épp ez a varázs.
Én benne élem égig magamat,
Ő bennem álmodja magát az égig.

Ha találkozunk egy más csillagon:
Szerepeinket talán kicserélik.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 18, 16:51:24
Wass Albert: A csodaszarvas – mese

Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörűszép ország. Észak felől
magos hegyek övezték, délen a csillogó, kék tenger határolta. Két nagy
folyó eredt a hegyekben s kanyarodott alá a tenger felé, szelíd dombok
s füves, szép rónaságok között. Akik abban az országban éltek, nemcsak
bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal,
tudásukkal és bölcsességükkel is. Boldogan és békés jólétben éltek világhíres
királyuk, NIMRÓD ÚR uralkodása alatt.
Nimród királynak két fia volt. Egyiket Hunornak, másikat Magornak
hívták. Jó lovasok, bátor vadászok voltak, akárcsak az apjuk. Válogatott
legényeik élén olykor napokig oda voltak vadat űzni a rengeteg mélyén.
Egy ilyen alkalommal, amikor vadászni voltak, mindegyikük százszáz
válogatott legénnyel, pompás paripákon, egyszerre csak egy
gyönyörűszép fehér szarvas ugrott ki eléjük az erdőből. Ezüstösen-fehéren
csillogott a szőre, mintha csak tiszta holdsugárból lett volna, s agancsai
hegyén ezernyi csillag tündökölt.
Legényeik élén Hunor és Magor űzőbe vették a csodálatos vadat.
Dombra föl, völgybe le, füves mezőkön keresztül, patakokon át, reggeltől
estig folyt a hajsza. Mikor a nap lement, s fáradt volt ló és ember, a
csodaszarvas eltűnt, mintha csak föld nyelte volna el. Letáboroztak éjszakára
a testvérek, de alig ültek nyeregbe másnap reggel, újra csak ott
volt előttük a csodálatos állat, mintha várt volna reájok, s a hajsza kezdődött
elölről. Dombra föl, völgybe le, mezőkön, patakokon, hegygerinceken
át, mindég észak felé, reggeltől késő estig. Este a fehér szarvas eltűnt
újra, s a vadászok tábort ütöttek. Reggelre kelve elhatározták, hogy
indulnak haza, de alig ültek nyeregbe, megjelent a csodaszarvas újra, s
vitte, csalogatta őket tovább, egyre távolabb Nimród Úr országától.
Napokig folyt ilyen módon a hajsza s a csodálatos fehér szarvas csalogatta
őket nap nap után, hegyeken át, völgyeken keresztül, mindég
északnak. Átkelve a magos hegyeken hét napon keresztül követték a
csodaszarvast feneketlen, lidérces mocsarakon át, míg a hetedik nap estéjén
olyan gyönyörű földre jutottak, melyhez foghatót még nem láttak
addig. Selymes rétek, ligetes erdők, csillogó tavak és csobogó patakok
vették körül őket, az erdők tele vaddal, a vizek tele hallal, s a mezők füve
a lovak hasáig ért.
Mihelyt a nap lement, a fehér szarvas beugrott egy kék vizű, kis tóba
és eltűnt benne örökre.
A fáradt vadászok tábort ütöttek az erdőliget szélén, s hamarosan
álomba szenderültek. Az éjszaka közepén azonban Hunor és Magor
csodálatosan szép énekszóra ébredtek. A tó felől jöttek a hangok, s
ahogy óvatosan követték a csábító énekszót a holdvilágos, csillagporos
éjszakában, egyszerre csak olyan csodálatos kép tárult a szemük elé,
hogy még a lélegzetük is elakadt tőle. A parton, pontosan azon a helyen,
ahol a csodaszarvas eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtette bűbájos
táncát DUL király két szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe
öltözve.
Hunor és Magor azon nyomban szerelembe estek a tündérkirály két
gyönyörű lányával. Ott helyben feleségül is vették őket, a kétszáz legény
pedig a kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban.
Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték magukat,
s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/18/wassalbert_kicsi_01.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 18, 18:17:12
Radnóti Miklós: Alkonyi elégia

Ó, alkonyoknak könnyű vétkei:
semmittevés és pillanatnyi csönd;
az álmos hegyek fejére lassan
az este ringató folyókat önt.

A nap zaja elúszik messzire,
lépek s mintha suttogásban járnék,
fut macskatalpain a tompa fény,
halvány árnyat szűl a vastag árnyék.

Régi halottaimnak húsa fű,
fű és virág s mindenhol meglelem;
vékony illatukkal álldogálok,
s oly megszokott immár a félelem.

Fodrozó füst az ákácok sora,
a hallgató sötét rájukhajolt,
előgurul és tétován megáll
föltartott ujjamon a lomha hold.

Esti béke, téged köszöntelek,
az úton nehéz napom pora száll;
lassú szívemben ilyenkor lágyan
szendereg a folyton készülő halál.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/18/radnoti_m.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 11 18, 21:15:42
"Csókból születik a boldogság,
S abból, hogy valaki gondol rád.
Melléd lép s ettől minden szép és csodás!
Két száj csókra vár és összeér.
Nincs már semmi, ami többet ér.
Így jön létre s így talál reád
Egyetlen csókból a boldogság."

Bűbáj c. film

.........................................................................


"A sors olykor kíméletlen akadályok elé állít minket, mintha azt mérné fel, elég ügyesek és erősek vagyunk-e az életben maradáshoz."

Szalai Vivien
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 19, 06:22:52
Bajza József: Tűnődés

Ah, ki mondja meg nekem
Mért borúl az én egem?
S ha feltűnnek szép korányim,
Gyász miért vonúl el rajtok?
S a sötét erdő magányin
Mint egy árva kit sohajtok?

Eddig évim hajnalában
Még könnyelmü gyermek én,
A vigalmak enyhkarában
Éltem boldogság ölén:
Ah e bájkor már repűl,
S más helyébe nem derűl.

Mint az árva úgy sohajtok
A sötét erdő magányin,
S gyász van elvonúlva rajtok,
Ha feltűnnek szép korányim;
Mért, o mért borong egem,
Ah, ki mondja meg nekem?

A viruló kert s mezőnek
Nem vidítnak bájai,
Mély titokba rejtve nőnek
Keblem néma vágyai,
S egy tünelmes fellegárnnyal
Lelkem más csillagba szárnyal.

Mért esengek szívdobogva,
Honnan e hő gerjelem,
Ha hegyemről andalogva
Messze száll tekintetem,
S fátyolában egy lyánykát
Ott szemem lejtezni lát?

Rózsaévim hajnalában,
Még könnyelmü gyermek én,
Gyakran láttam fátyolában
Lyánykát a forrás gyepén,
S bár kedves volt néznem őt,
Nem sejtettem semmit hőt.

Most, ha berkem fülmiléje
Társa mellett zengedez,
S a vadonnak gerlicéje
Párosan száll fészkihez,
Létöket magasztalom,
S elborít a fájdalom!

Ti egy tündér szebb világnak
Hozzánk szállott lelkei,
A mindég zöld ifjuságnak
Égi báju szépei!
Kiknek ott, hol árva sorvad,
Szívök lágy érzetre olvad:

Ti mondjátok meg nekem,
Mért borong az én egem?
S ha feltűnnek szép korányim,
Gyász miért vonúl el rajtok?
S a sötét erdő magányin
Mint egy árva kit sohajtok?

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/19/bajza_morelli.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 19, 08:36:00
Tóth Árpád: Jó éjszakát

Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.


Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rimek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényüzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későnkelő.


Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem,
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen.


Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szive... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/19/toth_arpad_a.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 19, 11:50:00
"Aki szárnyatlanul él a viharos, ködszürke Időben, nem tehet mást, mint vár - várja a jobb világot, s a partot.
Így élünk.
Jó azoknak, akik várni tudnak még - mert sokan már nem is várnak, egyáltalán.
És azoknak, jaj!
Ez a várakozás nem vallásos, hanem örök emberi tulajdonság. Jobbra vágyunk, mert ahol vagyunk, ott nem jó nekünk. Valami mindig hiányzik, még a legszerencsésebb életekből is. És ami hiányzik, az - figyeld meg - mindig a legfontosabb.
Arccal a jövőnk felé nézünk, és bízunk benne - ha tudunk még bizakodni! -, hogy hátha ott... ott talán jobb lesz.
Elvesztettük a bentet, a szívünk boldog közepét - azóta csakis kívülre és előre tudunk nézni.
A Most sohasem igazán jó, csak a Lesz.
Talán..."


"Meddig lehet hinni? (…)
Hány kudarc szükséges ahhoz, hogy valaki föladja a hitét?
És végül a legfontosabb:
Mikor derül ki a hitről, hogy vakhit?
Mikor derül ki, hogy becsaptam magamat? S amit vártam és reméltem, nem valósul meg soha!
Mikor derül ki, hogy a vágyad - bárhogy hiszed, akarod, reméled s bármennyi áldozatot hozol érte - nem teljesül?
Mikor történik az, hogy a hit egy eszmében, egy vallásban vagy akár a saját jövőmben elévül?
Mikor jön el a pillanat, amikor a padlóról már hiába állsz föl - vesztettél."


/ Müller Péter: Gondviselés /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 20, 06:17:46
Tóth Árpád: Szeretnék átölelni…

Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors;
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt…

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/20/toth_arpad_a.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 20, 07:08:04
Radnóti Miklós: Egyszer csak

Egyszer csak egy éjszaka mozdul a fal,
beleharsog a szívbe a csönd s a jaj kirepül.
Megsajdul a borda, mögötte a bajra szokott
dobogás is elül.
Némán emelődik a test, csak a fal kiabál.
S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál,
a halál.

Mint fegyházban a villany ha kacsint,
tudják bent a rabok s tudja az őr odakint,
hogy az áram mind egy testbe fut össze,
hallgat a körte, a cellán árnyék szalad át,
s érzik ilyenkor az őrök, a foglyok, a férgek a perzselt
emberi hús szagát.

1942. április 20

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/20/radnoti_m.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 20, 07:18:09
Radnóti Miklós: Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lémyeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem mint a lét
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a  megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
s óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap,
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukorkadarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a terítőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog mert veled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
                                         hűs tenyeredben.

 1943.május 26

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/20/1_radnoti_m.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 20, 11:21:52
Biegelbauer Pál: A hiány

A betegség megállni kényszerít. Töprengésre késztet.
A sötétben tapogatózva, tétován kereső kezünk a létezés titkának dobogó szívére tapint. A szenvedés titkára.
A teljesség hiányának titkára.
De a boldogság és a teljesség titkára is.
Mindannyiunk életében elérkezik a magányosság felismerésének pillanata.
Amikor szenvedünk.
Legyen bár csendesen sajgó vagy élesen ordító fájdalom a testünkben, vagy akár gondzakatoló kilátástalan jajkiáltás
a lelkünkben, tudjuk: a szenvedésünkkel egyedül vagyunk.
Aki szenved - magányos.
És aki magányos - szenved.
Szenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. Rossz az, aki vagy ami szenvedést okoz.
Ha merünk a rossz titkának mélyére nézni és nem elégszünk meg a kül-világra, a másokra hárítás - megoldást soha nem hozó - felszínes válasz-kísérleteivel, a valóság érinti meg a szívünket.
Szenvedéseink tárgya: a HIÁNY.
Valakinek vagy valaminek a hiánya.
Vagy úgy, hogy volt, de most már nincs - akár elvesztettük, akár elvették - vagy úgy, hogy másoknak van, de nekem nincs.
Minden szenvedésünk mögött a hiány, a nincs, a nemlét áll.
Ezért van az, hogy a szenvedést megosztani nem lehet. Mert a hiányt, a nincset, a nemlétet nem lehet átadni,
vagy átvenni. Mert nincs.
Ezért van az, hogy a szenvedésben mindig egyedül vagyunk.
Saját szenvedésünk magánybazártságának tragikumát még mélyebben éljük meg, amikor mi toporgunk a másik szenvedésének partján. Segítenénk, de nem lehet.
Átvennénk, de tehetetlenek vagyunk: a hiányt, a nincset nem vehetjük át. Megoszthatatlan.
Átadni, átvenni csak azt lehet, ami van.
A rossz titka az, hogy nincs.
Hisz éppen az a rossz, hogy valaki vagy valami nincs, aki vagy ami - szerintünk - kéne, hogy legyen.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 20, 13:58:20
Müller Péter: Boldog lelkek tánca - Álruhás Angyalok

Ha találkozol angyalokkal - sokan élnek közöttünk emberként - onnan lehet felismerni őket, hogy fokozott felelősségtudattal élnek. Bármilyen hivatásuk lehet. Lehet anya, apa, asztalos, szobafestő, muzsikus, de még vízvezeték-szerelő, mérnök, orvos, bőrdíszműves vagy hivatalnok is… szóval az angyal onnan ismerhető meg, hogy felelősséget érez minden tettért.

Manapság elterjedt az a hír, hogy nagyon sok angyal vállal embersorsot. Látják, hogy a civilizációnk sodródik a végzete fele, s mivel félő, hogy az ember az egész természetet magával rántja, az angyalok mar nem tudnak felülről segíteni.
Megszületnek. Magukra veszik az emberi életet, és megpróbálják ezt a tébolyult emberfajt személyes jelenlétükkel megjavítani. Sok kisgyereknél fedezhetők fel angyali intelligenciák. Ilyesmi máskor is előfordult, de soha ilyen tömegesen. Nem könnyű ezt a különbséget észrevenni, mert a picik négy - öt éves korukig mindig is hordoztak magukon angyalarcot és lényükben angyaltermészetet. De itt valami másról van szó. Egy magasabb szellemiség jelenlétéről. Nem tudom, így van-e, és azt sem, hogy egy ilyen lélektelen, elgépiesedett pokol-közegben, mint a mienk, nem vesztik-e el később angyal természetűket, s szárnyatlanul nem fulladnak-e bele abba a mocsárba, melynek megtisztítására vállalkoztak szegények.
Nem tudom. Az angyalok egyrészt láthatatlanok, másrészt közöttünk élnek, álruhában. Nem tudod, ki a gyereked, barátod, vagy az idegen, akivel éppen összehozott a sorsod. Lehet, hogy angyal. Sok angyal van közöttünk, aki nem csupán álruhát öltött, de a születése pillanatában odafenn hagyta az angyal-múltjára való emlékezetét is. Ő sem tudja, hogy angyal. Nem emlékszik rá. Csak érzékenyebb. Finomabb. A bármilyen sötét és mélyre süllyedt gengszter világban élünk, Ő úgy érzi, hogy mégsem tehet meg mindent. Neki nem szabad. Mindenki lop, neki nem lehet. Mindenki megbízhatatlan, link, Ő nem lehet az. Mindenki gátlástalanul hazudik, Ő elpirul. Nem engedi hazudni a származása. Össze akarja tartani, ami széthullana. Egyszerű, romlatlan lelkületű emberek ezek, jók, tiszták és becsületesek. Rengetegen vannak. Ezekre mondjuk, hogy rendes emberek. „Nem idevalók” Emlékeznek még egy erkölcsre, amit ma már régóta nem tanítanak. Hozzák magukkal, a vérükbe van írva. Ahonnan egy álruhás angyalt tévedhetetlenül fel tudsz ismerni, az nem a jósága, nem a bölcsessége, nem is a csodatévő hatalma. Ilyesmikkel, bár ritka tulajdonságok, egy kezdő angyal, sőt, néha egy ember is rendelkezhet. Az igazi angyalt a kedélyéről lehet megismerni. Lényéből szüntelenül árad valami megmagyarázhatatlan derű. Olyan lelkiállapot, melyet az ember csak akkor él át néhány pillanatig, amikor ráragyog a nap, amikor repülőgépe a sötét viharfelhők fölé emelkedik, oda, ahol mindig fényesség van, kék-ezüst tündöklés. Az életet sokan iskolához hasonlítják, ahol tanulni kell, üzemhez, ahol dolgozni kell, néha börtönhöz, ahol az ember bűnhődik. Az angyal mindezeken túl van. Túl van  a hittanórákon, a filozófiákon; most már látja, hogy az Élet nem egyéb, mint játék. Úgy él, ahogy a madár fürdik a tócsában, vagy a hal fickándozik, önfeledten kiugrik a vízből, nem azért mert éhes, hanem „csak úgy”. Mint amikor az ember táncra perdül, nem azért, mert valaki felkéri, hanem mert nem bír magával. Kedve van hozzá. Jókedve. Ezért a kedv szóért hívjuk is a csodálatos anyanyelvünkön kedvesemnek azt, akit nagyon szeretünk. És ha valakinek a kedvében jársz, azt jelenti, hogy nagy örömet okozol neki. Kedvesség nélkül nem tudok elképzelni szeretetet. Csak itt, ebben a végső tudatállapotban ébredünk rá arra, hogy minden bajnak, őrületnek mélységes oka van a teremtésben. Ez égetett ki belőlünk mindent, ami nem volt tiszta kedély és zavartalan boldogság. A mennyország „zenés – táncos” hely. Ahogy az egész kozmosz is az. Mindig mindenhol zene szól. Sőt, zenéből van szőve az egész Mindenség; rezgésből, hullámból, erők és részecskék szédült táncából - csak ezt eddig nem hallottuk. Nem volt fülünk hozzá. Az angyalok itt már akaratlanul énekelnek. Az ember is ezt teszi amikor vidám. Észrevétlenül fütyül ha olyasmit csinál, amit szeret. A jókedv dalol benne. Tudod, miért fütyülünk, dalolunk? Mert azt érezzük: halhatatlanok vagyunk. Ez nem tudatosul bennük. Nem is gondolunk rá. Csak megérint bennünket az öröklét mámora. Az, hogy  fenemód jó lenni! - hogy a világ nem keserves melóból, hanem örömteli játékból állt elő. Az istenélmény nem egyéb, mint a szüntelen „jó lenni” állapota. Átsuhant már benned ez az élmény? Ez a „de jó lenni”? Biztos vagyok benne. Ebből értheted meg milyen egy angyalnak.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 21, 05:30:35
Müller Péter: Szeretetkönyv (részlet)

„A szeretet nem édes dolog.
 Nem kellemes, és nem is mindig boldogító.
 Lehet fájdalmas, tragikus és megrendítő.
 Ha nem így lenne, mindannyian szeretnénk: nem lenne a világon magány, önzés és gyűlölet.
 A valódi szeretet két ember között a létező legnagyobb dráma.
 Ahhoz, hogy szeresselek, valakit föl kell áldoznom, de legalábbis el kell némítanom magamban az ellenállását.
 El kell jutnom odáig, hogy "elengedjem a fát".
 És ahhoz, hogy szeressél, le kell, hogy győzzek benned valakit, aki nem akar szeretni.
 Mindketten "fogjuk a fát".
 Két görcsös "önmagam".
 És most jön egy "véres" kérdés.
 Szeretetnek lehet- e nevezni azt, ami nem kölcsönös?
 Én szeretlek - de te engem nem szeretsz.
 Vagy fordítva: szeretsz, de nem tudom viszonozni.
 Ez szeretet?
 Sokáig úgy véltem, hogy igen. Osho azt mondta, a szeretet olyan, mint a virág illata: akkor is árad belőle, amikor nem jár arra senki. Ha én szeretek, s ez árad belőlem, mint a virágillat, az már elég, a többi mások ügye. A szeretet: adás, sugárzás, benső állapot…
 Nem hiszem!
 Ha két ember között, egy családban, egy népben, vagy bárhol a szeretet nem kölcsönös, ott nincs is. Hiába szeret az egyik, akár olyan intenzitással is, mint Jézus Krisztus, ott a szeretet nem tud létrejönni, csakis az üldözés, a gyűlölet és a Golgota.
 Hiába szeretlek - ha te nem szeretsz.
 Hiába engedem el a fát - ha te nem engeded el.
 És hiába leszek önzetlen, hiába jutok el az eszmélés akár isteni szintjére, ahol már átélem, amit te még nem élsz át, hogy "én benned vagyok, s te énbennem" - hiába szeretlek -, ha nem engeded el a fádat, nem történik semmi.
 A szeretetben az a legfájdalmasabb, hogy egyedül nem megy.”
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 21, 17:38:09
Mácz István: Szeretet vagyok (részlet)

Szeretlek – mondod, mondom. Más, ha én mondom, más, ha te mondod s ismét más, ha a harmadik és a többi mondja. Mennyi változata a szó jelentésének, ha a közel hétmilliárd egyenként vallja. – A tenger lehet “ennyi” arcú számlálhatatlan hullámaival. “Ennyi” fényes csillaggal az éjszaka ege fénylik.
Szeretlek – mit jelent? Mást jelent, ha szüleimnek, mást, ha barátomnak mondom és megint mást, ha szerelmet kívánok vallani. És mily édes, ha gyermekem vagy unokám ölelem e szóval: szeretlek! (....)

Szeretem a mézet és a whiskyt, szeretem a kalácsot és a forrás vízét. Szeretem érinteni a bársonyt s markolni a sziklát, – hallani a veréb csivitelését és Bach orgonamuzsikáját. Szeretem az eső illatát, a gyöngyvirág leheletét, szeretem látni a madarak színes tollát, a hó hatszögletű kristályait.
A mindenséget “szeretem” érzékszerveimmel. Mennyi változás a viszonyulásban, a közeledésben, az élményben,  s mindezeket egyetlen szó, a “szeretet” ragozva fejezi ki. Mennyi gazdagság?! Honnan? Belőlem, bennem. A szeretet az én élményem, az én életem. Talán magam is szeretet vagyok?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 21, 17:40:55
Mácz István: A szerelemről és a szeretetről

A szeretet

A szeretet az öröm édesanyja.

Erről nem lenne szabad írni, szólni. Talán érzed Te is. Ami nagyon emberi, ami valóságában teljes titok, ami hús-vér-lélek együtt, valami isteni az emberben, arról hallgatni kellene.

Szeretet.

Ha éled, ismered az örömét. Ha meghalt benned a szeretet, csoda, hogy még élsz, de nem csoda, ha nincs örömed.

Szeretet.

A szivárvány színeire bomlik a fehér fény. A szívekben a szeretet annyi színnel, ízzel, örömmel él, ahány embert szeretünk. Minden ember mindenkit másként szeret. Szeretet az anyához, az apához, a testvérhez, a pajtáshoz, a munkatárshoz, a baráthoz, ahhoz, akihez a szerelem vonzza. Másként szeretjük a kutyát, az őzet, másként a kalitkába zárt kanárit. Más szeretet vonz a fák felé, kertünk rózsáihoz, a vázánk vágott virágaihoz. Ahány tárgy az életünkben, annyiféle szeretet.

A csillagok sem közömbösek. A Nap, a Hold. A többi égitest. Nemcsak az értelem kutat soha nem ismert, még csak nem is sejtett valakik után, hanem a szeretet „mindenkit birtokolni” akarása nyomoz az űrben más élőlények után, akiket majd szerethet. A szeretet kitárulása, karjainak végtelen-be nyúlása él mindenkiben.

Teljességre mozdul szívedben is a szeretet. A szeretet boldogságéhség benned. És az örömök forrása. Aki szeret, örül. Akit szeretnek, örül. Az öröm édesanyja a szeretet.

Szeretet. Nem lenne szabad róla írni, szólni. Hisz olyan természetes, mint az élet. Ám magad is tudod, két szemünk látását úgy megszoktuk, hogy nem is örülünk neki. Így, ha ma szeretünk, szerethetünk és szeretnek, megszokottnak vesszük, és elfelejtünk örülni. Pedig a szeretet új örömet szül.

Hát szeress!

Szeress, szeress, szeress!

Az lehet, hogy nem szeretnek. Elbírod viselni. De az már elviselhetetlen lenne, és megtiltani sem lehet, hogy ne szeress.

Szeress! Az öröm a szeretet minden pillanatában a tied.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 21, 21:43:05
„A barátság minden dologban közösséget létesít köztünk. Sem szerencse, sem szerencsétlenség nem létezik ránk nézve külön-külön: mi közösségben élünk. Nem is tud senki sem boldogul élni, aki csak önmagát tekinti, aki mindent a saját hasznára fordít; másokért kell élnünk, ha magunkért akarunk élni. Ez a társas összeköttetés, ha gondosan és szentül ápoljuk, egymással mindnyájunkat egybefűz s bizonyítja nekünk, hogy van az emberiségnek egy közös joga.”

/ Seneca /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 23, 13:58:03
„…a boldogság csak ilyen.
Mindig valami rendkívüli szenvedés tövében terem meg
és éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, amely hirtelen elmúlik.
De nem tart sokáig, mert megszokjuk.
Csak átmenet, közjáték.
Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.”

/ Kosztolányi Dezső /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 24, 09:53:11
Szabó Magda: Madár

Azt kérdezed, hogy ki vagyok,
micsoda kis lélek vagyok,
ki ablakodon kopogok,
és mint a gránát, tüzelek,
és lengek-ingok-libegek,
és hámba fogom a szelet,
és hintálom a levelet,
összekuszálom a leget,
s azt a suttogó szövetet
amit a hajnal tereget,
min villogás az erezet?

Vagyok az élő suhanás,
vagyok az élő zuhanás,
lengés vagyok, kerengés,
zengés meg visszamerengés
arra, amiről azt hazudod,
azt hazudod, hogy elfeledted,
ám én megszólalok feletted,
ám én átsuhanok feletted,
 
megvillantom szárnyaimat,
a selyem kardokat,
melyek átmetszik az eget
és hazugságodat,
és akkor már tudod,
akkor rögtön tudod,
hogy az angyal vagyok,
aki gyerekkorodban
úgy magadra hagyott.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 24, 10:01:57
„Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,
a világegyetemnek rám ragyogása.”

/ Hamvas Béla /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 24, 11:00:23
„Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fantom fájdalmát,
ha nem szeretjük tovább.
Ha elfelejtjük.
Amikor azt mondjuk, hogy az „idő gyógyít” – erre gondolunk.
A felejtésre.
Ez azonban – ha valóban szeretünk – nem lehetséges.
A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja:
ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk.
Semmi más.
Jövőre, húsz év múlva, odaát, vagy egy másik életben.
Mindegy.
A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra.
Nem is az emléke, a hiánya él bennünk.”

/ Müller Péter /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 24, 11:02:29
Ady Endre: Sorsunk

Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.

Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserű álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.

Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szívünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 25, 04:40:28
Nagy István Attila: Utószó

Rettenetes, ha a reménytelenség megköti az ember tetteit, gondolkodását, életösztöneit. Ilyenkor nem futja másra az erejéből, mint hogy egymás mellé teszi a lábait, ha egyáltalán útnak indul. De inkább a helyét keresi, mert hirtelen kiüresedett az élete, eltűnt, aminek - hol nagyobb, hol elgyengülő akarattal - nekifeszült. Arra törekedett, hogy átrendezze az elmúlt évtizedeket. Lehet még valami, ha ketten akarják.

Mene tekel ufarsin - megmérettél és könnyűnek találtattál. Ezt mondja az ember legelőször magának. Felkínáltam magam; kézbe vettél, megforgattál, gyönyörködtél bennem, aztán elejtettél. - Olyan, mint egy lila színű kavics, én pedig mostanában megszerettem az aranyat - mondtad. Nem ad hiába, aki úgy ad, hogy közben magának is örömöt szerez vele. Szép gondolat. - Elég lesz a halálig.


**--**--**

Márai Sándor: Füves könyv - A nőkről általában

Köszönet a nőknek.
Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, amikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott. És köszönet neked, mert jó voltál, mint az állatok. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején. Köszönet a nőknek, köszönet.

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 25, 05:18:35
Várnai Zseni: Ne irigyelj

Ne irigyelj púpos ember,
amiért egyenes vagyok,
A lelkemen olyan nagy púp van,
Hogy majd bele szakadok.

Te nem látod,de én érzem,
hogy ez a púp mily nehéz,
Bele van ám gyömöszölve
egy mázsányi szenvedés.

Te vak ember ne haragudj,
én se látok messzire,
Bukdácsolok,botorkálok,
s nem haladok semmire.

Fogadj engem testvérednek,
szegény néma, s hidd el nekem,
Én is csak dadogva szólok,
s nem érti meg senki sem.

Szeressetek engem bénák,
nyomorultak szegények,
Ügye fogyott vagyok én is
össze vissza beszélek.

Képzelődöm,álmodozom,
mint az őrült,s azt hiszem
üvegből van, s össze törik,
Össze törik a szívem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 25, 11:51:48
Kamarás Klára: Valaki mindig visszahív

Mikor úgy érzem nincs tovább,
utolsót lobbant már a láng,
egy furcsa árnyék fojtogat,
hiába minden áldozat:
valaki mindig visszahív...

Valaki mindig visszahív,
mikor zokogva fáj a szív,
mikor a kétség és tudás
egymásra ront s a pusztulás
szegény, bolond fejemre száll...

Szegény, bolond fejemre száll
a sűrű éj, s a rút halál,
és megfogják a vállamat,
már csak egy végső pillanat...
de mindig van egy fénysugár...

Mindig akad egy fénysugár,
egy halvány, foszló fénybogár
mely megmutatja mennyit ér
az élet, s csupa jót ígér
mikor úgy érzem, nincs tovább.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 25, 18:05:58
Várnai Zseni: Síró szemek

Én sokat nézek a síró szemekbe
S éjente magam is sírok sokat
És messze, zord sötét tájak felől
Magamba szívom a bánatokat.

Mi messze jajlik vérző távolokban,
Mind megtalál és mind olyan enyém,
Hogy arcomat sápadtra komorítja
S ifjú szememből is elfogy a fény.

Pedig Te, Kedves, itt vagy és szeretlek,
Virággal kén' övezni homlokom,
De ajkamon, lásd, könnybefúl az ének,
Ciprus vagyok én minden sírokon.

Tán elveszítlek így, hisz vannak vígak,
Felédhajlók és könnyen nevetők,
Én nem tudok, mert hallom, akik sírnak,
És egyre telnek, mind a temetők.

Lásd, így vagyok, szomorú két szememmel,
Lelkem mélyén bús dalok zengenek,
Kacagások, víg játékok helyébe,
Nem tudom én, elég-e ez Neked?

Mert jaj nekem, síró szemekbe néztem,
S most minden könny az én szememben ég,
Mosolyogni meg közben elfeledtem...
Lehet-e engem így szeretni még?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 27, 10:15:17
József Attila: Ősz

Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az őszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.
 
Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.
 
Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.
 
Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvü oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.
 
Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?
 
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 28, 05:44:21
LORD- Vándor

Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott
Nem siratja senki õt
Nem könnyeznek a sírja elõtt

Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt
Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete
Vén szemét lehunyva élete megszakadt
nem indul új útra, pihen a föld alatt

"Elmondom nektek az õ történetét,
arról mesélek, hogyan élt.
Megszületett, kapott nevet,
csak egyet nem, Szeretetet!
Szülei eldobták, nem törõdtek vele,
nem maradt semmije, csak az élete.
Magas falak, rácsok mögött,
zsiványok, tolvajok között telt a gyermekkora,
ott volt az otthona.
És mégis vidáman élt,
szívébe zárta a nagy reményt,
hogy egyszer majd innen elmehet,
várják erdõk, völgyek, hegyek.
Szabad lesz, mint a madár,
északtól délig, kelettõl nyugatig minden földet bejár."

Az idõ eljött, õ szabad lett
Útra kelhet a végtelenbe
Ezt álmodta, erre ébredt
Évek óta csak ezt remélte

Amerre járt, megszerették
És ha néha megkérdezték
Hogy honnan indult, s mi a célja
Õ vidáman csak ezt dalolta:

Nem félek, amíg élek
Várnak a messzeségek
Városok, országút pora!
Napfényben, zord télben
Minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha!

Éhét, szomját elfeledte
Csak a világ érdekelte
Hosszú haját fújja a szél
Ereiben lüktet a vér

Forró nyár jön hideg télre
Hosszú út áll már mögötte
De nem néz hátra, megy elõre
Jókedvûen énekelve:

Nem félek, amíg élek
Várnak a messzeségek
Városok, országút pora!
Napfényben, zord télben
Minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha!

Nem kell a csillogás
Nem kell a ragyogás
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy
Nem kell a céltalan cél!

Nem kell a csillogás
Nem kell a ragyogás
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy
Nem kell a céltalan cél!

Nem félek, amíg élek
Várnak a messzeségek
Városok, országút pora!
Napfényben, zord télben
Minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha!

Évek túl hamar szállnak el
Csavargó haja hófehér
Szíve dobban még, szeme tûzben ég
De hívja már az örök pihenés

Nem félek, amíg élek
Várnak a messzeségek
Városok, országút pora!
Napfényben, zord télben
Minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha!


LORD- Vándor (http://www.youtube.com/watch?v=NgdUqNxnCHc#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 28, 06:21:41
Gara György - Ha volna valaki

Egyedül járok köztetek,
Kik párosan jöttetek.
Mosolygok, mondok szavakat,
Néha a hangom elakad.
Nehéz a magánosok éje
Sápadtan alszanak,
Mint eldobott kődarab
Mit elrejt a holt tavak zöld színű mélye.

Ha volna valaki aki azt mondaná, hogy ébredj!
Nem fonódna rám a bánat, szemembe hullanának
Tűztollú reggeli fények, reggeli fények.

Ha volna valaki aki azt mondaná, hogy járjak.
Minden utca hívogatna, néznének megtagadva,
Csalóka éjszakai árnyak, éjszakai árnyak.

Ha valaki megfogná a kezem,
Vagy bíztatóan visszanézne rám,
Sokáig néznék a felkelő nap felé,
És lehajtanám lassan a fejem.

Ha lennél az, aki nekem mindenem volnál,
Tétovázva erre jönnél, csendesen átölelnél,
Mennénk, te megcsókolnál,
És semmit sem szólnál.
Semmit sem szólnál.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 28, 10:09:56
A Hold könnye

Egy öreg farkas élt egy erdőben. Magányos volt egész életében… Egyetlen társa volt csupán: a sápadt Hold.
Farkas apót szerette az erdő minden lakója. Szerették őt az erdei szellemek is. A szél szívesen borzolta kopott bundáját, amit a langyos eső mosott olykor tisztára, hogy aztán a nap jótékony, meleg sugarai szárítsák meg azt. Farkas apó mégis magányosan élt. Minden éjjel kiült az erdő szélére, ahol azok különös fák nőttek, amelyeknek mintha apró csillagok izzottak volna az ágain. A hegyek fölött sápadtan ragyogott a Hold. Farkas apó csak ült az erdő szélén, hallgatta az erdei rovarok zenéjét, és gondolataiba merülve nézte a Holdat. Azon tűnődött, mi az oka annak, hogy ő annyira magányos. Miért nincs egyetlen társa évek óta? Benne van a hiba? A hosszú évek megkeményítették az öreg farkas szívét, ilyenkor mégis könnybe lábadtak szemei. És oly bánatosan nézett a sápadt Holdra, hogy az is majd elsírta magát. Talán a Holdtól várta a választ. De a Hold csak ringott a csillagok alatt, örök némaságba burkolózva.
Így ment ez már hosszú esztendők óta. Mígnem az egyik téli éjjelen, amikor a Hold csak keskeny sarlóként pislogott az égbolton, farkas apónak különös érzése támadt. Mintha figyelné valaki. És a távolban, a hegyek lábánál burjánzó bokrok mögött megpillantott két apró csillagot. Nem, nem is csillagok voltak azok, hanem egy ragyogó szempár. Őt nézte… Az öreg farkas nem mozdult. Valami szokatlant érzett a szívében. Valami ismeretlent. Alig hallhatóan dobbant egyet a szíve… Hosszú percekig figyelték egymást, aztán a két ragyogó szem, mint fáradt szentjánosbogarak, lassan kialudtak… A Hold is eltűnt az égről, és lassan kivilágosodott…
Farkas apó lassan hazaballagott. Aznap egész végig a különös szempár járt a fejében. És szokatlan módon valami melegség is átjárta a szívét…
A következő éjjelen ugyanúgy megjelent a világító szempár. Most, mintha kicsit közelebb is lett volna, és egy sötét árny rajzolódott ki mögötte. Órákon át nézték egymást, és végül ugyanúgy eljött a reggel.
Az öreg farkas úgy érezte, színesebb lett az erdő, langyosabban fúj a szél és valahogy a madarak is vidámabban énekeltek. Alig várta, hogy leszálljon az éj. Nem kellett csalódnia. Sőt, most már még közelebb, alig kőhajításra tőle villant fel a két csillogó szem. Most már látta, ki a különös látogató. Egy gyönyörű, hatalmas, fehér farkas sziluettje rajzolódott ki. És az öreg farkas szíve egyre erősebben dobogott, egyre melegebbnek érezte azt. Tett néhány tétova lépést a másik farkas felé, de aztán megtorpant. Így érte őket a reggel.
Hosszú heteken keresztül így ment ez. Ahogyan a Hold lassan kövér koronggá hízott, úgy kerültek egyre közelebb ők is egymáshoz. És az egyik éjjelen, amikor már szinte összeért az orruk, a gyönyörű fehér farkas megmozdult, és fejét farkas apó vállára hajtotta… Nem történt semmi több. Csak ültek az erdő szélén, és érezték, hogy valami láthatatlan erő öleli őket át, összekapcsolódnak és eggyé válnak hosszú perceken át. Farkas apónak egész testében szétáradt az a különös melegség, amit eddig csak a szívében érzett. Érezte a másik farkas bundájának illatát, és szinte együtt lélegeztek. A Hold pedig talán olyan fényesen ragyogott, mint még soha azelőtt. Amikor pedig az éj fátylát kezdték szétszabdalni a hajnal első sugarai, a fehér farkas megfordult, és a hegyek felé szaladt… Farkas apó sokáig nézett még utána.
Hazament, és lefeküdt a barlangja előtt a hóba. Nézte a felhőket, és gondolkodott. Nem értette, mi ez a különös érzés, ami egész testét átjárja. Nem értette, mert eddig még sosem érezte.
Aznap éjjel a félelem lopózott szívébe… Mi lesz akkor, ha egyszer hiába várja az erdő szélén a fehér farkast? Mi lesz, ha nem jön el többé? Mi van, ha ez egész csak hazugság?
Ezt nem engedheti meg magának. Ekkora fájdalmat nem tudna elviselni. Maradjon csak neki a sápadt Hold. Abban sosem fog csalódni. Az az ő igazi barátja. Megkeményítette a szívét, és olyan mélyre zárta benne a melegséget, amilyen mélyre csak képes volt.
Heteken keresztül nem ment az erdő szélére. A barlangja előtt ült a tisztáson, onnan nézte a Holdat.
A fehér farkas pedig minden éjjel várta őt a szokott helyen. A Hold lassan újból elvékonyodott… És az egyik hűvös éjjelen a fehér farkas nem tért többé vissza. A Holdnak különös, szürkés színe lett, mintha a magába zárt fájdalmát próbálná eltitkolni sikertelenül.
Farkas apó visszatért az erdő szélére. Egyedül volt. Érezte, hogy hiába keresi a csillogó szempárt. Tudta, az nem jön vissza többé. Nyugodtnak kellett volna lennie, de a melegség a szívében egyre nehezebbé vált. Szinte már fájt… Mi történik velem? - kérdezte, és összerogyott a fájdalomtól. Kétségbeesetten nézett fel a szürkülő Holdra. És akkor a Hold belső, íves részén néhány apró gyöngyszem gördült végig, és miután egyetlen hatalmas gyönggyé dagadtak, egy könnycsepp hullott alá az égből. A Hold könnye.
Zuhant, zuhant, fényesen, és sápadtan csillogó sávot hagyott maga után az égbolton. A könnycsepp a hegyek közé zuhant, de még innen is jól látszott a fénye… Lassanként egy halvány, de jól látható híd rajzolódott ki farkas apó előtt. A híd a hegyek közé vezetett.Remegő lábakkal lépett a hídra, a torkát kegyetlenül marta valami, a szíve dobogása majd szétvetette egész testét…
A Hold könnye mutatta az utat. A hegyekben már vártak rá.   
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 28, 12:51:30
Wass Albert: Igazgyöngyök

Egyszer régen, mikor még nem volt bánat,
S a kék vizekben tündökölt a hold,
Tündér leány állott a tenger partján,
S a hab lágyan, szerelmesen dalolt...
De egy este... messze észak felől
Orkán hadával érkezett a tél,
A tündér sírt és fényes könnyeit
Zúgó tengerbe hullatta a szél...

Aztán elment... a tenger várta, várta,
És fodros habja többé nem dalolt.
Ködös, borongós, néma éjszakákon
Sötét vizén nem tündökölt a hold...
S a mélybe hullott tündér könnyekből
Lettek a fényes igazgyöngy szemek...
A gyöngyhalász néha megtalálja
A mélybe rejtett tündér-könnyeket...
Én is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És verseim az igazgyöngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy tündér
S azóta néha gyöngyszemet lelek...

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/28/wass_albert.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 28, 16:44:58
(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/28/1_erdeifeny.jpg)
Wass Albert: Magányosság erdejében

Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.

S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...

Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:

Bár jobban szeretem, mint magamat.

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 28, 20:21:48
Wass Albert: Itt leszek közel, valahol

Ha eljön majd a nap,
Amikor meghalok,
Ti ne gyászoljatok.
Én itt leszek, közel.
Itt találtok napnyugtakor,
ha kirepül a vízimadár este,
kecskefejő tyurrogásában,
egy messzi bagolyhuhogásban.
Én itt leszek, közel,
vigyázok az erdő csendjére
és álmotokra.

Ha érezni akartok engem,
csak hajtsatok be az erdőbe
és álljatok meg az út mentén.
Figyeljetek: a halk lombsusogásban
hallhattok engem,
amint kutyáimmal
elmúlt esztendők boldog
vadászhelyeit járom.
Mosolyogjatok egy virágra,
egy pillangóra,
egy kis madárra,
egy pislogó csillagra
a messzi szemhatáron,
mikor az est árnyékai
körülfognak szelíden...

Csak mosolyogjatok,
és én az öröklétből
visszamosolygok rátok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 28, 22:07:00
Szabó Andris - Azért vannak a jóbarátok (http://www.youtube.com/watch?v=n1FDaRuVpb0#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 29, 04:46:47
Wass Albert: Szeretném...

Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami leginkább lenni akarok.
Ha egyszer azt mondaná valaki:
Megsajnáltam a bánatodat,
Hitetlenségedet, háborgásodat,
S neked adom mi legdrágább neked:
A sorsodat, az önéletedet.
Neked adom a teremtésedet.
Akkor azt mondanám: legyek erő,
A végtelenség örök ereje,
Aki nem néz hátra, csak előre,
S nem hallja a múlt idők zenéjét.
Legyek az őskor mitikus gigásza,
Aki számára nincsen vég, határ,
Hogy két karommal a világot rázzam,
S a hitemet, az igazságomat
Belesüvöltsem, belekiabáljam;
Eszme legyek, kirobbanásra kész,
Szent Géniusz, hatalmas és merész,
Aki előtt a végtelen szabad!
Erő legyek, kiben nem él az álom,
Ki győzni tudjon Olimposz-csatákon,
Kiben jövendő nagy világok élnek,
Ki a babonának és hitetlenségnek
Kiszúrja titokzatos Küklopsz-szemét.
Erő legyek, nagy alkotó erő,
Romboló, világokat teremtő,
Kinek lelkében eszme-lángok égnek,
S nem fél a Halál sötét szellemének
Bátran, büszkén a szemébe nézni.
Erő legyek: jövő ködébe látó,
Erő legyek: nagy eszmékért csatázó,
Zengjem a ködös mindenségen át,
Egy új teremtés király-himnuszát!
S ha egyszer majd az idő műhelyéből
Jőnek tüzesebb világ-hajnalok,
Tudjam, hogy élek, dalolok, vagyok!
Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami igazán lenni akarok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 29, 07:22:39
Váci Mihály: Ha rád gondolok - Virágzom

Harangszó ver szíven:
mintha bennem zuhogna.
Hol vagy mellőlem? Hiányzol.
Minden téged kérdez;
ha madár szól,
hol hagytalak? – rámszól.
Milyen messze vagy!
Mindennek arca sírásoddal fordul felém,
s bármit mondhatok,
nem hallom, csak a te hangodat.

Te vagy az el nem ért vidék,
melyet bejárni vágyom,
a hegyen-túli ég,
hegyekből kibukkanó tenger,
hajózható láthatárom.

Bezárt szárnyaid bennem fájnak,
sírásaid mindenütt elérnek,
fűzfáim alattuk áznak.
Bennem egy hegedű érintetlenül,
- óvja puha bársony.
Csodafád vagyok,
ha rádgondolok – virágzom.

Mi él, éltet, Neked virít.
Kristályként bezár sorsom magába,
s rózsaként kinyit.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 29, 11:39:20
Luciano Pavarotti "Il Canto" (http://www.youtube.com/watch?v=L0afcLgqyt0#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 29, 20:00:01
Weöres Sándor: Holdbéli csónakos

Úszom az égen arany csónakon,
az éj homályán én uralkodom,
az eget-földet végig láthatom,
a csillagot tengerbe buktatom.
Szállok a sötét légtenger hátán,
kuszált felhőbe feszül a csáklyám,
ezüst evezőm dalolva csobban,
úszom fekete égi habokban.
 
Holdbeli csónakos, örök szerelmem,
arany sajkádra vegyél föl engem!
Sokat szenvedtem, sokat bágyadtam,
a sötét erdőt könnyel áztattam,
eleget sírtam a földi porban,
ölelj magadhoz a tiszta Holdban.
Nem él a földön, akire vágyom,
holdbeli csónakos, te légy a párom.
 
Fénylő csónakom szeli az éjet,
legszebb csillagom, szeretlek téged,
egyedül vagyok, vágyódom érted,
enyém leszel majd, ha a tavasz éled.
Mellém ültetlek szép csónakomba,
eleget sírtam a földi porban
hajad az eget aranyba vonja,
ölelj magadhoz a tiszta Holdban.
 
A lenti bút-bajt mind elfelejted,
A lenti bút-bajt mind elfelejtem,
fejed örökre vállamra ejted,
fejem örökre válladra ejtem,
fejed örökre vállamra ejted.

HOLDBÉLI CSÓNAKOS (http://www.youtube.com/watch?v=HXxPuIHKXx8#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 11 30, 10:14:04
József Attila: Tedd a kezed

Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.
 
Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.
 
Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/11/30/jozsefa2.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 01, 11:21:50
József Attila: Ősz

Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az őszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.
 
Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.
 
Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.
 
Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvü oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.
 
Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?
 
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 02, 10:56:01
East-Szél repítse lelkem (http://www.youtube.com/watch?v=657t_Rce7tg#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 02, 11:09:07
Wass Albert: Mit csináljak?

Mit csináljak a könnyeimmel,
ha mind egyre csak előtörnek,
mit csináljak a fellegekkel,
ha mindig jönnek, mindig jönnek,
mit csináljak szegény szívemmel,
ha minden fájdalomra vérzik,
mit csináljak a vad szelekkel,
mikor a tavaszomat kérdik,
s mit csináljak az emlékeddel, kedves,
ha feledésbe sohasem enyészik
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 02, 16:51:09
Wass Albert: Ha visszatérek

Szerető szóért könyörögve, egyszer,
ha visszatérek: Kolduló eretnek,
szeretni fognak, akik most szeretnek?

Ha lelkemen majd nagy sebek fakadnak,
s hitetlenebb leszek, mint bármikor:
a barátaim barátok maradnak?

Ha harcban járok, s véres lesz a lelkem,
villám szakad, és mennydörög felettem,
ha kitagad az ég, s a földön
életemet Isten-tagadva töltöm,
és átkokat szór rám a fél világ:

vajjon, ha akkor visszatérek,
megismernek ezek a régi fák?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 02, 16:56:05
Wass Albert: Halál

Én úgy képzelem el,
hogy a halál egy óriási nász,
legszentebb, legemberibb ölelés.
Nem fájdalom: fájdalom-felejtő.
Nem rém: rémeket elűző.
Több mint a Szépség.
több mint a Szerelem,
a Jóságnál is több:
Kegyelem.
Én úgy képzelem el,
ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás
és akkorára nő a fájdalom,
hogy nem bírom tovább:
hozzám lép egy fehér ismerős,
szép csendesen lecsókolja a számat,
lefogja ezt a vergődő szívet,
és ennyit szól csak: elnémuljatok.
Erre megszűnik minden indulat.
Erre megszűnik minden fájdalom,
csak gondfelejtő békesség marad:
se könny, se vér, se akarat,
nem lesz már semmi sem.
Elhal a szívem dobbanása,
s végtelen álmok néma lánya
bűvös, tüzes csókjába zár.
Szeretőm lesz egy éjszakára
a széparcú Halál.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/02/rip.gif)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Late16 2011, 12 03, 11:30:42
  
Wass Albert: Halál

Én úgy képzelem el,
hogy a halál egy óriási nász,
legszentebb, legemberibb ölelés.
Nem fájdalom: fájdalom-felejtő.
Nem rém: rémeket elűző.
Több mint a Szépség.
több mint a Szerelem,
a Jóságnál is több:
Kegyelem.
Én úgy képzelem el,
ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás
és akkorára nő a fájdalom,
hogy nem bírom tovább:
hozzám lép egy fehér ismerős,
szép csendesen lecsókolja a számat,
lefogja ezt a vergődő szívet,
és ennyit szól csak: elnémuljatok.
Erre megszűnik minden indulat.
Erre megszűnik minden fájdalom,
csak gondfelejtő békesség marad:
se könny, se vér, se akarat,
nem lesz már semmi sem.
Elhal a szívem dobbanása,
s végtelen álmok néma lánya
bűvös, tüzes csókjába zár.
Szeretőm lesz egy éjszakára
a széparcú Halál.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/02/rip.gif)


Sad piano (this will make you cry) (http://www.youtube.com/watch?v=a_Am4cHMBKM#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 05, 06:11:11
Az igazi szeretet szerény. Az igazi szeretet félreáll, elhagyja azt, akit boldogít, hadd lebegjen a lelke szabadon, hadd röpüljön a maga útján, hadd találja meg azt, amire rendeltetett. Ez a szeretet nem óhajt ellenszolgáltatást. Ez a szeretet elegendő önmagának, és ezért végtelen. Ez a szeretet tudja, hogy semmi sem a mi tulajdonunk, sem mások teste, sem mások lelke, még saját gyermekeink lelke sem.

/Kosztolányi Dezső/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 05, 08:57:42
József Attila: Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

József Attila - Tiszta szívvel (http://www.youtube.com/watch?v=L4PfiGcfit8#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 05, 17:43:15
József Attila: Isten

Én az Istenem ugy szeretem,
Hogy a szívemet földbe vetem,
Megérik, akkor learatom,
Fölösét pedig másnak adom.
 
Meg is köszöni, akárki az,
Akárha huncut, akár igaz,
Ha mindörökre, ha csak percre,
De az Isten fölébred benne.
 
Ha lány az, hozzákomolyodva
Rongyos kabátom megfoltozza,
Hogyha meg ember, csak megállít
Ki is kisér az ajtajáig.
 
Ha éppen főzik az ebédet,
Ottan marasztnak várt vendégnek
S ahol az asszony sose hamis,
Meghínak ott még máskorra is.
 
Aztán csak amikor dolgoznak,
Rólam is el-elgondolkoznak.
S hogy munkaközben megpihennek,
Erejét érzik a szivemnek.
 
Nem csinálnak egymás közt mozit,
Bennük már Isten álmodozik,
Álmodik tágas, erős égről,
Kicsiny fiának nagy szivéről.
 
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 06, 05:25:33
„Ha az ember életében egyszer csak minden összeomlik, (...) kell valami, ami egyszerű és kiszámítható, amibe bele lehet kapaszkodni. És ha az ember történetesen nem talál mást e célra, mint a szemhéja mögött egészségesen, jól szervezetten lüktető vérnek és az októberi napfény utolsó sugarainak váltakozását - nos, akkor elfogadja és szépen meg is köszöni. Mert ha nem talál még ilyen fogódzót sem, ha nem akad rá valamire, ami legalább ilyen elemi szinten ésszerű és megmagyarázható, akkor új világrendjének idegenszerűsége előbb-utóbb az őrületbe kergeti.”

/ Stephen King /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 06, 06:08:49
Radnóti Miklós: Éjszaka

Alszik a szív és alszik
a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében
a légy a falon.
Csönd van a házban,
az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág,
a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen,
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

Ágnes - Éjszaka (http://www.youtube.com/watch?v=FoOb5suP84E#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 06, 12:43:00
Reményik Sándor: Én a szívemet

Én a szívemet szétszakítottam:
ahány darabja, annyifele van.

Én azt gondoltam, hogy ezt így lehet,
és csorbát nem szenved a szeretet.

Hittem, hogy minden darab új egész,
s akit szeret, azért mindenre kész.

Mindenre kész, – de ah, – erőtelen
e balga, szétforgácsolt szerelem.

Ez a tudat éget, mint a kereszt,
én Istenem, nem így akartam ezt.

Nem így: kapni más lelke aranyát,
s cserébe tarka rongyot adni át.

Arany lélekkapun menni által,
s fizetni pár színes szóvirággal.

Egyformának lenni mindenkihez:
emberfeletti nagy szív kell ehhez.

Én a szívemet szétszakítottam,
ahány darabja, annyifele van.

Pár rongydarab jutott mindenkinek, -
és nem jutott az egész senkinek.

**--**

Kettétört mondat

Azt írom: jól vagyok.
S pontot teszek.
És félbeszakítom a mondatot,
és félbeszakítom a levelet.
S a vad áradatot,
mely belezúdulna a kis levélbe,
hogy el nem bírná jámbor papiros:
szakadna, égne
korommá lenne pillanat alatt,
a vad áradatot szorítom félre.
Hűlő láva legyen.
Víz, mely szétterült,
kiömlött a rétre és elpihent,
és csak a naplemente
tükröződik és fodrozódik benne.
Véresen, fenyegetőn és vadul.
Mit írhatnék én ma haza,
hogy ne tudnám:
szennyes kéz belenyúl, belevájkál
szegény szavaimba?
Táncoltassam a szabad-nem szabad
bírhatatlanul kínos mérlegén
a feszülő, forrongó szavakat?
S mit írhatnék különben is?
Ha volna bár egy erős, tiszta vágyam,
irányom, vagy utam, amelyben magam,
s népem megtaláljam.
De nincs.

Magam káoszát énekelhetem csak,
s a magyar zűrzavart, s a nagyvilágét.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 06, 20:31:03
Ez lesz az utolsó bejegyzésem, legalább is egy jó darabig biztosan.
Jóformán már csak két-három topik miatt voltam a fórumon (lelkizős, vicces és néha egy kicsit a zenehallgatós).
Sőt, elsősorban a lelkizős miatt, viszont elég régóta csak én írogatok oda (egész pontosan egy kevés kivételtől eltekintve csak én írogattam), így gondolom nem sok embert érdekel. Feleslegesen meg minek csinálni?
Ugyan az OmniaII meg van még, de már az idejét sem tudom, hogy mikor tettem rá új ROM-ot, szóval okafogyottá vált a "szereplésem" a PFC-n.
Ez nem egy hirtelen született "ötlet". A hét végén sikerült egy kicsinyt lezúzni magam és a nagy fekvészet közepedte volt időm töprengeni, megrágni ezt az egészet, és így született az elhatározás.
Az elhatározást pedig ugye általában a tett követi.

Sokat töprengtem azon is, hogy mit is kellene így a végén, úgymond búcsúzóul megosztanom. Azt gondolom két kedvencem megfelelő lesz. Mind a kettő volt már, szóval ezért elnézést kérek.
Az egyik a kedvenc versem: József Attila - Nagyon fáj
A klipet két okból teszem ide:
- az egyik az, hogy Földes László fantasztikusan adja elő (ezt is).
- a másik ok pedig az, hogy nekem nagy favorit a Hobo, ifjúként rengeteg koncertjükön jártam.


Kivül-belől
leselkedő halál elől
(mint lukba megriadt egérke)

amíg hevülsz,
az asszonyhoz ugy menekülsz,
hogy óvjon karja, öle, térde.

Nemcsak a lágy,
meleg öl csal, nemcsak a vágy,
de odataszit a muszáj is -

ezért ölel
minden, ami asszonyra lel,
mig el nem fehérül a száj is.

Kettős teher
s kettős kincs, hogy szeretni kell.
Ki szeret s párra nem találhat,

oly hontalan,
mint amilyen gyámoltalan
a szükségét végző vadállat.

Nincsen egyéb
menedékünk; a kés hegyét
bár  censored nak szegezd, te bátor!

És lásd, akadt
nő, ki érti e szavakat,
de mégis ellökött magától.

Nincsen helyem
így, élők közt. Zúg a fejem,
gondom s fájdalmam kicifrázva;

mint a gyerek
kezében a csörgő csereg,
ha magára hagyottan rázza.

Mit kellene
tenni érte és ellene?
Nem szégyenlem, ha kitalálom,

hisz kitaszit
a világ így is olyat, akit
kábít a nap, rettent az álom.

A kultura
ugy hull le rólam, mint ruha
másról a boldog szerelemben -

de az hol áll,
hogy nézze, mint dobál halál
s még egyedül kelljen szenvednem?

A csecsemő
is szenvedi, ha szül a nő.
Páros kínt enyhíthet alázat.

De énnekem
pénzt hoz fájdalmas énekem
s hozzám szegődik a gyalázat.

Segítsetek!
Ti kisfiuk, a szemetek
pattanjon meg ott, ő ahol jár.

Ártatlanok,
csizmák alatt sikongjatok
és mondjátok neki: Nagyon fáj.

Ti hű ebek,
kerék alá kerüljetek
s ugassátok neki: Nagyon fáj.

Nők, terhetek
viselők, elvetéljetek
és sirjátok neki: Nagyon fáj.

Ép emberek,
bukjatok, összetörjetek
s motyogjátok neki: Nagyon fáj.

Ti férfiak,
egymást megtépve nő miatt,
ne hallgassátok el: Nagyon fáj.

Lovak, bikák,
kiket, hogy húzzatok igát,
herélnek, rijjátok: Nagyon fáj.

Néma halak,
horgot kapjatok jég alatt
és tátogjatok rá: Nagyon fáj.

Elevenek,
minden, mi kíntól megremeg,
égjen, hol laktok, kert, vadon táj -

s ágya körül,
üszkösen, ha elszenderül,
vakogjatok velem: Nagyon fáj.

Hallja, mig él.
Azt tagadta meg, amit ér.
Elvonta puszta kénye végett

kivül-belől
menekülő élő elől
a legutolsó menedéket.

1936. október-november


Hobo - Nagyon fáj (http://www.youtube.com/watch?v=m5CrraBp6ks#)



A második nem is olyan régen volt, régi kedvenc és még szép emlékeket is idéz. Hát ezért ;)

A szél tanít repülni minden éjjel.
A szél. Vele álmodom, szállok holnap újra.
Szél vígasztal hogyha mégis félek.
A szél törli le rólam minden könnyem.

Szállj velem,
hadd legyek újra madár.
Segíts az égbe vissza!
szállj velem!
Hadd legyek újra madár!

Elmúlik lennt a világ
Elmúlik a tél és a nyár.
Elmúlik a szerelem.
Elmúlik a vér és a halál.
Elmúlik a ragyogás
Elmúlik a fény
Én porból lettem - por leszek,
de szél repítse lelkem az ég felé.
Vigyél innen el!
Vigyél innen el!

Szél, öleld körül a megtört szívem!
Szél, repíts magasra, végy a szárnyaid közé!
Ne hagyd, hogy újra visszahulljak.
Szél, mutass utat a szálló porban!

Elmúlik lennt a világ
Elmúlik a tél és a nyár.
Elmúlik a szerelem.
Elmúlik a vér és a halál.
Elmúlik lennt a világ
Elmúlik a ragyogás.
Elmúlik a fény.
Én porból lettem - por leszek,
de szél repítse lelkem az ég felé.
Vigyél innen el!
Vigyél innen el!

East-Szél repítse lelkem (http://www.youtube.com/watch?v=657t_Rce7tg#)



Szóval búcsúzom hölgyek, urak. Akik elolvasták a verseket, idézeteket vagy meghallgatták, megnézték a videókat, azoknak köszönöm, hogy szakítottak rá időt.
Akit esetleg a továbbiakban érdekelnek a versek a MEK-ben (http://mek.niif.hu/ (http://mek.niif.hu/)) szinte minden megtalálható.



(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/06/bye-bye.gif)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: musspici 2011, 12 06, 21:24:33
Bár tényleg jobbára a Te írásaid tarkítják eme topik oldalait, azért abban biztos lehetsz, hogy sokan olvasták. ;)
Én személy szerint sajnálom, hogy a jövőben nélkülöznöm kell majd az írásaidat, mert legalább rajtad keresztül szívtam magamba némi kultúrát, olvastam verseket.
Részemről köszönet érte! :ok:
Kívánok gyors felépülést, minden jót! :)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Maci70 2011, 12 06, 21:35:29
  
Bár tényleg jobbára a Te írásaid tarkítják eme topik oldalait, azért abban biztos lehetsz, hogy sokan olvasták. ;)
Én személy szerint sajnálom, hogy a jövőben nélkülöznöm kell majd az írásaidat, mert legalább rajtad keresztül szívtam magamba némi kultúrát, olvastam verseket.
Részemről köszönet érte! :ok:
Kívánok gyors felépülést, minden jót! :)
+1  :taps:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 07, 19:24:29
Na jó, eddig bírtam :D (köszi a jókívánságot, próbálok felépülgetni)

Gyerekek, ezt hallgassátok meg! Egész egyszerűen fenomenális, ahogyan Hobo előadja József Attila verseit. Komolyan mondom, hogy lélegzetvisszafojtva hallgatom már nem is tudom hanyadszor!
Mindössze 10 perc, csupán tíz percet kérek és ha utána valaki azt mondja, hogy "nem érte meg" attól akárhol, nyilvánosan bocsánatot kérek az ellopott időért.


1) Kései sirató
2) Hét napja
3) Nem emel föl
4) Az Isten itt állt a hátam mögött...
5) Balga költő
6) Könnyű fehér ruhában

Hobo: József Attila versek (http://www.youtube.com/watch?v=0QRf_xCla3k#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: musspici 2011, 12 07, 21:13:17
Örömmel látom, hogy újra itt. ;-)

Küldve SGSII.-ről Tapatalk használatával.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 08, 09:38:11
József Attila: Eszmélet

1
Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.
 
2
Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend -
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj - egy nap süt idebent.
 
3
Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek -
ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret.
 
4
Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.
 
5
A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes.
Holtan lestem az őrt, mit érez,
s a hallgatag vagónokon
árnyát, mely ráugrott a fényes,
harmatos szénre konokon.
 
6
Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad -
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.
 
7
Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.
 
8
Fülelt a csend - egyet ütött.
Fölkereshetnéd ifjúságod;
nyirkos cementfalak között
képzelhetsz egy kis szabadságot -
gondoltam. S hát amint fölállok,
a csillagok, a Göncölök
úgy fénylenek fönt, mint a rácsok
a hallgatag cella fölött.
 
9
Hallottam sírni a vasat,
hallottam az esőt nevetni.
Láttam, hogy a mult meghasadt
s csak képzetet lehet feledni;
s hogy nem tudok mást, mint szeretni,
görnyedve terheim alatt -
minek is kell fegyvert veretni
belőled, arany öntudat!
 
10
Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor - ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.
 
11
Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.
 
12
Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 08, 15:22:00
Áprily Lajos: Vigasztaló vers

Ne félj, az óra meg nem áll,
szelek szűnnek, vizek apadnak.
Hiába hosszú, vége lesz
az éjszakai sivatagnak.
 
Sívó, sötét homok felett
a hajnalszél kibontja szárnyát
s elmenekül a puszta-rém,
a bíboros ruháju skárlát.
 
Ne félj, az óra meg nem áll.
Reggel felé elszáll a láz is,
reggelre enyhülés fogad,
forrásvizes, hűvös oázis.
 
Új fénnyel csillogó utunk
riasztó árnyékkal nem állja,
sem orgonálva nem kisér
a bú alattomos sakálja.
 
Ne félj, az óra meg nem áll.
Mint valami fekete várrom,
a gond komor pirámisa
elmarad a látóhatáron.
 
Nézd, gyöngyházfény az ablakon,
a köd csak egypár szürke foszlány,
s azt is széttépi most a nap:
sörényes, büszke hímoroszlán!

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/08/aprily2_jp_kicsi.jpg)

1887 Brassó - 1967 Budapest
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 09, 11:28:15
Faludy György: József Attila temetése

Nem hívlak már. Jól tetted így, Attila:
kamasz szemed és fonnyadt bajuszod
hadd pihenjen örökre itt a lila
 
domboldalon s szétroncsolt, lecsukott
szembogarad ne nézze többé fájón,
mint járnak úri fogatok lucsok
 
úton s a pernye hogy esőz a gyáron
s miként lesz mindig másé az öröm -
mert különös nép lakozik e tájon,
 
a kisbírónak előre köszön,
s kész dáridón urát hogy felköszöntse,
míg lőre-borba fúl az ős közöny -
 
hiába volt a versek vér-özönje,
testednek jobb már, hogyha így rohad:
e kornál nem durvább a föld göröngye,
 
és nem keményebb a tehervonat
vaskereke Babits Mihály szívénél.
Mert görcs, bolond görcs lett a gondolat
 
vak városunkban, mely reszketve él még,
de új vezér felé görnyed háta,
vagy dunyhái alatt kushad, míg éjfél
 
után az őrület csapatja járja,
s felbérelt, hitvány, fokos bitangok
garázdálkodnak szerteszét s a gyáva
 
polgár lapul. Fúhattál riadót
undornak, félelemnek és közönynek -
becsapott, hogy ne sírj, a kiadód,
 
azt mondta: tőled kétszer annyi könyvet
adott el, mint amennyit eladott,
s mikor rájöttél nem tudtad a könnyet
 
elfojtani - mert nem volt olvasód,
nem kellettél! Álirodalom kellett,
buta regények s szemét darabok
 
kellettek nálunk, amíg a lehelet
lassan kifogyott tüdődből s a póz
a drága, a csibészes, mit mint gyermek
 
hordtál, lehullt, és agyonkínzott
fejedben az őrület vert tanyát.
Mostohaapád űzött, a kopott
 
vén Államgép - de szerető  censored
is volt, a Haza, és talán ezért
nem volt otthonod s bútoros szobák
 
közt csavarogtál, havi negyvenért,
és kávéházak füstös páholyában
ültél, kit senki nem hív és nem ért.
 
De most elmentél s mint golyót a fában
hagytad szívünkben minden szavadat,
s oly messze vagy tőlünk, túl a halálban,
 
hogy bennünk csak a borzalom maradt,
meg napjaink sötét gyászmenete,
míg felzokogunk, európaiak
 
a sok turáni közt e fekete
földön. Aludj hát: víz meg ég
nem volt még lágyabb és kékebb, mint e
 
bús délutánon. Aludj a holt vidék
ölén, hol nincsen híre Dózsa Györgynek.
Aludj, mint Vörösmarty és Vitéz!
 
Aludj, mert jobb nem élni itt e földek
között, hol fáradt zsellér izzad nyáron
s a téli szél tört ablakon zörget,
 
hol szolgáknak már nyakkendő a járom
és német szolgabírát hoz az út,
ki csizmában hág sírodra s fejfádról
lelopja majd a vérszín koszorút.
(Budapest, 1937)

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/09/faludy_gy.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 09, 15:04:08
A sok szomorú de szép vers között most legyen itt egy videó, amin jót lehet röhögcsélni.
Úgy gondolom nem kell bemutatni senkinek a szereplőket ;)

Mágnás Miska - Csiribiri kék dolmány.mpg (http://www.youtube.com/watch?v=lQjNSdy44Cs#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 09, 18:20:16
William Blake: Tigris

Tigris, tigris, csóvafény
Éjszakáknak erdején,
Mily kéz adta teneked
Szörnyü és szép termeted?

Mily mélyben, ég-tájakon
Izzott a szemed vakon?
Volt tüzét felkapni vész?
Volt-e megragadni kéz?

Szived izmait mi csel
És mi váll csavarta fel?
És mikor vert, volt erő,
Kéz-láb, dacra vakmerő?

Volt pöröly? és lánc-e, több?
Mily kohón forrt a velőd?
Volt üllő? volt vad kapocs,
Gyilkos présével dacos?

Hogy a csillagfény kigyult
S az ég nedves könnye hullt,
Rád mosolygott Alkotód?
Ki bárányt is alkotott?

Tigris, tigris, csóvafény
Éjszakáknak erdején,
Mily kéz adta teneked
Szörnyü és szép termeted?

(Kosztolányi Dezső)

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/09/220px-william_blake_by_thomas_phillips.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 10, 09:06:23
József Attila: Balga költő

Nem adatott meg mindenkinek
A balgaság, mely a füvekben ég,
Tudom én jól, tudom én.
Csak pazaroljam,
Csak tékozoljam
Szegénységem,
Alázatosságom,
A friss levegőt,
A rigókat,
A földek bőízű nedveit,
A futkározó mezei virágokat, melyek homlokukon hordják álmaim
S huncutul dörgölőznek
A nyihogó kancák bokáihoz.

Lehetnék én a kőműves, aki
Mikor ölel,
Megroppantja az asszony derekát -
Házat, börtönt és templomot épít magasra,
De délben lehever a téglák mellé,
Megeszi a kenyeret, szalonnát, hagymát, nagyot nyujtózkodik,
Szusszantva-kortyantva vizet iszik még
És máris alszik és mosolyog,
Mint a legbölcsebb halott fáraó.
Lehetnék én a könyvelő is,
Akinek vannak főnökei,
Vagy a szabó, kit nem irigyelnek,
Ha jól varr kabátot s rossz az asszonya -
Sokat dolgozik, de sztrájkol,
Ha kicsi a bér -
Lehetnék vándor hasbeszélő,
Hisz annyi sok madár zokog, csapkod, kacag benn a szivemben,
És szónok is, szellemes, aranyszájú!
Aki fönn áll az emelvényen,
Kis pocakját megveregeti
S beszél a nép nagy nyomoráról,
Melyet csak ő tud eltiporni,
Francia szabású félcipőben -
S éljen! éljen - dübörög a nép,
Egymást tiporják, hogy jobban hallják -
Mintha nagy, sötét alagútban sok szép gyorsvonat rohanna egymásba
S én szebben tudnék bolondítani!
Lehetnék paraszt, pap, remete, zsúrfiú, bankár és király is!

Fogadjátok hát balgán, együgyüen
Balga, együgyü szivemet.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 10, 15:53:27
József Attila: Nem emel föl

Nem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.
 
Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.
 
Tudod, szivem mily kisgyerek -
ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.
 
Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.
 
Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 10, 20:10:41
Juhász Gyula: A régi udvaron…

A régi udvaron a régi léptek
halk kopogását hallgatja szívem,
míg az alkony, mint apám idejében
leszáll fáradt fejemre szelíden.
Itt járt ő egyre lassúbb lépkedéssel,
s nézte a néma, fénytelen eget,
kihúnyó tüzek méláztak szemében,
neki oly korán csönd és este lett.

Most én rovom a régi kövek útját,
és régi léptek neszét hallgatom,
és rámragad a régi szomorúság,
és visszazeng egy régi bús dalom.
És körülvesz a magányos gyerekség,
s árva szegénység minden árnya ma,
s szívemben fölsír minden régi estém
vígasztalan zsongású dallama.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 11, 09:38:05
William Blake: A mások bánata

Láthatok búsulni mást
S ne érezném bánatát?
Láthatok-e szenvedőt,
Hogy ne vigasztaljam őt?

Látva könnyet más szemén,
Bánatát ne osszam én?
Apa síró kisfiát
Nézze, s bú ne járja át?

Ülhet némán egy anya,
Míg szorong, sír magzata?
Nem, nem, ó, ez nem lehet,
Ez nem eshet soha meg.

S ki mosolyt hint, merre jár,
Hallva, hogy egy csöpp madár
Bútól, gondtól sujtva zeng,
S egy kisded kínban mint eseng:

Nem ül fészkéhez talán,
S enyhít szíve bánatán?
Vagy a kis bölcső felett
Nem sír gyermek-könnyeket?

S ülve éjt-napot vele,
Könnyeit nem törli le?
Nem, nem, ó, ez nem lehet,
Ilyet soha nem tehet.

Örömét szétosztva mind
Szinte kisded lesz megint,
A bú ismerőjeként
Hordja bánatunk felét.

S ne hidd, míg száll sóhajod,
Hogy Teremtőd nincsen ott,
És ne hidd, ha könnyezel,
Hogy Teremtőd nincs közel.

Belénk oltja örömét:
Hogy bajunk ő zúzza szét,
És míg meg nem enyhülünk,
Mellénk ül és sír velünk.

(Tótfalusi István)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 11, 09:41:09
Wikike:

William Blake (London, 1757. november 28. – London, 1827. augusztus 12.) angol költő, festő, grafikus és nyomdász.
Az angol romantikus költészet általános jegyeinek csaknem mindegyike megtalálható Blake költészetében, anélkül, hogy példátlan eredetisége csorbulna. Blake saját korában teljesen elszigetelten élt, nem ismerték, mint költőt, csak mint rézmetszőt tartották számon, költészete jelentőségének felismerése majdnem egy évszázadig váratott magára, a XX. században fedezték fel, s ekkor került az őt megillető helyére az angol és a világirodalom történetében és kezdődött meg költészetének és festői, grafikai munkásságának mind a mai napig tartó legendás utóélete.


(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/11/220px-william_blake_by_thomas_phillips.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 11, 10:43:38
Wikike:

Vlagyimir Szemjonovics Viszockij, (Владимир Семёнович Высоцкий), Moszkva, 1938. január 25. – Moszkva, 1980. július 25.; szovjet (orosz) színész, költő, bárd.

Sosem láthattam őt, nem hallgathattam Viszockij dalait. Ő belehalt a létező szocializmusba, én túléltem”. (Földes László – Hobo)

Apja katonatiszt volt, aki végigharcolta a II. világháborút. 1947-1949-ben a szüleivel a Berlin melletti Eberswaldban élt (ahol apja akkor állomásozott), aztán már csak az anyjával, Moszkvában. Az iskola után egy ideig műszaki főiskolára járt, de otthagyta és belépett a MHAT (Moszkvai Művész Színház) Stúdiójába. 1956-1960). A moszkvai Puskin Színházban kezdte meg pályafutását, de hamarosan otthagyta, és megjárt egy csomó más moszkvai színházat is. Az éppenhogy megalakult Taganka Színházba 1964-ben került, és a tagja maradt azután élete végéig. A színházalapító főrendező, Jurij Petrovics Ljubimov mindenben támogatta. Felismerte dalköltői tehetségét is, és lehetőséget adott számára dalai és szövegei felhasználására a színház tevékenységében. Viszockij a Tagankán több mint húsz szerepet alakított, köztük Hamletet.
Gitárral kísért dalai már életében túlnőttek rajta. Az orosz chanson-hagyományok, a városi folklór, a kocsma-, katona-, és börtöndalok megtermékenyítő hatására eredeti, kemény, humoros és tragikus dalokat költött kora ifjúságától kezdve. Több mint ezer dalt írt, néha egy-egy film számára is. Dalainak zöme életében nem került kiadásra, csak agyonjátszott magnetofon-felvételeken terjedt. Versei életében nem jelentek meg. Harminc filmben játszott. Harmadik felesége, Marina Vlady, francia színésznő segítségével sikerült egy amerikai koncert-körutat megszervezniük. Néhány magyar filmes (Jancsó Miklós, Mészáros Márta) is segítette a vasfüggöny időnkénti átlépésében.
Tüntetésszerű temetésén Moszkvában, a Vaganykovói temetőben hatalmas tömeg jelent meg; röviddel halála után aztán egyre-másra készültek dokumentumfilmek róla. Az orosz nép tragikus hősei között tartja számon.


BÚCSÚT MONDTAM AZ ÜGYNEK…

Búcsút mondtam az ügynek, a nagy, igaz ügynek örökre.
Elinaltam, ahogy az anyám a világra hozott.
Nem ezért vagy azért – csak e tettnek a perce ma jött el.
A kék hegyeken túl várt még rám sokezernyi dolog.

A bölcs igéket könyvekben leled,
De az igaz szó szájról szájra terjed:
„Próféta otthon senki sem lehet,
De más országban se nagyon terem meg."

Szétszaggattak, de én örülök, hisz azé az oroszlán-
Része testemnek, kit megajándékoznék szívesen.
Csoszorogva a padlón, talpam meg-megcsúszik a gyantán,
A lépcsőn fölmegyek én, nem tudva, mi vár odafenn.

Próféta itt? – lámpással sem leled,
Mohamed, Zarathustra régen elment.
Próféta nálunk senki sem lehet,
De más országban se nagyon terem meg.

Fecsegik odalent – nem is érthetem én, milyen okból:
„Elinalt, csudajó, csak nyerhet az ügy, ha elszökött!"
Miközben a pókhálókat szaggatom ó ikonokról,
Sietek, mert lovakat nyergelnek már a ház mögött.

Az Istenorca tárult most elém,
És fényes ajka bús szavakat ejtett:
„A te hazád prófétákban szegény,
De más hazákban se nagyon teremnek."

A nyeregbe tapadtam, a lóhoz egész odanőve,
Meg is ugrik a mén, s vele én szilajul robogok!
Búcsút mondtam az ügynek, akármily igaz, nagy, örökre,
A kék hegyeken túl vár még rám sokezernyi dolog.

Futunk – alattunk búza dől, recseg,
S hallom szavát a dúlt kalászfejeknek:
„Próféta otthon senki sem lehet,
De más országban se nagyon terem meg."

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/11/v5jobb.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 12, 15:35:59
Wikike: Faludi György

Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Faludy Jenő vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban. Ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932), és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meg is határozta pályáját.

1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Marokkón keresztül az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett, majd három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húgát, aki az országban maradt, a nácik meggyilkolták.

1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. Noha baloldali érzelmű maradt (vezetésével döntötték le k_ommunista munkások 1947. április 26-áról 27-re virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát), a k_ommunista hatalom is ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis vádak alapján 3 évre a recski kényszermunkatáborba zárták. Itt írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1949–1953 címmel. Szabadulása után fordításokkal kereste meg a kenyérre valót, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 12, 15:38:42
Faludi György: Monológ életre-halálra

Úgy, mint az őrült szerető szeret
vizes fejjel, beomló ég alatt
taposni őszi fasor avarán:
e földön úgy szerettem járni én.
Vagy mint utas idegen városokban,
ki első este sétaútra megy,
ide-oda fut, néz, nem tud betelni,
megizzad s boldog révületben érzi,
hogy álmainak városába ért,
hol minden új: a kirakatok fénye,
a kávéházi italok színe,
a sok sétáló – mintha ünnep volna –
s a szabadság vad kakukkfű-szaga
s vágyik maradni már itt mindörökre –
mint ő, úgy voltam e világgal én.
 
Én tudtam: itt minden új, meg nem térő,
páratlan, ritka s múló fenomén.
Ha lepke szállt, azt mondtam: „Jól megnézzed,
először és utólszor látod ezt.”
Ha jóbaráttal boroztam, oly szívvel
és szóval láttam, mintha reggelig
meg kéne halnom – és mindezt azért,
mert folyton féltem a hajnaltól, melyen
nem lesz barát, se bor, se ébredés.
Érez így más is, de agyába gyűri.
Ám én a homlokomban hordtam ezt.
Súgólyukából tudatom csak egyre
fenyegetődzött: „Minden elmúlik.”
S e szikra itt a nemlét vasfogói
között, a lét csodája, hogy vagyok,
a pusztulás fogatlan állat-ínyén
még felvillanó szentjánosbogár,
az ellentétek izzó sistergése
s az elmúlás örökös, csontig vájó
tudata: ezek adtak életemnek
ízt, színt, gyönyört, varázst és glóriát,
ezek tettek bolonddá, mámorossá
s ezek bűvöltek kacsalábon forgó
kastélyt a puszta létből énelém.
 
Ittasan a föld egyszeri borától,
reáfonódva, úgy öleltem át
minden fogalmat, tárgyat és személyt,
mint részegek a lámpaoszlopot.
Így lett világom szép. A csillagég
gobelinekkel tapétás múzeum,
a tér három dimenziója körben
élménybálákkal telt raktár, ahol
órám számlapja tizenkét személyes
terített asztal, s másodperceim
nehéz mézcseppek csöppenései.
Így lettem én a föld szerelmese,
a nagy rajongó, felhők Rómeója,
holt városok alatt a trubadúr,
gót csipkedíszek faragója rímben,
s éjféli fürdés pogány ünnepének
mezítlen papja, míg időm lejárt
s eltűntem én, a múló fenomén
a fenomének örök tengerén.
 
(Recsk, 1952)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 12, 20:26:34
Sík Sándor: Bocsássatok meg

Bocsássatok meg nékem ti nagy hegyek,
Ki ma vagyok és holnap elmegyek.
És a szél se fújja többé lábaim porát,
Bocsássátok meg gőgöm mámorát!
Hogy úgy merek eszmét cserélni véletek,
Mint egyenrangú kis testvéretek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 13, 11:19:07
Radnóti Miklós: Álomi táj

Ha az éjszaka korma lecsöppen,
Ha lehervad az alkonyi, égi szeszély:
fonogatja fölöttem a mélyvizi csöndben
csillagkoszorúit az éj.

Ha a hold feje vérzik az égen
s gyürüző köröket ver a tóban a fény:
átkelnek az árnyak a sárga vidéken
s felkúsznak a domb peremén.

S míg táncra libegnek az erdőn,
toppantva, riadtszivü fészkek alatt,
lengő levelek szeme nézi merengőn
a tükörre csapó halakat.

Majd hirtelenül tovalebben,
nagy szárnyakon úszik az álomi táj;
sodródik a felleges égen ijedten
egy féleleműzte madár

s a magány szelidebb a szivemben
s rokonabb a halál.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 13, 14:54:47
Szabó Lőrinc: Elmentél, s megnémult a táj

Elmentél, s megnémult a táj. Halott erdők
mélyébe tűnt az eddig oly vidám visszhang
s ott hangtalan zokogva nem figyelt többé
hívó szavamra, nem akarta napfényes
örömmel visszamondani neved, melyre
tegnap még együtt s boldogan tanítgattuk.
A délután biztató zöldje elsápadt,
a friss vadrózsa összecsukta bimbóit,
az ibolyák szemében árva könny égett:
kedvem veled szállt, s tehetetlen, új bánat
húzza elgyengült szivem. A kilátó vén
kövein álltam, a korlát előtt, honnan
falunk fölött legtovább lehetett látni
már messze ringó kis hajód vitorláit.
Engem is elvittél? – oly léttelen vártam,
mig meg nem érkezett az estharangszó!… Majd
az éj hullatni kezdte harmatát; súlyos
csillagok ültek pillámra. A hajlongó
fák közt éjfélig megmaradt a csönd, és sírt.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 13, 15:18:13
Radnóti Miklós: Mint a halál

Csönd ül szívemen és lomha sötét takar,
halkan koccan a fagy, pattog az erdei
út mentén a folyó, tükre sajogva megáll
s döfködi partját.

Meddig tart ez a tél? Fázik a föld alatt
régi, szép szeretők csontja s el is reped.
Mély barlangja ölén borzas a medve, jajong,
sír a kis őz is.

Sírdogál a kis őz, ónos a téli ég,
felhők rojtja libeg, fúja hideg sötét,
meg-megvillan a hold, szálldos a hószinü rém
s rázza a fákat.

Lassan játszik a fagy s mint a halál komoly,
jégből gyönge virág pattan az ablakon,
hinnéd, csipke csak és súlyosan omlik alá,
mint a verejték.

Így lépdelget eléd most ez a versem is,
halkan toppan a szó, majd röpül és zuhan,
épp úgy mint a halál. És suhogó, téli csönd
hallgat utána.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 13, 19:47:53
Babits Mihály: Egy szomoru vers


Nekem nem volt barátom,
tőlem mindenki fut,
társaim elkerültek
mint idegen fiut,
idegent, megvetettet,
ki mindég mostoha,
kit senki sem szerethet,
nem is szeret soha.
Magányosnak születtem,
baráttalan vagyok,
így lettem, ami lettem,
mindentől elhagyott,
mindég a szenvedésre
vitézül víni kész:
magányosság vitéze,
magam ellen vitéz,
barangoló borongó,
ki bamba bún borong,
borzongó bús bolyongó,
baráttalan bolond.
Nekem nem volt barátom,
nem is lehet soha,
örökre már belátom,
maradtam mostoha
nincs szem, amely szememben
a lelket lelje meg,
szív, mely setét szivemben
lakozni nem remeg,
lelkekkel lelkesülni
lelkem hiába vágy
lelkeknek egyesülni
nincsen menyasszonyágy.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/13/1_babits.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 14, 12:22:52
Áprily Lajos: Így kellett volna

Így kellett volna: meg-megállni,
virágaidat megcsodálni.

Kezed többször kezembe fogni,
mosolygásodra mosolyogni.

Súlytalan szívvel útrakelni,
erdőn madarakat figyelni.

Patakos réteken derülni,
sárkányok útját kikerülni.

A vadméhekkel kóborolni,
s dalolni, mindig csak dalolni...

Jaj, örömet ritkán fogantam,
ágyásaidon átrohantam.

Életednek vihara voltam,
íriszeidet eltiportam.

Játékaidat összetörtem,
dal-csecsemőimet megöltem.

Fekete gondok közt tanyáztam,
feltört kezemmel kútat ástam.

A sárkányokkal viaskodtam,
királylányig sosem jutottam.

Ha roskadoztam, vizet adtál,
szelídségeddel megitattál.

