Mindannyian, de minimum a főzött ROM-okat használó androidosok találkoztak már az operációs rendszer lelkével, a kernellel. Mialatt elkezdünk vadászni – főleg, ha felkészületlenek vagyunk – rengeteg kódnévvel ellátott kernelbe ütközünk. Ennek a kavarodásnak a letisztázásában szeretnék egy kis segítséget nyújtani.Mivel a témában jómagam is lelkes amatőr vagyok, így lehetséges, hogy nem minden kategóriát, rövidítést találtam meg és mutattam be. Valamint a szakemberek jóval bővebb útmutatást tudnának adni ebben a témában. Mindezek miatt kizárólag a leghitelesebb források információit fogom felhasználni rövid írásomban.
– 2.6.35.9: verziószám
– AVS; CFS: Ez az egyik legfontosabb rész, cikkem további részében ezeket fogom részletezni
– 925mV: Maximális felvehető feszültség
– 20101123_1838: kiadás dátuma és a készítő sorszámozása
Lássuk miben különböznek az egyes kernelek
– CFS (Completely Fair Scheduler): Ez az alap kernel, a multitask folyamatokat támogatja
– BFS (Brain F**k Scheduler): Az éppen futó app-ot támogatja a háttérfolyamatok rovására. Felhasználóbarát, de több apróbb hibát kaphatunk, mint a CFS-nél
– SVS (Static Voltage Scaling): A kernel maker set táblázata alapján állítja a feszültséget a processzor sebességének megfelelően. Például 245MHz/925mV, 998MHz/1225mV
– {H}AVS ({Hybrid} Adaptive Voltage Scaling): A feszültséget a processzor hőmérséklete és a szükséglete alapján változtatja. A HAVS verzió csökkenti a CPU feszültségét és frekvenciáját, ha nincs használatban
– OC (Overclocked): Lehetőségünk nyílik egy kis CPU tuningolásra. Barátunk a SetCPU alkalmazás
– UVOC (Undervolted Overclocked): CPU túlhúzás mellett csökkenti a processzor felszültségigényét
– NOBOOST: A kernel nem teszi lehetővé a CPU frekvenciájának növelését
Remélem tudtam segíteni az eligazodásban!
Forrás: mqmeszi.blogspot.com
Legutóbbi hozzászólások