S ha te sem tudtál csendet adni,
a fényességes nagykapun
sötéten fogok átrohanni.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/14/aprily2_jp_kicsi.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 14, 13:48:46
Dsida Jenő: Az én kérésem


Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,
Immár tudom, hogy nem maradnak itt,
Minden, ami szép, gyorsan tovalebben, -
Az élet erre lassan megtanít.

Mert mi az élet? Percek rohanása;
Fagyos viharként száguld mindenik,
Mögöttük sír a kertek pusztulása,
S a rózsabokrot földig letörik.

Illatos szirmok, zöldelő levélkék!...
A vihar szárnyán mindez elrepül,
Aztán ragyoghat, nevethet a kék ég:
Ott áll a kert siváran, egyedül.

Én sem számítok semmi kegyelemre,
Én felettem is végigzúg a szél,
Lelkemnek alvó, rózsaszirmos kertje
Jobban megvédve nincs a többinél.

Én készen állok minden fájdalomra,
Nem hall ajkamról senki sem panaszt,
De most szívemnek még egy vágya volna.
S ha jó az Isten, meghallgatja azt:

Ne vágtassanak szegény rózsakerten
Az összes szelek, mind, egyszerre át,
Ne várjon rájok elfásulva lelkem,
Ne törjenek le minden rózsafát;

Tépjék szirmait egyenként le, lassan;
Mind külön fájjon, sajogjon nekem,
És mindegyiket nagyon megsirassam
És minden könnyem egy-egy dal legyen.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/14/dsida_3188.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 14, 20:37:01
Wikike:

Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1]
Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.
Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költői pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhat éves korától húszéves koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak.[2] Dsida Jenő szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.


Arany és kék szavakkal

Miképpen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában álmodó
középkori barát,
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát
s már félig fent lebeg
a tiszta étheren, -
ül roppant asztalánál,
mely könyvekkel teli
s a nagybetűk közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelid mosollyal
lelkét kileheli:

úgy szeretnélek én is
lámpásom esteli,
halavány fénye mellett
megörökítni, drága
arany és kék szavakkal
csak Téged festeni,
míg ujjam el nem szárad,
mint romló fának ága
s le nem lankad fejem
a béke isteni
ölébe, én Szerelmem,
világ legszebb Virága.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 15, 13:51:56
Dsida Jenő: Így volna szép

Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Valamit -
Mikor a kezem
A rózsafáról
Egy szirmot halkan
Leszakít,
Mikor átrezeg
Egy síró dallam
Finom húrjain
A zongorának;
Mikor szívemben
Harcokat vívnak
Hatalmas fénnyel
Hatalmas árnyak:
Mikor a szó
Mire se jó,
Mikor szemem egy
Ártatlan fényű
Szempárba mélyed;
Mikor álmodom
S messzire elhagy
A fájó élet;
Mikor ujjongva
Nevet a kék ég,
S a szellő mégis
Ezer zizegő
Halott levélkét
Takarít -
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Valamit.

S akkor előttem
Áll a nagy titok,
Amelynek soha
Nyomára jönni
Nem birok:

Miért nem szabad
Azt a sejtelmes
Suttogó halált,
Letépett szirmot
Szavakba szednem?
Miért nem lehet
Azt az örökös
Borongó, ködös
Szomorú álmot
Papírra vetnem?
Miért nem tudom
Azt a pillantást
Azt a sóhajtó,
Méla akkordot,
Mit a futó perc
Szárnyára kapván
Régen elhordott, -
Megrögzíteni,
S aztán őrizni
Örökre, csendben?
Az a sok síró
Ábrándos érzés
Miért nem ülhet
Miért nem gyülhet
Lelkem mélyére
S nem tömörülhet
Dalokká bennem?

Vagy ha már róluk
Dalt nem is zengek,
Miért nem tudom
Tudtokra adni
Csupán azoknak,
Kiket szeretek,
S akik szeretnek?
Nem mondom: szóval,
Csak egy mélységes
Szempillantással,
Egy fénylő könnyel,
Egy sóhajtással, -
S csupán ők tudnák,
Hogy mit jelent
Ez a rejtélyes
Titkos beszéd...

Így volna édes,
Így volna szent,
Így volna szép!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 15, 14:49:13
Dsida Jenő: Megbocsátod-é

Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port híntettem égszínkék szemedbe?

Nap vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy leperzseltem hófehér karod?

Ősz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy ingválladra tört levelet szórtam?

Fű vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy megcsiklandtam rámtipró bokádat?

Víz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy áztattalak forró könnyesőben?

Árny vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy véletlenül arcodra vetődtem?

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/15/dsida_3188.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 12 15, 16:38:10
Én úgy igyekszem megnyugodni:
Már a szívem se mer dobogni,
lélegzetem is visszafojtom,
és ami fáj: én ki nem mondom,
csitítom magam, hogy ne sírjak,
hogy semmi szomorút ne írjak:
maradjon meg a néma bánat,
ott bent a szívben, önmagának!

Várnai Zseni

........................................................................

Már másfél nap is sok tőled távol,
Csodának látlak én téged, azért hiányzol.
Azok vagyunk egymásnak, mint völgy a hegynek,
Nélküled, mint partra vetett cseppje messzi tengernek.

.......................................................................

A hópehely és
árnyéka találkozik
végül a földön.

Fodor Ákos
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 16, 18:32:18
Dsida Jenő: Hogy szeressenek engemet

Kérek mindenrangú és rendű embereket,
hogyha vétkeztem ellenük:
bocsássanak meg érte!

Kérek testvéreket és barátokat,
versenytársakat és ellenségeket,
hogy fogják meg a kezemet.

Felejtsék el, ha Bábel forgatagában
kínok borától szédelegve jártam
és nem emeltem kalapot.

Szorongok, félek mostanában,
különös-nagyok a csillagok mostanában,
egyedül vagyok mostanában.

Mindent próbáltam, aludtam, sírtam is;
most utoljára plakátokat ragasztok
a jószivek falára:

Kérek testvéreket és barátokat,
kérek mindenrendű és rangú embereket,
hogy szeressenek engem!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 16, 21:03:56
Wass Albert: Sóhaj

Én Istenem, az idő hogy szalad!
Ma még vagyunk, holnap már nem leszünk,
múlt és emlék: minden elmarad.
Nyomunkat rendre belepi
rőt lombjával az őszi szél.
S hogy kik voltunk:
maholnap az sem tudja,
aki rólunk beszél.
Zölden remeg a nyírfa lombja,
a bajor erdőn szellő támad.
Lőpor-szagú ködök lepik
a jövendőt és a hazámat.
Fehér itt is a nyírfa kérge,
pillangó jár a gyöngyvirághoz.
S mégis: minden virágharanggal,
illattal, színnel, fénnyel, hanggal
a régi erdő húz magához.
Bajor erdőkön vándorok haladnak.
A bánathoz már egynek sincs szava.
De sóhajaik ég felé röpülnek,
kendőnyi kis fehér felhőkké gyűlnek
s jó szél szárnyán elszállnak haza.

**--**

Wass Albert: Mit csináljak?

Mit csináljak a könnyeimmel,
ha mind egyre csak előtörnek,
mit csináljak a fellegekkel,
ha mindig jönnek, mindig jönnek,
mit csináljak szegény szívemmel,
ha minden fájdalomra vérzik,
mit csináljak a vad szelekkel,
mikor a tavaszomat kérdik,

s mit csináljak az emlékeddel, kedves,
ha feledésbe sohasem enyészik?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 17, 09:48:40
Nyikolaj Osztrovszkij: Tudod , mi a bánat?


Tudod, mi a bánat?

Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sírdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja mi is az a bánat.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 17, 14:33:02
Áprily Lajos: Így kellett volna

Így kellett volna: meg-megállni,
virágaidat megcsodálni.

Kezed többször kezembe fogni,
mosolygásodra mosolyogni.

Súlytalan szívvel útrakelni,
erdőn madarakat figyelni.

Patakos réteken derülni,
sárkányok útját kikerülni.

A vadméhekkel kóborolni,
s dalolni, mindig csak dalolni...

Jaj, örömet ritkán fogantam,
ágyásaidon átrohantam.

Életednek vihara voltam,
íriszeidet eltiportam.

Játékaidat összetörtem,
dal-csecsemőimet megöltem.

Fekete gondok közt tanyáztam,
feltört kezemmel kútat ástam.

A sárkányokkal viaskodtam,
királylányig sosem jutottam.

Ha roskadoztam, vizet adtál,
szelídségeddel megitattál.

S ha te sem tudtál csendet adni,
a fényességes nagykapun
sötéten fogok átrohanni.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 17, 20:33:51
Arról, hogy senkire nem lehet számítani

„Tudjad, szíved és eszméleted minden erejével tudjad, hogy válságos pillanatokban
senkire nem lehet számítani. Nincs rokon, barát, kedves, akit igazán ismersz; a nagy
pillanatban mindenki eldobja az álarcot, megmutatja a nyers önzést, s te egyedül maradsz,
mikor legnagyobb szükséged lenne arra, hogy melletted álljon valaki, s egy jó
szóval, biztató tekintettel segítsen. Többet nem is vársz senkitől; de ezt sem kapod a
veszélyben.
Élj nyájasan és türelmesen az emberek között, de ne bízzál senkinek segítségében.
Neveld magad magányossá és erőssé. Tudjad, hogy soha, senki nem segít. S ne
sopánkodj ezen. Ember vagy, tehát nem várhatsz semmit az emberektől; s ez a természetes.

/ Márai Sándor - Füves könyv /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 17, 20:38:41
"Ha nagy csapás, lelki fájdalom ér, mindenekelőtt gondolj arra, hogy ez természetes, mert ember vagy. Mit is képzeltél? Ember vagy, tehát kedveseid meghalnak, barátaid elhagynak, s minden, amit gyűjtöttél és szerettél, elrepül, mint a por a szélviharban. Ez nem csodálatos, hanem a természet rendje szerint való, ez az egyszerű és természetes. Inkább az a csodálnivaló, hogy nem érnek mindennap nagy csapások. Ember vagy, tehát szenvedned kell; s szenvedésed nem tart örökké, mert ember vagy."
/ Márai Sándor /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 17, 21:29:38
Vajda János: Elmult idő

Mikor a szél a hüs észak felül
Az erdőn oly szomorun hegedül,
Hogy a fák borzongnak, a gally remeg,
Táncolnak a légben falevelek;

Mikor az égbolt felhővel tele
Egy leszögelt koporsó födele;
Miként ha az idő, az ég, a föld
Kétségbe esnék önmaga fölött;

Kiviszem a szabadba szívemet,
Hogy amit emberek közt nem lelek,
A messze ég alatt találhatok
Az övénél is nagyobb bánatot.

A fák alatt járok, találgatom,
Miért zokog, mit nyög e zord vadon?
A suhogó avarba borulok.
Multat, jövőt, mindent elgondolok.

Hogy minden elmúl, elmult Napoleon...
És elmulunk mind innen egykoron...
Megfeszitették az isten fiát!
El van hibázva az egész világ...

Te elhaló, megújuló sohaj,
Nagy az bizonnyal, mit siratsz, a baj.
De mégis egyet mondok én neked,
Ha volna arra nálad felelet.

Lehet-e nem történtté, ami lett,
Betöltve mással az a jelenet...?
Muló idő, lehet-e mutatód
Előre-hátra igazítni, mondd?!

Tábládon égni látok egy sebet.
Törülhető-e, ami megesett,
Mitől az égi zárdaszűz, a hold,
Izzó haragra lobban, az a folt?

Lehet-e szűzzé újra az ajak,
Megtér-e vissza az a pillanat,
Mi nekem akkor... ottan... elveszett?
Tehetlen ebben isten, végezet?

De hasztalan kérdezgetek tovább,
A felelet dermesztő némaság.
Mint az adós, fizetni képtelen.
Szégyenkezőn süket a végtelen.

S hozzá az éj is társul érkezik,
Kárpitja lassan rám ereszkedik.
S gyászom diadalában egymagam
Állok reménytelen, vigasztalan...!

                II

Képzeljetek csak lángoló napot,
Hogy nincsenek körülte csillagok.
Mi haszna ég el benne annyi láng?
Neki sötét gyász a kerek világ.

Nem ragyoghat a fény, nem melegít,
Ha mások azt rá vissza nem verik.
Visszhangtalan az üres végtelen...
- Ez a te földi átkod, én szivem.

S ha a ligetbe kimegyek veled,
Mit súgnak ott a hulló levelek?
Hogy nincsen erre más vigasztalás,
Mint bús enyészet, örök elmulás...

Várhadd te már - hiába - a tavaszt!
Neked virágot többé nem fakaszt,
Megsemmisülni! rád ez volna ír;
De hajh! ki fejti meg, mit rejt a sír?

Nem csalfa hazug álarc a halál?
A lélek él, nyugalmat nem talál.
És visszatér a bősz emlékezet
Az üdvre, mely örökre elveszett!!

Sajgó szegény szív! ím hogy cserbehagy
Erőködő, vergődő emberagy!
A végtelen világ, az egyetem
Hallgat közömbösen, részvéttelen.

Tehetlen, véges minden gondolat.
Teremts magadnak egy istent magad,
S higyj benne buzgón, esztelen, vakon.
- A teremtésben nincsen irgalom...!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 18, 12:25:34
Wikike:

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Édesapja, Vajda Endre 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Édesanyja Velenczei Lidia. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma.
A gimnáziumot a székesfehérvári cisztercitáknál végezte 1836 és 1847 között.
Ezután Pestre került, ahol nagybátyjánál, Vajda Péter írónál, a korszak neves panteista művészénél lakott, de magasabb iskolai végzettséget nem szerzett.
Ezekben az időkben már próbálkozott a versírással, Petőfit tekintette példaképének, ezért is vonzotta a vándorszínészi pálya. Hét hónapig járta az országot, de 1846 nyarán felhagyott a színészi pályával. Ekkor Alcsútra került (ma Fejér megyében található település), ahol gazdatiszti gyakornokként dolgozott József főherceg mintauradalmában.

1848-ban a Pilvax törzsvendégeként részt vett a pesti forradalomban, augusztusban önként jelentkezett honvédnek. A hadi szolgálatot közlegényi ranggal kezdte és a hadnagyi rangig jutott el. A délvidéki fronton harcolt, de két hosszú betegsége távol tartotta a nagyobb csatáktól.

A szabadságharc bukása után néhány hónapig szüleinél, a váli birtokon húzta meg magát, majd ezután – mint volt honvédtisztet – besorozták az osztrák császári hadseregbe és közel 1 évig közlegényként szolgált az olaszországi Padovában. 1850 végén bocsátották el.

1850 után Kiskunhalasra, majd más kiskunsági településekre, később Szegedre, majd Budára kerül, mint földbecslő hivatalnok. Ezután ismét Pestre került és különböző lapoknál dolgozott újságíróként. Politikailag teljesen elszigetelődött. Világos után úgy gondolta, hogy az újabb forradalom kivitelezése már lehetetlen, ezért a 48-as eszmék árulójának kiáltották ki és szinte teljesen kiközösítették.
Megélhetése is veszélybe került, így 1863-ban elhagyta az országot. Pártfogói Bécsben találtak számára jelentéktelen irodai munkát.

Miután 1866-ban visszatért Pestre, ismét újságíróként dolgozott. Megélhetését nehezítette, hogy ismét szembekerült a domináns politikai irányvonallal, ezúttal a Deák-féle párttal. Nem támogatta a kiegyezést.
Idős korában, 1880-ban megnősült. Az akkor 19 éves Bartos Rozáliát vette feleségül. Fény derült felesége múltjára, ezért kétévi házasság után kiutasította házából.


Ezután élete végéig szegényen és szinte teljes magányban élt. Gyomor -és bélhurut kínozta, amit a rendszeres gyógykezelés ellenére is nehezen tűrt.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/18/vajda_janos_1897-4.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 19, 09:06:39
Wass Albert: A szívpalota titka

Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert közepében van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.

A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.

Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítna:
zokog, zokog a csontvázembered.)
Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs! neki nincs!

Pedig:
minden szívnek van egy csodakertje,
s minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
minden palotában egy fekete szoba...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 19, 12:56:10
Arany János: Epilogus


Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,
   Gyalog bizon'...
Legfölebb ha omnibuszon.

Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
   S egy a lelkem!
Soha meg se' irigyeltem.

Nem törődtem bennülővel,
Hetyke úrral, cifra nővel:
   Hogy' áll orra
Az út szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
   Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott,
Egy kis virág nekem nyitott:
   Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve.

Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam:
   Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.

Ada címet, bár nem kértem,
S több a hír-név, mint az érdem:
   Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.

Kik hiúnak és kevélynek -
Tudom, boldognak is vélnek:
   S boldogságot
Irígy nélkül még ki látott?

Bárha engem titkos métely
Fölemészt: az örök kétely;
   S pályám bére
Égető, mint Nessus vére.

Mily temérdek munka várt még!...
Mily kevés, amit beválték
   Félbe'-szerbe'
S hány reményem hagyott cserbe'!...

Az életet már megjártam;
Mit szivembe vágyva zártam,
   Azt nem hozta,
Attól makacsul megfoszta.

Egy kis független nyugalmat,
Melyben a dal megfoganhat,
   Kértem kérve:
S ő halasztá évrül-évre.

Csöndes fészket zöld lomb árnyán,
Hova múzsám el-elvárnám,
   Mely sajátom;
Benne én és kis családom.

Munkás, vidám öregséget,
Hol, mit kezdtem, abban véget...
   Ennyi volt csak;
S hogy megint ültessek, oltsak.

Most, ha adná is már, késő:
Egy nyugalom vár, a végső:
   Mert hogy' szálljon,
Bár kalitja már kinyitva,
Rab madár is, szegett szárnyon?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 20, 08:01:49
Dsida Jenő: Valami eltörött

Az őszi alkony mély, parázna
vággyal simúl a hegy fölé,
beteg szélben liheg
a hamvadó Nap parazsára.
 
Sok vén, esőlocsolta háznak
falán rikolt a nyomor-plakát.
Autóbuszokon vézna emberek
döcögve fáznak.
 
Szemek futnak a hideg holdig.
Egy kisfiú a szívét fogja,
a toronyra néz, a levegőbe:
úgy fél, hogy összeomlik.
 
Senki se tudja, mit veszített,
de a sétatéren, a híd alatt,
az ágyban, a csókban, a zsebében
valamit mindenki kutat.
 
Valahol valami eltörött,
valahol valami nincsen rendjén.
…Künn a határban Kain zokog
a holt Ábel fölött.

**--**

Mary E. Frye: Do not stand at my grave and weep

Do not stand at my grave and weep
I am not there. I do not sleep.
I am a thousand winds that blow.
I am the diamond glints on snow.
I am the sunlight on ripened grain.
I am the gentle autumn rain.
When you awaken in the morning's hush
I am the swift uplifting rush
Of quiet birds in circled flight.
I am the soft stars that shine at night.
Do not stand at my grave and cry;
I am not there. I did not die.

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 20, 13:59:10
Wikike:

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.
Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan.

1889. január 20-án született Budapesten.
Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik zsidó vallásból még gyermekeik születése előtt katolikus hitre tértek.
Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt.
A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti piarista gimnáziumba.
Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött novíciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studensként Kecskeméten végezte és ott tett érettségit. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelölként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori diplomát is szerzett.
Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a közvetkező évtől a rend budapesti gimnáziumába kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának.
1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1929-ig tanított, amikor a szegedi egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék nyilvános rendes tanára lett. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István Bazilikában.
Budapestre újra csak 1945-ben költözött, mint az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban. Temetése 1963. október 4-én volt a Farkasréti temetőben, de ott sírját 1980-ban fölszámolták, és hamvait a Kerepesi temető újabb piarista sírboljtába (511/A-512/A) szállították.
Testvére Sík Endre külügyminiszter, történész, jogász, Afrika-kutató.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/20/sikn.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 20, 13:59:39
Sík Sándor: Hullámmoraj

Szürke tenger és szürke ég.
Ó véghetetlen szürkeség!
Jajongva száll a sok sirály.
A lágy eső halkan szitál.
Vonagló, méla vízmoraj,
Örök-egyhangú mélyi dal.
És mégse, mégse szomorú.
Ó szürke, szép, komoly ború!
 
Ti szürke tenger-távolok,
Lám én is, én is itt vagyok!
Az a hatalmas, furcsa szél,
Amely nem tudni merre kél,
Eddig sodorta csónakom,
S most ülve szürke partokon
Fontolgatom, elmélgetem
Haminchatéves életem.
 
Mily különös, hogy itt vagyok,
Hogy hallom az örök habot
A véghetetlen ég alatt.
Hogy annyi minden elmaradt,
Hogy annyi volt és annyi van,
És el fog ülni nyomtalan:
Mint harsogó hullámhadak
A fövenyen elomlanak.
 
Mily különös: Ma itt vagyok,
És holnap tán már új habok
És friss szelek ölelik át
Életem ingó csónakát,
Új tengerek és új egek,
Új szürkeségek intenek:
S holnapután új partokon
A régi zúgást hallgatom.
 
Mondd, mondd, te gazdag szürkeség:
Mi jöhet új elémbe még?
Amit a szív tud sejteni,
Ami emberi s isteni
Engedtetett a Föld színén:
Mindent megértem, éltem én.
Már minden volt. Hogy élhetem
Még gazdagabbá életem?
 
Ha jönne most az alkonyat,
Amely bezárja útamat,
Úgy hagynám itt a szép nyarat:
Békétlen vágyam nem maradt.
Úgy hajtanám le arcom én
A hívó Isten kebelén,
Mosolygón, érten, gazdagon,
Halk Tedeummal ajkamon.
 
De hogyha élnem méretett,
Ha zúgnak még a tengerek,
És ismeretlen partokon
Kell még kikötni csónakom:
Kedves nekem az Akarat,
Melytől vitorlám megdagad,
S amely hajóznom rendelé
A láthatatlan part felé.
 
Csak zúgjatok, őrök habok:
Én is egy kis hullám vagyok.
Testvér nekem a mélyi dal,
S a lelkem rá rímet sugall.
Ó édes ülni köztetek,
Hullámok, rímek, életek,
S hallgatni szívem halk dalát:
Az öröklét mély dallamát.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 20, 14:11:26
Wikike:

Gyóni Géza (Áchim Géza) (Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, Oroszország, 1917. június 25.) evangélikus teológus hallgató, magyar költő.

Gyóni Géza alapfokú tanulmányait Szarvason és Békéscsabán végezte. Középiskolába szintén Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumba járt. 1902-ben felvételt nyert a pozsonyi evangélikus teológiára, azonban tanulmányait megszakította, és 1903-tól a Nyugat-magyarországi Híradó című lap munkatársa lett. 1904-ben, öngyilkossági kísérlete után Gyónon nyert állást mint jegyzőgyakornok. 1906 és 1908 között Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett, sikeres vizsgái után azonban ismét visszatért az újságíráshoz. Közben 1907-ben mint póttartalékos katona Boszniában szolgált. 1910-től először a Soproni Napló, majd a szabadkai Bácskai Hírlap munkatársa volt. 1914-ben bevonult katonának. Przemyślnél orosz fogságba esett, s a krasznojarszki hadifogolytáborban halt meg. Przemyśl orosz ostroma alatt írta leghíresebb versét, a „Csak egy éjszakára” kezdetű költeményt.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/20/gyoni_geza.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 20, 14:12:27
Gyóni Géta: A Sátánhoz

Megint rámcsapott jeges szárnya
Józan, gunyos hitetlenségnek.
Megint csak immel-ámmal élek,
S megint úr lett a »mindhiába«.

Könny, lángolás, hivés, imádság
Megint nem szent és szent az átok.
Sátánhoz állni igy hagyjátok
Imák és álmok babonását.

Lelkem tüzes napáldozatnak,
Emberség, oltárodra tettem,
S korom repdes, füst száll felettem.

Az istenképű ellökött kevélyen.
...Jöjj sátán, te fogadd tömjénem!
De vigyázz, téged is itt hagylak.

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 21, 09:03:23
Wikike:

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap, és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 21, 09:05:07
Lázár Ervin: Nagyapa meg a csillagok - (A Hétfejű Tündér)

Nagyapa napközben olyan, mint minden más öregember. Azaz egészen mégsem olyan, mert fütyörészni szokott, és beszélget az almafáival. Kedveseket mondhat nekik, mert az almafák majdnem mindig mosolygósak.

De hát ezt nem furcsállotta Babó Titti, mert ha egy kicsit odafigyelt, ő maga is tudott az almafákkal beszélgetni. Egyszerű ez annak, aki tud almafául. Márpedig ők tudtak, Nagyapa is meg Babó Titti is. Azt nem értette Babó Titti, hogy éjszakánként hova tűnik Nagyapa. Mert Nagyapa minden áldott este fogott egy hosszú létrát, kalapácsot meg szöget tett a zsebébe, és elindult valamerre. Azt sem tudta Titti, mikor szokott Nagyapa a létrával hazajönni, mert addigra mindig elaludt.

Reggelente néhányszor kérdezte, hogy merre járt az éjszaka, de Nagyapa csak mosolygott a bajusza alatt…

Még szerencse, hogy Mikkamakka gyakran meglátogatta Babó Tittit. Mert ismeretes, hogy Mikkamakka majdnem mindent tud. Avagy: majdnem tud mindent. Esetleg: mindent majdnem tud. Megkérdezte hát tőle Titti, tudja-e, hova jár éjszaka Nagyapa.

– Hát te nem tudod? – ámuldozott Mikkamakka.

– Nem – mondta Titti.

– Na jó, elmagyarázom neked. Láttál már csillagos eget?

– Persze.

– Azt is láttad már, hogy időnként egy-egy csillag leesik?

– Láttam, azok a hulló csillagok.

– És mindennap több is leesik. Igaz-e? – folytatta Mikkamakka.

– Igaz… Ez azt jelenti, hogy egyszer csak elfogynak az égről a csillagok? – ijedt meg Babó Titti.

– Na látod – mosolyodott el fölényesen Mikkamakka. – Azt gondolod, hogy mindennap kevesebb csillag van az égen?

– Én aztán nem.

– Nem is gondolhatod, mert nincs kevesebb.

– Bár nem egészen értem – komorodott el Babó Titti. – Mindennap leesik egy csomó, még sincs kevesebb?!

– De nincs ám! Mert Nagyapa minden éjjel összeszedi a lehullott csillagokat, a létráján fölmászik az égig, és szépen visszaszögezi mindeniket.

Babó Titti szájtátva hallgatta Mikkamakkát, csak nagy sokára ocsúdott ámulatából.

– És mi lesz – kérdezte suttogva –, mi lesz, ha Nagyapa meghal?

– Ó, te bikfic – nézett rá megrovóan Mikkamakka –, hát nem tudod, hogy Nagyapa sohasem hal meg? Az lehet, hogy egyszer majd már nem jár ki az almafáival beszélgetni. Meg talán veled se beszélget, velem se. De minden éjjel veszi a létráját, összeszedi a lehullott csillagokat, és mind visszaszegzi az égre. Mindörökké, a világ végezetéig.

Bizony, Babó Titti, ilyen nagyapád van!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 21, 17:36:49
Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
 
Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
 
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
 
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
 
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 22, 12:39:38
Gyóni Géza: Én is elmegyek


Egy este majd csak én is elmegyek.

Pár régi bútor árván és búsan áll itt.
Kis asztalon a lámpa arasznyi kört világit.
Szép őszirózsa hervad vetetlen hideg ágyon.
Megsimitom még egyszer s a kis szobát bezárom.

Egy este majd csak én is elmegyek.

Álmos komondor kikisér farkcsóválva,
A falu alszik. Jó mély a falu álma,
S mikorra ébred s megmosakszik rendben,
Ki kérdi, bánja, hogy én merre mentem
És hol takarnak barna nagy hegyek?...

Egy este majd csak én is elmegyek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 23, 11:42:57
Ady Endre: Karácsony – Harang csendül...

I.
 
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
 
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
 
A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
 
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.
 
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
 
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.
 
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
 
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 23, 16:39:58
Fekete István - Roráte

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak, és még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, vagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak, néhol kis lámpások imbolyognak, és mutatják, hova kell lépni, ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét, s a nappal ágyát csak hinni lehet a keleti égen, s ez elég. Egyébként nem gondol rá senki, mert a búzák kikeltek már, a krumpli a veremben, s a jószág betelelt.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs, a tegnap gondja, mintha aludna, a mai még nem ébredt fel, s a falu csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.
A külső mozgás befolyik a templomba, és megnyugszik. Suttog még egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok, égi Magasok...”
Mise végére egészen bemelegedett a templom; majdnem otthonos lett, legalábbis így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte Hosszú Illés is – ugyanonnan –; bár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, hát inkább nem érezték volna. Nagy harag volt ugyanis a két öreg között, kitartó, régi harag, aminek már formája sem volt, nem is emlékeztek, hogy ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához.
És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás van, hát csak ülnek, sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást, de amúgy is ráér. Fél szemmel odasandít Mátéra, hogy mozdul-e már, de Máté nem mozdul... Amilyen kutya konok ember volt világéletében – gondolja Illés –, azt akarja, hogy én menjek előbb, de abból nem eszel, pedig már a gyertyákat is eloltogatta a dékány, azaz a harangozó, szóval a sekrestyés.
Azután: csend.
Illés gondol erre, gondol arra, állát belesüllyeszti a meleg nyakravalóba, és szeme szép lassan lecsukódik.
– Nem! – ijedt meg. – Ezt igazán nem szabad – és Mátéra néz, aki – úgy látszik – elaludt.
– Ez hát el, a híres – mosolyodik el –, pedig három hónappal fiatalabb. Nem nagy idő, az igaz, de mégiscsak fiatalabb. Aztán milyen sárga a füle... akár a halotté...
– Jóságos Isten, csak nem lett vele valami?!...
Harag ide, harag oda – a rothadt szilva is lepottyanik egyszer a fáról – csendesen odamegy, és kicsit borzongva megérinti Máté vállát:
– Hallod-e, Máté?
Máté felhorkan:
– No! – és néz Illésre, mint a csodára. – Te vagy az, Illés?
– Én hát, mondom megnézlek, mert olyanformán ültél...
És nézi egymást a két öreg.
A templomban meleg csend, a kőszentek mosolyognak.
– Kicsit megszédültem – hazudja Máté, de áhítattal, mert tele van a szíve, és szereti most Illést így közel látni –, már elmúlott.
– Na, hál Istennek, hát akkor menjünk.
És egymás mellett kicsoszognak a templomból.
– Mi volt ez, Szentatyám? – néz fel az egyik kis pufók angyal Szent Péterre, amikor az ajtó becsukódott. – Olyan meleg lett a szívem egyszerre.
– Két ember kibékült – mondja a főszent, és melegen sóhajt.
– Csoda! – suttog a kis angyal.
– Hát bizony a mai világban...
– És most mit csinálnak?
– Nézz utánuk, fiam.
A két öreg már Illés háza elé ért. Az utca üres, a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek, s a kertekben puhán békét álmodnak a fák.
– Gyere be, Máté, régen voltál nálunk – mondja Illés –, lángost sütött a lányom...
A kis angyal kérdőn néz a főszentre:
– Mi az a „lángos”, Szentatyám?
A toronyban ekkor ütött hetet az óra, s ettől a földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok, de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 24, 06:36:39
Alföldi Géza: Ha nálunk született volna...

Népszámlálás volt Betlehemben, –
így szól a Karácsony története, –
s akkor született meg egy istállóban
az Úr egy Fia, – Mária Gyermeke…
 
Nem volt, ki szállást adjon nékik.
Barmok lehelték rá a meleget.
Nem volt egy pólyája, egyetlen takarója,
Meséli a monda… Mert ott született!
 
De Cegléden, vagy Kecskeméten,
a Hortobágyon ha született volna,
az első Karácsony igaz történetéről
így szólna ma a bibliai monda:
 
… Rozál épp az udvart seperte.
János meg a jószágnak almozott.
A kis Péterke az öreg kandúrral játszott.
A Puli, az meg hátul kalandozott.
 
Akkor ért a ház elé József.
Jó tejszagot lehelt a méla csönd.
Mária, fáradtan, alig vonszolta magát
S a kerítésen át József beköszönt.
 
Rozál fogadta hangos szóval:
– Mi szél sodorta erre kendteket? –
– Törvénybe mennénk. De beteg lett az asszony
s pihenni kéne, mert – ránk esteledett.
 
Kerestünk födélt a korcsmában.
De szállást a bérlője nem adott.
Hej pedig az asszony az utolsóban van már,
de hiába – nincs pénz, mert szegény vagyok…
 
Már istálló is elég lenne,
Csak tető legyen már fejünk felett… –
Rozál a seprűjét a falnak támasztotta,
Bodri a kiskapuig settenkedett.
 
– Takarodsz vissza, beste lelke!
Kerüljenek csak kietek bentébb!
Talán egy ágy, az csak akad majd még a háznál.
Hogy elfáradt, szegény!… Eszem a lelkét!…–
 
Szélesre tárta a kiskaput.
Mária arca, mint viasz: sápadt.
– Ne ugass már, Bodri!… Hát nem látod, hogy vendég?!
Eredj csak, Péterke s szólj az apádnak!
 
Jöjjön csak, lelkem, segítek én…
Támaszkodjék rám!… Óvatost lépjen!…
Úgy-úgy, lelkem!… Kend meg csukja be csak a kaput,
de siessen, oszt maga is segéljen!…–
 
János is sebten előkerült.
Kemény keze még a villát fogta.
– Utasok… Nincsen szállásuk… S beteg az asszony…
Behívtam őket…– Mért ne tettek volna?
 
– Az asszonynak vess tiszta ágyat!
Az ember meg a lócán elalhat.
És valami enni is akad tán a háznál…
Péter, egy kis borért, fiam, szaladj csak!…–
 
A Bodri is odasündörgött.
Péter a butykossal máris kocog.
S ameddig az asszony megvetette az ágyat,
János kolbászt s egy kö_csög tejet hozott.
 
Máriát már a fájdalom rázta.
A párnák között csöndesen feküdt.
S amíg az asszony terít, megnyugodva látja,
Hogy János a szobába épen befűt.
 
A kemencében lángolt a tűz.
Rozál az ágynál csendesen állt ott
És lelkükre a tiszta ágy friss párna-szaga,
Mint békesség, csendesen leszállott…
 
Kint az égen holdfény ragyogott.
Házra, tájra ezüstszín-port hintett.
S még nem volt éjfél, mikor a meleg szobában,
ím, megszületett a régenvárt Kisded…
 
A szomszédságból akadt bölcső…
Nagy Andráséktól csipkés kis paplan.
S négy-öt asszony zsibongott a szomszéd szobában,
a kis teknő körül szép kör-alakban…
 
Jaj de szép… s fiú!… Nézd csak, apjuk!…
Ujjongott Rozál, míg óva mosta…
 
És ígyen született meg az Isten Gyermek…
… Már… hogyha nálunk születhetett volna!…
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 24, 06:38:49
Boldog karácsony kívánok mindenkinek, aki olvassa a topikot és természetesen azoknak is, akik nem!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 12 24, 11:33:07
"Szép karácsony alkalmából nem kívánok egyebet:
        Csendes léptetek kísérje a szeretet!
     Szívetekben béke,lelketekben nyugalom,
   Legyetek boldogok ezen a szép karácsonyon!"

 Boldog karácsonyt kívánok minden fórumozónak!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 24, 12:15:03
Wass Albert: Karácsonyi mese

Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng.
Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit. Ének után apám fölolvasta a betlehemi csillag történetét a Bibliából, elmondtuk közösen a karácsonyi imádságot, s azzal nekiestünk a játékoknak, akár karámba szorított birkanyájnak az éhes farkascsorda.
 
Kis idő múltával nagyapánk megszólalt ott a kandalló mellett a maga érdes vénemberhangján:
- Aztán tudjátok-é - kérdezte -, hogy miképpen keletkezett tulajdonképpen a karácsony?
- Akkor született a Jézus Krisztus - felelte Margit húgom okosan új babaháza előtt térdepelve, s nagyapánk bólintott rá.
- Ez igaz - mondta -, mert hogy ő volt az Úristen legnagyobb karácsonyi ajándéka az emberi világ számára. De maga a karácsony már régen megvolt akkor. Ha ideültök mellém a tűzhöz, elmondom, hogyan keletkezett.
Köréje gyűltünk a szőnyegre, mindegyikünk valami új játékot cipelve magával, s figyelmesen lestük a száját, mert nagyapánk nagyon szép és érdekes meséket tudott ám.
 
- Hát az úgy volt - kezdte el, miután nagyot szippantott a pipájából -, hogy réges-régen, amikor Noé apánk unokái megépítették volt a Bábel tornyát, s annak ledőlte után nem tudták megérteni egymást többé, mert az önzés összezavarta a nyelvüket, az irigység és az elfogultság egyre jobban és jobban kezdett elhatalmasodni ezen a földön. Aki nem volt olyan ügyes, mint a szomszédja, azt ölte az irigység, hogy a másiknak szebb háza van. Aki rest volt megművelni a földjét, az irigyelte azt, akinek szebb búzája termett, s mikor az irigykedés már igen-igen elhatalmasodott az embereken, akkor megszületett benne a gonoszság. A rest lopni kezdett, a tolvaj gyilkolni, s a kéregető rágyújtotta jótevőjére a házat. Addig-addig, hogy egy napon aztán az Úristen odafönt az égben megsokallotta az emberek gonoszságát, s rájok szabadította a sötétséget és a hideget.
A nap eltűnt az égről, a vizek befagytak, s a rablógyilkos számára nem termett többé semmi az elrablott földön. Nagy fázás, éhezés és pusztulás következett ebből az egész emberi világra. Mikor pedig már közeledett erősen az idő, mikor minden emberi életnek el kellett volna pusztulnia a földön, az Úristen odaintette maga mellé kedvenc angyalát, a Világosságot, és ezt mondta neki:
"Eridj le, hű szolgám, s nézz körül a földön, melyet gonoszsága miatt pusztulásra ítéltem. Vizsgálj meg minden embert, asszonyt és gyermeket, s akiben még megtalálod egy csöpp kis nyomát a jóságnak, annak gyújtsál gyertyát a szívében. Én pedig majd az utolsó előtti napon alánézek a földre, s ha csak egy kicsike világosságot is látok rajta, megkönyörülök az emberi világon, s megváltoztatom az ítéletet, amit kiróttam rája."
Ezt mondta az Úristen, s a Világosság angyala alászállott a földre, hogy teljesítse a parancsot. A föld sötét volt és hideg. Mint a csillagtalan, zimankós téli éjszaka, olyan. Az emberek tapogatózva jártak az utcákon, s akinek még volt egy darabka száraz, fagyott kenyere, az elbújt vele a pincék mélyére, hogy ne kelljen megossza mással. Egy birkabőr bundáért meggyilkolta apját a fiú, s akinek még tűz égett a kemencéjében, az fegyverrel őrizte szobája melegét a megfagyóktól. Az angyal nagyon-nagyon elszomorodott, hogy hasztalan járta az emberi világot, mert nem talált benne sehol egy fikarcnyi jóságot sem.
 
Lassanként kiért a városból, s ahogy a dűlőúton haladt fölfele a hegyek irányába, egyszerre csak összetalálkozott a sötétben egy emberrel, aki egy döntött fát vonszolt magával kínlódva. Kiéhezett, sovány ember volt, s csak szakadt rongyok borították a testét, de mégis húzta, vonszolta magával a terhet, bár majdnem összeroskadt a gyöngeségtől.
"Minek kínlódsz ezzel a fával? - kérdezte meg az angyal. - Hiszen ha tüzet gyújtanál belőle magadnak itt, ahol állsz, megmelegedhetnél mellette."
"Jaj, lelkem, nem tehetem én azt - felelte az ember. - Asszonyom, s kicsi fiacskám van otthon, kik fagynak meg, s olyan gyöngék már, hogy idáig nem jöhetnének el. Haza kell vigyem nekik ezt a fát, ha bele is pusztulok."
Az angyal megsajnálta az embert, és segített neki a fával, s mivel az angyaloknak csodálatos nagy erejük van, egyszerre csak odaértek vele a sárból rakott kunyhóhoz, ahol a szegény ember élt. Az ember tüzet rakott a kemencében, s egyszeriben meleg lett tőle a kicsi ház, s míg egy sápadtra éhezett asszony s egy didergő kisfiú odahúzódtak a tűz mellé melegedni, az angyal meggyújtott egy gyertyát az ember szívében, mert jóságot talált abban.
"Édesanyám, éhes vagyok..." - nyöszörögte a gyermek, s az asszony benyúlt a rongyai közé, elővett egy darab száraz kenyeret, letörte az egyik sarkát, s odanyújtotta a gyermeknek.
"Miért nem eszed meg magad a többit? - kérdezte az angyal. - Hiszen magad is olyan éhes vagy, hogy maholnap meghalsz."
"Az nem baj, ha én meghalok - felelte az asszony -, csak legyen mit egyék a kicsi fiam."
S az angyal ott nyomban meggyújtotta a második gyertyát is, és odahelyezte az asszony szívébe.
A gyermek leharapott egy kis darabot a kenyér sarkából, aztán megszólalt:
"Édesanyám, elhozhatom két kis játszótársamat a szomszédból? Ők is éhesek, s nincs tűz a házukban. Megosztanám velük ezt a kis kenyeret, meg a helyet a tűznél!"
Az angyal pedig meggyújtotta a harmadik gyertyát is, és odaadta a kisfiúnak, aki boldogan szaladt ki a gyertyával a sötét éjszakába, hogy fénye mellett odavezesse kis társait a tűzhöz és a kenyérhez.
 
S pontosan ekkor érkezett el az utolsó előtti nap, és az Úristen alánézett a földre, s a nagy-nagy sötétségben meglátott három kis pislákoló gyertyalángot. És úgy megörvendett annak, hogy az angyal mégis talált jóságot a földön, ha nem is többet, csak hármat, hogy azon nyomban megszűntette a sötétséget, visszaparancsolta a napot az égre, s megkegyelmezett az emberi világnak.
S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennünk lévő rosszat.
 
- Ez a karácsony igazi meséje - fejezte be nagyapánk ott a kandalló mellett azon a régi-régi karácsonyestén -, én pedig azért mondtam el nektek, gyerekek, hogy megjegyezzétek jól, és emlékezzetek reá. Mert ez a mi emberi világunk újra építeni kezdi a Bábel tornyát, melyben egyik ember nem értheti meg a másikat, jelszavakból, hamisságokból, elfogultságokból és előítéletekből, s jönni fog hamarosan az irigység is, a rosszindulat, meg a gonoszság, melyek miatt az Úristen újra pusztulásra ítéli majd az embert. Tolvajlás és gyilkosság fog uralkodni a földön, s ha a nyomorúság és a nagy sötétség rátok szakad majd, akarom, hogy emlékezzetek: csak a szívetekben égő gyertya menthet meg egyedül a pusztulástól.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 24, 14:19:49
Pál apostol: A szeretet himnusza

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén
ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok
vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.
A prófétálás véget ér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredékes,
és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes az véget ér.
Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek,
úgy gondolkoztam, mint a gyermek,
úgy ítéltem, mint a gyermek.
De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most még csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek mindent,
ahogy most engem ismernek.
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük legnagyobb a SZERETET.
(Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 25, 07:08:18
Reményik Sándor: Karácsonykor

A szent estén majd eljövök ide.
Álmaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
És álomhintón eljövök – ide.

Itt minden fehér lesz, – fehér, s halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.

És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.

És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?

És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk…
Néked ajánlom égő szívemet…

Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 25, 21:38:06
‎"Meg kell tanulni hallgatni, s talán ez a legnehezebb. Az ember mindig többet beszél egy szóval.
Nem lehet eléggé hallgatni. Azért is, mert minden beszéd reménytelen. Már az írott, rögzített szó is milyen reménytelen !
Nézz körül a világban, mit használt a sok leírott szó, tanács, meggyőző kísérlet? Semmit sem használt.
Mit is remélhetsz attól, ha valakinek elmondasz valamit ? Semmit sem remélhetsz. Ezért hallgass, mindig többet és következetesebben hallgass, mint beszélsz, ne akard mesterségesen meggyőzni a többieket, mert ez lehetetlen - az igazságnak csak akkor van valamelyest nevelő ereje, ha te magad fedezed föl -, s ne akard fitogtatni, hogy tudsz valamit. Még egyszer mondom, hallgass. Békében és háborúban, hallgass. S ha beszéltél. öblítsd ki a szájad.

S amikor helytelenül beszéltél, s bűntudat kínoz, ne hessegesd el ezt a bűntudatot, nézz szembe vele, keményen, mondd: "Megint beszéltem, s helytelenül, túlságosan indulatosan, vagy hiúan szóltam, ez így történt. már nem segíthetek rajta, de a jövőben keményebb leszek és hallgatni fogok."

Hallgass, mert az Isten is hallgat, s ő tudja miért.
A legokosabb hallgatni."

(Márai Sándor: Füves könyv)


**-**

„Akit igazán és mélyen szeretünk, azt rongyos papucsban is szeretjük, meg elrongyolódott lélekkel, azaz betegen. Sőt, ha szakadozik a lelke, épp mi foltozzuk be, s ha a betegsége eltorzítja a külsejét, nekünk akkor is gyönyörű, mert szeretjük.”
/ Kun Erzsébet /
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 25, 22:12:44
Reményik Sándor: A karácsonyfa panaszkodik

El-elnézlek ti hontalan fenyők,
Ti erdő-testből kitépett tagok.
Hányan mondhatják el ma veletek:
Óh én is, én is hontalan vagyok!

Piacra vitték testem, s a lelkem,
És alkusznak az életem felett.
És fehér vattát aggatnak reám:
Mű-zuzmarát a zuzmara helyett.

Tudom: elszárad a levágott kar.
Tudom: én vissza nem jutok soha
Az ősrengeteg anyakebelére.
Sorsom: lapály a csúcsokért cserébe.
S a végtelen helyett egy szűk szoba.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 26, 07:11:04
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek — Részlet


"Van valami, ami rosszabb, mint a halál és a szenvedés... az, hogy az ember elveszíti önbecsülését. Ezért féltem a titoktól... közös titkunktól. Van valami, ami úgy tud fájni, sebezni és égetni, hogy talán a halál sem tudja feloldani az ilyen gyötrődést: ha egy ember vagy két ember megsebzi bennünk azt a mély önérzetet, mely nélkül nem tudunk többé emberek maradni. Hiúság, mondod. Igen, hiúság...s mégis az emberi élet legmélyebb tartalma ez az önérzet. Ezért féltem a titoktól. Ezért egyezünk bele mindenféle megoldásba, az aljas, a gyáva megoldásba is - nézz körül az életben, s emberek között mindig ilyen félmegoldásokat találsz: egyik elmegy messzire attól vagy azoktól, akiket szeret, mert fél a titoktól, másik ott marad és hallgat, örökké vár valamilyen feleletre... Ezt láttam. Ezt éltem meg. Nem gyávaság ez, nem... az életösztön utolsó védekezése."
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 26, 08:13:12
Márai Sándor: Füves könyv

A szomorúságról

Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet. Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal mászkálj a földi tereken, lehorgasztott fővel, az élet és minden tünemény reménytelen mulandóságán elmélkedve, a tűnő örömök fantomjai után koslatva. Először is, az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak igazi örömök. Emlékezzél csak... Aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot, s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is. A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín derengésben. Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál, dallam nélkül. A világ szomorú is. S milyen aljas, milyen triviális, milyen büfögő és kibírhatatlan lenne egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne a világ szomorúság nélkül!



A válogatásról és a hűségről

Fontold meg, mielőtt kézbe veszel és olvasni kezdesz egy könyvet - legalább úgy fontold meg, mint mikor bizalommal kezet adsz egy embernek. Mert a könyvnek lelked figyelmét adod egy időre; s nagyon sok ez, mert az élet rövid és lelked csak a tiéd. S ha már elszántad magad s olvasni kezdtél, olvasd lassan, nagyon figyelmesen és türelmesen, mintha méltányos okfejtéssel vitatkoznál. S ha ízlésed, meggyőződésed ellen szól is egy könyv vagy unalmas, bonyolult előadásmódja: olvasd végig a könyvet. De éppen, mert az élet rövid, s mert a könyv oly sok, mint a vízcsepp a tengerben, válogasd meg gondosan a könyvet, mielőtt felnyitod lapjait. Olvass következetesen és hűségesen, de válogass nagy figyelemmel, mert életed és értelmed egy töredékét a könyvnek ajándékozod, melyet éppen olvasol. Ha már nekiláttál az olvasásnak, maradj hűséges a könyvhöz, akkor is, ha ellened szól, lelked és értelmed ellen. A könyv lehet ellenfél is; végig kell vívni vele a párbajt. De csak méltó ellenfelekkel állj szóba; soha olyanokkal, kiknek - mint egy költő mondotta - párbaj közben vívóleckét is kell adni.


A barátságról

Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább.

Montaigne, mikor eltűnodött az érzés fölött, mely La Boétie-hez fűzte, ezt mondotta: "Barátok voltunk... Mert ő volt ő, s mert én voltam én." Ez felette pontos. S Seneca ezt írja egyhelyt Luciliusnak: "Aki barát, szeret, de aki szeret, nem mindig barát." Ez a megállapítás több is, mint pontosság: ez már az igazság. Minden szeretet gyanús, mert önzés és fukarság lappang hamujában. Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 26, 11:18:51
Pofonofon

Kapsz egy pofont az élettől, nem tesz semmit máskor is, kaptál már. Igaz ez egy kicsit nagyobb volt, de megoldod. Időbe telik, de megrázod magad, felállsz. Legalább is azt gondolod (hiszen még csak most kezdődik). Telik az idő, túl vagy rajta már csak egy mozdulat és felálltál. Ekkor kapod a következőket. Picik sorozatban, észrevétlenül. Egy idő után csodálkozva veszed észre, hogy a földön fekszel - pontosabban: egy gödörben. Megráznád magad, de nem olyan egyszerű. Valahogy nem megy, és nem tudod, nem érted miért. Nem lehet, hogy nem tudok felállni!!! - gondolod. Én mindig felállok. És csak taposol - de nem tudsz kimászni.     Hónapok telnek így el, és érzed nincs erőd. Elfogyott, feladtad.
 És ekkor elkezdesz ostobaságokat csinálni,hogy érezd , hogy élsz. Gondolkodsz, vagyis inkább agyalsz. És itt elértünk a második legnagyobb ellenségedhez: ez az AGYALÁS. A pofon legnagyobb szövetségese. Kéz a kézben járnak. Ja?-  és  itt van még a fájdalom. Ő csak érkezik mikor már a másik kettő, megvetette neki az ágyat, de nagyon nehezen megy el, ha már befeküdt az őt megillető helyre. És te dajkálod, növeszted, mert már csak ez maradt,- de erről később ő még nincs itt, csak a helye készül.                                                                                                                                                                                                 
 
 Szóval körülnézel, miért nem tudsz felállni. És igen: ekkor meglátsz a fejed fölött egy talpat. Ahá –gondolod - megvan, ezért nem megy! Tehát változtatni kell! – adod ki magadnak a parancsot. És azt hiszed ennyivel, elintézted, hiszen szép is az élet!Elköltözöl új életet, kezdesz, otthagyod az egész kócerájt. Trallala-trallala…..pillangók,virágok!
 A pofon csak erre vár: neki az a jó mikor már felállnál. DURR!!!!!!! Ez ugyan várható, sőt bekalkulált ütés , tehát nem szól nagyot; de így is az volt. Úgy teszel, mintha nem érdekelne, persze visszacsúsztál egy kicsit. Megpróbálod elhinni, hogy jól érzed magad - sőt pompásan! - már NAGY ÉS ERŐS vagy -  ide neked egy oroszlánt is!!! De valahogy mégsem igazán érzed, hogy így volna. Nem baj, elnyomod a gondolatot, - megy neked, hisz évekig tetted - halad tovább az élet, de valahogy úgy érzed,semmi sem stimmel. Örülni kellene ,boldognak lenni,de nem mered,nem megy. Hazudsz magadnak, pánikolsz ugyanazokat a hibákat kezded elkövetni, mint amik elől elmenekültél. Görcsösen boldog akarsz lenni-, ha beledöglesz is!!!- és tényleg majdnem beledöglesz.

 És jön a menetrend-szerinti pofon. Nem nagy, lépsz a következőért. Puff- ez is megvolt.Ekkor kezded azt érezni, hogy valami nagyon nem jó. Rosszul érzed magad a bőrödben, pedig jól kellene. Arra döbbensz, hogy az ágyadban fekszel melletted a FÁJDALOM, fogod a kezét, öleled, szorítod magadhoz és növeszted. Álmodom, ki kellene nyitni a szemem!! –gondolod és meg is, teszed. Körülnézel és felismered a környéket, bár még nem jártál itt. Atomrobbanás erejével ér a felismerés: egy nagy gödör alján ülsz derékig a ganéban rajtad egy, ÜSS feliratú póló!És az ütés jön ( mindig jön ) hívtál ??-kérdezi. És akkorát kapsz, mint még soha...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 26, 13:51:36
Babits Mihály: Hunyt szemmel.

Húnyt szemmel bérceken futunk
s mindig csodára vágy szivünk:
a legjobb, amit nem tudunk,
a legszebb, amit nem hiszünk.

Az álmok síkos gyöngyeit
szorítsd, ki únod a valót:
hímezz belőlük
fázó lelkedre gyöngyös takarót.

 :'(
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 27, 11:03:25
Falcsik Mari: Karácsonyi utóének

korom virágzik ünnep únt haván
a szőnyegen még hajt a tűlevél
aranymáz hervad üzlet ablakán
színes szeméthalomba rúg a szél
kihalt a tér a Vízkereszt toroz
fülembe metsz a penge csonthideg
karmos faág a tér kövén motoz
fenyőtetem gerince megremeg

szegény fenyőfa rítus-áldozat
csontján lefoszló ünnepet talál
babrál üres cukorpapírokat
újévi szél kiéhezett sakál
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 27, 15:54:47
Áprily Lajos: Vigasztaló vers

Ne félj, az óra meg nem áll,
szelek szűnnek, vizek apadnak.
Hiába hosszú, vége lesz
az éjszakai sivatagnak.
 
Sívó, sötét homok felett
a hajnalszél kibontja szárnyát
s elmenekül a puszta-rém,
a bíboros ruháju skárlát.
 
Ne félj, az óra meg nem áll.
Reggel felé elszáll a láz is,
reggelre enyhülés fogad,
forrásvizes, hűvös oázis.
 
Új fénnyel csillogó utunk
riasztó árnyékkal nem állja,
sem orgonálva nem kisér
a bú alattomos sakálja.
 
Ne félj, az óra meg nem áll.
Mint valami fekete várrom,
a gond komor pirámisa
elmarad a látóhatáron.
 
Nézd, gyöngyházfény az ablakon,
a köd csak egypár szürke foszlány,
s azt is széttépi most a nap:
sörényes, büszke hímoroszlán!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 07:04:23
Gyóni Géza: A dalok

Azok a siró, árva kis dalok,
Miket estenden néked dúdolok,
Csak nem tudják azt kibeszélni,
Amit szivemben érezek;
Az érzés is már csak felényi,
Mire ajkamra érkezett -
Azok a siró, árva kis dalok,
Csak nem tudják azt kibeszélni.

Szeretném mind elébed önteni,
Mivel a szívem teli van, teli -
Mint a kincsásó sok aranyját.
Mit senki még meg nem lesett:
A vágyakat, mik el nem hagyják
S a kínt, a fájót, édeset -
Szeretném mind elébed önteni,
Mint a kincsásó sok aranyját.

Hogy behunynád a káprázó szemed,
Ha meglátnád a gazdag kincsemet,
Hogy odahullanál karomba!
Hogy rejtenéd a kincseket:
Más meg ne lássa, meg ne lopja,
Fényük ne legyen - csak neked!
Hogy behunynád a káprázó szemed,
Hogy odahullanál karomba.

S csak szállnak siró, árva kis dalok,
Miket együgyű ajkkal dúdolok:
Koldusraj a királyi házból...
Kopott, mire hozzád elér,
Csak könnye van, csak egyre gyászol
Elérhetetlen üdveér...
Csak szállnak síró, árva kis dalok,
Koldusraj a királyi házból.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 10:14:24
Gyóni Géza: Élet szeretője

Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát fakasszon.
Mert dölyfös és kegyetlen volt
Hozzám mindig Élet-kisasszony.

Tékozlóan osztotta csókját
Mindig másnak és mindent másnak,
Nekem bolondnak nem maradt
Csak a megbánás és bocsánat.

S már így lesz. Igy lesz: dus ölén
Senki gazok vigan turkálnak.
Szivem veri az indulót
Halálig már a céda bálnak.

Élet-kisasszony, kőszivű,
Nem látja meg már esdő arcom
És csókja nélkül hullok el
Ezen a csuf, halálos harcon.



Ha a függönyt leeresztem

Mi közöm ezekhez
S mi közük nekik hozzám:
Gondolom, mikor sok
Gondatlan arcra nézek.
És mért is hallgatom,
Hogy ezek mit beszélnek.
És mért is engedem,
Hogy fürkésszék az orcám.

Oly messze életem,
Oly messze-messze tőlük,
Mint távoli sziget,
Mely nagy toronyból látszik,
S mint távol dongó-dongás
Remete kunyhójáig:
Ugy hallatszik csak hozzám
Kacajuk s keringőjük.

Ágyamba úgy fekszem,
Mint havas temetőbe.
S mégis itt ébreszt fel
Minden nap új fájásra.
Csak messziről csilingel
Egy asszony kacagása -
Oly messze életem,
Oly messze-messze tőle.

Gondolom: ha egyszer
A függönyt leeresztem
És nem húzom fel többet,
Hiába költögetnek,
Hiába csöpp szándékok,
Kis vágyak, kenyértervek.
Gondolom: de jó lesz...

-----------------------------

És reggel újra kezdem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: kleingy 2011, 12 29, 10:58:13
  
Gyóni Géza: Élet szeretője

Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát fakasszon.
Mert dölyfös és kegyetlen volt
Hozzám mindig Élet-kisasszony.

Tékozlóan osztotta csókját
Mindig másnak és mindent másnak,
Nekem bolondnak nem maradt
Csak a megbánás és bocsánat.

S már így lesz. Igy lesz: dus ölén
Senki gazok vigan turkálnak.
Szivem veri az indulót
Halálig már a céda bálnak.

Élet-kisasszony, kőszivű,
Nem látja meg már esdő arcom
És csókja nélkül hullok el
Ezen a csuf, halálos harcon.
:ok: :ok: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 12:14:23
  
:ok: :ok: :ok:

(http://iaro.3dmax.hu/images/2011/12/29/thx.gif)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 15:18:23
Gyóni Géza: Hegedűszóló

Bús hegedű, beszélj az életemről,
Amelyet egykor szépnek szántam;
S mely most sötéten leng utánam,
Mint szemfedő a sárga holttetemről.

Ifjú szerelmek, bízó büszke szárnyak,
(Ó én ifjú repülő-vágyam)
Hogy elmerültek vérben, sárban!
Hogy elmerültek s mégis újra fájnak.

Napos tetők, futó-rózsás erkélyek,
Melyekre föl-fölsóhajtoztam -
Napos tetők, hol vagytok mostan?
Már sírig sír utánatok a lélek.

Érek-e még egy áldott menedéket,
Ahol a fejem lehajthassam?
Bús hegedű, altass el lassan:
Álmomba tán a kedves házba lépek;

A kedves házba, - melybe titkos esték
Láttak surranni ifjan, vágyón;
Látták lobogni ifjuságom...
Ha most látnának, tudom megkérdeznék:

- Ki vagy, ki vagy te, hajlott szürke vándor?
E házba büszke ifjat várnak,
És mennyegző lesz és vasárnap,
Ha ő jön, kinek szeme-szive lángol...

Arcom az árnyék még jobban befödné:
Lehet-e most, igy rázörgetnem?
Bús hegedű, sirasd el csendben,
Akit ő vár s ki nem tér vissza többé...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2011, 12 29, 20:10:06
           Hiányzol
Állok most az ablakomnál,
Nézem az eső áztatta fákat,
Hiányzol most nagyon nekem,
Néma csend üli meg a tájat.
Az esőcseppek halkan peregnek,
Végig folynak lassan az ablakon,
Én csak állok némán magamban,
És a hiányod most fáj nagyon,
Áznak kint a bokrok, áznak a fák,
Én csak nézem és arra gondolok,
Milyen üres nélküled ez a világ.

Grigo Zoltán

...................................................


Szerencse...
Szerencse, hogy Rád találtam!
Akkor mikor nem is vártam!
Néztük egymást csendben,
Megkérdeztem félve: Mit érzel? Mit szeretnél?
Puszit adtál, és megöleltél. . . .
Mosolyogva tovább mentünk,
Abba hagyni nem volt kedvünk!
Most pedig pár hónap után,
Nem akarlak elveszíteni már,
Hiszen szeretlek már nagyon,
El nem mehetsz. . . nem hagyom. . . !!

................................................................


Annyira hiányzol...
Annyira hiányzol, megöl a vágy,
Nélküled töltöm az éjszakát.
Vágyom rád, miért nem érzed?
Gyere gyorsan, már nagyon várlak téged.

Annyira hiányzol, megöl a vágy,
Mennék, már rohannék hozzád.
Nyomaszt a szerelem ,ugye te is ezt érzed?
Vágyom a szeretetre, kérlek ezt értsd meg.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 21:01:44
Rainer Maria Rilke: A párduc

A vonuló rácsoktól pillantása
oly fáradt, hogy már nem fog semmit át.
Úgy látja: ez az ezer rács világa,
s az ezer rács mögött nincsen világ.

Puha járás, rugalmas, ernyedetlen,
a legeslegkisebb kört rója csak:
erőtánc ez a pont körül, amelyben
kábultan áll egy roppant akarat.

Csak néha megy föl némán a pupillák
függönye. Ekkor egy kép belehull,
a tagok megfeszült csöndjén süvít át,
s a szívben elhal szótalanul.

/Eörsi István fordítása/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 22:22:49
Szabó Lőrinc: Pocsolyák

Esett. Megint kisütött. Szanaszét
tócsák ragyogtak. Mint mély szakadék,
nyílt elém egy-egy tükrös pocsolya,
a fekete Föld egy-egy ablaka,
s az Ég beléjük oly mélyre esett,
hogy szédítette a rémült szemet,
s egy pillantásra elhitette, hogy
lent valahol egy másik ég ragyog,
igen, egy másik: az amelyik a
talpunk alatt szikrázik: Számoa
vagy hogy is hívják azt a szigetet,
mely valahol épp alattunk lehet:
annak az ege tátongott felém,
vagy majdnem az, olyan iszonyu fény,
oly gyönyörű, gyémántkék áradás
rohant meg lentről, olyan ragyogás
csapott elő, és olyan hirtelen,
hogy azt hittem, mindjárt beleesem,
és csak kápráztam és szédültem és
oly jó volt e gyönyörű tévedés,
hogy sokáig eljátszotta vele,
s szerettem volna mutogatni...De
aztán, mégis, nem szóltam senkinek:
kinevettek volna az emberek,
míg most, versben, elhiszik a csodát,
a valóságot: hogy a pocsolyák
tükrös fényükkel a tavaszi napban
kilyukasztották a Földet alattam!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 22:28:00
(vótmá)

MÁRAI SÁNDOR: A gyertyák csonkig égnek (részlet) (http://www.youtube.com/watch?v=cacZKmwS9eY#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 29, 22:29:33
Vágy, másnak lenni mint aki és ami vagyunk: ennél fájdalmasabb vágy nem éghet emberi szívben. Mert az életet nem lehet másként elviselni, csak azzal a tudattal, hogy belenyugszunk mindabba, amit magunknak és a világnak jelentünk. Bele kell nyugodni, hogy ilyenek vagy olyanok vagyunk, s tudni, mikor ebbe belenyugszunk, hogy nem kapunk e bölcsességért az élettől dicséretet, nem tűznek mellünkre érdemrendet, mikor tudjuk és elviseljük, hogy hiúk és önzők, vagy kopaszok és hasasok vagyunk – nem, tudni kell, hogy semmiért nem kapunk jutalmat, sem dicséretet. El kell viselni, ennyi a titok. El kell viselni jellemünket, alaptermészetünket, melynek hibáin, önzésén, mohóságán tapasztalás és belátás nem változtatnak. El kell viselnünk, hogy vágyainknak nincs teljes visszhangja a világban. El kell viselnünk, hogy akiket szeretünk, nem szeretnek bennünket, vagy nem úgy szeretnek, ahogy mi reméljük. El kell viselni az árulást és a hűtlenséget, s ami a legnehezebb minden emberi feladat között, el kell viselni egy másik ember jellembeli vagy észbeli kiválóságát.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 30, 10:51:05
Aranyosi Ervin: Újra gyerek...

Egy reggel arra ébredek,
hogy gyerek vagyok, kis gyerek.
Éjszaka minden nagyra nőtt,
s, ha megállok a tükör előtt
úgy nézek ki, mint azelőtt.

Vidám kis arcom maszatos,
hajam süni, hasam lapos.
A földhöz közelebb vagyok
s kik körül vesznek mind nagyok
s ha nem sietek lemaradok.

Ezer kis játék vesz körül
Szívem mindennek úgy örül.
Álmomban égen repülök,
a felhők szélén fenn ülök.
S hiszed vagy nem - nem szédülök.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 30, 16:14:14
Márai Sándor: Ég és Föld (részlet)


Vallomás

"Talán eljön a pillanat, mikor elmondhatod, hogy az egészet akartad. Az egészet, az igazit, nem a pótlékot, a hasonlót, a mellékeset: az egészet, a boldogságot és az igazat, az igazságot, akármilyen félelmes és földközeli. Nem akartál az élet helyett valamit, ami csak hasonlít az életre, nem akartál lélek és betű helyett olyasmit, ami csak ügyes torzképe a léleknek és a betűnek; igazi nőket akartál szeretni, igazi könyveket akartál írni, igazi emberekkel akartál harcolni és megbékélni. Az egészet akartad, nem valamilyen törlesztéses részletet. Vágyad nem teljesedett be. Elbuktál. De a földön és a sárban heverve, ledöfött harcos, dadogjad ezt: “Legalább vágytam az egészre, legalább akartam az igazit, legalább ennyit értsetek és bocsássatok meg."
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 31, 07:03:39
Dsida Jenő: Szilveszter éjjel

Kezembe toll -
fehér papír előttem
s valami nagy, ünnepi várás
terjeng a levegőben.

...Hát mit tegyek?
Öltözzem gyászruhába
és sirassan az öreg évet,
melynek sirban a lába!

Vagy hófehér
tündöklő ruhát öltsek
és menjek az uj év elébe
mint Krisztushoz a Bölcsek?

Hát mit tegyek?
- Számot vetek a multtal
és megszületik a világra
ez az ici-picike uj dal.


Szilveszter

Asztal körül, ím, csupa jó barát!
Csörömpölünk a villával, a késsel,
egymásra nézünk igaz szeretettel,
s új esztendőbe így megyünk ma át.

Mert nem igaz, hogy fekete az átok!
Nem kell búsulni, jó az Isten, jót ád!
Csak dalolni kell egy-két szilaj nótát,
s akadnak mindig hűséges barátok.

Ez az ujjongó mesebeli város:
itt táncra se rest senkinek a lába
s hajrá, előre! Örüljön, ki páros!

Ezen az éjen csupa-csupa gond fúl
a bolondságok boros folyamába – –
csend – – –
– – a toronyóra tizenkettőt kondul!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2011, 12 31, 16:22:50
Garas Dezső a Nemzet Színésze emlékére.
Nyugodjék békében!

MTV Icon (Demjén) - Várj, míg felkel majd a Nap (http://www.youtube.com/watch?v=8qR9dkUO4qs#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 01, 03:19:06
Én ezzel búcsúznék, ha van cirka 2 perc 50 másodpercetek, kérem nézzétek meg!
Köszönöm.

"Különös élmény félelemben élni, ugye? Pontosan ezt jelenti a szolgaság.

Én láttam olyan dolgokat, amiket ti, emberek, el se hinnétek. Lángoló csatahajókat az Orion peremén. Gyilkos sugarakat az éjben a Tannhäuser-kapunál. Mindezek a pillanatok elvesznek az időben, mint könnyek az esőben.
Az idő lejárt.
"


Blade Runner - Szárnyas fejvadász (1982) (http://www.youtube.com/watch?v=mbSNmDcQ-eo#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 01, 09:26:04
  
Én ezzel búcsúznék

Mármint nem Garas művész úrtól.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 01, 14:10:20
Weöres Sándor: Lidérc

Nefelejts-réten,
fűzfa-berekben
hajlik a lila láng,
ide-oda lebben.
 
Százkarú komló
nyög kusza kínban.
Puhalehü vadvizek
éjszeme villan.
 
Táncol a lila láng,
várja babája:
tulipiros óbor a
kocsmaszobába.
 
Az apád berugott,
lépcsőt vétett.
Ha hazajön, elveri
mind, akit érhet.
 
Didereg az utifű,
tátog az árok.
Siess ki rózsám,
megölel a párod.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/01/01/387630_301764239868260_100001040583567_884453_1381992186_n.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 02, 04:43:55
Kosztolányi Dezső: Mint

Mint a beteg, ki néha visszagondol
egészségére s könnyez, és nem érti,
úgy gondolok én vissza rossz soromból
az ifjúságra, lankadt lelkű férfi.

Jaj, az enyém volt e régi hársfa,
amelyre a vidéki éj aláfolyt,
s én voltam-e a lánynak útitársa,
cigányhaján ki hordott lila fátyolt?

Csak színezem tovább a régi hársfát,
és életemnek régi-régi társát,
mint a beteg, ki forró és fanyar

lázába édes képeket kavar
és álmodik, hogy jár a dombok alján,
előtte a kutyája s bot a karján.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 02, 09:06:34
Radnóti Miklós: Január

Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 02, 13:44:37
Lucian Blaga: Fölirat

Az utak, melyeket nem járunk,
az utak, melyek bennünk maradnak,
azok is vezetnek, számolatlanul, valahová.
A szavak, melyeket nem ejtünk ki,
a szavak, melyek bennünk maradnak,
azok is föltárják lényünket, maradéktalan.
A csaták, melyeket nem vívunk meg,
a csaták, melyek bennünk maradnak,
azok is bővítik bennünk titkon a hazát.
A magvak, amelyeket nem vetünk el,
a magvak, melyek bennünk maradnak,
azok is megsokszorozzák, végtelenül, az életet.
A halál, melybe nem halunk bele,
a halál, mely bennünk marad,
az is mélyíti bennünk a hallgatást.
És mindenütt, mindenbe
gyökeret ereszt a vers.

(Fordította: Lengyel Ferenc)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 02, 18:52:27
Márai Sándor: Az ünnepekről - (Füves könyv)

"Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen.
Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felets el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.
Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek!
Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.
S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejs el mindent, figyelj az ünnepre."


A tapintatról és a gyöngédségről

Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen; becsesebb, mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka. Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember. Az a tapintat és gyöngédség, mely, mint valamilyen csodálatos zenei hallás, örökké figyelmeztet egy embert, mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak és mi olyan jó, hogy ellenségünk lesz, ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni? Ez a tapintat, mely nemcsak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is. Vannak ritka emberek, akik tudják ezt. Akik a jóságot, mely mindig önzés is, párolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik, mi az, ami a másiknak fájhat? S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzékelik a nagy magasságban, felhők között közeledő, láthatatlan ellenséges gépmadarakat.
A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. Igen, e két képesség emberfölötti.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 02, 19:02:54
József Attila: Nagy ajándékok tora

Ökölnyi nagy rubinkövet adok,
Akaszd nyakadba s nézd hogyan ragyog
Szived fölött, a melled közepén,
Csudáld, hogy ízzik, mint parázs, a fény.
 
Szememből fődre koszorút szövök,
Mint istennőhöz, hozzád úgy jövök,
Utad selyemmel, rímekkel verem,
De rajt' ne járj, mert ott sohaj terem.
 
Ha szomjazol, hát asszubort adok,
De pár sötétlő könnyet benn hagyok
S ha érzed, hogy az íze keserű -,
Azért csak idd, nincs édesebb nedű.
 
Ha tested fázik, lelkem Rád adom,
Két vállad bársonnyal betakarom.
És reszkető agyam, ha éhezel -,
Szükségbe nálam soha nem leszel.
 
S ha fáradt tested megpihenni vágy,
Nyugodj karomba, - nincs puhább faágy
S mert kell majd egyszer mégis oltalom:
Fogadd, fogadd el, kérlek, a karom.
 
Fogadd el, vélük bármit is tehetsz,
Azért hozzám kegyetlen nem lehetsz.
Ha nem jönnél is, mind Tiéd marad,
Nem kéri vissza gyönge pillanat.

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 03, 22:10:18
Milan Kundera: Halhatatlanság – részlet –

“Gondolkozom, tehát vagyok – ezt olyan értelmiségi mondja, aki semmibe veszi a fogfájást. Az érzek, tehát vagyok sokkal általánosabb érvényû igazság, és mindenre érvényes, ami él. Az én énem nem attól más, mint az önöké, hogy mit gondol. Emberbõl sok van, gondolatból kevés: mindnyájan hozzávetõleg ugyanazt gondoljuk, és a gondolatokat kölcsönösen átadjuk vagy kölcsönadjuk egymásnak, esetleg lopjuk egymástól. Ha azonban valaki a lábamra tapos, a fájdalmat csak én érzem. Az én alapja nem a gondolkozás, hanem a szenvedés, amely az összes érzelem közt a legalapvetõbb. Szenvedés közepette a macska se kételkedhet felcserélhetetlen énjében. Ha valaki nagyon szenved, a világ eltûnik körülötte, és a szenvedõ egyedül marad önmagával. Az szenvedés az egocentrizmus magasiskolája. “
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 04, 04:44:46
wikie:

Heltai Jenő (Budapest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.): író, költő, újságíró, Herzl Tivadar meghatározó cionista politikus, publicista és író unokatestvére.

Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként dolgozott a Vígszínháznál, később, 1929-től a Belvárosi Színház,majd 1932–34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója lett.
Dalszövegeket is írt: ő írta Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket. („Kék tó, tiszta tó…”) Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.

Megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket. Heltai hangja időnként komor (mint például A 111-es című regényében), de sohasem lemondó. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. 1945 után visszatért Magyarországra (időközben keresztény hitre tért). Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban Kossuth-érdemrend (második osztály) elismerést kapott. A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/01/04/heltai.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 04, 04:45:39
Heltai Jenő: Dal

Az életem javát már eltemettem,
Az ifjuságom elmaradt mögöttem,
Mint vén koldus mögött a sánta eb.
A maradékbul éldegélek holtig
S ha meghalok, ki mondja majd, hogy volt itt
Valaki, százezreknél becsesebb?

Ki mondja? Senki. Senki meg nem értett.
Igaz mértékkel nekem sose mértek,
Megcsaltak és kifosztva állok itt.
Ki bánja? Mindegy. Nem fáj. Nem panaszlom,
Hogy múzsám és a többi csókos asszony
Másoknak adta legjobb csókjait.

Rablók, hódítók, költők és királyok
Nyüzsögjetek! Én csöndben félreállok,
Nem izgat vágy és nem hevít hit.
Oda nem adnám semmiért nyugalmam
És csak magamnak dúdolgatom halkan
A bölcs lemondás fanyar dalait.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 05, 07:20:37
Erdélyi József Árgyelán (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) Baumgarten-díjas költő (1929, 1931, 1933)

Román apa és magyar anya gyermeke, Nagyszalontán, Déván és Mezőtúron járt iskolába. Az I. világháborúban harcolt az orosz fronton. 1918-tól a debreceni egyetemen jogot tanult, majd Budapesten besorozták vöröskatonának, s a román frontra került.
Első versei 1921-ben a Nyugatban jelentek meg. 1923-tól az Est-lapok munkatársaként dolgozott.

A népi írók jobbszárnyának egyik hangadója volt, a jobboldali radikális ideológia hatása alá került (a nyilas Virradatban megjelentette Solymosi Eszter vére c. versét, és később belépett a Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali pártba). A háború alatt is megjelentett antiszemita verseket. 1944-ben Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált, 1947-ben önként jelentkezett a román hatóságoknál. Elítélték háborús bűnösként. Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe Visszatérés c. verseskötetével tűnt fel ismét 1954-ben.
Évtizedekig élt a Budapest XII. kerületében, a Krisztinavárosban.

„Három éve Ibolyalevél címmel ösztövér verses füzet jelent meg egy addig ismeretlen ifjú költőtől. A huszonnégy, többnyire kurta, igen sokszor népdalszerű költemény élénk figyelmet keltett. Hatásának legfőbb titka talán az volt, hogy kevés költő jelentkezett az utóbbi években, ki annyira híján lett volna a külső hatások vadászásának. Megszólalása szinte forradalmian egyszerű volt. Már maga az is meglepetésszámba ment, hogy egy egészen fiatal poéta nem Adyban keres követni való példát, hanem Petőfiben. De azért Petőfi-utánzó sem volt. Valami meglepő természetességgel adoptálta Petőfi formáit, mikben meg tudta őrizni a maga egyéni jegyeit.”

– Rédey Tivadar, 1925
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 05, 07:21:56
Erdélyi József: Reggel

Egy szép reggelre gondolok, és mosolygok és meghalok.
Kéklett az ég, sütött a nap; mentem sötét fenyõk alatt.
Kezemet fogta jó apám; sárgarigó fütyült a fán.
Sárgarigó, huncut rigó, azt fütyülte, hogy élni jó;
Hogy élni jó, hogy élni szép, ha fogják az ember kezét.


Jó lenni nagynak, kicsinek, mindennek és mindenkinek,
Sárgarigónak legkivált, nagy kertben élni nyáron át,
Fenyõre szállni rangosan, fütyölni szépen, hangosan,
Hirdetni vígan szerteszét, hogy élni jó, hogy élni szép,
Ha fogják az ember kezét…


Egy szép reggelre gondolok, és mosolygok és meghalok.
Kék lesz az ég, ragyog a nap; megyek magas fenyõk alatt;
Kezemet fogja holt apám, s megszólal egy rigó a fán.
Azt mondja majd az a rigó, hogy élni szép, hogy élni jó;
De halni szebb és halni jobb, s én mosolygok és meghalok…

(1935)


: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 05, 13:05:12
József Attila: Rög a röghöz

Jöjj, testvérkém, atyánk, a bujdosó nap
a távol falujába ballagott.

Fönn már kigyujtják üvegét a holdnak,
a hamvas, égi templomablakot.

Fészkében ring a száz cikázó fecske,
szívemben minden mámoros szavad.

Reszket - mint ujjunk - mind a levelecske
és röghöz szorul a rög és tapad.

Egymás mellett mi is rögök vagyunk most,
minket a gyönge, friss vetés szeret.

Jöjj, kedvesem, tested lelkembe hullasd,
bennünk a föld barázdát rejteget.

Az est sötét báránya ballagóba,
feketébb hulló selyemgyapja már.

És szőke hajad mintha mező volna,
mit teljesen betölt a holdsugár.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 05, 13:12:04
François Villon eredeti nevén François de Montcorbier (Párizs, 1431. vagy 1432. – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője. A lírai költészet formai elemeit felhasználó, de témaválasztásában inkább a dolgok fonákját bemutató balladái és zsargonban írt versei hűen tükrözik magát a kort, a művelt költő hányatott, bűnös életét, mély vallásosságát. A későbbi romantikus szerzők benne látták az „elátkozott költők” előfutárát.

Többet itt lehet olvasni róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois_Villon (http://hu.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois_Villon)

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/01/05/francois_villon.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 05, 13:14:28
(kicsit talán hosszú, de Isten bizony megéri elolvasni)

François Villon: Haláltánc-ballada

Ott ült a Császár. Dús hajában
hét csillag volt a diadém.
Rabszolganépek térden állva
imádták, barna köldökén
a Göncöl forgott, válla balján
lámpásnak állt a holdkorong:
de a bohóc sírt trónja alján:
"Mit sírsz" - rivallt reá - "bolond,
nincs szív, mit krdom át ne járna,
enyém a föld!"... S hogy este lett,
egy csontváz tántorgott eléje
s elfutta, mint egy porszemet.
- Kényúrként éltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Gót ablakokban sírt az Orvos:
"Uram, nektárod merre nő,
amely ír minden kínra s melytől
meggyógyul minden szenvedő?"
S az nyílt: keszeg magiszter
táncolt végig a szobán,
kezében mély ólomkehelyből
kínálva színtelen borát:
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit hegged nem takar,
igyál, testvér; e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."
- Kontárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A kútkávánál állt a Gyermek,
szakadt gyolcsingecskében, s rőt
topánban, s nézte lenn a vízben
képét, mely játszani hívta őt:
..."Ha jössz: a holdleánytól este
a cukrot süvegszám kapod,
s minden pirosló reggelente
békákon ugráltunk bakot."
"Jövök már!" - szólt, s a víz lenn nyálas
siklót dagasztott zöld hasán,
míg a halál vihogva vitte
anyjához a vörös topánt.
- Balgán játszottunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Repedt tükrénél állt a Céda:
"Hajamnak árja még veres,
miért, hogy már a régi léha
seregből már senki sem keres?
Ölem még izzó csókra éhes,
mellem rózsája még kemény..."
S az ablakon röhögve lépett
be az utolsó válegény:
"Hopp, Sára, hopp gyerünk a táncra,
ma: holt szerelmeid torán
hadd üljön nászlakomát lárva
ágyékod hervadt bíborán!"
- Buján fetrengtünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Éjfél borult a háztetőkre,
s kuvikhan szólt a berken át,
midőn a Bankár útnak indult,
elásni véres aranyát.
Az útkereszten vasdoronggal
hét ördög várta s a Halál;
s mikor kardot rántott, a csontváz
fülébe súgta: "Mondd, szamár,
szamár, mit véded még a pénzed?
Meghalsz s a kincsed elviszem,
s a kincs helyett eláslak téged,
akit nem ás ki senki sem."
- Kufárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Aránypárnáin ült a Dáma,
s üvöltve sírt: "ne még, ne még",
de ő már átkarolta drága
csípői karcsú, gót ívét,
"engedj csak még egy lanyha csókot,
meg egy gyönggyel kivart ruhát,
engedj csak még egy buja bókot,
még egy szerelmes éjszakát" -
de ő, rút foltot fetve mellén,
mely, mint rákseb, egyre nőtt,
fehér testét nyakába vette
és vitte, vitte, vitte őt.
- Tunyán helyéltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Tüzénél állt az Alkimista,
s óráját nézte, mely lejárt.
"Isten vagy ördög: egy napot még,
amíg megoldom a talányt,
a végső, nagy talányt, amerre
görebjeimnek ezre vitt,
csak egy napot, mert megfejtem,
megfejtem holnap alkonyig."
"Nem fejted" - szólt a hang- "nem fejted"
s vállára vette jéghideg
kezét , míg felrobbant a lombik:
"Aludni mégy most, mint a töbiek.
- A Titkot űztük mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Pestis-csengőkkel jött dögvész,
s a reimsi szentegyház előtt
húsvétvasárnapján derékon
kapta a hájas Püspököt:
"Néked szereztem ezt a nótát,
gyerünk nagyúr! Csengőm csörög -
légy pápa vagy próféta, rózsás
hajnalködökbe öltözött,
légy szent püspök, vagy rút eretnek
ki ég a máglya kormain,
misézhetsz lenn - én fenn nevetlek
a dómok csonka tornyain!"
- Álszentek voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A vén Paraszt már tudta s várta
alkonytájt kinn az udvaron:
"Görnyedt testünknek nincsen ára,
s úgy halunk meg, mnt a barom.
Kaszás testvér! Sovány a földünk!
könyörgöm: egyet tégy nekem:
ha elviszel, szórd szét trágyának
testemet kinn a réteken!"
Ő rábólintott s vitte lassan,
s úgy szórta, szórta, szórta szét,
mint magvető keze a búzát,
vagy pipacsot az őszi szél.
- A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

(Faludy György)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 06, 11:56:39
Arany János: Ha napfényes Vízkereszt

Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est.
Kelt: hoc anno, Buda-Peszt.

(1882)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 07, 08:02:58
François Villon: Ballada a senki fiáról


Mint nagy kalap, borult reám a kék ég,
és hű barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség,
s halálra fáztam rőt kályhák előtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak
s lehelletemtől megfakult a nyár,
csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt.

Fagyos mezőkön birkóztam a széllel,
ruhám csupán egy fügefalevél,
mi sem tisztább számomra, mint az éjjel,
mi sem sötétebb nékem, mint a dél.
A matrózkocsmák mélyén felzokogtam,
ahogy a temetőkben nevetek,
enyém csak az, amit a sárba dobtam,
s mindent megöltem, amit szeretek.
Fehér derével lángveres hajamra
s halántékomra már az ősz feküdt,
s így megyek, fütyülve egymagamban,
megáldva és leköpve mindenütt.

A győztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom
s így kergettem a Istent, aki hátrált,
s a jövendőt, amely az otthonom.
A hegytetőkön órákig pihentem,
s megbámultam az izzadt kőtörőt,
de a dómok mellett fütyülve mentem,
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és utcasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.

S bár nincs hazám, borom, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egy nap nékem minden sikerül.
S ha meguntam, hogy aranytálból éljek,
a palotákat megint otthagyom,
hasamért kánkánt járnak már a férgek,
és valahol az őszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, François Villon, fekve,
megáldva és leköpve mindenütt.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 07, 10:26:07
Várnai Zseni, Weisz Eugénia (Nagyvázsony, 1890. május 25. – Budapest, 1981. október 16.) József Attila-díjas (1956) költő, Peterdi Andor író felesége.

1908-ban végzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását tisztviselőként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Első és legismertebb, Katonafiamnak c. propagandaverse[1] 1911-ben jelent meg a Népszavában, amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. A verset az őszirózsás forradalmat előkészítő baloldali propagandisták a Világosság nyomdában 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és több száz példányban terjesztették Budapest utcáin.
Költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése.

1943–1944-ben egy antif@siszta  csoport vezetője volt. A második világháború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme. 1969-ben SZOT-díjat kapott.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/01/07/varnai.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 07, 10:27:13
Várnai Zseni: Száguldó idő

Azt mondják, hogy a szív égő sebére
legjobb gyógyszer a
száguldó idő!
Én elhiszem,
de egyre inkább érzem,
hogy az a sebhely
mind nagyobbra nő.

Talán azért, mert nem tudok feledni,
nem is akarok,
hadd fájjon, ami fáj!
Csak hulljon könnyem
a könnyek tengerébe,
s fölötte én
mint sikongó sirály

keringjek, míg majd utolér a sorsom:
nyílvessző, ólom,
bármi, ami öl...
s nem lesz többé,
mi fájni tudna bennem:
se szív, sem emlék,
ami meggyötör, ami összetör!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 08, 07:24:37
Szép Ernő: Újévi elégia

Januárnak első napján,
hogyha földerül a reggel,
megjelennek nálam, érzem
férfiak, nők nagy sereggel.

Január hó első napján
elhagyott, bús kis lakomban
évről-évre népvándorlás
és idegenforgalom van.

E szomorú évfordulón
harci zajjal nekem esnek
a házmester, a mosóné,
inasa a fűszeresnek.

A szemetes, rikkancs, hordár
és akiben sok a fortély:
táska nélkül, mint magánfél
látogat meg most a borbély.

Jön a tejes, jön a fürge
pikkoló, az apró-cseprő,
jön, de nem kéményseperni
sötéten a kéményseprő.

S kihez sohse volt szerencsém,
jönnek, jönnek mintegy százan,
ó miért is részletezzem,
ó miért is magyarázzam!

Rámtámadnak, rámorditnak
zordon hangján egy zsiványnak
és részemre állítólag
boldog újévet kívánnak.

"B. u. é. k." nyomtatvánnyal
elszánt arccal mind rám támad,
B. u. é. k., B. u. é. k.
négy betűben mennyi bánat.

Tele van a kezük, szájuk
újévvel és boldogsággal,
ó, úgy értik mind a kettőt,
hogy a pénzem nyújtsam átal.

S én átnyújtom hősiesen
a tömérdek szép ezüstpénzt,
szegény szabóm, hogyha látná,
szívszélhűdést kapna tüstént.

És megfogyva és letörve
állok majd ott én, a bamba,
míg családom, amely koplal,
sírva borul a nyakamba.

S rebegem, mint minden évben
félig halva, félig ébren,
hogyha senki nem kívánná,
mily boldog vón' az újévem!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 08, 14:11:01
A barátság nem egyszerű társulás, ahogy a barát nem merő társ. Nem bajtárs, nem kolléga, nem partner. Ami a barátság házában az emberrel történik, azt semmiféle más kapcsolat helyettesíteni nem tudja. A barát senkivel sem pótolható.

Hamvas Béla
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2012, 01 08, 19:49:54
Hiányod lététől...
Hiányod lététől szenvedek,
Mindez azért van mert NAGYON SZERETLEK!
Holnap végre meglátlak,
Erősen megölellek,
Gyengéden megcsókollak!
Bárcsak már ott tartanánk,
Oly lassan telnek a napok és az órák!
Tudom, hogy szeretsz
Tudod, hogy szeretlek!
Ez éltet örökké bennünket!

..........................................................................


Emlék
Álmomban s ébren is téged látlak.
Elfeledni nem tudlak s nem adlak másnak.
Felragyog az arcod mint a hajnal derengése,
csókjaidat őrzöm mint a tenger mélye.
Néha elsuhan egy érzés a mélyből.
Mely azt súgja szeresd azt ki viszont szeret téged.
Ne engedd bármit hoz az élet!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 08, 22:08:13
Ezt most több részletben közlöm, mert egyben"kicsit" hosszú lenne.

François Villon: A testamentum (Faludy György átköltésében)

I.

Az őszi sárban már magamban járok,
s lábam nyomában a Kaszás üget,
hajam deres lett és az utcalányok
másnak mutatják már a mellüket,
s a csillagok is már fakóbban égnek,
mint egykor égtek, mikor este lett:
ajánlom bűnös lelkemet az égnek,
s az út sarának vézna testemet.

II.

Pedig: hogy féltem egykor a haláltól,
emlékszem, mint kamasz vagy kisdiák,
mikor félig fejemre szállt az álom,
s elmorzsoltam már rég az estimát:
hirtelen belémnyilalt a sötétben
a rémület, hogy egyszer meghalok,
s azt sem tudom már akkor majd, hogy éltem,
s hogy fákat láttam, holdat és napot,

III.

hogy nemzedékek fognak jönni-menni,
de nekem nem lesz szavam és dalom,
és a bitang sors, mely nem adott enni,
végül sarat dagaszt az ajkamon:
hogy mint a barmok döglünk meg mindnyájan,
s ha már a sírba tettek, e kevés
örömtől sem lesz édes lenn a szájam,
s nem lesz soha, de soha ébredés.

IV.

E félelem úgy fúrt, mint vágóhídon
fúrják bikák agyába a karót,
a verejték nyakamig elborított,
s hörögve haraptam a takarót,
görcsös kézzel gyújtottam meg a mécsest,
s hogy elkergessem ezt a látomást:
könyvet fogtam s olvasni kezdtem révedt
szememmel Vallát vagy a Gorgiászt...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 09:53:52
V.

Azóta a pimasz nők, a rideg
barátok, a polgárok közönye,
a hosszú vándorutak a hideg
erdőkben és a hóhér kötele
másra tanított; s mert kiürítettem
a mély pincék minden lőre-borát:
nem félek többé s a halállal ketten
régen vagyunk már pertucimborák.

VI.

Mert korbáccsal vert engemet az élet,
s nem voltam Isten választott fia,
egy tál lencsémben hányszor ült a féreg,
s lábamnak hányszor kellett futnia,
és mégis: most is gúnyra ferdül szájam,
s az urak hiába fennek rám fogat,
ollójával e rút Kor és az Állam
nem nyírt meg, mint kertész a bokrokat.

VII.

Úgy volt tehát, hogy épp karácsony esten,
harmincegyben ezernégyszáz után
szalmán hevert, borjak között a testem,
melyek szemembe leheltek puhán,
apám némán állt, mint cölöp a tóban,
s anyám fáradtan súgta: "Jézus, Jézus",
mert én is egy vén, korhadt istállóban
születtem egykor, mint a Nazarénus.

VIII.

És hogy mégsem lett Megváltó belőlem:
az első követ te emeld reám.
E földre gondban és nyomorban nőttem,
istállószolga volt szegény apám,
nagyapám zsoldos s varros homlokára
az évek húztak dühös boronát,
és őseim jeltelen sírhalmára
sohsem ragyogtak gőgös koronák.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:55:45
IX.

S ezért most, vénen, még két térdre esve
köszönöm Néked, Uram, a nyomort,
hogy nem lettem ficsúr, ki délben, este
mindenre pökve, szürcsöli a bort,
hogy mámoraim keserűk és búsak
voltak s utam az éj aljába vitt,
hol a sötétben megláttam a dúsak
hatalmát s a szegények titkait.

X.

Köszönöm Néked a kenyér csodáját,
s az éhes gyomor lázadt vágyait,
a tömegszállás fuldokló homályát,
s a vén kórházak sápadt ágyait,
köszönöm Néked álmom lágy varázsát,
s lyukas cipőmben a hideg sarat,
és köszönöm a meddő vágy darázsát,
s a szél zúgását a hidak alatt.

XI.

Köszönöm Néked, hogy szememnek tárva
nyílt meg az Ember, e szörnyű bozót,
mert így nem lettem az urak szolgája,
sem népkertekben rizsporos bohóc;
köszönöm, hogy az Ember szenvedését
mind a fülembe súgtad egy napon,
mert így történt, hogy minden versem mélyén
azóta egy húr szól: a szánalom...

XII.

De akkor még minderről mit sem tudva,
üvegből ittam, ha volt, a levest,
és lágy porával megcsókolt az utca,
és rőt borával meglocsolt az est.
Oly szimpla volt minden: a nap, a rétek,
a játékok, az ég és a folyó,
s az út sarából úgy gurult az élet
cipőm elé, mint egy üveggolyó.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:56:06
XIII.

Aztán meghalt apám s mi ültünk szótlan,
s az éhségtől állunk már felkopott,
s így jött, hogy nyolc évvel kenyeret csórtam
a pék előtt. S a strázsa elfogott.
Huszonöt botütés jutott ki nékem,
s a kis Montcorbier sovány farát
röhögték éppen a dámák a téren,
hogy ott jött Guillaume de Villon apát.

XIV.

Magához vett és nékem adta lelkét
és címerpajzsa minden csillagát,
és papszívének vénülő szerelmét,
és vén könyvtára ódon illatát,
amelyben annyi titkot magyarázott
kamaszfülemnek ő, a mesterem,
míg kinn a fákon nyári zápor ázott,
vagy tar gallyak hintáztak meztelen.

XV.

Emlékszem: mindig az ablaknál állott,
és elfordítva tőlem mély szemét,
úgy nézett ki az udvarra a pállott
üvegen át, hol lim-lom és szemét
közt gyöngyöket fogott a levegőben,
s aztán megfordult s úgy, mellékesen,
úgy félhalkan és félig elmenőben
marokra szórta őket énnekem.

XVI.

Mert ő tudta a századok múlását,
s régholt bölcsészek minden bánatát,
ő mondta el nekem Róma bukását,
Pláton álmát s a husziták tanát,
hogy Gil de Rais-t, a Kékszakállt, mért húzták
bitóra és a britek a szegény
Johannára miért gyújtottak máglyát
Rouen várának sárga főterén?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:56:24
XVII.

És így volt, hogy tizenhat éves lettem,
s a pandekták közt ültem, kisdiák,
és számra a lihegő nyári estben
mézet csorgattak az akáciák,
s az álmos denevérek lassú kéjjel
ölelgették már kinn a házfalat,
midőn Celeste, a szolgáló, a méccsel
bejött, szőkén, mint az erdei nap.

XVIII.

És akkor persze megtanított arra,
amit egyébként ő már rég tudott,
és a falakról Occam, Zéno, Valla,
az orvosok s az asztrológusok,
Demokritosz, Protágorász és Pláton,
Lucanus, Szent Tamás és Livius,
Áverrhoész, Ptolemeusz és Strabo,
Terrentius, Seneca, Plinius,

XIX.

az írók, az atyák és a bölcsészek,
a tanítványok és a mesterek
pergamen arcuk pusztuló és vénhedt
gőgjével bámulták szerelmemet...
S ezentúl minden éjjel vele háltam,
a Champs de Mars vizes lapályain,
és néztem, míg a harmat hajnaltájban
kék lámpákat gyújtott a vállain.

XX.

És bár a nőknél sok babért arattam,
s a vágy bőrömbe csontig harapott:
a vén könyvekhez is csak hű maradtam
és elnyertem a doktorkalapot:
és akkor a magam lábára álltam,
s úgy éltem már, hol vízen, hol boron,
akárcsak most és nyelvem a vitában
minden tanárt megvert a Sorbonne-on.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:56:44
XXI.

És akkortájt rímeim már bejárták
az országot meg Párizs városát,
és a barátok régen bennem látták
az új költőt, a héroszt, a csodát,
mert előd nélkül jöttem, mint Homérosz,
s ha versem átszállna jövő korokba,
úgy megsúgom: hogy azért lettem hérosz,
mert fütyülni tudtam a héroszokra.

XXII.

De megvallom, bár száz rímet faragtam:
koldustarisznya jutott énnekem,
gazdag versek között is szegény maradtam,
s fanyar gondok közt folyt az életem,
s csak titkon csókolództam az örömmel,
míg a züllés mocskos kocsmákba vitt,
és asszonyok közé, kik száz körömmel
fogták kabátom foltos szárnyait.

XXIII.

A szép Gantière asszony, kit annyit vártam,
s akit hajnalig korbácsolt a vágy,
s a szőke Blanche, aki szemét az ágyban
mindjárt lezárta, mint a gipszbabák,
Catherine la Bourcière, ki zsivány argót
beszélt s a piszkos Marion l'Idole:
de legjobban mégis a kövér Margót
szerettem, kiről annyi versem szól.

XXIV.

Együtt laktunk s ő vitt a bűn útjára,
mert Villon akkor késelt és lopott,
hogy Margónak pénze legyen ruhára
s átlátszó ingre, de az átkozott
minden áldott nap megcsalt egy hülyével,
kit orrom előtt a kapualjba vitt,
és máskülönben is gyűlölt s csak éjjel
békültünk össze néha egy kicsit.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:57:05
XXV.

Mindent, amit magamról s a világról
tudtam, néki, csak néki mondtam el,
felszedtem volna lábnyomát a sárból,
s a holdat néki loptam volna el:
s egy éjjel eszembe jutott: megkérdem,
mért nem szeret és mért nem szeretett?
S akkor felült a pamlagon fehéren,
s így szólt: Unom, Villon, az eszedet.

XXVI.

És akkor mentem, le az éjszakába,
és egyszer lépve minden járdakőre,
alvó koldusok s rongyszedők közt kába
fejjel előre, mindig csak előre,
a rétekig, s ott néztem vizes arccal:
a téli felhők alján, hogy terül
el, mint megromlott, lila hús, a hajnal,
ólmosan, szürkén, reménytelenül.

XXVII.

Mint tudjátok, ekkor volt, hogy leszúrtam
boros fejjel a rendőrfőnököt,
miért kötél járt volna; de az udvar
s a parlament kegyelme száműzött,
és ott bolyongtam, hol az erdők vadja
között az éjben csak a glóriás
Szent Szűz kísért és Ő, mindnyájunk apja,
aki a fák alatt is óriás.

XXVIII.

Köszönöm Néki, hogy dús álom-mákot
hintett, ha fáradt voltam, el nekem,
és köszönöm a bágyadt holdvilágot,
mely ott kísért a téli kerteken,
amíg magánosan és számkivetve
a Saint Avayl-i kis faluba értem,
hol egy gyönyörű parasztlány nevetve
rég várt a réten a tavaszi szélben.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:57:46
XXIX.

Fehér csípője ringott, mint a bölcső,
fáradt testemnek drága Ararát,
s mikor megtudta, hogy Villon, a költő
csókolja haja sápadt aranyát:
mint széttépett, langyos barack, úgy ömlött
szájamba szája s teste lángra gyúlt,
s mellbimbója az éjben úgy vöröslött,
mint málna, mely márványra hullt.

XXX.

Mint harapófogó, ölelt a karja,
asszony még így sohasem szeretett,
fázó testemet testével takarta,
tenyerén vitt, szájából etetett,
s éppen ezért volt, hogy egy éjjel, lopva
elszöktem, mint a tolvaj, nesztelen:
szegény gyermek, hogy is sejthette volna,
hogy sok lesz nékem ennyi szerelem...

XXXI.

De mikor ősz lett, nem tudta ölében
már eltitkolni őt, a gyermeket,
s akkor nem kellett senkinek cselédnek,
s ott járt a réteken kikergetett
testével és úgy gondolt rám, lágyan
és harag nélkül; s hogy tél lett, szegény
fiúnkat egy fekete éjszakában
ott szülte meg az udvarunk jegén.

XXXII.

De akkor én már régen messze jártam,
és megláttam az Alpok ormait,
láttam gyöngyöt zsákszámra Génuában,
s láttam Velence gőgös tornyait,
láttam bűnbánóan térdelni a népet
a lateráni szent lépcső tövén,
láttam nyomort s elefántcsont-csipkéket
Bianca d'Este bársonyköntösén.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:58:22
XXXIII.

Láttam Cumaet s a vörös lángokat
éjjel Nápoly váránál a hegyen,
s fürdő, meztelen, görög lányokat
Palermónál az azúr tengeren,
láttam Brunelleschit az esthomályban,
amint a Dómnál a meszet keverte,
s láttam költőket, kik ezüsttentával
írtak szonettet bíbor pergamenre.

XXXIV.

És így, megöregedve, végigjártam
Germániának minden vén, sötét
gót templomát és aztán megcsodáltam
Ypern csipkéit és London ködét,
míg végül a krétapartokról néztem,
hogy repül Calais felé a sirály,
s matrózok hozták a hírt arra nékem,
mikor kegyelmet adott a király.

XXXV.

S ezért dicsérje néktek most e rímem
hetedik Károlyt, francia királyt,
ragyogjon trónján a liljomos címer,
s övezzen az Úr homlokán gloárt;
a sors útjában csak rózsát fakasszon,
és még hírből se ismerje a bút,
és szüljön néki a királyi asszony
húsz gyermeket. És persze: mind fiút.

XXXVI.

S így értem haza egy nap, hajnaltájban:
a Szajna csendes volt és hófehér,
s legott a hírhedt házhoz vitt a lábam,
hová annyiszor vitt a szenvedély.
És mint szerelmes kamasz: lopva néztem
be a nyitott ablakon - hol tátott
szájjal, zsíros, piszkos pofával, vénen
aludtak: Margó meg a többi lányok...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:58:40
XXXVII.

Továbbmentem s kiköptem a járdára,
s a kút vizében néztem arcomat,
hajamat, melyet az idő sárgára
mázolt, s a furcsa, hosszú karcokat
a homlokon és aztán felnevettem,
s nem néztem már a víztükröt tovább,
sem a nőket és még azt sem kerestem,
hol vannak már a régi cimborák.

XXXVIII.

Az egyik szolga lett, lovász vagy béres,
vagy az utcán túrja a szemetet;
a másik zöld esernyővel kezében
sétáltat vasárnap nyolc gyereket;
a harmadik nagy úr és hét lovon jár,
s fülébe három prímás hegedül;
de én nem lettem szolga, úr, se polgár,
s így maradtam magamnak egyedül.

XXXIX.

Lelkemet tehát az Úrnak ajánlom
(vedd tolladat és írd, Frémin papom),
a többit a sárnak és azt kívánom,
ha elköltöznék innen egy napon:
hogy minden cókmókomat pénzzé téve
temessetek el s azt, mi megmarad,
dobjátok az első koldus kezébe,
ki elétek akad.

XL.

De addig, kérlek, hagyjatok magamra,
hogy néhány órát hadd ülhessek én,
amíg az ősz ködöt szitál hajamra
még itt, parányi kertem közepén.
A rózsa már lehullt, a szegfű sárgul,
s a bokrokon fütyülnek a rigók;
s a tölgy alatt egy vén Priapus bámul,
kit Rómából hoztak a légiók.

XLI.

S ha megrepedt és megkopott is, mégse
tört össze másfélezer év alatt...
Csend van köröttem s a sápadó égre
vörös felhőket gyújt az alkonyat.
Négyoldalt borzalmas házfalak barnán
merednek a haldokló kert felett.
Lassan sötét lett. Priapusra tarkán
csavarodnak az ázott levelek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 11:59:24
UTÓIRAT, MELY TEMETÉSEMET ILLETI:

XLII.

Ha visszatérek majd a barna földbe,
amelyből gyomnak nőttem egykoron:
azt kérem, hogy a Saint Avayl-i völgyben
pihenjen egykor elfeledt porom.
E temető már régen drága nékem:
oly csendes, mint egy álmos, zöld öböl,
s két összehajló, selymes domb tövében
puhábban vár rám, mint az anyaöl.

XLIII.

És olcsó könnyeket senki se ríjon,
ha majd a sírba tesznek egy napon,
szegény fiam, Pierre Armand de Villon
is ott pihen, ki bénán és vakon
jött a világra: de az Úr kitárta
feléje lágy kezét harmadnapon,
s el nem játszott játékait ott játssza
valahol a cukorszín csillagon.

XLIV.

De mégis azt kérném, hogy ne tegyétek
Armand fiam mellé testem porát:
ott szeretnék pihenni, hol a rétek
benőnek már a korhadt lécen át
a sírdombokra: a temető szélén,
s ott nézném, mint fáradt, vén szerető,
amint az évekkel lassan és békén
a búzaföldbe vész a temető.

XLV.

Meg aztán a kocsma sincs onnan messze,
hol jó bornál egy kis kvartett zenél
gonosz nótákat minden nyári este,
s daluk botrányos szövegét a szél
a zöld sírokig hozza el magával.
Ne szóljatok meg: ki tudja, halott
szívem egy csendes május éjszakában
talán meghallja még a dallamot.

XLVI.

Ültessetek fejem fölé egy árva
kis szilvafát s mellemre pázsitot,
de a kék ég szerelméért ne drága
márványtömböt vagy gőgös gránitot:
rendjeleket s díszsírhelyt sohse kértem,
s bár hóhérkézben lengett életem:
az úgynevezett úri tisztességhez
mégis túl tiszta volt az én nevem.

XLVII.

S ne törődjetek halotti torommal,
jó lesz nektek, ha van, dohos kenyér,
s ha nem nagy munka, írjátok korommal
vagy kátránnyal egy szürke vagy fehér
középnagy kőre, amilyen a réten
a lábatok alatt ezer akad:
hogy úgy ki és mi volt az életében,
ki itt enyészik lenn a föld alatt.

XLVIII.

S menjetek, hátat fordítva a sírnak,
oda, hol szebben szaglik a virág;
s talán, ha majdan kettőezret írnak
Krisztus után, még tudja a világ,
hogy csókolt egykor Villon, a csavargó,
s mély serlegekből hogy itta a bút,
s hogy indult végül álmos és kanyargó
vizekre, honnan nincsen visszaút.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 12:01:11
Tudom, hogy így első blikkre kicsit soknak tűnik, de higgyétek el megéri végigolvasni. Akár úgy is, hogy 2-3 nap alatt.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 22:22:06
Atrhur Rimbaud: Érzelem (Sensation)

Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon,
szálkás búzakalászok serege kisér.
A rét: langy üdeség - suhogok álmodón
s hagyom: lengő hajam mossa a nyári szél.

Ajkam meg nem nyilik s lelkemben nem fogan
egy gondolat sem, csak viharzó szerelem
s a Természettől elbüvölve, boldogan
bolyongok, mintha egy Asszony lenne velem.

/Képes Géza/


Az akasztottak bálja

Áll a bitó, a csonka-bonka,
rajta lovagok lejtenek,
az ördög lovassága ropja,
járják a csont-szerecsenek.

Galléron kapva jó Belzebub úr cibálja
égre fmtorodó fekete bábjait,
s homlokon rúgva mind, tűnt szentesték dalára
járatja el velük tivornya-táncaik.

S a bábuk, koccanón, karjukat egybefonják.
Kopasz mellük - sötét orgonasíp-sorok -,
hol ringtak egykoron kecses kisasszonyocskák,
rút, hosszú kéj alatt ölelkezőn ropog.

Hajrá, víg táncosok, üres hassal bokázók,
ugrálhattok, a szín elég hosszúra nyúlt!
Hopp, többé azt se bánd, mit ropsz: csatát-e, táncot?
Pengeti Belzebub veszettül ám a húrt!

Ó, kemény sarkak, el szandálunk sose vásik!...
Bőringből rég kibújt a legtöbb mulató.
A többi nem zavar s nem is botrány, ha látszik.
A tarkókra fehér sipkát ragaszt a hó.

Forgónak varju leng e repedt koponyákon.
Sovány állukon egy cafatnyi hús remeg.
Mintha zörgő papír-páncélban bajviváson
tusázna zordan egy merev lovagsereg.

Hajrá, süvít a szél a csontvázak vigalmán!
A fekete bitó mint vas orgona bőg!
Választ farkas vonyít az erdők lila alján.
És lenn az ég, akár a pokol torka, rőt...

Hahó, rázd csak meg ott a gyászvitézeket, kik
csigolyáik fakó olvasóján törött
ujjal a szeretet-zsoltárt sunyítva pedzik:
Nem monostor ez itt, halljátok-e, dögök!

De lám, egy nagy bolond csontváz szökken a zúgó
tűzvörös égre a haláltánc közepett.
Vak lendülettel, úgy, akár a megvadult ló,
s nyakán érezve még a durva kötelet,

recsegő combjain tíz ujját görcsbe rántja
és rikkant, mint kiből röhej szakad, vadul,
aztán, ahogy ripacs kullog be bódéjába,
csontok zörgése közt a bálba visszahull.

Áll a bitó, csonka-bonka,
rajta lovagok lejtenek,
az ördög lovassága ropja,
járják a csont-szerecsenek.

/Tónay György/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 09, 22:29:24
Nem tudom, miképpen és mikor halok meg igazán, de nem szeretnék egészen fájdalommentesen meghalni. Gyorsan, azt igen, de nem fájdalommentesen. Csak egy pillanatig fájjon, de akkor nagyon, hogy érezzem, van, volt azért valami különbség a mostani és az azutáni között, e között a halál között, ahogyan élek, és a valóságos halál között. Ha minden fájdalom nélkül egyszerűen elaludnék, azt hihetném, hogy mindig halott voltam, és egy halott álmodta néha, hogy él.  - Bodor Pál
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 10, 21:01:31
Az emberek azt hiszik, hogy a lelki társuk tökéletesen illik hozzájuk. De az igazi lelki társ az nem más, mint egy tükör, aki megmutatja, mi az, ami téged visszatart. Ő az, aki felhívja a figyelmedet önmagadra, hogy végre megváltoztathasd az életed. Az igazi lelki társ valószínűleg a legfontosabb személy, akivel csak összehoz az élet, mert ő az, aki ledönti a saját magad emelte falakat, és életre pofoz. De hogy örökre vele maradj? Á! Az túl fájdalmas lenne. A lelki társak csak annyi időre tűnnek fel az életedben, amíg rá nem világítanak a személyiséged egy újabb árnyoldalára, aztán eltűnnek.

Elizabeth M. Gilbert
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 10, 22:16:08
Alóha!

Srácok. Most egy darabig nem tudok lenni (talán csak egy - két hét), valahogy bírjátok ki nélkülem.
Akinek van kedve, ne fogja vissza magát és posztoljon verset, idézetet, akármit.

Cső.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 15, 13:45:40
Babits Mihály: A vihar (részlet)

"Maradok, dalolok - mert kötelességem.
Eldalolok mindent, úgy, ahogyan érzem,
beleöntöm a vért, amitől most vérzem.
Hajdan a világot énekeltem ifjan,
amikor még énnek a világot hívtam.
Szívvel idegenbe hóditva beszálltam,
ami legmesszebb volt, legszebbnek találtam:
de a fájdalomnak természete olyan:
megtanitott, hogy csak magamat daloljam."
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 16, 20:17:34
HBB: Vadászat - A bolond levele a kisfiúnak



Kisfiam, azt hittem, ember vagyok,
De azt már nem, hogy az is maradok.
Fogadd hát úgy ezt a levelet,
Mint egy még emberi üzenetet.
Kérlek ne ítélj könnyelműn felettem,
És őrizz meg gyönyörű szívedben!

Lehettem volna vadász vagy hajtó,
Én, a kiátkozott megrögzött csavargó.
Ki azt hitte, ha úton van, szabad,
Eltapos a világ, ha útjában vagy.
Így lettem bolond, élni kell és lehet,
Bocsáss meg nekem, Isten veled!


Hobo Blues Band: A bolond levele a kisfiúnak (http://www.youtube.com/watch?v=sCgaCZ-uMSc#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 16, 20:30:24
Pilinszky János - Mire megjössz

Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő leszek,
csak tollpihék az üres ólban,
csak csillagok az ég helyett.

A temetetlen árvaságban,
mint téli szeméttelepen,
a hulladék közt kapirgálva
szemelgetem az életem.

Az lesz a tökéletes béke.
Még szívemet se hallani,
mindenfelől a némaságnak
extatikus torlaszai.

A pőre örökkévalóság.
S a tiéd, egyedűl tiéd,
kezdettől fogva neked készűlt
e nagyszerű egyszerüség.

Mint tagolatlan kosárember,
csak űl az idő szótalan,
nincs karja-lába már a vágynak,
csupán ziháló törzse van.

Mindenem veszve, mire megjössz,
se házam nincs, se puha ágyam,
zavartalan heverhetünk majd
a puszta elragadtatásban.

Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj!
Ha gyenge vagy, végem van akkor.
Ágyban, párnák közt, uccazajban
iszonyu lenne fölriadnom.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 18, 15:45:47
Andrea Bocelli - The Music of the Night (http://www.youtube.com/watch?v=jZTsIljP9RQ#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 18, 20:11:22
Závada Péter: Anyaverspróba kettő

Hegyes metszőfogad, eszelős, barna szemed,
Széles járomcsontod markáns vonala,
Ahogy az arcodból kiáll, előre mered
– Valóságosabb vagy most, mint valaha.

Huszonéves lehetsz, még boldog, amilyennek
Egy fekete-fehér képen láttalak.
Finom ívű vállak, telt és nehéz mellek:
Egy múltból s álomból formált lányalak.

Nézlek, és már sejtem, ez csak képzelgés lehet
– Hogyan is lehetnék veled egy idős?
Huszonnyolc éve te adtál életet,
S a szoba, a szék, az ágy sem ismerős,

A testtartásod sem - most könnyedebbnek látom –,
Kezed karba fonva ülsz a fotelben.
Tudom, most már biztos: nem lehet más, csak álom,
S félek, nem én téged, te álmodsz engem.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/01/18/petya2-300x200.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 18, 21:24:09
Alekszandr Szergejevics Puskin: Nevem vajon mit mond neked (Eörsi István)

Nevem vajon mit mond neked?
Elhal, mint a távoli partra
Csapódó ár szomoru hangja,
Mint erdőn éjjeli neszek.
 
Emlékkönyvedben ott marad
Örökre halott nyoma, mintha
Elfeledett nyelven virítna
Valami diszes sírirat.
 
Mit mond? Az újabb, hevesebb
Szenvedélyek közt elfeledted:
Tiszta, gyöngéd emlékeket
Nem szűr már belőle a lelked.
 
De bús napokban csöndesen
Mondd ki, bármi gyötörne téged:
Szólj: Nem felednek el sosem,
Van még egy sziv, amelyben élek...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: mqmeszi 2012, 01 22, 18:20:07
Petőfi Sándor - Összes verse

MIT NEM BESZÉL AZ A NÉMET...


Mit nem beszél az a német,
Az istennyila ütné meg!
Azt követeli a svábság:
Fizessük az adósságát.

Ha csináltad, fizesd is ki,
Ha a nyelved öltöd is ki,
Ha meggebedsz is beléje,
Ebugatta himpellére!...

Ha pediglen nem fizetünk,
Aszondja, hogy jaj minekünk,
Háborút küld a magyarra,
Országunkat elfoglalja.

Foglalod a kurv censored at,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ok izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.

Lassan, német, húzd meg magad,
Könnyen emberedre akadsz;
Ha el nem férsz a borödbe’,
Majd kihúzunk mi belole!

Itt voltatok csókolózni,
Mostan jöttök hadakozni?
Jól van hát, jól van, jojetek,
Majd elválik, ki bánja meg.

Azt a jó tanácsot adom,
Jojetek nagy falábakon,
Hogy hosszúkat léphessetek,
Mert megkergetünk bennetek.

Fegyverre nem is méltatunk,
Mint a kutyát, kibotozunk,
Úgy kiverünk, jobban se’ kell,
Még a pipánk sem alszik el!

Pest, 1848. május
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 22, 19:37:12
Edgar Allan Poe: Fanny

Haldokló hattyú északi
Tavon zeng ékes éneket,
Vad, ünnepélyes hangjai
Eloszlanak hegy s völgy felett;
Hangod ily zene volt nekem,
Hogy ajkadra vetted nevem.

Mint ha ébenszín fellegek
Fátylán tör át éjféli nap,
S hasít komor gyászlepleket:
Így ért első szemsugarad;
De - törhetetlen sziklaszirt! -
Lelkem minden rontást kibírt.

A hajdani fiút idézd,
Kit sorsa messzi útra vitt:
Oltárodra tette szívét,
Istenítette bájaid -
Szerelmi áldozat...! Kinek?
Ó, bűvös, megvető szemek.



(Tandori Dezső fordítása)



Álom az álomban

Vedd még e csókot, édesem!
Mostan megyek, elbúcsuzom
És ez legyen a búcsúszóm:
Igazat mondtál énnekem,
Bús álom az én életem:
Eltűnt reményem csillaga,
Mindegy, nappal vagy éjszaka,
Való volt-e, vagy látomány,
Ma már mi sem maradt nyomán.
Minden, mi van e bús világon,
Álomba ködlő furcsa álom.

Állok viharzó part előtt,
A tengerár lihegve bőg.
Kezemben emlékek, romok,
Arany fövény, arany homok. -
Nézem, hogy hullanak ezek
a könnyü, semmi porszemek.
És könnyezek - és könnyezek!
Ó Istenem! bárhogy fogom,
A porba hull lágy homlokom!
Ó Istenem! nem menekül
Egy szem se a vizek elül?
Hát minden-minden e világon
Álomba ködlő furcsa álom?

(Kosztolányi Dezső fordítása)
 
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 23, 20:18:36
Makszim Gorkij: A Viharmadár dala

Tajtékzó, vad tenger felett
szél hajszol kósza felleget.
Felhő alatt, tenger fölött,
mintha sötét villám volna,
büszkén száll a Viharmadár.
 
Szárnya olyankor hullámot ér,
máskor nyílként fellegbe fúr,
és a felhők hallják hangját,
harsány, bátor hangja boldog.
Mert dalában vihart áhit!
Bús haragját, szenvedelmét
s reményét a győzelemben
hallják hangjából a felhők.
 
Sirály surran el sikongva,
riadt szívét nyögve rejti
tengerhullám hűvösébe,
mert remeg, fél a vihartól.
Dunnalúdnép is kiáltoz,
de az élet szent harcában
nem érezhet üdvösséget,
villámlástól visszaretten.
 
Balga pingvin lomha teste
sziklák közt megbúvik gyáván.
Csak a büszke Viharmadár
szárnyal merész ívben ott fenn,
tengerár felett a légben.
 
Mind alantabb s egyre zordabb
felhő tornyosul az égen,
s zúgva tör a tengerhullám
villámfények magasába.
 
Mennydörgés közt tajtékozva
reng a tenger, küzdve széllel.
Most a szél erős marokkal
felragadja víz hullámát,
és haraggal dobja vissza
sziklakőre - pozdorjává
törve össze szín-smaragdját.
 
Viharmadár büszkén szárnyal,
mintha sötét villám volna,
olykor nyílként fellegbe fúr,
szárnya víz hullámát tépi.
Ott suhan, mint zordon démon,
vihardémon...száll sötéten,
most kacagva, majd zokogva...
fellegek fölött kacag most,
örömében zokog máskor.
 
Mindentérző démon - érzi:
fáradóban a vihar már,
tudja jól, hogy nem sokáig
takarja a napot felleg,
nem soká takarja már!
 
Szél süvölt...és mennydörög még,
kékes lánggal tündökölve
száll a felleg víz tükrére.
Tenger fogja fel a villám
nyílvesszőit és eloltja.
Tűzkígyóként felcikázik
víz tükrében, majd elvész a
villám vakító visszfénye.
 
- Vad vihar jő nemsokára!...
Viharmadár hangja szól így
villámlások közt merészen,
zúgó tengerár fölött is
győzelemnek prófétája:
 
- Jöjj, vihar, s légy még erősebb!
 
/Lányi Sarolta fordítása/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 24, 16:56:23
József Attila: A Dunánál

1
A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt - néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

2

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

3

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!...” - megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!

... Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

/1936. június/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 24, 19:14:44
Juhász Gyula

A koldusnak

A koldusnak, ki áll az utca sarkán
S kinek vállán egy élet terhe roskad
És vak szemében egy világ halála,
A koldusnak egy rongy papírt vetettél
És azt gondoltad, hogy most jószivű vagy.
Koldus előtt én röstelkedve állok
És nem tudom, hogy mit mondjak neki,
Szeretném homlokát megsimogatni,
A derekát szelíden átölelni,
A szívemet a kalapjába tenni
És engedelmet kérni tőle szépen,
Hogy én még látó szemmel baktatok
Az örömök útján a sír felé,
Hogy én még nem görnyedtem meg a sorstól
És úgy szeretném biztosítani,
Hogy én is, én is oly koldus vagyok
Testvére és bajtársa, szenvedő,
Mert boldogabb és szabadabb jövőt
Neki már nem merek ígérni én se,
Mert neki megváltója a halál lesz...

-

Mindig velem

Én emlékszem, már játszottunk együtt mi
Nagyon régen és nagyon messze, messze.
Nem Anna voltál, nem is volt neved még
És akkor is a végén szomorúan
Elváltam tőled és e földre jöttem.

És gondolom, fogok még játszani
Aranyhajaddal, bársony vállaiddal,
De akkor is, a végtelen ködén át
Egy régi válás rémlik majd felém még,
Egy régi név, egy régi szomorúság.

-

Még valamit...

Múltamba vissza ösvény nem vezet
És ködbe fullad az emlékezet.
Hogy én is éltem, versekből tudom,
Míg topogok egy céltalan uton.

Ki egykor új igéket felidéztem,
Most némán tűröm meddő szenvedésem.
Egy elsüllyedt világ felett
Megváltó sírom integet.

Mint a kísértetek feljárnak
Fáradt fejembe verssorok,
A régi öröm és a bánat
Sírjából éjjel felzokog.

Még valamit akartam itt én,
De már csak sóhaj lett a szó.
Állok, mint északfény letűntén
Áll az eltévedt utazó.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 24, 19:19:19
Szép Ernő: Add a kezed

Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú a szél,
Add a kezed mert este lesz.

Add a kezed mert reszketek,
Add a kezed mert szédülök,
Add a kezed összerogyok.

Add a kezed mert álmodok,
Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.


Mensáros László Add a kezed ! (http://www.youtube.com/watch?v=KUVRYrDD4Rc#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 24, 20:59:17
wikie:

Baranyi Ferenc (írói álneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. január 24. – ) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.

Baranyi Ferenc 1937. január 24-én született Pilisen Baranyi Ferenc és Kuzsma Katalin gyermekeként.
1957-1962 között az ELTE BTK magyar–olasz szakán tanult. 1963-1965 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1967-ben a Poitiers-i Egyetemen is tanult.
Közben 1955-1957 között pályamunkás illetve tisztviselő volt. 1963-1968 között az Egyetemi Lapok munkatársaként működött. 1968-1969 között az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 1969-1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV zenei főosztályán főmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1988-tól a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. 1989-1992 között az Ezredvég c. folyóiratot főszerkesztői beosztásban szerkesztette. 1992-től a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1992-ben nyugdíjba vonult. 2000-től a Szövetség az Európai Magyarországért szóvivője. 2001-től a Művész Barátok Egyesületének főtitkára.
1962-től kezdett írni. Számos verse külföldön is megjelent (Olaszország, Belgium, Oroszország).

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/01/24/baranyi_ferenc_kiss_0.gif)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 24, 21:03:19
Baranyi Ferenc: Elmondhatatlan vallomás

Van szerelem bevallhatatlan,
vállalt nyugalmad őrzöd abban,
te döntöttél ekként magadban:
titok legyen. Bevallhatatlan.
Azt dédelgeted ami gátol,
ami megóv a kimondástól,
úgy őrzöd, mint koldus a rongyát,
hogy tested pucérnak ne mondják.
Észrevétlenebb a fedettség,
a megtagadott meztelenség,
a félbenyelt döbbentő – mondat,
ára behódolt nyugalomnak.
elhessegetsz sok sas szerelmet
ha kotlós biztonság melenget,
moccanna vágyad bár: cseréld el
a meleget a repüléssel. . .
A szárny alatt a szárnyalás-vágy:
gyutacsát vesztett bamba gránát,
sorsától fél, robbanni reszket,
magát alázza játékszernek.
Élve maradt szomorú bomba,
egykedvű csirke, puha tollban,
szélárnyékban delelő koldus,
vigyázatodban egyszer fölbuksz!
Félelmed rongyod – óva koldul -
szabályos koldus. Sose fordul
senki feléd. Nincs szava, élce,
nincs tetteden meghökkenése.
Örülsz, ha rád se pillant senki,
ha nem kényszerül észrevenni,
tekintetek pergőtüzének
körében kényelmetlen élned.
Magaddal is hitetve vallod,
hogy bőröddel egy már a rongyod,
kínok nélkül letéphetetlen,
benne szíved elérhetetlen.
Miről titkon vallod: bolondság -
őrzöd, akár koldus a rongyát,
talpig beléje öltözötten
lapulsz ártalmatlan közönyben.
Van szerelem bevallhatatlan,
vágyol rá – s benned van, magadban,
ragyogását rongy alá loptad,
magad előtt is letagadtad.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 27, 18:08:40
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin: Ki vagyok?

Ki vagyok? Csak álmodom, tünődöm,
szemem kékjét homály itta fel.
Mellékesen élek itt a földön,
épp csak úgy... együtt a többivel.

Megszokásból csókollak, csak éppen
mert csókoltam mást is eleget,
s mintha gyufát lobbantok sötétben,
szép szavakat úgy mondok neked.

"Mindörökké", "kedvesem", "csak téged"...
De a lelkem dermedt és üres.
Hogyha magad ajzod szenvedélyed,
igaz szót szívedben ne keress.

Tüzemet már semmi fel nem szítja,
vágyak nélkül élek, csendesen.
Erre-arra hajló karcsú nyírfa:
születtél sokaknak és nekem.

Magamnak mindig társat kerestem,
s tűrtem komor fogság nyűgeit.
Nem vagyok féltékeny egy kicsit sem,
nem illetlek rossz szóval, ne hidd.

Ki vagyok? Csak álmodom, tűnődöm,
szemem kékjét homály itta fel...
Szerettelek téged is a földön,
épp csak úgy... együtt a többivel.

/RAB ZSUZSA/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 01 30, 11:15:53
Jobbulást a kedvenceddel Fecó!

Enigma - Gravity Of Love (http://www.youtube.com/watch?v=4u1_BZ-EWkg#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 30, 12:02:39
  
Jobbulást a kedvenceddel Fecó!

Enigma - Gravity Of Love (http://www.youtube.com/watch?v=4u1_BZ-EWkg#)

Kössz, de egyszerűbb lenne, ha átjönnétek. Nem? ;)
Azért tényleg kössz!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: kleingy 2012, 01 30, 16:28:33
  
Az emberek azt hiszik, hogy a lelki társuk tökéletesen illik hozzájuk. De az igazi lelki társ az nem más, mint egy tükör, aki megmutatja, mi az, ami téged visszatart. Ő az, aki felhívja a figyelmedet önmagadra, hogy végre megváltoztathasd az életed. Az igazi lelki társ valószínűleg a legfontosabb személy, akivel csak összehoz az élet, mert ő az, aki ledönti a saját magad emelte falakat, és életre pofoz. De hogy örökre vele maradj? Á! Az túl fájdalmas lenne. A lelki társak csak annyi időre tűnnek fel az életedben, amíg rá nem világítanak a személyiséged egy újabb árnyoldalára, aztán eltűnnek.

Elizabeth M. Gilbert

Hű, ez nagyon betalált!!! Nagyon aktuális... :'( :( :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 01 30, 16:49:43
"Beszéltesd az embereket, akkor megszeretnek. Ne untasd őket a magad sorsával, hanem hagyd, hogy a magukét mondják. Érdekel, nem érdekel? Mindegy. Ha nem vagy kíváncsi, akkor is mutass kíváncsiságot. Az emberek hálásak azért, ha valaki meghallgatja őket."

-Benedek István-
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 01 31, 16:49:51
József Attila: Végtelen óta...

Végtelen óta folynak a percek,
Végtelen óta folynak a könnyek-
Harsog a tenger, árad a tenger
És jaj! utánok még többen jönnek.
 
Ezer forrás sír végeszakadlan
És jaj, az anyja úgy szereti!
Harsog a tenger, árad a tenger,
Fáradt a lelkem, ölelgeti.
 
Folynak a könnyek, folynak a percek,
Nem tudni: Hová? Merre? Mivégre?
Harsog a tenger, árad a tenger -
Eltünik egyszer a Semmiségbe.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 01, 06:23:30
József Attila: Gyöngy

Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokként potyog,
mint a szöllő, fürtösen,
s mint a vizcsepp, hűvösen.

Halovány bár a göröngy,
ő is csámpás barna gyöngy;
a barázdák fölfüzik,
a bús földet diszitik.

Kezed csillag énnekem,
gyenge csillag fejemen.
Vaskos göröngy a kezem,
ott porlad a sziveden.

Göröngy, göröngy, elporlik,
gyenge csillag lehullik,
s egy gyöngy lesz az ég megint,
egybefogva szíveink.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 01, 19:55:52
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 01, 20:01:59
Nézd, egy vörös pókliliom. Tudod, miért nevezik az emberek a búcsú virágának? A pókliliom virága és levele sosem látható egyszerre. Amikor a levelek elszáradnak és lehullanak, akkor kezd nyílni a virág. Olyannyira vágynak egymás után, hogy rügyeket és bimbókat növesztenek. Bár soha nem találkoznak, az idő múlásával továbbra is vágynak egymásra. 
/ Jun Mi-Kjong/

(http://blog.fatfreevegan.com/images/non-food/flowers/spider-lily.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 02, 19:36:09
Dsida Jenő: Február
A farsang dícsérete

Egy sarkon, hol a lámpa fénye halvány,
egymásra torlik két fura menet,
megállnak és hosszú farkasszemet
néznek, zászlójukat kissé lehajtván.

Az egyik bűnt sirat és bűnt temet,
gyertyásan, zsolozsmával mind az ajkán,
a másik csapat maskarába varrt fán
ördögfejet visz, táncol és nevet.

Vezérük, kit már lángos kárhozat nyal,
bűnbánon látja angyalok karát
s szemét lehúnyja méla áhitattal;

míg a zarándokfő, egy véri barát,
szíve mélyén, mely zárva hét lakattal,
idézi antik istenek nyarát.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 02, 20:04:49
(ez nekem nagyon gyógyítja a lelkem)

WE OWN THE SKY (http://www.youtube.com/watch?v=2coKhjoXN-Y#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 04, 19:48:26
József Attila - Óda (HOBO feldolgozás) (http://www.youtube.com/watch?v=EpnGq5cFbCg#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 05, 11:25:21
Reményik Sándor - Viszontlátásra   

Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.

Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
És ha aztán sem - talán egy év mulva.
S ha még akkor sem - hát ezer év mulva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a Tejút valamely csillagán -
"Vidám viszontlátásra" mégis, mégis!

1930 február 28


**-**-**

"Ön a barátom. (...) Nyomorult életem egyetlen vigasza, akit az ég adott nekem. Ha kissé későn is, de végül is nekem adta ezt a megbecsülhetetlen ajándékot, és hálát mondok ezért. Abban a pillanatban, amikor örökre búcsút veszek öntől, azt kívánom, találja meg a boldogságot és mindazt a jót, amit megérdemel."

 - Alexandre Dumas -
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 05, 15:57:27
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin: Gyere drága, ülj le mellém...

Gyere drága, ülj le mellém,
nézz hát a szemembe önként,
szelíd pillantásod mélyén
hallgatok érzéki örvényt.
 
Jaj, fürt, dérütötte, csüngő
vegyült hajam aranyába,
jöttél, mint szilaj léhűtő
egyetlenegy megváltása.
 
Otthonom elhagytam régen,
hol virítnak rétek, kertek,
városi keserű hírben
hittem magam elveszettnek.
 
Akartam, hogy szívem vére
elfojtana nyarat, rétet.
Ahol békák zenéjére
vad-kamasz költővé érett.
 
Ablak előtt ősz van újra,
juhar, hársfa bekopogtat,
mancsos ágai bebújva
keresnek sok távozottat.
 
Rég nincsenek e világon,
Hold süt sírok keresztjére,
éjbe jelöli sugárzón:
mi is jövünk vendégségbe.
 
Mi is, leélve a búkat
költözünk ama berekbe.
Mind a rögös, görbe útak
gyönyört öntnek elevenbe.
 
Így hát drága, ülj le mellém,
nézz hát a szemembe önként,
szelíd pillantásod mélyén
hallgatok érzéki örvényt.
 
1923
 
/Erdődi Gábor fordítása/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 02 06, 13:39:05
József Attila: Téli éjszaka

Légy fegyelmezett!
 
A nyár
ellobbant már.
A széles, szenes göröngyök felett
egy kevés könnyű hamu remeg.
Csendes vidék.
A lég
finom üvegét
megkarcolja pár hegyes cserjeág.
Szép embertelenség. Csak egy kis darab
vékony ezüstrongy - valami szalag -
csüng keményen a bokor oldalán,
mert annyi mosoly, ölelés fönnakad
a világ ág-bogán.
 
A távolban a bütykös vén hegyek,
mint elnehezült kezek,
meg-megrebbenve tartogatják
az alkonyi tüzet,
a párolgó tanyát,
völgy kerek csöndjét, pihegő mohát.
 
Hazatér a földmíves. Nehéz,
minden tagja a földre néz.
Cammog vállán a megrepedt kapa,
vérzik a nyele, vérzik a vasa.
Mintha a létből ballagna haza
egyre nehezebb tagjaival,
egyre nehezebb szerszámaival.
 
Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst,
szikrázó csillagaival.
 
A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve
lassudad harangkondulás.
És mintha a szív örökről-örökre
állna s valami más,
talán a táj lüktetne, nem az elmulás.
Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc
volna harang
s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz.
S a szív a hang.
 
Csengés emléke száll. Az elme hallja:
Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja
a pántos égbolt lógó ajtaját,
melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma,
csak dőlt a nyáron át.
 
Tündöklik, mint a gondolat maga,
a téli éjszaka.
 
Ezüst sötétség némasága
holdat lakatol a világra.
 
A hideg űrön holló repül át
s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet?
Összekoccannak a molekulák.
 
Milyen vitrinben csillognak
ily téli éjszakák?
A fagyra tőrt emel az ág
s a pusztaság
fekete sóhaja lebben - -
varjucsapat ing-leng a ködben.
 
Téli éjszaka. Benne,
mint külön kis téli éj,
egy tehervonat a síkságra ér.
Füstjében, tengve
egy ölnyi végtelenbe,
keringenek, kihúnynak csillagok.
 
A teherkocsik fagyos tetején,
mint kis egérke, surran át a fény,
a téli éjszaka fénye.
 
A városok fölött
a tél még gőzölög.
De villogó vágányokon,
városba fut a kék fagyon
a sárga éjszaka fénye.
 
A városban felüti műhelyét,
gyártja a kínok szúró fegyverét
a merev éjszaka fénye.
 
A város peremén,
mint lucskos szalma, hull a lámpafény,
kissé odább
a sarkon reszket egy zörgő kabát,
egy ember, üldögél,
összehúzódik, mint a föld, hiába,
rálép a lábára a tél...
 
Hol a homályból előhajol
egy rozsdalevelű fa,
mérem a téli éjszakát.
Mint birtokát
a tulajdonosa.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 06, 20:38:05
Juhász Gyula: Emlék

       
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.

Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!

Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 02 10, 07:58:12
Reményik Sándor - Mosoly

Mosolyod...
Mely szívből fakad,
Aranyozza be arcodat.
Mosolyod nem kerül pénzbe,
Mégis sokat ér testvéred szemében,
Gazdagítja azt, aki kapja
S nem lesz szegényebb az sem, aki adja,
Pillanatig tart csupán,
De örök nyomot hagy maga után.
Senki sem olyan gazdag,
Hogy nélkülözni tudná,
És senki sem oly szegény,
Hogy meg nem érdemelné.
Az igaz barátság látható jele,
Hintsd be a világot egészen vele.
Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak,
Bátorság a csüggedőnek,
Vigasztalás a szomorkodónak.
Mosolyod értékes, nagyon nagy jó,
De semmiért meg nem vásárolható.
Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem,
Mert csak abban a percben van értéke,
Amelyben arcodon megjelen.
És, ha ezután olyannal találkozol,
Aki nem sugározza a várt mosolyt,
Légy nagylelkű, s a magadét add,
Mert senkinek sincs
Nagyobb szüksége mosolyra,
Mint annak, aki azt másnak adni nem tudja.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2012, 02 10, 20:20:02
     Amikor tudod....
Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod
Amikor tudod, hogy kár volt, mégse bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod ölelését s csókjait,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd, ahogy nyújtja a két kezét,
Amikor nem bírod már, kibuggyannak a szavak,
Amikor nem bírod már türtőztetni magad,
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy Ő is eleped érted,
Amikor megijedsz, de nem tudsz tenni ellene,
Amikor megijedsz, mert rossz lenne nélküle,
Amikor már aludnál és ébrednél is mellette,
Amikor már Önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor rájössz, hogy miért ne, hisz egyszer élsz,
Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,
Amikor világossá válik, hogy megteszed,
Akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 11, 09:34:29
Gyóni Géza: Ikarosz

Ne várj te engem - hiába várnál!
Nincs nyomorultabb a sasmadárnál,
        Mely szárnytörötten áll a szirt tövén.
Szeme belát még kéklő messzeségbe,
De azt az ormot óh, hogy még elérje -
        Nincs, nincs remény.

Vérezve látja: felhők rohannak,
Hallja morajját égi robajnak -
        S ő lenn a völgyben, melyet megvetett.
S ki izzó nappal próbál szembe nézni,
Foszló sugárnál sütkérezve nézi
        A felleget.

Lomhán száll rája az est homálya,
Mely máskor fönn a felhőn találja -
        Most fojtó, nyirkos, mint a szemfedő;
S melyért kidőlt, pompázó esti fényben
Mered fölötte hivóan, kevélyen
        A szirttető.

Oda fel! Csakhogy még azt elérje!
S onnan - hanyatt le, vissza a mélyre -
Csak addig bird ki még te csonka szárny.
Hadd hallják onnan végső csattogásod!
Aztán - ha már a szürke éj leszállott,
        Ne várj, ne várj!


                          - Mi benned dal volt, dal marad örökre -
                             Értetlen nótád ugy dúdolgatod.
                             Amíg megbotlasz egy útszéli rögbe
                             S imába ful el végső sóhajod...

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 12, 09:02:43
Pilinszky János: Magamhoz

Bátran viseld magányodat,
én számon tartlak téged,
ne hagyd a sorsod csillagokra,
benned érjen a végzet.

Vállad két éber sarka közt
ha sisteregve átcsap,
tudom, több vagy mindannyiunknál,
benned vakít a bánat.

Légy hát, akár az állatok,
oly nyersen szép és tiszta,
bátran figyelj, mint ők figyelnek
kegyetlen titkaikra.

S egy éjjel, magad sem tudod,
mint égig érő ének,
feljönnek benned napjaid,
a halhatatlan évek:

az este nem lel senki rád,
az este sírva, késve
hiába járják pitvarod:
csak én látlak. Vagy én se.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 12, 09:41:57
HAVASI - Tavaszi szél (LIVE) (http://www.youtube.com/watch?v=QDnQRbd72w0#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 12, 17:47:38
Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
A múlttal nem szabad törődnöd,
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Mint hogyha újjászülten élnél.
Mit akar? - kérd meg minden naptól.
És minden nap felel majd akkor:
Tetteidnek tudjál örülni,
Más tetteit tudd megbecsülni;
Főként ne gyűlölj egy embert se,
S a többit hagyd az Úristenre!

/Johann Wolfgang von Goethe/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 13, 18:48:57
Szergej Jeszenyin: Hol az örök titok szunnyad

Hol az örök titok szunnyad,
van egy túlvilági rét.
Itt jártam, e földi útnak
véletlen vendégeként.

Erdők, vizek áradása.
Fönn egy szárny suhan velem.
Égitestek vad futása
vonta ködbe életem.

Nem a te csókodtól égtem,
sorsom nem hozzád füzött.
Érzem: új út készül értem
napkelet s nyugat között.

Így rendeltetett: a szótlan
sötétségbe szárnyalok.
De senkinek búcsúzóban
semmit hátra nem hagyok.

Ahol minden vihar hallgat,
messze hagyva földedet,
szememet, mint iker-holdat
kigyújtom a mély felett.

/Rab Zsuzsa fordítása/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 13, 22:27:10
Egyedül

Egyedül vagyok, egyedül.
Kibámulok az ablakon
Borong az alkony szürkesége
S a Csend beszédét hallgatom.

A Csend beszédét hallgatom.
Fáradt lelkemet lenyűgözve
Elnyújtott dallal ringat lágyan, –
S az óra kettyen közbe-közbe.

Az óra kettyen közbe-közbe,
Percek repülnek szerteszét
A lomha, álmos mutatóról
És hallom szárnyuk halk neszét.

Zümmögnek altató mesét,
Üzenetet egy messzi honból,
Hol örökös a napsugár,
Hol ezüst vizek habja tombol.

Hol ezüst vizek habja tombol,
S tündérek úsznak gondolákon…
A Csend meséjét hallgatom,
Míg egyszerre csak jön az Álom.

Meglep az édes, szőke Álom,
Mosolygás csillog kék szemében,
És hűvös kézzel simogatva,
Arcomra hajlik csókra készen.

Arcomra hajlik csókra készen,
Kis ajka egyre közelebb…
Az élet lassan elmosódik,
S begyógyul minden régi seb.

Nincs ennél semmi édesebb:
A szívre béke települ…
.........................................
Csend van. Alszom. Az óra kettyen.
Egyedül vagyok, egyedül.


*********************************************


Az én dalom

Az én dalom a bérci hegynek
Vidáman csörtető patakja,
Madárka, mely a boldogságát
Minden fán, bokron eldalolja.

Az én dalom az őszi lombok
Borús, sejtelmes suttogása,
Hulló levelek zizegése,
Hollószárnyaknak csattogása.

Az én dalom földet megrázó
Dörgése a haragvó mennynek
Amelyre a zúgó visszhangok
Vad rettegéssel jaj-t felelnek.

Az én dalom egy halk imádság,
- Rebegik lázas, haló ajkak, –
Egy-egy utolsó kondulása
Szívemnek, e repedt harangnak.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: HunnyBunny 2012, 02 14, 16:07:52
Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Napsugarak zugása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimben
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az én értem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sirást,
Köszönöm tört szivü édes anyámat,
Fiatalságomat és büneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zugása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 14, 18:40:24
Adam Gyorgy La Campanella HD 2008 (http://www.youtube.com/watch?v=JyBFqZSnXkA#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 14, 18:41:20
Kányádi Sándor: Álmodó

Várost álmodtam ide én;
fölraktam, itt van: az enyém.
Utat álmodtam, kész az út;
fürkészem: milyen messze fut?

Fényről álmodtam: fény ragyog.
És álmodtam egy ablakot,
ahonnan majd a végtelen
tavaszi eget nézhetem.

Megvan végre az ablakom,
van szobám, ahol lakhatom,
van alázatos szőnyegem,
naponta többször ehetem.

Mi kell még – kérdik –, nem elég?
Örülök persze – szólanék,
de csak a fejem ingatom.
Állok némán – és álmodom.


**--**

Reményik Sándor: Azután...

A porba vegyül könnyünk, vérünk.
Jajunk a végtelen felissza,
Mi nem jövünk ide vissza.

Mi elmegyünk, ki tudja merre... messze,
Nyomunkba jőnek újak, mindíg újak,
Valahol örök takarodót fúnak.

Vagy visszatérünk? holnap? jövendőre?
Leszünk árboctetőkön Elmo-tűz,
Titoklánc, mely szíveket összefűz?

A gyűlölségünk lesz szúró tövis,
A szeretésünk csipkerózsa -
De ah, fogunk-e tudni róla ?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 14, 18:46:16
Mielőtt elítélsz,vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat.
Járd végig a múltamat,érezd a könnyeimet,éld át a fájdalmaimat,az örömömet.
Tedd meg a lépéseket,amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön amelyen én megbotlottam.
S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább,úgy ahogy én tettem.
Csakis ezután ítélkezhetsz rólam,felettem.
Akkor mondhatod,hogy ismersz.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 14, 19:42:33
Ha szomorú vagy, mert egyedül érzed magad Valentin-napon, csak emlékezz arra, hogy az év többi napján sem szeret senki...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 02 16, 07:04:37
Wass Albert - Gondolsz-e rám?

Mikor az est szellő-uszálya lebben,
S madár dalol a zöldellő ligetben,
Mikor az égen első csillag ég,
S a nyárfa lombja suttog halk mesét,
Bíborba nyíló álmod alkonyán
Gondolsz-e rám?

Ha lelked, mint egy mámoros madár
Az ég sötétkék bársonyára száll,
Mikor a fényt koszorúba fonod,
S azzal köríted tiszta homlokod,
Repeső vágyad tündér-hajnalán
Gondolsz-e rám?

Én minden este kis faludba szállok,
Hol most javában nyílnak a virágok,
S szívem egy titkos, halk ütemre dobban,
Ha látlak olykor állni ablakodban;
El-el merengsz - s úgy érzem, igazán
Gondolsz reám!
[/size][/font]
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 20, 14:26:15
Dsida Jenő: Az én kérésem

       
Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,
Immár tudom, hogy nem maradnak itt,
Minden, ami szép, gyorsan tovalebben, -
Az élet erre lassan megtanít.

Mert mi az élet? Percek rohanása;
Fagyos viharként száguld mindenik,
Mögöttük sír a kertek pusztulása,
S a rózsabokrot földig letörik.

Illatos szirmok, zöldelő levélkék!...
A vihar szárnyán mindez elrepül,
Aztán ragyoghat, nevethet a kék ég:
Ott áll a kert siváran, egyedül.

Én sem számítok semmi kegyelemre,
Én felettem is végigzúg a szél,
Lelkemnek alvó, rózsaszirmos kertje
Jobban megvédve nincs a többinél.

Én készen állok minden fájdalomra,
Nem hall ajkamról senki sem panaszt,
De most szívemnek még egy vágya volna.
S ha jó az Isten, meghallgatja azt:

Ne vágtassanak szegény rózsakerten
Az összes szelek, mind, egyszerre át,
Ne várjon rájok elfásulva lelkem,
Ne törjenek le minden rózsafát;

Tépjék szirmait egyenként le, lassan;
Mind külön fájjon, sajogjon nekem,
És mindegyiket nagyon megsirassam
És minden könnyem egy-egy dal legyen.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 02 22, 09:01:39
Szép Ernő:Virágok

Nincs nekem kedvenc virágom,
melyik szebb, nem prédikálom,

Mind szeretem, mind csudálom,
tavasszal mind alig várom.

És szeretem én a fákat
amennyit csak szemem láthat.

Szeretem, ó, a fanépet,
a fák is olyan szépek, szépek.

Nem mások ők, nézz csak rájok:
égig érő zöld virágok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 02 22, 18:56:14
Szabó Lőrinc:Tavasz elé

Dárdáit már rázza valahol a nap.
Hallod az arany fanfárokat?
Itt az ünnepe a ragyogásnak,
a fényben szinte kigyulnak a házak:

kigyúlok én is a fény előtt
s ahogy a zöldülő mezők
visszaverik és üldözik
a tél fehér seregeit,

úgy ébredek a magam erejére,
úgy tölt be a március melege, vére,
úgy járom a várost ittasan
s szivemben a nap arany arca van.

Óh, harsonás fény, győzelem!
Rugókon táncol az utca velem:
szállok: sugárkezek emelnek
fölébe házaknak, hegyeknek:

szállok, föl, óriás, torony,
s az égbe szétharangozom:
Erő, megváltás, remény és vigasz,
jövel, Szentlélek Úristen, Tavasz!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2012, 02 23, 17:18:19
     Álmomban....

Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz,
szerelmes szavakra s forró csókra vársz.
Simogató pillantásod érzem ajkamon,
olyan ez mint a valóság csak kár hogy álmodom.
Sötét éjjel édes álom hamar tova száll,
felébredek és a szívem vadul kalapál.
Körül nézek és te nem vagy sehol se s ettől szenvedek,
mert szeretném ha velem lennél mindig csak velem!

.........................................

Sírtál már??

Sírtál már levegö után kapkodva?
Hogy könnyed torkodat markolta?
Mikor a félelem úgy átjarta lelkedet, ha nem adtad ki majd szét tépte testedet?
Érezted már a halál lehelletét?
Ahogy rád vár, hogy megtedd az utolsó lépést?
S Te gyáván, remegö kézzel törölted arcodról a forró könnyeket,
S próbáltad elfelejteni azt, amit ha meghalsz sem lehet!
Sötétbe burkoltad lelkedet,
S az, ami igazán vagy, a sírba viszed!

...........................................

Aki nem csak...

Aki nem csak szavakkal szeret, hanem tettekkel is,
Akinek a számára én vagyok, a legféltetettebb kincs.
Akinek hiányzok, ha nem vagyok épp vele,
Akinek a szerelmének nincs semmi feltétele,
Aki ha meglát szíve nagyokat dobban,
Aki a fülembe súgja: téged szeretlek a legjobban,
Aki számára én vagyok a világ,
Aki nem hazudik azzal, hogy imád,
Akinek a mindene én vagyok,
Aki úgy szeret, hogy magam vagyok,
Akinek nem kell mellém semmi,
Aki az életemet szebbé teszi! szavakkal szeret, hanem tettekkel is,
Akinek a számára én vagyok, a legféltetettebb kincs.
Akinek hiányzok, ha nem vagyok épp vele,
Akinek a szerelmének nincs semmi feltétele,
Aki ha meglát szíve nagyokat dobban,
Aki a fülembe súgja: téged szeretlek a legjobban,
Aki számára én vagyok a világ,
Aki nem hazudik azzal, hogy imád,
Akinek a mindene én vagyok,
Aki úgy szeret, hogy magam vagyok,
Akinek nem kell mellém semmi,
Aki az életemet szebbé tesz

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 23, 19:46:34
Várnai Zseni:Csodák csodája

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés... tavasz!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 26, 19:48:14
B. Radó Lili: Esti dal

Oly jó ilyenkor este már,
mikor az izzó nap leszáll
s a csillag csillog csak nekem.
Elgondolom az életem.

Ami elmúlt és ami lesz még,
mit rég meguntam s amit szeretnék,
messziről nézem és nyugodtan,
ami után egykor futottam.

Mire az izzó arc lehűl,
a szív is békés lesz belül.
Öröm, kétség oly messzi cseng
és jól esik az esti csend.

Jó így még egyszer szem lehunyva
mindent végiggondolni újra,
a lélek könnyű, mint a pára
s csend van. Elalszunk nemsokára.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 02 27, 08:53:51
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg - részlet


- Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd... Mind a barátod lesz. Azonfölül egy ajándékot is adok neked.
Megint nevetett.
- Ó, kedves kis barátom, hogy szeretem hallani a nevetésedet!
- Éppen ez lesz az ajándékom... olyasforma, mint a víz...
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak...
- Hogyhogy?
- Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak!
És megint nevetett.
- S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel. És szívesen fogsz együtt nevetni velem. És néha kinyitod majd az ablakodat, csak úgy, kedvtelésből... És a barátaid nagyot néznek majd, ha látják, hogy nevetsz, amikor fölnézel az égre. Te meg majd azt mondod nekik: "Igen, engem a csillagok mindig megnevettetnek!" Erre azt hiszik majd, hogy meghibbantál. Szép kis tréfa lesz...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 02 27, 21:27:02
  
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg - részlet

Halász Judit-Mit tehetnék érted? (1989) (http://www.youtube.com/watch?v=R9MC8tBi0lU#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 03 05, 14:05:44
Nem tudok neked pm-et küldeni, így itt üzenek.
Ha hazamegyünk az Imre lefog én meg szétrúgom a segged Leon.
  :whistle:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 08, 18:26:07
Minden erre járó leányzónak sok boldogságot!  O->-  O->-


Weöres Sándor: A NŐ

A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga –
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 09, 16:33:59
Fésűs Éva: Tulipán

A tulipánon átsütött a nap,
ráhullt a hajnal drága fényesője,
s a rózsás árnyat úgy ernyőzte szét,
hogy fellobbant a pázsit selyme tőle.

A méhecskedongásos kert ölén
pirosan izzott melegmézű kelyhe,
ágaskodott a boldog tulipán,
hogy még jobban az ég felé emelje.

Úgy éreztem, felém is integet,
amint a rezgő szellő simogatta,
elég magasra tartom-e szívem,
hogy átsüssön az élet fénye rajta?


***---***

Szép Ernő: Esőcsepp

Elkezdett esni és esőt leső
szemem alá pattant egy csepp eső.

Egy cseppet sem haragszom érte, sőt,
köszönöm szépen ezt a csepp esőt.

Amint gurult, behúnytam a szemem,
oly rég nem sírtam, édes Istenem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 10, 08:10:02
Imre Flóra: Ki nem mondani

a szavakat ki nem mondani könnyebb
könnyebb nem írni le a sorokat
félig olvasva becsukni a könyvet
kihúzni azt, ami még megmaradt

nem járni végig ezt a hosszú völgyet
és félrehúzódni a gondolat
elől, mielőtt testet ölthet
hunyt lélekkel várni az ég alatt

mert ismertünk minden történetet
bárcsak lehetne ezt itt nem ismerni
hogy milyen úton és merre vezet

nem tartani már számon azt, hogy mennyi
indulat nélkül nézni, hogy pereg
perc, nap és év, minden és semmi, semmi



(sikerült a fiam angol felsőfokú vizsgája, jeeeeeee  :taps: :taps: )
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 03 10, 11:19:50
  
(sikerült a fiam angol felsőfokú vizsgája, jeeeeeee  :taps: :taps: )

Tudtam én! ;)  :ok: :taps:

Gratulálunk! Hamarosan (1-2 hét) otthon leszünk, majd viszek Neki valami szépet ;)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 10, 17:24:56
Dsida Jenő: Erdély

Szeretem Erdélyt! –
Ezt mondja mind, ki erre lép,
és ezt mondom ujjongva én is:
kemény föld, de szeretem mégis,
mert csodaszép, mert meseszép;

Valahogy erre
élnek nagyon a régi mondák,
csillagcsodáktól terhes ég
s mind, mind a régi hun mesék,
s virágot hajt a régi holt ág.

Havas hegyláncok
komor őrségen sorba állnak
és sok misztikus estelen
elsugdosódnak csendesen
hőstetteiről Atillának.

Öreg táltosok
fehér szakála lebben itt
– távolon át is színezüstből –
áldozati tűz égbe füstöl,
s a szügyönszúrt mén felnyerit.

Sárkányok jönnek,
hegyek ölében mély-lakók,
torkukból kék tüzet okádnak
az unokákra méla vádnak. – –
Szelidek, szépek, meghalók…

Zsongító titkok
ülnek itt rá a képzeletre,
a könnyben van már a vigasz,
lehetetlen itt nem igaz, –
s a történelem táncol egyre.

Szeretem Erdélyt! –
Hány ember sír, ki erre lép,
s hangos szóval ezt mondja mégis:
Itt születtem, szeretem én is
és csudaszép és meseszép.

Nagybánya, 1925. április 29.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 12, 18:47:53

Dsida Jenő: Önbiztatás


Ne félj!
Ebből a ködös, őszi álmodásból
mámoros lesz és jó az ébredés:

Álomba-sápadt, kuszált arcodat
illatos szél csókolja végig,
s minden rém-álmot magával sodor –
Két csodálkozó, tágra nyílt szemedbe
belemosolyog a rádboruló
lilabóbitás orgonabokor.

Fejed alatt dús, haragos-zöld pázsit,
erős, fűszagú, tavasz-levegő
és te kacagsz –
Kezedre száll egy fecske,
csipegve csókol, csacskán csicseregve
és úgy kiabál:
– Ébredj, királyfi!

Ne félj:
Kék lesz az ég!
Véredbe forrón átzeng a tavasz
és bizony mondom: felébredsz te még!


Szatmár, 1926. február
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 13, 07:42:11
Van nekem egy igen kedves barátom. Ő az, aki A BARÁT. A legjobb és a legfontosabb. És talán-talán rátaláltam még egyre. Nekik küldöm nagyon sok szeretettel ezt a verset. Persze a többieknek is!



Csiki András: Leszek a barátod

Leszek a barátod,
játszom játékaid,
elnyúlok és elnémulok veled,
sírom bánataid,
örülöm örömeid,
mindenem megosztom veled.

Ahogy fordulsz, fordulok én is,
amit tudsz, még megtanulom,
ahová állsz, oda húzok én is,
amennyit bírsz, azt én is kibírom.

Ha szeretsz, szeretek veled,
ha gyűlölsz, gyűlölök híven,
úgy nézek, ahogy te is nézel,
megyek, ha elmész innen.

Jegyben a sötétséggel járunk,
ha énekelsz, dúdolom veled,
,,de szép esők hullanak ránk,
s már szeret, aki szeret..."

Ha hajnalban ébredsz, én is felkelek,
ha koldulsz, én is megteszem,
ha elszégyelled árvaságodat,
én is lesütöm fejem.

Ha zászlódra sorsodat húzod,
bizton én is aláállok,
s ha vágányra fekszel, melléd tolakszom,
hogy láthassam gyönyörű halálod.

Aztán elnémulok én is veled,
mint egy éjfél utáni állomás,
és reggel csak üres üléseken ülünk,
és folytatódik ez az utazás...

Csak sodródunk, merre az ég vezet,
egy beláthatatlan pusztaság felé,
hol egy kóró a legszebb virágunk,
ahol mindenünk a másiké.

De onnan már nem megyünk tovább,
leszállunk és végső helyünkre lépünk,
és egyszer még összekacsintunk,
és már nem mondjuk el, mennyire félünk.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 13, 08:14:32
" A sötét nem űzheti el a sötétet;ezt csak a fény teheti meg.A gyűlölet nem űzheti el a gyűlöletet; ezt csak a szeretet teheti meg. A gyűlölet megsokszorozza a gyűlöletet, az erőszak megsokszorozza az erőszakot, a keménység megsokszorozza a keménységet, miközben beindul a pusztítás spirálja. Az ördögi láncreakciót- a gyűlölet gyűlöletet szül, a háború további háborúkat produkál-meg kell törni, vagy belehullunk a pusztulás sötétjébe"

(ifj.Dr Martin Luther King)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: kleingy 2012, 03 13, 09:59:35
  
Van nekem egy igen kedves barátom. Ő az, aki A BARÁT. A legjobb és a legfontosabb. És talán-talán rátaláltam még egyre. Nekik küldöm nagyon sok szeretettel ezt a verset. Persze a többieknek is!...

Szép!! :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 14, 06:34:02
  
Szép!! :ok:

Köszi! Bár az érdem ugye nem az enyém.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 03 14, 17:40:55
A kegyetlenség az, amikor közel enged valaki, majd eltaszít. Amikor megmutatja neked, milyen jó is lehetne, aztán újra ellök, te pedig ott maradsz összetörve a porban, teljesen kiszolgáltatva neki. Neki, aki szeret. De nem szeret annyira, hogy igazán az élete részévé válhass.



: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 14, 20:30:27
Ecsedi Éva: Csodás álmok jönnek

Ott, ahol a tenger-szem
csillogva hullámzik,
s madarak röppennek fel,
fel az égig,
ott, ahol a hegyek havas csúcsukkal
a magasba törnek,
ott, ahol az alpesi réten
az anemonák szirmai zenélnek,
ott, ahol a fenyők közt álmosan
bújik a napsugár,
ott a selymes fűben fekve
a kék eget nézem már,
arcod látom felhők közt,
árnyakat a fényben,
s ha szél borzolja hajam,
mint kezed simítása,
elképzelem milyen lenne
szíved dobbanása,

s látom repülni a türkizkék madarat
ott, ahol egy árnyas lombú fa alatt
ülök és rád gondolok, rád gondolok,
könnyeim erednek'
ott a pipacsok közt, végre,
csodás álmok jönnek...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 15, 08:59:24
(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/03/15/kokarda1.jpg)



Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak

Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.
Tudjátok-e, mennyit kértünk
Titeket,
Hogy irántunk emberiek
Legyetek,
Vegyetek be az emberek
Sorába...
Rimánkodott a szegény nép,
S hiába.

Állatoknak tartottátok
A népet;
Hát ha most mint állat fizet
Tinéktek?
Ha megrohan mint vadállat
Bennetek,
S körmét, fogát véretekkel
Festi meg?

Ki a síkra a kunyhókból
Miljomok!
Kaszát, ásót, vasvillákat
Fogjatok!
Az alkalom maga magát
Kinálja,
Ütött a nagy bosszuállás
Órája!

Ezer évig híztak rajtunk
Az urak,
Most rajtok a mi kutyáink
Hízzanak!
Vasvillára velök, aztán
Szemétre,
Ott egyék a kutyák őket
Ebédre!...

Hanem még se!... atyafiak,
Megálljunk!
Legyünk jobbak, nemesebbek
Őnáluk;
Isten után legszentebb a
Nép neve:
Feleljünk meg becsülettel
Nékie.

Legyünk nagyok, amint illik
Mihozzánk,
Hogy az isten gyönyörködve
Nézzen ránk,
S örömében mindenható
Kezével
Fejeinkre örök áldást
Tetézzen.

Felejtsük az ezer éves
Kínokat,
Ha az úr most testvérének
Befogad;
Ha elveti kevélységét,
Címerit,
S teljes egyenlőségünk el-
Ismeri.

Nemes urak, ha akartok
Jőjetek,
Itt a kezünk, nyujtsátok ki
Kezetek.
Legyünk szemei mindnyájan
Egy láncnak,
Szüksége van mindnyájunkr’ aHazának.

Nem érünk rá várakozni,
Szaporán,
Ma jókor van, holnap késő
Lesz talán.
Ha bennünket még mostan is
Megvettek,
Az uristen kegyelmezzen
Tinektek!

(Pest, 1848. március 11. előtt.)

Mácsai Pál: Dicsőséges nagyurak (Petőfi Sándor verse) (http://www.youtube.com/watch?v=5UxjWISWslg#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 15, 11:58:04
“Talán eljön a pillanat, mikor elmondhatod, hogy az egészet akartad. Az egészet, az igazit, nem a pótlékot, a hasonlót, a mellékeset: az egészet, a boldogságot és az igazat, az igazságot, akármilyen félelmes és földközeli. Nem akartál az élet helyett valamit, ami csak hasonlít az életre, nem akartál lélek és betű helyett olyasmit, ami csak ügyes torzképe a léleknek és a betűnek; igazi nőket akartál szeretni, igazi könyveket akartál írni, igazi emberekkel akartál harcolni és megbékélni. Az egészet akartad, nem valamilyen törlesztéses részletet. Vágyad nem teljesedett be. Elbuktál. De a földön és a sárban heverve, ledöfött harcos, dadogjad ezt: “Legalább vágytam az egészre, legalább akartam az igazit, legalább ennyit értsetek és bocsássatok meg.”
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 16, 08:24:29
Tisztában vagyok vele, hogy (http://iaro.3dmax.hu/images/2012/03/16/votma.gif) , de annyira szeretem!

Hobo - Nagyon fáj (http://www.youtube.com/watch?v=m5CrraBp6ks#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 16, 10:41:35
József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

(1924)

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/03/16/tavasz.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 16, 14:40:55
Dsida Jenő: Szeretnék

Szeretnék:
kimenni messze, a víz partjára
s a lemenő nappal szembenézve
nekidőlni egy fának.

Hetenként többször.

A fejemet is hátravetve
hallgatni a halk szúnyogdongást,
meg a zsongó, csobogó vizet,
mikor beszél a Csenddel.

Úgy maradni,
míg feljönnek a csillagok
és simogató ezüst fényüket
fejemre hintik.

...Először egy napig maradni ott
azután két napig,
azután három napig,
azután mindig...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 16, 21:59:14
Gyerekkori nagy-nagy kedvencem :)

A festő és a Fecskék Kovács Kati (http://www.youtube.com/watch?v=kl3GF1veT5o#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 17, 18:16:39
Huhuuuuu srácok. Vol már néhány tévedésem, de ekkora még nem, mint ez az utolsó.
Még szerencse, hogy tudok röhögni a saját magamon, mekkora egy balfék vagyok.  :D :D
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 17, 18:43:21
Arany János: Enyhülés

Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger vésze;
Fájdalom a boldogságnak
Egyik alkatrésze;
Az örömnek levegőjét
Megtisztítja bánat,
A kizajlott búfelhőkön
Szép szivárvány támad.

Tegnap a remény is eltört,
Az utolsó árboc,
Csupán a kétség kötött egy
Gyarló deszka-szálhoz:
Ma fölöttem és alattam
Ég és tenger síma;
Zöld ligetnek lombja bókol
Felém, mintegy híva. -

Nem törik a szenvedő szív
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul, s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földmüvesnek
Pihenő tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya.

Nincsen olyan puszta inség
Hogy magának benne
A halandó egy tenyérnyi
Zöld virányt ne lelne;
És ha ezt a szél behordta
Sivatag fövénnyel:
Megsiratja... de tovább megy
Örökös reménnyel. -

Sivatagja életemnek!
Van pihenő rajtad;
Vészes hullám! szív-hajómat
Nem szünetlen hajtod;
Ha nehéz bú és nehéz gond
Rossz napokat szerze:
Kárpótolja a nyugalom
Enyhületes perce.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 03 17, 21:41:25
  
Huhuuuuu srácok. Vol már néhány tévedésem, de ekkora még nem, mint ez az utolsó.
Még szerencse, hogy tudok röhögni a saját magamon, mekkora egy balfék vagyok.  :D :D

Hányszor is mondtam már Neked, hogy legyél olyan kis naiv? Nagy gyerek... ;)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 18, 07:15:05
  
Hányszor is mondtam már Neked, hogy legyél olyan kis naiv? Nagy gyerek... ;)

Jó, tudom. Más is mondja, de ismersz, tudod milyen vagyok. Ez van. Majd valahogy túlteszem magam rajta ;)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 19, 20:59:25
Wass Albert: Dal

Mikor az első csókot adtad:
már az ősz osont a fák alatt,
Kapirgáló szelek kutattak
avar-homályban árnyakat;

A fákra ráhajolt az este,
s az est meséje régi volt...
csókunkat fák közül kileste,
és kacagott a régi hold;

Felettünk fényes csillag égett,
s két csillag volt a két szemed...
beléje néztem: vissza-vissza nézett...
és bíztatott és kérdezett...

Szellõt üzent az esti távol,
és azt üzente: Csend legyen...
S a hervadás-erezte fákról
lekacagott a szerelem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 03 21, 20:29:19
Hogy értsd, egy pohár víz mit ér
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell
Hogy lásd, egy napod mennyit ér
Néha látnod kell
Az élet hogyan fogy el

A lángot akkor őrzöd még
Ha félsz, hogy ellobban, elég
S elveszted fényét, melegét

Jó, mikor hisszük még
Lehet olyan a világ
Amilyet szeretnénk
Hidd el, a hajnal attól szép
hogy minden éjben ott lapul
Az örök sötétség

Egy érzés mindent eltakart
S elhittük, mindörökké tart
S a törvény nálunk dől le majd

De jaj, a szerelemnek múlnia kell
S ha múlik, akkor fájnia kell
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él
A szerelemnek múlnia kell
Akkor is, ha égig emel
És szép, hogy mást hiszel, mert mást ígér

Várj, a kezed ne húzd el
Annyi csodát idéz, amikor hozzám érsz
Ha sírsz, a szemed ne takard el
Miért titkolnánk
Hogy egy kicsit nehéz

Egy érzés mindent eltakart
S elhittük, mindörökké tart
S a törvény nálunk dől le majd

De jaj, a szerelemnek múlnia kell
Ha múlik, akkor fájnia kell
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él
A szerelemnek múlnia kell
Akkor is, ha égig emel
És szép, hogy mást hiszel, mert mást ígér

A szerelemnek múlnia kell
Ha múlik, akkor fájnia kell
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él

Míg tart, míg él

A szerelemnek múlnia kell
Ha múlik, akkor fájnia kell,
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él

Zorán - A szerelemnek múlnia kell (http://www.youtube.com/watch?v=eK9tXoUWt9w#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 22, 06:02:57
  
Hányszor is mondtam már Neked, hogy legyél olyan kis naiv? Nagy gyerek... ;)

~Az ilyen magamfajta ember, ha megszeret valakit, abba az egész lelkét pillanatok alatt beleadja, beleépíti. Hisz neki. S ha a szeretett valaki ezzel a hittel akárcsak tréfából is játszani kezd, inkább elmegy.~
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: TeeKillah 2012, 03 22, 15:43:32
  
~Az ilyen magamfajta ember, ha megszeret valakit, abba az egész lelkét pillanatok alatt beleadja, beleépíti. Hisz neki. S ha a szeretett valaki ezzel a hittel akárcsak tréfából is játszani kezd, inkább elmegy.~

Végre átjöttünk a kanálison ;) Jövő hét végén hazamegyünk és majd beszélünk. Oki?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 22, 19:19:56
  
Végre átjöttünk a kanálison ;) Jövő hét végén hazamegyünk és majd beszélünk. Oki?

Jó. De inkább emil, ne szemeteljük tele ezt a totyikot.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 22, 20:03:07
‎"Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte. Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül."

/Seneca/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 23, 16:48:17
Cseke Gábor: Vigyázó

A víz fölött,
a sík fölött,
a kalimpáló szív fölött
nehéz kő ül, mozdíthatatlan

ó, nézz körül,
magam maradtam
védeni, várni, sírni, topogni,
hunyó parázstól fellobogni

bukó madár
mereszti rám szemét
- sárgán világol

vigyázva száll,
óvja magát
a félrebillenő világtól.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: kleingy 2012, 03 23, 17:06:11
  
A kegyetlenség az, amikor közel enged valaki, majd eltaszít. Amikor megmutatja neked, milyen jó is lehetne, aztán újra ellök, te pedig ott maradsz összetörve a porban, teljesen kiszolgáltatva neki. Neki, aki szeret. De nem szeret annyira, hogy igazán az élete részévé válhass.
Ismerős... :(
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 23, 17:16:49
  
Ismerős... :(

Neked is? Kár... :(
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 24, 15:40:41
Garai Gábor: Bizalom

S ha százszor becsapnak
és ezerszer csalódom abban
kinek szívemet, mint álmából
a rózsát kitakartam
s ha épp az árul el
kit életemmel fedeztem én
s ha tulajdon fiam tagad meg
és ha nem harminc ezüstért
de egy rongy garasért
adnak el engem barátaim
s ha megcsal a reménység
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem
s ha csak a bosszút hizlalja
a hála híveimben, s ha rágalom kerít be
- akkor se mondom, hogy nem érdemes!


Akkor se mondom,
hogy nem érdemes hinni az emberben
akkor se mondom,
hogy megélek magam is néptelen magányban
mert irgalmatlan az élet.
De csöndes szóval, eltűnődve mondom
bizalmam sarkig kitárt kapu
nem verhet rá lakatot a gyanú
ki-be jár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!
Kit tegnap itt a gyöngeség bemocskolt
megtisztálkodva ma betérhet újból
ki kétélű késsel jött ide ma
köszönthet holnap tiszta öleléssel!

Nem, nem a langy irgalmat hirdetem
nem hirdetek bocsánatot a rossznak
kegyelmet a hazugnak
nem tudok mentséget a könnyes képmutatásra
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm
akár a nyers önzés orvtámadását.
De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mammut és az ősgyík
a múltba porlad a gyűlölet és a gyanakvás
dühünk lehűl, csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épült
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 24, 16:55:49
Dsida Jenő: Ének az egész világnak

         Aki látott is néha engem, felejtse el az arcomat, aminthogy
én is elfelejtem: hitvány, homályos karcolat, melyen át-áttetszőn
keresztül-villan az arc igazi rajza s néha ibolyafény is rezdül,
rajzos betűk mögül kirajzva.

          Csak egy a fontos, ez a fontos, amit kiírtam és kisírtam és ami
megmozdult bolondos szívemben, e tavaszi sírban, s megmozdult és
támadva támadt, kikiáltva, hogy új világ van s új rend van a fakóra
fásult, oszladó testű vén világban.

          Alkonyatok és hajnalok cserélik egymást. Mind erősebben érzem,
hogy én nem vagyok külön. Csak örök acél van és örök kovács és a cél:
összeverődni a természet áldott rendje szerint. S akkor szökken a
szikra és suhog a szél s a szél tovaszökkenti a szikrát, száraz fűbe,
zörgő csalitokba, szomjas erdőkbe és így lobban fel ropogva az eget
aranyozó, isteni tűz.

          A füstje drága, tiszta füst, amint a napsugár ölébe vágyón
felillan: színezüst fonállal csillagok körébe fonódik és piros szívek
panaszát kék illatba fonja s már nem ropog, már nem sziszeg, csak
úszik, mert az ég bolondja.

          Testvérek, szerelmese vagyok a világnak, amelyből vétettem s
amelybe visszatérek: ájultan élek, mint a fán a kérgek alatt a
barnafényű féreg. A föld aranymámorba pólyál, mint jó anyám fehér
keze s a holtsugarú, szende holdnál kristályos lesz e kék zene.

          Ki madarat kínoz és bogarat öl, minden ízével engem átkoz s aki
tébolyultan harmatos virágot csókol: engem ölel magához.

          Káprázatos aranytetők fölött a karom messze nyúlik s villognak
lent a nagy mezők, villog a világ időkön túlig.

          Itt vagyok én, itt vagyok én, eremben hangos, friss haranggal,
indulóval és dythirambbal! Itt jövök én, itt vagyok én és itt
vannak a társaim, velem vannak a társaim, mind éhesen, mézédesen,
erős-huszonkétévesen és úgy kérdezzük a jajgató világtól:

          - Hát van valami, ami lehetetlen?
            Van valami, amit nem lehet merni;
            Van valami, amit nem lehet akarni?

Most mi jövünk. S a mi jövőnk terül ki csillogón a napra, hogy sarjat
hajtson itt a tönk és új legyen itt mától fogva az ember szava és
keresztjük könnyű s ne lássunk senki mást, csak szeretőt és mától
kezdjük újra az időszámítást! - Új hitek, új szó, új fogalmak, új
boldogság és új jelek: Történelem. S a tiszta falvak során megújult
emberek!

          Nekem higyjetek, senki másnak! -: Olyan végtelen nagy a tér
s minden köbcentiméter helye új lehetőség. Visszatér a végtelen
szívünkbe is, amely bár sokat vétkezett lent egyben kitart végsőkig
is: nem ismeri a lehetetlent.

          S ha néha visszajár szavamba kísérteni a régi szomorúság, ne
hallgassatok rám! Olyan az, mint ha győztes tavaszi éjszaka: felénk
csap a hullott, tavalyi lombok édes-kesernyés oszló illata.

/1929. V. 27./
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 25, 21:12:11
Dsida Jenő: Ide hallgass

Most kiállok az esőbe,
elszántan és
födetlen fővel.
És a csattanó villám
átszalad a szívemen,
és a zuhogó zápor
széjjeláztatja szénfekete
testemet,
és beszívnak magukba
a föld pórusai
ezerkilencszázhuszonnyolc
június tizenhetedikén.
 
De holnap
rózsaként nyílok ki
ablakod alatt
és minden eljövendő
igaz ember
szíve alatt.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 26, 07:40:34
Szergej Jeszenyin: Nem siratlak


Nem siratlak, nem idézlek, múltam,
szirmok füstjét ontó alma-ág.
Hervadás aranyködébe fúltan
tünedezik már az ifjúság.

Lassúbb lett szívemnek lódulása,
csípi dér, belém mar a hideg.
Mezítlábas nagy csatangolásra
nem hívnak már nyárfaligetek.

Kóbor lelkem! Lángod már csak félve
olvasztgatja szóra ajkamat.
Hová lettél, kedvem frissessége,
szemem fénye, érzés-áradat?

Vágyaimat fukarabbul mérem;
álmodtalak volna, életem?
Mintha lovon szálltam volna fényben,
piros lovon tavasz-reggelen.

Csupa árnyak vagyunk a világon,
hull a juhar réz-szín levele.
Mégis mindörökre áldva áldom,
hogy virultunk s meghaltunk bele.

/Rab Zsuzsa fordítása/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 28, 19:34:42
Furcsa az élet. Ahogy összehoz két embert itt meg amott, mintha csak véletlen lenne, s aztán egymáshoz láncolja őket a barátság láthatatlan erejével.   O->- O->-
/Wass Albert/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 29, 19:54:33
Kisfaludy György: Az élet himnusza

A Föld vagyok én, a Végtelen,
az Óceán, a szárnyaló Értelem.
Kezem a csillagokba ér,
s nem teszek semmit mindezér'.
Az Ég, a Szél, a Fény vagyok.
Én vagyok Istened, s angyalod.
Én vagyok benned minden őserő,
vágy, szerelem, mindent elnyelő akarat,
csodák, minden alkotás,
bosszú, gonoszság, és megalkuvás.
Mindenben viruló parány önvaló,
a múltnak árnya, s jövőbe szárnyaló.
Jelenek szerelme, teremtő ölelés,
herék tüze, életnedv, öled és fogant gyümölcse;
színes lepkeszárny,
libbenő szellő és gonosz árny.
Viharnak villáma én vagyok,
Apám a Nap és anyám a csillagok.
Úgy lettek egy, hogy minden ér, patak,
folyó és minden vad folyam
már régen én voltam, én, magam.
Én vagyok te és te vagy én.
Mi vagyunk Krisztus az Olajfák hegyén.
Öröklét vagyunk és sosem pusztulás,
időknek tükre, s irdatlan szárnyalás.
Bennünk vibrál múltnak rezdülése,
mi vagyunk asszonyunk ölelése,
és mi vagyunk minden rút is,
a szép, lépteink vezető út is.
Mi vagyunk állatok, fák, ti vagy én,
Anyagkáprázat az idők tengerén.

A Föld vagyok én, mi eltakar,
cigány vagyok, zsidó és magyar.
Palesztin vagyok, s elűzött indián,
kurd, afgán, néger vagy ausztrálián.
Kis kínai vagyok minden tank előtt,
én vagyok az is, kit törvényed lelőtt.
Hit vagyok szívedben és éledő remény,
szeretet, örömtánc, és zengő költemény.
Aszály után az első csepp eső.
Madárfióka, a kezedben verdeső.
Jézusnak teste, a szádban a kenyér.
Szeretet nélkül az életed, mit ér?
Én voltam veled minden vad csatán.
Kit dicsérsz helyettem lelki sarlatán?
Érett gyümölcsnek íze én vagyok,
végső bajodban reményt én adok.
Szeresd kedvesed és az ölelés,
gyönyör és minden pezsdülés
hozzám zengi az élet himnuszát,
hisz én csináltam énalkotta szád.
Belőlem, bennem, rajtam, általam
mindenben Isten, Allah, Bráhma van.
Hiába miriád vagy százezernyi név,
e perc olyan, mint a milliónyi év.
Én vagyok bölcsőd és a sírodon a rög,
egyek vagyunk, s bennünk a lét örök.
Szülőid ölére én alkottalak,
léted kezdetén, csupa tiszta lap.
Megéled, alkotod, gyűröd, mocskolod.
Kétkedsz, vagy a hit vezet,
ott te olvasod;
és te ítélsz magadról újabb életet.
A Szeretet vezessen fiam!
Ég veled.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 30, 07:31:07
Heltai Jenő: Egy asszony keze

De jó egy kis kezet
A kezünkbe fogni,
A karcsú ujjakra
Szavakat lehelni,
Csókokat dadogni,
A finom ereken,
Mint kék tengereken
Kábulásba veszve,
Elhajózni messze,
Sehol meg nem állni,
Folyton jönni, menni,
végül partra szállni,
Végül megpihenni
Rózsaszin szirteken
Koráll-szigeteken,
Az éles körmökön,
örök örömökön.

Ó, áldott asszonykéz,
vágyak forralója,
Gondok altatója,
Izzó homlokomon
Hűvös fehér pólya,
Drága élő bársony,
Te maradj a társam,
Örökre, örökre.
Mikor sirdogálok
Könnyem te töröld le,
Te szoríts marcangolj,
Ha lázad a vágyam,
Mikor valami fáj,
Te simogass lágyan,
S halottas órámon
Bus szemfedő selyme,
Te hullj takarónak
Megtört két szememre,
Elnémult szivemre.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 30, 17:10:20
A legeslegjobb barátomnak, nagyon sok szeretettel. És persze midneki másnak is ;)


A csend a képzeleted rabja,
S közben tiéd a természet minden hangja.
Csak Te hallod meg a léptet,
Ahogy egy kis hangya a fűben lépked,
És elröpül feletted egy tarka lepkeraj,
Te csak ámulsz milyen szépek…
Szebbek, mint tavaly.
Nézd, a vadludak hogy szállnak fent az égen,
Csak hozzád jönnek vissza…
Hozzád, minden évben.
Halld meg a szerelmet a vidám madárdalban,
S minden hívó hangra suttogj vissza halkan.
Vajon kinek járja a Királynő a méhek kecses táncát?
S kinek építi a Nap a legszebb szivárványát?
Kinek susog a lomb, és kié minden virág?
A Tiéd minden… A Tiéd a VILÁG!
Érted forog a Föld,
És Neked ragyog a Nap,
Hogy érezd, mennyit érsz,
S tudd, Te VALAKI vagy!


 O->- O->-
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 03 31, 18:23:42
Huhuuuuu skacok! Olyan jó napom volt ma, hogy azt el se tudom mondani!
Annyira boldog vagyok!! Az előbb voltam madarat fogni ;)  :taps: :taps:  :D :D
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 01, 08:03:16
Fodor Jenő: Kéne valaki

Kéne valaki, sokszor kéne:
fiatal húgocska, vagy öreg néne.
Tenne nyakamba talizmán-láncot,
simítana el minden ráncot.

Este, ha némán ágyamba fekszem,
beszélne róla, ki a kereszten
függ, a falon és haldokolva
irgalmat dobál paplanomra.

Írna levelet, meghívót, sürgönyt,
húzná be tétován a csipke-függönyt,
melyen a holdfény suhogva járkál:
ennél a békés, esti homálynál

ne legyen Mindenség, rohanó fáklya,
se kérdés, mely a szíveket rágja,
csak gyermekkor, hova visszamennék,
csak kisszoba, álom, emlék,

s mikor kitör a panaszom sírva,
mondaná: mindez meg volt írva, -
s mikor vad kínnal jajdul az elme,
- tenne úgy, mintha figyelne.

1929

(Fodor Jenő valójába Dsida Jenő. Van néhány verse, amit álnéven írt.)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 02, 06:13:57
Gárdonyi Géza: Április végén

A nap letette arany-koronáját,
s tüzet rakott a Mátra tetején.
Ott piheni ki égi fáradalmát
az erdős Mátra kéklő közepén.

A lomb nem mozdul. A fűszál is áll.
Kertemben ér az estéli homály.
Alant a völgyben csöndbe halt a lárma.
Érzem az álmot, mint száll fűre, fára.

S tengerként árad, nő a lágy homály.
Fölötte csak az Esti-csillag áll.
Az tartja az ég barna fátyolát,
a földnek éji árnyéksátorát.

Álmodom-e, hogy itt van a tavasz?
A kályha mellett róla álmodunk,
pedig a tél künn csendesen havaz,
s pelyhes a hótól minden ablakunk.

De nem, én mostan mégsem álmodom:
ibolya van a kerti asztalon;
enyhe az est; illatos a virág;
virágzó fák közt kél a holdvilág.

A földön az éj sötét fátyola,
s a fák az éjben mind fehérlenek:
ruhájuk talpig csipke-pongyola,
s a csipkék közt ezer gyémánt remeg.

Fehér erdőn fehérlő holdvilág,
fehéren égő örök csillagok,
mi szép vagy te, fehér álomvilág!
Öledben én is csak árnyék vagyok.

/1898/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 03, 16:35:53
Kányádi Sándor: Szitakötő tánca

Zurrogó-zirregő
szitakötő tánca
csipkét ver a csengve
csobogó forrásra.
Zirren kéken, zölden,
sásról sásra táncol,
úgy veri a csipkét
önnön árnyékából.
Reggeltől napestig
egyvégtében járja,
de csak alkonyatkor
látszik a munkája.
Akkor aztán pitypang,
káka, békalencse,
s a csobogó forrás
minden egy szem kincse.
Szitakötő szőtte
csipke alatt csillog,
s alábújik inni
az esthajnalcsillag.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 03, 21:15:23
Wass Albert: Tölgyfa az idegen földön

Tölgyfának születtem,
hogy vihartól védjem a sarjadó erdőt,
hogy ágaim között fészket rakhassanak a
madarak,hogy koronám árnyékot adjon annak, aki fáradt.

De idegen vihar kitépett a földből,
sodortak a szelek, messzire sodortak,
s valahányszor megálltak velem,
tépett gyökereimben sajgott az emlék,
mert minden erdőben volt valami,
ami emlékeztetett a régire.

Míg végre eljutottam oda,
ahol idegen volt minden,
és nem emlékeztetett semmi
arra, ami volt.
Letettek a szelek,
hevertem ott napfényben, esőben
egy idegen új világ földjén.
Vihar szaggatta csontjaim,
gyökerek vertek benne rendre.
Tölgyfává nőttem újra,
aminek születtem.

Ágaim közt madárfészket őrzök,
koronám árnyékot ad annak, aki fáradt.
Virágot védek a széltől,
s vihar, ha jön,
nekifeszítem törzsemet,
s védem a sarjadó erdőt
itt, ahol vagyok.
Emlékké nőtt bennem a múlt,
s idegen madarak dalát
megszokta, s megszerette rendre a fülem.

Amikor megérik az idő,
s kidönt a fűrész lombhullatás után,
virradó tavaszra kisarjadok megint,
és sarjaim új tölgyfákká nőnek,
koronát bontani, erdőt védeni,
árnyékot adni annak, aki fáradt,
s ágaim között madarak fészkelnek megint
az örökkévaló idő végtelen láncolatában.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 03, 21:21:44
Mindig attól kapod a legnagyobb pofonokat, akitől ölelést várnál.
Ennyi.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 04, 18:43:59
Vajda János: Nádas tavon

Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak
Mint az árnyék leng a csónak.

Mint az árnyék,olyan halkan,
Észrevétlen,mondhatatlan
Andalító hangulatban.

A vad alszik a berekben.
Fegyveremmel az ölemben
Ringatózom önfeledten.

Nézem ezt a szép világot.
Mennyi bűbáj,mily talányok
Mind,amit körültem látok.

Nap alattam,nap fölöttem,
Aranyos tüzes felhőben,
Lenn a fénylő víztükörben.

Itt az ég a földet éri.
Tán szerelme csókját kéri...
Minden oly csodás ,tündéri.

Mi megyünk-e,vagy a felhő,
Vagy a lenge déli szellő,
A szelíden rám lehellő?

Gondolatom messze téved
Kék űrén a semmiségnek.
Földi élet,hol a réved?

Szélei nádligeteknek
Tünedeznek,megjelennek,
Képe a forgó jelennek...

Most a nap megáll az égen,
Dicsőség fényözönében,
Csöndessége fönségében.

S minden olyan mozdulatlan...
Múlt,jövendő tán együtt van
Ebben az egy pillanatban?

A levegő meg se lebben,
Minden alszik...és a lelkem
Ring egy méla sejtelemben:

Hátha minden e világon,
Földi életem,halálom
Csak mese,csalódás,álom?...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 05, 21:40:19
Juhász Gyula: Honvágy


Ó gyermekek, kik játszotok a porban,
Be jó is lenne szállani közétek,
Leheveredni önfeledt mosollyal
S építeni a várat föl az égnek.

Mert oly közel az ég még a gyerekhez
És olyan távol ez a véres élet
S a játék oly szent, mint a nagy gyereknek,
A poétának a komoly művészet.

Elnézem őket és honvágyat érzek
S az emberek közt egy fájó igézet
Bénítja lelkem: nem való nekem még

E nagy piac, e hangos, durva vásár
S amíg köröttem a sok nyegle ágál,
Játékaimhoz csöndben visszamennék.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 06, 05:49:06
(ezt tegnap akartam)


Dsida Jenő: Nagycsütörtökön

A szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!

1929
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 06, 17:52:50
Radnóti Miklós: Április


Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép,
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a Nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.

1940



: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 06, 17:53:09
Dsida Jenő: Nagypénteki ima

Uram, csúfoltak,
Kínoztak Téged
Aki szerettél
Minden szenvedőt.
Szegekkel vert a
Világ keresztre,
Aki mindig csak
Vigasztaltad őt.

Mi jót is tettem
Én a világnak,
Sok-sok napomon?
Csúfolnak?
Kínoznak?
Szegeznek engem?
Mért panaszkodom?

Uram, bocsáss meg!
Haragban égni
Nincs okom;
Egyebet kérni
Nincs jogom;
Uram, csak áldlak,
Nem panaszkodom.

1924. április 18.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 08, 19:56:55
Dsida Jenő: Húsvét várás

Húsvét, húsvét! a kábult emberek       
harsogva mennek templomi zászlókkal
tüzes-piros nagyszombat alkonyán.
Templomokból kibúg az orgona.
a világ ujjong, kongnak a harangok
és körmenetre siet az anyám.

Szobám sötétedik, nehéz a szívem
s azt gondolom: be jó is lenne már,
ha nem gunnyadnék többé pörlekedve,
szívemnek sánta lába meggyógyulna
s tüzes-piros nagyszombat alkonyán
mehetnék egyszer én is körmenetre.

Sok éve egyszer mentem az uccákon.
Szememből lassan könny hullott az útra,
könnycsepp és bánat, hervadás, halál –
Sok esztendős könnyek száraz nyomában
az életrekelt nagyszombati Krisztus
kicsi szobámba vajjon eltalál?

Benyit az ajtón, fénylő lesz az arca,
lelkem fala sugárzón hirdeti,
hogy megbékéltünk, nincsen haragunk…
Künt körmenet lesz, kongnak a harangok,
de mi Krisztussal, a drága Krisztussal
nagyszombat este ketten maradunk.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 14, 19:42:54
Simonyi Imre: Kopogtatás

Most már azt hiszem,
hogy mégiscsak a szél volt.

Vagy talán
annyira szerettem volna,
hogy legyen bár akárki,
— de ha már senki,
hát akkor legalább a szél?

Ám úgy látszik,
hogy mégiscsak a szél lehetett,
senki más
— legfeljebb a gesztenye gallya
csapódhatott az ablakhoz.

Mert ha te lettél volna,
akkor másodszor is kopogtatsz.

— Vagy pedig egyszer sem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 16, 08:49:56
Dsida Jenő: Dal és vers

Most érzem, hogy ébrednek a dalok!
Hogy muzsikálnak az agyamban,
Csengenek-bonganak egy hangban,
úgy simulnak, mint szerelmes karok.

Várják, hogy eldaloljam egy dalban!
Legyen egy dal különös, színes,
színpompázó színektől hímes,
mint ízek és illatok a borban.

A melódiát ó, hogy szeretem!
Mert puhán forró csendes és szép,
olyan, mint egy régi olasz kép,
a melódiát ó, hogy szeretem!

Ha egyedül vagyok, csak dal legyen,
Vers, amit olvasok vagy írok,
szelíd, puha szavak, ha sírok,
Ha egyedül vagyok, csak dal legyen.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 22, 18:32:28
Dsida Jenő: A tó tavaszi éneke

Be jó is volt,
míg jég födött:
csend jég alatt
és jég fölött,
nagy hallgatás volt
mindenütt -
Ma minden kis nesz
szíven üt.

Hó- s jégtakarta
volt a part
és engem is
nagy jég takart,
vastag, páncélos,
szürke jég,
közömbös, mint a
téli ég.

Nem bántott semmi
bántalom,
nem ártott semmi
ártalom
A szél a jégen
elszaladt,
nem borzolt fel
a jég alatt.

A kő a jégen
fennakadt,
nem ütött meg
a jég alatt.
Áldott, kit ily
nagy csend födött,
csend jég alatt
és jég fölött.

Elment a jég
jaj, mindenütt
s ma minden kis zaj
szíven üt -
vagyok mezítlen
kék elem
és testem-lelkem
védtelen.

Belémtekint
a cipruság,
borzol a szél,
szomoruság,
a nap is bennem
sistereg,
kővel dobál
a kisgyerek.

Ma minden bennem
él, mulat,
a pillanat,
a hangulat
s akár hiszik,
vagy nem hiszik,
minden madár
belémiszik.

Fáj az eső,
a szép idő,
a surranó
szitakötő,
minden zavar
és fölkavar
és minden csupa
zűrzavar.

Ha csillagoktól
csillogok,
vagy elbujtak
a csillagok,
egyszerre fáj már
estetájt
minden, mi sok-sok
este fájt.

Ó, emberek,
nem alhatok!
Fájdalmam a
fájdalmatok,
itt tükrözik
keresztetek,
és borzadok
és reszketek.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 26, 06:07:19
Dsida Jenő: Behúnyt szemen át

Álmos vonatok dohognak a ködben,
gomolygó nagy mezőkön.
Régi pogány templomok ajtajában
illatosan csap fel a tömjén.

Pán isten nyomában
borzongva, tülekedve fázik
nagy meztelen sereg.
S az országúti Krisztus sír a kereszten.

A szökőkút csobog a kertben,
elmélkedik a lucfenyő, -
holt levelek közt ringva a tavon
szerelmes párok csónakáznak:

Ruganyos, őszhajú aggastyánok
ifjan kacagnak a szélbe
s csak az lesz öreg, nagyon öreg,
ki megúnta az életet.


*****************************

Megtettem mindent, amit megtehettem,
kinek tartoztam, mindent megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását,
felejtsd el arcom romló földi mását.

1935. július 9.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 04 29, 10:00:29
Juhász Gyula: Fák

Oly mozdulatlanul nyugodtak
A kerti fák az őszi fényben.
Talán a nyárról álmodoznak,
Csak egy levél hull néha szépen.

Az élet csöndje ez a béke,
A nyugalom e nagy tenyészet,
Örök erők szent szövedéke,
Lehullt levél én, elenyészek.

Avar leszek majd az avarban,
Míg fölöttem a fiatal fák
A lombjaikat diadallal
Az örök égnek fölmutatják.

(http://iaro.3dmax.hu/images/2012/04/29/juhasz_gy_fak.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 01, 21:34:16
Szabó Lőrinc: A tükör vallomása

- Azt mondja, hogy hű s igaz, mint a tükör.
 
Beszélj magadról: felelj neki, tükör!
 
- Elkapom arcod és a pillanat
szeszélyét, minden mozdulatodat,
mint mély eget a mély tenger színe,
befogadlak, mint senki sohase,
hívlak, jössz, eldobsz, és várlak megint,
és szeretlek a parancsod szerint,
sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok,
néha barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
aki nem kér semmit, csak néz s imád,
és nem akar lenni, csak általad,

csak árnyéka annak, ami vagy.
 
- Azt mondja, hogy hű s igaz, mint a tükör,
Szólj még magadról: felelj neki, tükör!
 
- Égsz, átgyúlok, és hideg maradok,
sírsz, visszasírok, s mégis hazudok,
szolgádnak hiszel, s nincs hozzád közöm,
felszínem ábránd, mélységem közöny,
tükör vagyok, nem sejted, míly csodás,
megfoghatatlan, tiszta látomás,
mert látomásod is visszaverem,
nem érezlek, nincs emlékezetem,
agyonlőheted előttem magad,
kihullsz belőlem, mint a pillanat,
kihullsz, nyomtalanul, üresen, bután,
mint az öröklétből a földi árny.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 03, 20:15:48
Szergej Jeszenyin: A kék tűzeső

A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról.
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.

Kívántam a bort, a leányt
s mi voltam? Elgazosult kert.
De most az ivást-mulatást megutáltam:
rontja az embert.

Csak téged lássalak én,
az örvényt barna szemedben.
Ne bolyongj a múlt sürüjén,
ne lakjék más a szivedben.

Te finom-suhanásu leány,
makacs szíved érti-e végre:
a csibész szeretni tud ám!
És engedelmes a vére!

Fene mind az ivó-helyeket,
verset sem írok, ha kivánod;
simogatnám lágy kezedet
s hajadat, mint őszi virágot.

Örökre nyomodba megyek,
itthon, vagy akárhova, távol...
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.

/Weöres Sándor fordítása/
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 05, 14:22:25
Reményik Sándor: Viszontlátásra

Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.
 
Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
És ha aztán sem - talán egy év mulva.
S ha még akkor sem - hát ezer év mulva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a Tejút valamely csillagán -
"Vidám viszontlátásra" mégis, mégis!
 
1930 február 28
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 06, 08:28:46
Édesanyáknak sok-sok szeretettel!!!!  O->- O->-

Mécs László: A királyfi három bánata

Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy siró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.

Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja, honnan, palástot keritett,
aranyos palástot vállamra teritett,
fejem fölé égszin mosolygást deritett.

Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szive ment előttem előre követnek.

Amig ő van, vigan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?

A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem igy is kevés volna.
Hogyha a föld minden szinmézét átadom,
az o édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.



http://www.mediafire.com/file/539gzh9cbi3sevs/A_kir (http://www.mediafire.com/file/539gzh9cbi3sevs/A_kir)ályfi_három_bánata.wav
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eva1021 2012, 05 08, 20:37:21
                                    Az éj leple alatt
Uram! Itt ülök magamban, az éj leple alatt,
Rongyos a ruhám, csak a tiszta lelkem maradt.
Melyből a szavakat, ha kéred, lábad elé hintem,
Mert összedőlni látszik mindaz, miben hittem.

Uram! Látni akarod könnytől véres arcom?
Ráncaim közt verejtékben, hogyan vívom a harcom?
Szégyellem gyengeségem, kérlek, bocsáss meg érte,
Emelj föl magadhoz, s vigyél el a fénybe.

Mert elveszek egyedül ebben a rideg világban,
Nem vagyok bűntelen, de rosszat nem kívántam.
Én csak szerettem, Uram, úgy ahogy azt kérted,
Tedd vállamra a kezed. Reszketek. Érzed?

Fáradt vagyok, szívem öleli a magány,
Megsárgultak a levelek az emlékeim falán.
Rózsaszirmot öntözök fájó sebeimre,
S nem tudom hol van a perc, mely a végtelenbe vinne.

Kérlek, Uram! Mutasd, merre menjek,
Segíts, hogy létemnek nyugalmat leljek.
Mert fogytán az ereje, s én nem akarom látni,
Hogy fog kínok között magának sírt ásni.

Bocsáss meg, Uram, gyarló gyermekednek,
Oltárod előtt imáim térdepelnek.
Hallgasd meg őket most az éj leple alatt,
Semmim nincs már, csak a tiszta lelkem maradt.

Öleld magadhoz, vigasztald meg, kérlek,
Oly árva vagyok, s már a tegnaptól is félek.
Szeress, Uram, úgy, ahogy én Téged,
S én mindenem odaadom önzetlenül néked.
    Hajdu Sára
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 13, 18:36:52
Dsida Jenő: Májuséji zivatar

Mit akar tőlem a májusi éj?
Ablakomon zömötöl, kaparász.
Talán vén bárka e szoba
és zivataros májuséj után
ki nem köt már soha
a halász?
A véghetetlen bús eső
ablakomon zömötöl, kaparász.

Az esti imát befejeztem,
könyveim már becsukva mind
s aludni kéne.
De bámulok a barna éjbe
s ágyam felől az álomtündér
hiába int, hiába int.
Az esti imát befejeztem
s könyveim már becsukva mind.

A padláson fel-felzokog
valami fojtott szellem-sóhaj –
Padlást és szívet bezárni
zivataros fekete éjben
hiába akar bárki:
ki-be jár az álmodó raj…
s a padláson fel-felzokog
valami fojtott szellem-sóhaj.

Fekete éj, fekete sors,
fekete magány, fekete árok!…
Az is mindegy, hogy a játékos
vesztett, vagy nyert:
zivataros fekete éjben
meghal a kert, meghal a kert
s meghalnak mind a földre vert
cseresznyevirágok.

Kolozsvár, 1927. május 11.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 14, 11:44:00
"A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája az emberi szív."
(Maurice Maeterlinck)

KÖSZÖNÖM!!! ;)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 16, 14:44:29
Rainer Maria Rilke: Szerelmes dal

Mint tartsam az én lelkem, hogy ne érjen
a te lelkedhez? Mint emeljem innen
más dolgokhoz fölötted, észrevétlen?
Jaj, csak lehetne a homályba vinnem,
rég elveszett magányba, a sötétben,
hol elhagyottan néma-tompa csend ül
s nem zeng a táj, ha mélyem mélye pendül.

De az, ami megérint téged, engem,
már egybefog veled s titkom kizengem,
a két iker húr egy hangot fuval.
Milyen hangszerre vonták szíveinket?
S milyen játékos tart kezébe minket?
Ó, égi dal.

Kosztolányi Dezső fordítása
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 05 28, 08:37:06
Dsida Jenő: Vonat alatt

Azt hinnéd ugyebár,
meghal, aki a pöfögő, dohogó
mozdony alá hajtja a sínre nyakát.
Jaj, látod, a sínre feküdtem,
szikrát szitál és robbanva robog
fekete, szörnyű korunk.
S az én testem olyan erőtlen,
az én nyakam olyan fehér,
az én vérem olyan piros.
És megtudod-e érteni,
mit jelent
meg nem halni, kínlódni csak,
égő szikrát fogadni vérbe futott
szemedbe
s minden ébernél-éberebb öntudattal
számolni a csattogó kerekeket.
Egy - kettő - három - négy - öt - hat - hét...


Gyermek ésszel

(Én eltünök már a művek mögött,
mint horpadt sír a virágok alatt.
Reményik S.)

Szökdécselek,
s a szelek szárnyán szállani szeretnék,
s pajkosabb vagyok a pajkos gyereknél.

Körbefutom a nagy-nagy rózsakertet,
tépek, lerázok, leszakítok mindent,
hamar, hamar…
és két karomon felgyűröm az inget
úgy dúskálok a millió virágban,
simuló, meleg, rózsaszín sziromban
s öles nyalábbal szorítom szívemhez
az egész rózsakertet!…

Már egész nagy halom!…
Házmagasságú széles szirom-boglya!…
– Most belevetem magamat
s befurakszom a kellős közepébe
és úgy fekszem hanyatt
és várom, hogy a piros puha fészek
álmosítson el terhes illatával.

…Olyan édesen fogok szenderegni:
megárnyékoznak a kert összes fái,
s ha pajtásaim jönnek,
utánam kutatnak,
– nem fognak megtalálni.

(http://noob.hu/2012/05/28/dsida_3188.jpg)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 06 01, 22:11:56
Rainer Maria Rilke: Lélek az űrben

Itt járok, kóválygok, szabadba tört
lélek.
Merhessem? Lendüljek?

Sok rátermett élt
volt küzdőhelyemen. De itt, hol
képességét rendre kifejti a legkicsinyebb is
néma remekléssel -:
merhessem? Lendüljek?

Átkínlódtam bár a ködös test rabjaként
éjeket: ó, sőt egybekötöttem
őt, a földit a Végtelennel,
szürke
szíve keservesen
sírt a kezemben.

Most ki elé álljak:
íme a lélek? Kit
lep meg?

Hirtelen én legyek, én az Örök;
ellentétemtől szabadulva, kinek már
vígasza sem leszek, és csak az éggel
érzek.

Én, még gyönge titok;
rebbeteg, egyetlen
mindvalamennyi kitárult
titok között.

Ó, hogyan átjárják egymást az erős ölelések.
Hát engem melyikük fog és ad
majd tovább,
rossz ölelőt?

Vagy jót? Ellobogott
ama félszegen szeretők kimerítő
láza belőlem? Bámulok,
s fölfele hullok? Ezért?
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 06 02, 08:03:42
Aki ismeri József Attila verseit, életét az tudja, hogy ez a verse (valószínűleg) az utolsó, egyfajta „létösszegző” vers, de alapgesztusa már a búcsúzás.

Nos, hát nekem is ez lesz az utolsó bejegyzésem és egyben búcsúzás is.

Talán még néha be-benéz ide valaki és ha így van, akkor biztosan észrevette, hogy az utóbbi időben "megcsappant" a közzétett versek száma. Mint már mondtam, elég nehéz (nekem legalább is) úgy csinálni valamit, hogy nincs visszajelzés. Semmilyen. Se arról, hogy jó vagy tetszik, sem arról ha nem jó. Ezért döntöttem úgy, hogy abbahagyom. Ez az egyik fele. A másik meg az, hogy olyan változás állt (egész pontosan hamarosan) be az életemben ami nem teszi lehetővé az írást.

Aki vette néha a fáradtságot, hogy benézzen ide és elolvassa a verseket, azoknak köszönöm a figyelmet és az időt, amit erre pazaroltak.

Köszönöm szépen és sziasztok!

József Attila - (IME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT...)

Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.
E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfillléres, a vashatos.

Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy uj világ,
jog, föld. - Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.

Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.

Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.

Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.

Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

1937. november
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 06 30, 20:18:22
Szomorúan látom, hogy senki sem tolt egy verset sem :(
Akkor én egyet, gyorsan.

Dsida Jenő: Ne ismerjen…

Ne ismerjen meg soha senki
És ne lássa meg szememet
És ne fogja meg kezemet
És ne tudja, hogy milyen vagyok én!

Vegyen engemet köd körül,
Mely senkinek sem könyörül
S legyek én mindig nagyon messze!
Legyek én mindig nagyon messze
Eget ostromló, kopár szirttetőn
És arcomat felleg fedezze
És úgy tekintsen rám a szemetek
Lángoló vággyal, – epedőn, – – –
S ha összekulcsolt kezemet
Égnek facsarják vámpír–gondok
Higgyétek azt, hogy áldást mondok!

Higgyétek azt,
Ha magasságom bűvös ködpalástját
Bíboros fénnyel szövi át a nap,
Higgyétek azt,
Hogy boldog vagyok s szelíd-lelkű
Mint május-reggel, oltárnál a pap.

Higgyétek azt, hogy jó vagyok
És higgyétek, hogy így imádkozom:
Örömem teljes, mi kell még egyéb?
(Pedig azt mondom:
Meztelen lábam tövisekbe lép!)
Higgyétek azt, hogy így imádkozom:
Áldott légy, Uram, gyönyörű az élet!
(Pedig azt mondom: meddig tart ez így még?
És gyöngeségem kínpokolban éget…)

Ha befejeztem imádságomat
Mondjátok rá, hogy – Ámen!
És ne ismerjen soha senki
És ne tudjátok: milyen vagyok én!

1924. július 16.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 07 28, 20:47:48
Csoóri Sándor: Búcsúvers...


Te távolodsz?
Vagy én távolodom?
Futnak a vonatok észak felé és dél felé
s erdők nyomulnak közénk,
szigorú vadvizek.
A tanyák fölött hosszan köröz,
levegőt sarabol egy vércse,
mintha a veled összekötő
hajszáldrótokat kaszabolná.

Voltál valaha valakim,
voltam én is világjáró árnyékod neked,
most egy röghözkötött, csonka szélmalom
árnyéka lehetnék csak a perjefűben.

Fürjek, fácánok futkorásznak
közel a töltés mellett,
ezüstnyárfa levele remeg -
Látsz-e még valahol szikrázó, zöld levélfényt,
mely szökésemben is utolérhet?
Látsz-e sást, szitakötőt s gyászoló kutyát
az én szememmel?

Múltadnak múltja leszek,
búcsúzó világtűz
e kiüresedő délutánon.

Ha nem kifosztott testtel halnék meg én is,
talán bűnösnek érezném magam
megrabolt életedért,
de így csak lesütöm szemem
és szökevény homlokomat a szélbe tartom.

Amit elveszek tőled,
visszaadom most gyorsan
árokpartnak és fasoroknak,
vissza az elmaradó nyári síkságoknak: ragyogjanak.
Legyen határtalan újra, amit kezdetben
annak hittünk,
legyen határtalan, de most már nélkülem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 08 03, 20:18:11
Dsida Jenő: Mit fogsz festeni?

Az én szám üres szavakat fecseg:
tiéd a szín és tiéd az ecset.

Most olyan friss vagyok,
mint reggel szokott lenni csak az ember,
olyan tiszta, impresszióktól mentes,
mint rúdra tüzött fehér vászon,
amely a szélben repdes, –
mint egy álmatlan nagy álom után, –
ma olyan friss vagyok.

És lehajtom a főmet
és mélyen frissen levegőt szivok
és kifeszitem vásznamat előtted.

Fényes-fehéren rajzolódik,
mint Sztambul ócska házai között
a napsütött mecset –
Hadd lássam, mit fogsz festeni:

Tied a szín és tied az ecset.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 09 09, 20:50:32
Dsida Jenő: Az öreg óra énekel

Csak úgy hivnak: az öreg óra.
Rokkant vagyok már, vén legény,
Egyformán tétlen rosszra, jóra,
Ülök a szekrény tetején.
Jelzem meggörbült mutatóval
A jövő-menő perceket,
Sorsom nagy, álmos, untató dal:
Csak ketyegek, csak ketyegek.
 
Lefüggönyözve áll az ablak.
Pihen a nap már nyugaton,
Sugarai meg nem zavarnak...
Itt minden csupa nyugalom.
Mire is nap ily vén legénynek?
Jobb annak már az éji hold,
Úgy érzem néha: nem is élek,
És álmodom csak, ami volt.
 
Olyankor vár még némi gond rám,
Mikor bejön a nagyanyó,
Leül elémbe alkony-órán,
Haja fehérlő, mint a hó,
Felnéz reám bágyadt szemével:
"Mesélj, no, szépen valamit!"
S én sorba veszem halk mesével
Az eltünt évek napjait.
 
Hej, más volt hajdan, ötven éve!
Hej, az volt ám a szép idő!
Termett a bor, a búzakéve,
Volt búcsú, névnap, esküvő!
Más voltál te is nagyanyóka:
Szemed ragyogott, mint a nap,
Ajkadon csengett, sírt a nóta,
Virág fonta be hajadat.
 
Egy napsugaras délutánon
Itt álltál te s a vőlegény...
Első szerelem első álom...
Az első csókot láttam én.
Az évek lassan szálldogáltak,
Lassan benépesült a ház -
Sugara múltán ötven nyárnak
Az ifjú tábor hol tanyáz?
 
A gonosz idő hogyan őröl:
Aki víg volt, most szomorú.
Temetés lett az esküvőből,
Virágfüzérből koszorú;
Meghaltak mind, és eltemettük,
Ketten mar adtunk: te, meg én
S el elgondolkodunk felettük
A szürke alkony idején.
 
Az én sorsom is más volt hajdan,
Mig ifjú voltam és vidám:
Sok cifra betű fénylett rajtam,
Csupa öröm volt nézni rám.
Ma már a gépem csupa rozsda,
Súrlódnak benn a kerekek,
Aranyozásom rég lekopva
S az elmúlásról ketyegek.
 
Nem is marad meg semmi, senki,
Meghal a szív, a dal s a száj.
Hogy nékem kell ezt elzengeni,
Öreg szívemnek jaj, be fáj!
Nagyanyó! Nekem nincs mit várnom,
Meghalok szépen teveled...
Elröppen egy perc... kettő... három...
Csak ketyegek, csak ketyegek...
 
1924. február hó 26-án
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 09 19, 19:41:34
Weöres Sándor: Halál-áldozat

Szememnek Ady nyitott új mezőt,
Babits tanított ízére a dalnak,
és Kosztolányi, hogy meg ne hajoljak
ezt-azt kívánó kordivat előtt.

Kölyök-időm mennykárpitján lobogtak
mint csillagok, vezérlő tűzjelek.
Hol e gyönyör már? jaj, csak a gyerek
érzi minden pompáját a daloknak.

De mit tőlük tanultam: őrzöm egyre.
Három kanyargó lángnyelv sisteregne,
ha fejemet izzó vasrácsra vetnék.

Oltáromon vadmacska, páva, bárány:
három költő előtt borul le hálám.
Bár a homokban lábnyomuk lehetnék.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 09 28, 16:21:33
Dsida Jenő:Mosolygó, fáradt kívánság

Jó volna ilyen édes-álmoson
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.

Leejtett kézzel, becsukott szemekkel
aludni rajta, lengve ringatózni
acélkék este, biborfényű reggel.

Felejtve lenne minden lomha kin,
álmot súgna illatosan ágyam:
vattás-pihés hab, lengő grenadin.

És az Isten sem nézne rám haraggal,
csak mosolyogva suttogná a szélben:
Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2012, 10 07, 21:06:25
József Attila: Gyermekké tettél

Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.

1936. május


József Attila - Gyermekké tettél (http://www.youtube.com/watch?v=s4rBKvHdJAE#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 03 04, 08:18:06
Wass Albert: Csillagvirágok

Mikor a tavasz osztja csókjait,
 S a zöld erdőkön napsugár ragyog,
 Felébrednek a nedves pázsiton
 Piciny, fehér kis földi csillagok…
 A harmatcseppes rétek bársonyára
 Fehéren hull ezer csillagvirág,
 Felette lágyan elsusog a szellő,
 S az erdő szélén integetnek a fák…
 Volt egyszer egy csillag… fényes… ragyogó…
 Ezüst sugártól tündökölt az ég,
 Reggel is sokáig oltogatta
 Erős fényét a kékes messzeség…
 Egyszer meglátott messze valahol
 Egy sápadt fényű testvér csillagot…
 De elvesztette… s keserves bánatában
 A horizonton végig vágtatott…
 Aztán széthullott… ezer kis vad virágra,
 S a földre hullva többé nem ragyog…
 A tölgyfa erdők pázsit szőnyegén
 Keresik azt a sápadt csillagot…
 Verseim piciny csillagvirágok,
 S én egy hulló csillag vagyok,
 Ezer darabra tépve lelkemet
 Keresem azt a testvér csillagot…

1925

(http://kepfeltoltes.hu/130304/csillagvir_g_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
 
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 04 17, 20:22:29
Ady Endre: Az élet

Az élet a zsibárusok világa,
Egy hangos vásár, melynek vége nincs.
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,
Megvehető akármi ritka kincs.
Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak
Kufár lélekkel hasznot, üzletet;
Itt alkusznak, amott már áll a vásár,
A jelszó mindig: eladok, veszek!...

Raktárra hordják mindenik portékát,
Eladó minden, hogyha van vevő:
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,
Rajongás, hit, eszmény és szerető.
Aki bolond, holmiját olcsón adja,
Az okos mindig többet nyer vele,
A jelszó: egymást túl kell licitálni,
Ádáz versennyel egymást verve le!

A szív az üzlet leghitványabb tárgya
S eladják mégis minden szent hevét.
Akad vevő rá, egymást licitálja,
Hogy a holmit atomként szedje szét.
Folyik a vásár harsogó zsivajban,
Az egyik kínál, másik meg veszen,
Csak néhol egy-egy végképpen kiárult,
Kifosztott lélek zokog csendesen.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,
Bolondok bizton, balgák szerfelett,
Eddig az ő példájukat követtem,
Ezután én is másképpen teszek,
Lelkem, szivem kitárom a piacra,
Túladok én is minden kincsemen...
...De nincs erőm ily nyomorulttá válni,
Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 05 03, 16:14:44
József Attila : Majd megöregszel


Majd megöregszel és bánni fogod,
hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma.
A lelkiismeret majd bekopog
s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.

Lesz vén ebed s az melléd települ.
Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,
mert éjjel félni fogsz majd egyedül.
Árnyak ütnek a rezgő anyókára.

Az öreg kutya néha majd nyafog,
de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;
hanem valaki hiányozni fog
a multból ahhoz a magányos csendhez.

Majd tipegsz: s ha eleget totyogott
rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben
áll ifju képed. Hozzá motyogod:
"Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem."

"Mit is tehettem volna?" - kérdezed,
de fogatlan szád már nem válaszolhat;
s ki a nap előtt lehunyod szemed,
alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.

Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,
mint a csikó, hogy a hámot levesse.
S a félelem tünődik, nem a vágy,
a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.

Magadban döntöd el. Én fájlalom,
hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e.
Mert elfárad bennem a fájdalom,
elalszik, mint a gyermek s én is véle.

1936. okt. - nov.


Ronyecz Mária / József Attila: Majd megöregszel (1936) (http://www.youtube.com/watch?v=g4VNeOEBC9Y#)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 06 03, 20:04:03
Szép Ernő: Olyan csöndet szeretnék


Olyan csöndet szeretnék
Hogy hallván hallgassam
A pillangók szárnyait.

A rózsák jajjait
Szeretném hallani
Mikor odasüt a nap.

Szeretném hallani
Kacagni a tollút
Mikor a szélbe hajbókol.

A hattyúk örömét
Sötét híd alatt úszókét
Hallgatnám hallgatag.

Szeretném hallani
Holdsugár sikolyát
Ha az ablakot találja.

Hallgatnám hallgatnám
A könnyek rívását
Akik az arcon lejárnak.

Süllyednék a tengerbe,
Süllyednék, hallanám
Az emlékek énekét.

Merülj el ki éltél
Mosódj el ki szenvedtél
Múlj el ki gyermek voltál.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 06 03, 20:04:47
Szabó Lőrinc: Szerelmes június

Kék villogás a levegő, bolond
hangokkal tarka a délelőtt;
zengő árvíz a nap aranya
s mint sellők rebbennek ide-oda
az édes utcákon a nők.

Mennyi nő! Borzong tőlük a város.
Ma mindnek akad valakije:
gondolatban mindegyik után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a vágy vagy a hála keze.

S az egész csak egy gondolat,
vagy annyi se – Aki él, örül;
ma tavasz és nyár ölelkezik
s önmagával szeretkezik
az élet szemérmetlenül.

Az élet – mit tudom én, mi az élet?!
Zűrzavar, bölcs és esztelen:
mindenki rokon mindenkivel,
életet és halált kever
a rettenetes szerelem.

Az élet – hús és ideg a kő is!
Tündöklő mámor a június:
átlátszóan villognak a nők
s testük csillagközi erők
szent delejével koszorús:

jönnek-mennek az édes utcán,
s akinek van rá szeme,
szédülve látja, hogy mind után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a mindenség keze.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 06 03, 20:05:43
"Gyerekkorunkban félünk éjszaka, mert attól tartunk, szörnyek bújnak az ágyunk alá. Ahogy öregszünk a szörnyek egész mások lesznek. Önbizalomhiány, magány, megbánás... És bár idősebbek vagyunk és bölcsebbek, rájövünk, hogy még mindig félünk a sötétben."
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 06 06, 16:46:57
Dsida Jenő: Egyedül maradtam

Szívem hallgat, mint a sír.
Ráfekszik az alkonyat.
Távol mozdony füttye sír,
sír egy távoli vonat.

Mit csináljak? Két szemem
álmatlan sötétbe néz.
Sírva mondom: Édesem!
S bénán visszahull a kéz.

Tárul, esd és visszahull:
édes, édes, édesem!
Lásd, a lámpás éjbe fúl
s itt maradtam rémesen,

árva-búsan, egyedül.
Mind sűrűbb az alkonyat,
rám a bánat csendje űl.
S búg egy távoli vonat...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 06 11, 21:35:18
József Attila: Istenem

Dolgaim elől rejtegetlek,
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.

Hogyha meg szántóvető lennél,
segítnék akkor is mindennél.
A lovaidat is szeretném
és szépen, okosan vezetném.

Vagy inkább ekeszarvat fogva
szántanék én is a nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan
a vasat még mélyebbre nyomjam.

Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat,
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.

Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék,
pipámat egy kicsit elkérnéd
s én hosszan, mindent elbeszélnék.

1928 eleje/1934
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 06 11, 21:35:53
József Attila: Csöndes estéli zsoltár

Ó, Uram, nem birom rímbe kovácsolni dicsőségedet.
Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat.
De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.

Tudom, hogy zöldel a fű, de nem értem minek zöldel,
meg kinek zöldel.
Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja
megégetni a szám.
Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én
szomorú vagyok.
De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked.

Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked elmondani,
hogy én is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek.
Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra.
Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések.
Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni.

Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is.
Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök.
Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.

De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.

1922. július-augusztus
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 06 19, 12:55:19
Váci Mihály: Két szárny

Még alig emelkedő gondolatnak
vagyunk mi egy-egy szárnya.
Lehullna ez az égre szálló madár,
ha a két szárny elválna.

Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekben
nem szállhatunk, csak mind a ketten
szívverésnyire pontos
együtemben.

Szállj hát velem
Egy rezdülésű szárnycsapással.
Hullongó tollak voltunk egyedül,
szárnyak lettünk egymással.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 07 03, 18:05:41
Ady Endre: A fehér csönd


Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér csönd, a fehér lepel.
Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán,
Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk,
Állunk és várunk, csüggedt a kezünk
A csókok és könnyek alkonyatán.
Sikoltva, marva bukjék rám fejed
S én tépem durván bársony-testedet.
Nagyon is síma, illatos hajad,
Zilálva, tépve verje arcomat.
Fehér nyakad most nagyon is fehér,
Vas-ujjaim közt fesse kékre vér.
Ragadjon gyilkot fehér, kis kezed:
Megállt az élet, nincsen több sora,
Nincs kínja, csókja, könnye, mámora,
Jaj, mindjárt minden, minden elveszett.
Fehér ördög-lepel hullott miránk,
Fehér és csöndes lesz már a világ,
Átkozlak, téplek, marlak szilajon,
Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.
Megöl a csend, ez a fehér lepel:
Űzz el magadtól, vagy én űzlek el.
 
 
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 07 04, 14:49:58
Radnóti Miklós: Virágének

Fölötted egy almafa ága,
szirmok hullnak a szádra,
s külön egy-egy késve pereg le,
ráhull a hajadra, szemedre.

Nézem egész nap a szádat,
szemedre hajolnak az ágak,
fényén futkos a fény,
csókra tűnő tünemény.

Tűnik, lehunyod szemedet,
árny játszik a pilla felett,
játszik a gyenge szirommal,
s hull már a sötét valahonnan.

Hull a sötét, de ne félj,
megszólal a néma, ezüst éj;
kivirágzik az égi fa ága,
hold bámul a béna világra.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 07 05, 14:54:23
A legkedvesebb BARÁTOMNAK hamarosan gyermeke születik.
Neki, illetve Nekik küldöm sok-sok szeretettel!
(és persze minden édesanyának)

Gárdonyi Géza: Mikor a gyermek…

Mikor a gyermek gőgicsél,
az Isten-tudja, mit beszél!
Csak mosolyog és integet…
Mit gondol? Mit mond? Mit nevet?

S mint virággal az esti szél,
az anyja vissza úgy beszél,
oly lágyan és oly édesen…
De őt sem érti senki sem.

Hogy mit beszélnek oly sokat,
apának tudni nem szabad:
az égi nyelv ez, mély titok.
Nem értik, csak az angyalok.

 O->- O->- O->-
: Re: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek
: FIREBLADE 2013, 07 27, 00:25:11
  
Szégyen vagy nem. "Vén" fejjel ezt én megkönnyeztem.


The Power of Words / A szavak ereje (http://www.youtube.com/watch?v=bexzWqMUjrs#ws)
nekem is az egyik kedvencem, be is rítam majdnem rajta ^-^

Tapatalk 2-vel küldve az én GT-I9505-ről

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 07 29, 19:41:19
Pincési Judit: Ha gyermekkoromban találkozunk

Ha gyermekkoromban találkozom veled,
kézenfogva végigviszlek
a láncfüves udvaron,
és megmutatom neked
azt a kavicsomat,
amely titkos jeleket sugároz.

Ha gyermekkoromban találkozom veled,
azt mondom: a Manókirály
lerombolta palotánkat,
s azóta királyapámmal
és három királynőmostohámmal
egy sátorban élünk --
de csak azért,
hogy te erre azt mondd:
gyere velem haza.

Az éjszakai sírásokról nem
beszéltem volna,
mert a kimondott titok
virágporrá válik,
és kell, hogy legyen olyan titkom,
ami csak az enyém.

Ha gyerekkoromban találkozom veled,
némán ugrándozva hazáig futok,
hogy különbnek gondolj,
mint amilyen vagyok.
Egyik tenyeremen egy kis ravaszság lett volna,
másik tenyeremen egy kevés rémület.
De aztán bevallottam volna azt is.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: FIREBLADE 2013, 11 03, 23:30:48
Nincs több, új vers? Szinte elolvastam az összeset, pedig nem vagyok egy művész lélek

Tapatalk 2-vel küldve az én GT-I9505-ről

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2013, 11 04, 06:06:18
Garai Gábor: Töredékek a szerelemről

Ki megvigasztaltad a testem,
áldott legyen a te neved.
Hazug voltál, hiú, hitetlen?
Vakmerőbb, mint a képzelet!

Hová hullsz? Én meszes közönybe.
Nincs áhítat már nélküled.
Csak nemléted fekete szörnye,
és kábulat és szédület.

És csönd. Irgalmatlan magányom
többé már meg nem osztja más.
Vár végső szégyenem: halálom.
S nincs nélküled feltámadás.

           *

Lehet, csak a hibátlan testedet
szerettem, s föltárult, elengedett
szépséged gyújtottam ki a szilaj
szenvedély képzelt lángcsóváival?
Lehet, hűséged, vadságod csupa
varázsolt rongy volt, festett glória:
én rádbűvöltem rajongón - te csak
eltűrted jámbor hóbortjaimat?
Lehet, hogy így volt.
                     Akkor is neked
köszönök mindent - s elvégeztetett.
Fönntart még a tőled vett lendület.
Már semmi sem leszek tenélküled.

          *

Immár aligha változom meg:
minden vonásom végleges.
Mi eddig eszmém s mámorom lett,
eztán sorsom törvénye lesz.

          *

Aláaknázott terepen
lépkedek feszes nyugalomban.
Dühöm csak jelentéktelen
legyek dünnyögésére robban:
a folytonos életveszély
morajától szemem se rebben;
minden reményem benned él,
halálomnál véglegesebben.

         *

Mire megszüljük egymásnak magunkat,
kihordunk annyi kínt, kívül-belül,
hogy elszakadni egyikünk se tudhat
többé a másiktól:
                        feltétlenül
valljuk egymást, mint gyermekét az anyja. -
S akkor ha majd fájdalmak súlya nyom,
fele bánatod én veszem magamra,
és bűneid felét is vállalom.

        *

Mióta szeretlek, eszméletem
minden percében rád emlékezem,
álmomban is te őrzöl meg talán,
rólad tudósít munka és magány,
veled lep meg hajnalom, alkonyom,
s hozzád megyek, ha tőled távozom.

        *

Nincs itt más lehetőség:
lélek-fogytig a hűség
szálai két szeretetnek
végképp összeszövettek...

        *

És Penelopém vár odahaza,
szövi a remény álom-szőnyegét.
Nincs termő nyara, kacér tavasza,
néki ez a telt öröklét elég,
hogy el ne múljék tőle a varázs,
mit érkezésem, a bizonytalan
sajdít belé, s a halk vigasztalás,
hogy csak őérte őrzöm meg magam.



( http://hu.wikipedia.org/wiki/Garai_G%C3%A1bor (http://hu.wikipedia.org/wiki/Garai_G%C3%A1bor))
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: FIREBLADE 2013, 11 04, 23:50:39
Leány meghódítására tudsz egy szép szöveget, költeményt, akkor hálás lennék. ::)

Tapatalk-kal küldve az én GT-I9505-el

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Eperjesi76 2014, 09 20, 19:16:53
..éés egy kis jókedv ?? :)

Azt a kutya mindenit!!!

Azt a kutya mindenit, Ez az utca de sötét, de sáros,
Állok, mint egy fakereszt, Mert a babám nem enged be magához.
Eressz rózsám, eressz be, Nem vagyok én beborozva, serezve,
Csupán csak a szerelemtől áll a szemem a két szemem keresztbe.
Eressz rózsám, eressz be, Nem vagyok én beborozva, serezve,
Csupán csak a szerelemtől áll a szemem a két szemem keresztbe.


Három napja nem alszom, Az éjszakába huzatom, de huzatom.
Csak tudnám asszony, merre vagy Merre bolyongsz ebbe a nagy világba?
Elmondom, hogy szeretlek, Elmondom, hogy soha el nem feledlek!
Álmaimban téged látlak, Két karomba téged zárlak, eressz be.
Elmondom, hogy szeretlek, Elmondom, hogy soha el nem feledlek,!
Álmaimban téged látlak, Két karomba téged zárlak, eressz be.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: FIREBLADE 2014, 10 06, 23:59:02
Éjjel kettőkor, csak itt panaszkodok egy füzetnek
Okosakat írok, hogy ne tartsam magam üresnek
Mások költőnek születtek, engem nem teremtettek annak
Tollat adtak a kezembe, hogy írogassak magamnak
Mondtad gondolkodjak rajta, ne legyek már hasztalan
Kit ölelnék át szívesebben, téged vagy a hangfalam?
Kivel bújnék össze, pár papírral vagy veled?
Mit találok szebbnek, egy két betűt vagy a szemed?
Szerettelek, szeretlek, csak szavak szavak hátán
Másnak trófea vagy, megszerezhetetlen bálvány
Másnak cél vagy, csak egy feladat, csak egy próba
Másnak teszt vagy, csak egy szótag vagy a sorba
Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni
Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni
Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani
Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani
Te vagy minden órám, te vagy minden másodpercem
Te vagy a lelkem, te vagy az egyetlen szerelmem
Te vagy a napom, a hetem, az évem, te vagy a szerencsecsillagom
Te vagy a hangulatom, te vagy a könnycsepp az arcomon
Őrült vagyok, tudom én, hát így nőttem fel
Tele furcsa gondolattal, és egy bolond fejjel
Álmodok minden éjjel, de hát ilyenné lettem
Behunyom a szemem, s máris ott termessz mellettem
Nyugodtan fekszel, felém nézel, végre látlak
Elvarázsolsz, elbűvölsz, ezért imádlak
Hallom a szívverésed, hallom a lélegzeted
Látom a szemedben a fényeket, nem lesz több ég veled..
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: kleingy 2014, 10 07, 09:08:20
Baszkupapa nagyon-nagyon rég nem írt...  :shock:
: Re: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: FIREBLADE 2014, 10 09, 23:45:38
  
Baszkupapa nagyon-nagyon rég nem írt...  :shock:
Én is meguntam volna a helyében

Tapatalk 2-vel küldve az én GT-I9505-ről

: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2014, 12 18, 06:56:13
  
Baszkupapa nagyon-nagyon rég nem írt...  :shock:


Weöres Sándor: Marasztaló

Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
Ne menj, várj még:
mert e tájék
sötétben marad.

Ág nem himbál,
fecske nem száll,
béres nem arat.
Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2014, 12 18, 06:57:34
Juhász Gyula: Képzelt utazások

Most, hogy száll az alkonyóra
És kitágul a szoba
S ködbe vész a falu tornya
S jön az árnyak nagy sora;
Csak a kandúr szeme csillog,
Két ijesztő, nagy szeme,
És a vén kályhába' villog
A kiégett fák szene,
Most indulj, álmok vonatja,
Jelzőlámpám, gyúlj ki most,
Most siessünk el nyugatra,
Most kell világlátni, most,
Míg nem jő a szürke hajnal,
Régi gonddal új napok,
A szárnyas álomvonattal
Új világba rohanok!
Itt hideg van? El keletre,
Hol a pálmák intenek.
Most sötétül? Délre, lelkem,
Hol arany fövény remeg!

Öreg este. A parázs húny.
Ma elég is már az út.
Messze, távol tájon jártunk,
Ma elég is... Ágyazunk!
S ha az álom, ez a balzsam
Leragasztja a szemet,
Álomhajók kürtje harsan,
Vár az új táj, új egek!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2014, 12 19, 07:30:22
Faludy György: Óda a magyar nyelvhez

Kéri Pálnak

Most, hogy szobámban ér az est setétje,
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje,
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod tatár emléke már ködös,
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod zsong minden idegemben
itt, idegenben.

Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.

Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: –
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.

Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak,
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.

Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek,
ahol a fák, mint holt igék, kiégtek.
Ős szók: a szemhatárról századok
ködéből még derengő nádasok,
gyepüs vápákon elhullt katonák,
s ti bíbicek, bölények, battonyák,
miket vadásztak vén csillyehajókról
lápos aszókon.

Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,
mély hangok: alkony violasötétje,
káromlások veszejtő vadona,
mondatszerkesztés pogány pagonya,
kötőszók: sok-sok illanó fodor,
s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor,
lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép
s búzavirágkék.

Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,
karók, keresztek és bitófák árnya,
s melléknevek, gazdag virágbarázdák,
busák, buják, burjánzók és garázdák,
melyik vidám faeke nyomtatott?
S ti mellérendelt, kurta mondatok
mint paprika, ha füzére vereslőn
lóg az ereszről.

Ragok: szegények szurtos csecsemői,
kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni,
és E-betűk serege: fekete
mezőn zsellérek koldus menete,
s ti kongó-bongó helyhatározók,
kukoricásban jó irányt hozók,
ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó
könnyű harangszó.

Jelentőmód. Az aszály mindörökre
ráült a szürke, megrepedt rögökre.
Magánhangzó-illeszkedés! Kaján
törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?
Mi vagy? Fülledt ötödfél százada
robotba tört paraszt alázata,
vagy összhang, mely jövendő, szebb utakra
messze mutatna?

És főnevek, ti szikárak és szépek,
ti birtokos ragokkal úri népek,
országvesztők, elmozdíthatlanok,
s ti elsikkadt, felőrölt alanyok,
megölt vagy messze bujdosó fiak,
Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak –
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?

Parasztok nyelve, nem urak latinja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva –
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.

Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó.

(Páris, 1940)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: kleingy 2014, 12 22, 14:56:15
  

Weöres Sándor: Marasztaló

Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
Ne menj, várj még:
mert e tájék
sötétben marad.

Ág nem himbál,
fecske nem száll,
béres nem arat.
Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!

 :taps: :ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2015, 01 08, 21:06:40
Bereményi Géza:  Karom kitárva


Karom kitárva, körbe forgok neked,
magam ajánlom, vedd meg az életemet.
Nézd meg az arcom, nézd a bőrömet,
ha, már árú lettem, hagy legyek tied.

Karom kitárva, körbe forgok neked,
mondd, mennyit érek, s én azonnal tiéd leszek.
Tudok pár trükköt, mit nem tud senki más,
vidámmá teszlek, van egy titkos fogás.
Vedd meg az arcom, vedd meg az életemet,

Nézz a fejembe, mi benne van, tiéd lehet,
az amit láttam ott, mindenképp tied,
a jövőm a múltam, az összes évtized.
Egy ilyen élet, nem jár akárkinek,
mondd már az árát, mondd mennyit ér neked.

Egy ilyen élet, nem jár akárkinek,
mondd már az árát, mondd mennyit ér neked.
Előtted állok, vegyél meg, olcsó vagyok,
tudok egy jó pár, sosem volt gondolatot.
Ha félni kívánsz, kaphatsz álmokat,
árvizet, felhőt, véres tornyokat.

Előtted állok, nézd meg, már olcsó vagyok,
kezet és lábat, cipőt, én mindent adok.
Tudok pár titkos, régi nagy szabályt,
mitől az ének, keményből lágyra vált.
Tudok egy módszert, hogy minden nő beléd szeret.
Tudok egy szép szót, mi átfesti a színeket.
Tudom hogyan lesz egy ország kupleráj,
másik szavamtól a forgó föld megáll.
Ha megérintem, lágy lesz a sziklakő,
akkor se kellek, csak én rám nincs vevő.
Mondd már az árát, mondd mennyit ér neked,
ne hagyj itt másnak, az életem tied.
Nézd, kígyó lettem, aztán meg férfi, nő,
akkor se kellek, csak én rám nincs vevő.
Mondd már az árát, mondd, mennyit ér neked,
ne hagyj itt másnak az életem tied.
Egy ilyen élet, nem jár akárkinek,
mondd már az árát, mondd mennyit ér neked.
Egy ilyen élet, nem jár akárkinek,
mondd már az árát, mondd mennyit ér neked.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2015, 02 07, 18:39:08
Hollós Korvin Lajos: Csonka vers (Holt katonák balladája)

Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején,
idén lett csak készen, idén sem egészen.
Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen
sántikált a címe, minden lába ríme.
Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt,
de az égre nézve alig vettem észre.
Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt,
lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám.
Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén
csak lehullott onnan, mint katona holtan.
Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú
volt az első versszak, jajgatott mint vert had.
Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit,
bűverő terelte lépteimet erre.
Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt,
föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem.
Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el,
én másról akartam szólani e dalban.
Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett,
tán a ma lepergő, oszló testű felhő.

www.youtube.com/watch?v=KWYNE_AG4Bk (http://www.youtube.com/watch?v=KWYNE_AG4Bk#ws)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2015, 02 07, 18:47:08
Faludy György: Óda a magyar nyelvhez

Kéri Pálnak

Most, hogy szobámban ér az est setétje,
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje,
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod tatár emléke már ködös,
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod zsong minden idegemben
itt, idegenben.

Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.

Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: –
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.

Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak,
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.

Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek,
ahol a fák, mint holt igék, kiégtek.
Ős szók: a szemhatárról századok
ködéből még derengő nádasok,
gyepüs vápákon elhullt katonák,
s ti bíbicek, bölények, battonyák,
miket vadásztak vén csillyehajókról
lápos aszókon.

Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,
mély hangok: alkony violasötétje,
káromlások veszejtő vadona,
mondatszerkesztés pogány pagonya,
kötőszók: sok-sok illanó fodor,
s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor,
lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép
s búzavirágkék.

Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,
karók, keresztek és bitófák árnya,
s melléknevek, gazdag virágbarázdák,
busák, buják, burjánzók és garázdák,
melyik vidám faeke nyomtatott?
S ti mellérendelt, kurta mondatok
mint paprika, ha füzére vereslőn
lóg az ereszről.

Ragok: szegények szurtos csecsemői,
kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni,
és E-betűk serege: fekete
mezőn zsellérek koldus menete,
s ti kongó-bongó helyhatározók,
kukoricásban jó irányt hozók,
ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó
könnyű harangszó.

Jelentőmód. Az aszály mindörökre
ráült a szürke, megrepedt rögökre.
Magánhangzó-illeszkedés! Kaján
törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?
Mi vagy? Fülledt ötödfél százada
robotba tört paraszt alázata,
vagy összhang, mely jövendő, szebb utakra
messze mutatna?

És főnevek, ti szikárak és szépek,
ti birtokos ragokkal úri népek,
országvesztők, elmozdíthatlanok,
s ti elsikkadt, felőrölt alanyok,
megölt vagy messze bujdosó fiak,
Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak –
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?

Parasztok nyelve, nem urak latinja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva –
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.

Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó.

(Páris, 1940)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2015, 03 28, 23:28:50
Tóth árpád: Isten oltó-kése

Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szivembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2015, 05 22, 14:31:23
Dsida Jenő: Mi lesz?

Uram, Te láttad:
Homlokom tele kőzúzással, vérrel,
kis lelkek köve milliószor ért el,
de sohse dobtam mással vissza őket,
mint édes, puha, krisztusi kenyérrel.

Uram, Te láttad:
Foszlós-belű volt, fehér és igaz,
haragviszonzás s békét lehelt mégis,
meleg illata csupa ős-poézis,
s az őrjöngőnek fékező vigasz.

Uram, most kérdem:
a világon torz gyűlölet arat.
Állok ostoros kőzápor alatt,
de hogy töltsem be akkor majd igédet,
ha - énnekem már kenyér sem marad?...
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2015, 05 27, 13:37:18
Nagy Erzsébet: Az idő

Nem tudom, mit hoz majd,
Csak hiszem:Üres poharam elbírja,
S szomjam oltja…
Nem tudom, száraz rózsáim
Meddig virulnak,
Csak hiszem:Örökké bennem illatoznak…
Nem tudom,
Gyertyám mikor lobog majd,
Csak hiszem:Fénye arcokat ragyog be…
Nem tudom,
Miért nem láthatom
Megfestett képem egészét,
Csak hiszem:Előbukkan, s reám tekint…
Akkor majd felröppenek a mélyből,
S gömbként formálom
A megfoghatatlan időt…
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: FIREBLADE 2015, 05 31, 22:46:10
  
Reményik Sándor: Viszontlátásra

Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.
 
Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
És ha aztán sem - talán egy év mulva.
S ha még akkor sem - hát ezer év mulva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a Tejút valamely csillagán -
"Vidám viszontlátásra" mégis, mégis!
 
1930 február 28
:ok:
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2015, 06 04, 22:47:15
Szabó Lőrinc: Nem nyúlok hozzád csak nézem hogy alszol ...

Úgy közeledem hozzád, lopva, félve,
szívenütő és vonzó rettegéssel,
mint óvatos sün alvó viperához.
- Nem, nem, bocsáss meg, kedves! Nem tudom,
miért gyötör ma ily hisztérikus
és gyáva vágy, hisz oly szelíden alszol,
mint ártatlan virág az éji réten,
és álmodban is úgy játszol velem,
mintha a gyerekünkkel játszanál.

Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol,
kitakarózva, önfeledten... Óh,
hadd szívjam messziről hajad szagát,
hadd nézzem élő csontjaid s husod
isteni-mély nyugalmát - : hátha mégis
enyhülne bennem ez a szomorú
és bizalmatlan, örök társtalanság,
mely téged is csak rettegve kiván
s melynek szülője és dajkája csak
a rossz lélek s rossz lelkiismeret.
Félek tőled és őrjöngve kivánlak;
szeretlek, s mégis mindig titkolom;
vágyom reád, és mégis úgy megyek
hozzád, mint ellenséghez... Óvatos
lelkem tüskéit fordítom feléd, mert
azt hiszem: te is arcom mása vagy
s megölsz vagy megrontasz a szerelemben.

Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol.

Nem nyúlok hozzád: az én tépelődő
s máskor eszeveszetten állati
szerelmem néked visszás, érthetetlen...
Igazad van... Nem vonzó rettegésben
és ideglázban nagy a szerelem,
hanem mikor oly ősi nyugalommal
ölelkezünk, hogy még észre se vesszük
s máris egymásban alszunk -: igen, így
süllyedünk vissza istenbe, csak így
s ilyenkor mély szerelmünk, mint a föld
és egyszerű, mint a halál s az élet,
melyeknek öntudatlan kezei
kötötték s majd feloldják köldökünket.

Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 03 21, 18:04:07
Dsida Jenő: Tavasz

Hófehér felhő úszik az égen,
Szél csókolja a friss rügyeket,
Hófehér lányka sétál a réten,
Ibolyacsokrot szed, kötöget.

Lassan hömpölygve jő a folyóvíz
Megtörik a fény tükre felett, -
Kérdi a lányka: vajjon mi jót visz?
Hoz-e őneki üzenetet?

Ezer pompázó pillangó röppen,
Virág-csók mindre vár valahol, -
Szalad a lányka utánok körben,
S zengő madárral versenyt dalol.

Rózsás remények himnusza harsan,
Bimbófakadás mindenfelé -
A lányka szíve megnyílik lassan
S álom-pillangók szállnak belé.

Üdvözlégy tavasz, gyönyörű élet,
Aranyifjúság, tűz, égi sugár!
- Igy ujjong - csupa öröm van véled,
Kedveseim, ibolya vár!...

...Mint ráncos arcú öreg anyóka,
Egykor tán éppen erre halad
S itt szedi össze, gyűjti csomóba
Emlékeit, a tar galyakat...

/1924. április 10./
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 03 28, 19:21:55
Sohonyai Attila:Várva rád

Addig várok rád, amíg tudok.
Alkukat kötök a sorssal, s ha kell,
a csillagokra is rácáfolok. Ha kell,
időt utazok, múlt leszek érted,
s azért harcolok, hogy lénye lehess
a jövőmnek. Amikor már kemény
lesz a lágy - várok rád.

Addig várok rád, míg a csontjaim
feladják, s ízületeim elsorvadnak.
A kopogó háztető pala akaratai
elhasználódnak, s a feladás vizei
onnan az esőt homlokomra csorgatják.
De miattad, lehet, hogy a földbe
akkor is gyökeret verek, s ha ágaimat
kapálják az irigyek, csendben leszek
akkor is, a bosszúszavak és a lebeszélések
mit sem törnek, mit sem aláznak engem,
mert ki a célért áldozza fel mindenét,
az végül csak nyertes lehet. Ebben
kell higgyek, s ezért kell, ezért nem
adhatlak fel. Minden drága, és féltett
külső kincsemet, mire megjössz,
elvitték már tolvajok, kifosztott
leszek, s belül is ingatag hanyagság;
magammal szemben.

S a világ utolsó óráján, ha
a megrepedt harangot kongatják,
minden bizonnyal én már por leszek,
egy tömör elhasználódás - Kit érdekel?
S a földön szétterült hamumból mikor
már lakmároznak a szelek, remélem
te addigra fölöttem állsz, s e rémképes
várakozásból felébresztesz.


https://youtu.be/AB4qPd6YbEI
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 04 25, 20:37:04
Reményik Sándor : A menekülő

Ha menni kell, magammal sokat vinnék.
Az egész édes, megszokott világot.
Rámástul sok, sok kedves drága képet
és egy pár szál préselt virágot.
Vinnék sok írást, magamét, meg másét
sok holt betűbe zárt eleven lelket
s hogy mindenütt nyomomba szálljanak:
megüzenném a hulló leveleknek.

Vinném az erdőt, hol örökké jártam
hintám, amelyen legelőször szálltam
a keszkenőm, mivel rossz másba sírni
a tollam, mert nem tudok mással írni.
Vinném a házunk, mely hátamra nőtt
az utca kövét küszöbünk előtt!

Vinném... én Istenem, mi mindent vinnék!
Én Istenem, mi minden futna át
gyötrődő lelkem alagútjain.
Olvasgatnám az ablakok sorát
simogatnám a fecskefészkeket
s magamba színék minden verkliszót
mint bűbájos, mennyei éneket...

Utánam honvággyal tekintenének
az ajtók mind, és mind a pitvarok
szeretnék mindent, mindent magammal vinni
és mindent itt hagyok.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 05 24, 19:10:36
Garai Gábor: Jókedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 07 26, 15:56:17
Disida Jenő: Tóparton

Tóparton ülök. Itt az alkonyat:
Bíborló fényt a felhők fodra tör,
Halk sóhajtás sem zizzenti a nádat,
S hallgat az álmos, lomha víztükör.

Tóparton ülök. Iszonyú a csend!
Ilyen a hinduk Nirvánája tán…
… Eltévedt kezem kavicsokkal játszik
S a vízbe dobja mind, egymásután.

Nagyokat loccsan. Megtöri a tükröt
Fájón, vonaglón ezer gyürü kél;
Egymást követve szanaszét kigyódznak…
Mi vonja őket? Merre van a cél?…

Talán nekem is ilyen tó a lelkem –
És alvó álmok vizével tele – –,
S fehér ruhában partján ül az Élet
És kavicsokat hajigál bele – –

Vágy-gyűrük kelnek – siklanak előre –
Csábítón int nekik a Szép, s a Jó –
Hullnak, hullnak a színes kövecsek
És vonaglik és hullámzik a tó – …

… Egyszer azután kifárad az Élet;
Álomra hajtja fejét szótlanul, – –
A sok törtető gyürű szerteszéled
S a Végtelenben halkan elsímul…


1924. május 9-én
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 07 27, 18:50:50
Ady Endre: Kár volna érted

Futó sorból rontva kidőlten,
Nem is vagyok talán már,
Nem is lehetek az Időben.

Jóság rohamaim is fogytán
S úgy nézek messzeségbe,
Mint vén juhász hajolva botján.
Igen: bot, egy kicsit koldusbot,

Hideg és fáradt nézés
S otthagyott, szegény ősi jussok.
Ki társam lenne, nekem nem kell
S vágyottam nem vágy társul

S aggulok éhes szerelemmel.
Se jó, se rossz, se bús, se víg már:
Becsületes válasz megy:
Kár volna érted, hogyha bíznál.

Engem kinullázott az Élet,
Én már dacból se adnék
Bárkinek is meleg hűséget.

Csoda-percnek kellene jönni
S mert nem bízok csodákban:
Csókollak, de el kell köszönni.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 08 01, 18:47:52
Váci Mihály: Gyalog szerettem volna jönni

Gyalog szerettem volna jönni
a porral lepett füveken,
mezítláb, hogy frissen érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora, mikor megérkezem.
 
Gyalog szerettem volna jönni,
hogy érezzem: - a telt kalász,
a rét sok térdeplő füve
elém borul, el nem eresztve,
s lábam kérve kulcsolja át.
 
Gyalog szerettem volna jönni
át a szogalmas földeken,
mindenkinek által kiáltani,
mezsgyén átlépni, kezetrázni:
"Na és a munka, hogy megyen?"
 
Gyalog menni az utcán végig,
előre köszöngetni ott.
Tornácokon üldögélni, mint régen,
hogy mindenki arcomba nézzen,
s mondják: -"Semmit se változott!"
 
Én gyalog fogok hazamenni
a porral lepett füveken,
mezítláb, hogy sírva érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora, mikor megérkezem.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2016, 08 01, 18:53:36
Reményik Sándor: Tőlem...

Tőlem szerelmes dalt ne várjatok,
Én rajtam megfogant egy furcsa átok,
Ábrándos húrja nincs a hegedűmnek
És senkinek sem adok szerenádot.

Epedve búgó vágyak poétája
Én nem vagyok. Ne kelljek senkinek!
Nem trubadúrnak jöttem én ide
S nem küldtek engem rózsaligetek.

Az éj s a köd küldötte vagyok én,
A szakadékok üzennek egymásnak
Velem. És köt a kietlen parancs:
Magánosan az utak szélén álljak!

Hogy álljak, mint egy pusztai kereszt!
Hogy álljak, mint egy bús Memento Mori!
Hivatásom: az örök fájdalom
Ércbetűit az ős-gránitba róni.

Hogy járjam a lét tarolt erdejét,
És versenyt süvítsek a szabad széllel!
S egykor, ha minden dalom elapadt,
Hárfámat a sziklákon zúzzam széjjel!
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: bogozdkioffical 2017, 01 29, 19:45:42
Megosztozunk a hazugságokon
Viselhetővé válik a fájdalom
Darabkáira hullik a képzelet
Sokáig boldog voltam én veled
De nem tart örökké semmilyen mágia
Ami megszületett meg kell halnia
 
Zivatar esőfelhő húú de sötét
A hajlékony álom megnyalja köldökét
Tudom hogy egyszer én is annyi leszek
Mint a párna alatt szunnyadó emlékezet
Szerettem veled lenni nem is vitás
És csak a gyermek szívből hiányzó lojalitás
Zokog most bennem... mondatja velem
Nem igazság.
 
Meghalni könnyű meghalni mindenki tud
És lehet hogy végül minden a pokolra jut
De milyen szép
Milyen szépen viszi magával a szél
A hamut
De milyen szépen
Milyen szépen viszi magával a szél



Nem túl vidám de szép és néha beadja....  :( :ok: :taps: :oops: https://www.youtube.com/watch?v=gmeEjhtdwXs (https://www.youtube.com/watch?v=gmeEjhtdwXs)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2017, 01 30, 18:42:22
Radnóti Miklós: Az Égivándor dala

Ha arcodat csillagfény melegíti,
űr hidege szívedet nem dermeszti meg,
s nem fáradsz el sohasem,
mert az Út kiszabja életed
a csillagok között,
az emberek között,
a sötétben,
a Fényben,
a szívekben,
a Létben,
s az Út vezet is,
mert az lett a dolga,
mit régen kiszabtak neki:
lábad alá bársonyt tenni,
lépéseid könnyen venni,
nap-melegben árnyat lelni,
s ha eljön az est
a csillagok között,
az emberek között,
és meg akarsz pihenni,
akkor bölcsőd lesz az Út,
hol gyermekként ringva
feleded a bút,
s bűvös álomban
homlokodra gyöngykoszorút
teszek,
gyengéden, szépen,
mint régen,
hogy bűvös álomban lásd,
kit nem láthatsz napvilágnál,
s előtte térdre omolj
és erőt kérj tőle, Életet,
hogy ha eljön a reggel,
tovább vándorolj,
mert utad szép és örök
a Tündér-fényű csillagok között.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2017, 04 19, 21:27:12
Rudyard Kipling: Ha…

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol – becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s ugy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok.

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: „Kitartani”,

ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és – ami több – ember leszel, fiam.

(Kosztolányi Dezső fordítása)
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2017, 12 17, 18:48:50
Dsida Jenő: Lámpagyújtás

Emlékszem: hűvös őszi est volt.
A felöltőmet összehúztam
a babrálgató nedves szélben:
Az ég óriás nagy ködös bolt
reám hullott didergetőn –
Emlékszem: hűvös őszi est volt.

És akkor láttam a homályban,
amint villó fényeke szánt át
s a kéken alvó hosszú uccán
sorra gyúlnak a villanylámpák
köd-űző meleg mosolygással.
Szép volt az akkor a homályban.

Aztán gyúltak a kicsi házak
sortüzes ablak-villanással,
nézték, figyelték léptemet –
Bentről zongora, víg varázsdal
öntött, sugárzott lelki fényt
és kacagtak a kicsi házak.

Szerettem volna csókot adni
a fáradt őszi embereknek.
Szívem kigyulladt, mint a lámpák
s vártam, hogy mind-mind megremegnek,
ha rímbe robban ez az érzés.
Szerettem volna csókot adni.

Élet voltam és fiatalság,
kié a nóta és a csók,
akitől menekül az ősz,
s akinek forró kis kacsók
haján és szívén motoszkálnak:
Élet voltam és fiatalság.

S azóta dalos pajtásokkal
a kis lámpákat sokszor nézzük –
Vagy bölcselkedő szóra hangol,
vagy szerenádra édesít
reánk csorgó friss égi mézük
és dalolunk a pajtásokkal,

gyújtogatjuk a szíveinket.
…És ha mi egyszer hazatérünk,
jön majd helyünkbe ezer új más…
A föld sohse lesz nóta nélkül,
mert ködbe-fázó őszi estén
örök törvény: a lámpagyújtás.

Szatmár, 1926. augusztus
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2018, 02 07, 20:43:42
Radnóti Miklós: Razglednicák

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

2

Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.

Cservenka, 1944. október 6.

3

Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohács, 1944. október 24.

4

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
: Re: A lélek pátyolgatása - kedvenc versek, idézetek, videók, dallamok
: Baszkupapa 2019, 01 21, 19:03:40
Kassák Lajos: Most búvik a csönd..

Most búvik a csönd:
s jó Ardschunát nem kísérti bús rokon.
Vad, karmin csőrű madarak zörögnek az űrben
s ó jaj, megállt az óra s az idő és nincs fakír,
ki kandi szemmel messzi holnapokba látna:
a levegő tikkadt, fekete szagokkal fullaszt,
az utakat elkeverte a vér és sehol, sehol
egy kékvilágú csillag.

Európa sötét ölén most könnyet pergetnek
a sápadt, szomjas ajkú asszonyok:
mert bitang virág a katonák fiatal szíve
s nincs ki kacér gomblyukába tűzze.

December-Január: s a vágyak hídja nincs sehol!

Rőt szuronyerdőn hasal az esthajnali ég
s a rongyos, fekete baldachin alól
riadtan bókol két vöröskeresztes zászló.
Sorry, the copyright must be in the template.
Please notify this forum's administrator that this site is missing the copyright message for SMF so they can rectify the situation. Display of copyright is a legal requirement. For more information on this please visit the Simple Machines website.